Dunántúli Napló, 1960. január (17. évfolyam, 1-26. szám)

1960-01-06 / 4. szám

▼ILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! dunántúli , NAPLÓ A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BARANYA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÄCS LAPJA XVII. ÉVFOLYAM, 4. SZÄM ARA: 50 FILLÉR 1960. JANUÄR 6. SZERDA Klriielül öímlG személyi, egymillió lakóházat és másfélmillió lakást írtak össze a számlálóbiztosok Kedden este félidőhöz érkezett a népszámlá­lás: a Központi Statisztikai Hivatalhoz beér­kezett jelentés szerint körülbelül ötmillió személyt, egymillió lakóházat és másfélmillió lakást írtak össze. A munka üteme kielégítő, s mint az illetékesek elmondották, indokolat­lan mindenféle sietség, kapkodás. A népszámlálás központjában a beérkező ívek feldolgozására minden előkészületet megtet­lek. A számítások szerint a lyukkártygkra mintegy másfélmilliárd adatot kell átvezetni, s a különféle kombinációkat tartalmazó fel- dolgozási táblákat elkészíteni. A legkorsze­rűbb elektromos, elektronikus gépek lehető­séget nyújtanak, hogy az előzetes adatokat néhány hét után nyilvánosságra hozzák. A végleges, mindenre kiterjedő adatokat 1961— 1963. közöJ" folyamatosan közlilc. 1 Szovjetunió vezet a rakéta- technológiában Washington (AP). Ne- waell, az Amerikai Országos Űrhajózási Hivatal (NASA) helyettes igazgatója jelentést adott ki, amelyben összeha­sonlítja a Szovjetunió és az Egyesült Államok rakéta­kutatási programját és a vi­lágűr megismerésében eddig elért eredményeit. Newaell szerint a felső at­moszféra tanulmányozásában a két ország körülbelül egy szinten áll. A világűr megismerésére végzett kísérletekben viszont a Szovjetunió vitathatatlanul a vezető helyre került, mivel jóval magasabb technológiai színvonallal rendelkezik. 258 baranyai tss késsít termelési tervet A Pécsi Vas«ti”azgatóság dolgozói 275000 tonna árut szállítottak terven leiül Mennyi papír! fogyasztottunk 1959-ben ? 37,5 millió papírszalvéta — Hétmillió tüzet — Szőnyegpapír Londontól Bukarestig — Több mint százezer töltőtoll Levelezési szakbolt a belvárosban? — Képeslap-automata a pályaudvarokon? Mennyi papírt fogyasztot­tunk? Sokat, nagyon sokat. Horribilis számok mesélnek ma már a papírfogyasztásról, — és tegyük hozzá mindjárt, az életszínvonalról is. Mert arról van szó, hogy a papíráru az olyan dolog, az veszi csak, akinek minden egyebe megvan már- Mert ügy volt az még ré­gen, hogy akinek éppen csak zsíroskenyérre jutott, az nem igen vett magának szalvétát, hanem csak újságpapírba cso­magolta, meg különböző füze­teket sem igen vett a szegény ember, hanem legfeljebb fel­írta a fontos dolgokat a ka­lendárium szélére egy megnyá- lazott tintaceruzával. Most? 1959-ben a megyében 37 és fél millió papírszalvéta került forgalomba. Persze köz­bejött a szalvétagyűjtő láz is, az igaz, de aligha csak ezért emelkedett fel a tíz évvel ez­előtti 8 millióról csaknem öt­szörösére a forgalma. Vagy itt van a szőnyegpapír. Tíz évvel ezelőtt 688 ezer méter fogyott el belőle. Mondjuk Budapest és Prága között szépen leterít­hettük volna vele a prágai gyors vonalát. De tavaly 2930 kilométernyi fogyott ebből a papírféléből! Ez pedig már ar­ra is elegendő lenne, hogy az Arlberg-Orient expressz útját végigterítsük papírszőnyeggel, Londontól egészen Bukarestig! Cukorkás zacskó. A tíz év előtti fogyasztás a megyében 15 millió darab volt. Tavaly 2' millió darab. Vagy a füze tehet nézzük. Tíz éve 2 millió 340 ezer iskolai füzet fogyott el. Tavaly 7 millió 473 ezer. Tinta. Tíz éve 34 ezer üveggel vásároltak az emberek. A múlt évben pedig 278 ezer üveggel. És itt egy másik szám: az író- toll fogyasztás. Az írótoll fo­gyasztás csökkent, tíz évvel ezelőtt kereken 250 ezerrel több acél írótoll fogyott mint 1959-ben. Kevesebbet írnak ma napság az emberek? Nem. Szó sincs róla, csak hát amíg tíz évvel ezelőtt még nagy do­lognak számított egy töltőtoll, ma már az általános iskolás gyerekek javarésze is töltőtol­léi írja a leckéjét. Tíz évvel ezelőtt 6 ezer 396 töltőtollat vásároltak még az emberek a megyében. 1959-ben viszont 118 ezer 133 darabot. Tekinté­lyes különbség van a két szám között. A papíráruk családjában most egy új sztár van feltűnő­ben. A képeslap. Ez nem vé­telien. összefügg azzal, hogy ma már az emberek sokkal többet utazgatnak, mint az­előtt, tehát több üdvözlő-lapot is küldenek egymásnak az újon nan megismert városokról. Ez pedig nagyon jó dolog. Mert ez azt is jelenti, hogy az embe­rek — azok, akik kapják a ké­peslapokat, azok is — megisme­rik az országot, a városokat, a nevezetességeket. És ez egyút­tal jó propaganda is. Hiszen aki kapott például már né­hány szép művészi pécsi képes­lapot, valószínűleg érez valami kis vágyat, hogy eredetiben is megismerkedhessek a város­sal. Ilyen gondolatok szülték azt a gondolatot, hogy jólen­ne Pécsett, valahol a belváros­ban egy levelezési szakboltot nyitni, ahol kizárólag képesla­pot, írószert, levélpapírt lehet­ne vásárolná. Ebbe a boltba szinte biztosan betoppanna va­lamennyi külföldi vendégünk is. Mert hiszen a legelső dolga minden külföldi látogatónak, hazaküldeni a szép anzixot. Ez egyelőre még csak gondolat, de jó gondolat. Hasonlóképpen jó gondolat az is, hogy a pályaudvaron és az autóbusz-pályaudvaron ké­peslap-automatákat kéme fel­állítani. Az automaták négy­féle pécsi képeslapot árusíta­nának. Áprilisban megjelennek majd a színes fényképes képes­lapok is, eredeti színpompájá­ban is megjelenik majd váro­sunk az anzixkártyákon, és ez bizonyára még több embert biztat majd egy szép üdvözlő lap megírására. Szóval, ugye le lehet mérni a papírárukon is, ljogyan is élünk mi manapság? Ságok. Ezek alapján az álta­lános vélemény az, hogy 1960- ra a tsz-ek az előző évinél jó­val több építkezést, gépvásár­lást terveztek. A szakbizottsá­gok azonban azt is észre vet­ték, hogy a tsz-vezetők, szak­emberek még mindig sok za­bot és takarmányrépát kíván­nak termelni a kukorica, siló- kukorica rovására. Pedig ha összehasonlítjuk a holdankénti átlagos zab (8 mázsa) és ku­korica (15—20 mázsa) termést, akkor láthatjuk, hogy a kuko­rica mennyiségben is, táp­anyagban is jóval többet te­rem. Jellemző még az idei tsz- tervekre az is — és ez már pozitívum, — hogy már nem terveznek „alá“, mint az előző években ezt gyakran megtet­ték, hanem minden növény­féleségből, reális, elérhető ter­mésátlagot terveznek. Vonatko­zik ez különösen a gabonafé­lékre, cukorrépára stb. A ga­bonafélék vetésterületi aránya 1960-ban kb 28 százalék lesz a tsz-ekben, ami a kívánatos. A Pécsi Vasútigazgatóság dolgozói 1959 évi szállítási ter­vüket 103,2 százalékra teljesí­tették, a tervezettnél 275 031 tonnával több árut szállítottak A vasútigazgatóság dolgozói a kongresszusi munkaverseny keretében az éves szállítási tervnek 220 000 tonnával való túlteljesítését vállalták. Válla­lásuknál 55 000 tonnával több árut szállítottak. Az 1958 évi szállítási teljesítményhez ha­sonlítva 652 000 tonnával nőtt az elfuvarozott árumennyiség, a növekedés 7,8 százaléknak felel meg. A vasútigazgatóság nemcsak a mennyiségi feladatának tett eleget, hanem a minőségi mun­kát is jelentősen megjavította, így a teherkocsik átlagos ki­használása a tervezett 16,01 tonnával szemben 16,26 tonna volt Az elmúlt évhez hason­lítva 1,11 tonnával több árut szállítottunk egy kocsiban. A szállítási feladat lebonyolításá­hoz napi átlagban 5243 teher­kocsit használtak fel, 45-tel kevesebbet a tervezettnél A kocsiforduló időátlaga 1,95 napos volt, 0,02 nappal ki­sebb a tervezett értéknél. Jelentősen javult a személy- szállító és tehervonatok me­netrendszerűsége is. Míg 1958- ban a személyszállító vonatok 3,9 százaléka közlekedett ké­séssel, addig 1959-ben csak 1,5 százalékos volt a késési arány. A tehervomatok menetrendsze­rűségénél közel 20 százalékot javult az eredmény. Az egész évben végzett jó munka eredményeként az igaz­gatóság mintegy 20 pontos előnnyel elsőnek végzett az igazgatóságok egmásközti ver- I senyében, ezáltal a dolgozók I nyereségrészesedése egy nap­pal több lesz, mint a többi vasútigazgatóságnál. 17 holdas kertészet A szajki Haladás Tsz 3 hol­das szárazkertészete 31 ezer fo­rintot jövedelmezett az elmúlt évben. A sikereken felbuzdul­va ebben az évben 17 holdas szárazkertészetet létesítenek, amelyben a többi között 3 hold korai burgonyát, 4 hold dinnyét, káposztát és zöldsé­get termelnek. Már az egész 17 hold termését leszerződték a MEK-kel. A Haladás Tsz vezetősége úgy számítja, hogy minimum 8 ezer forint bruttó jövedelmet érnek el holdanként. Tsz-alakuló gyűlésre készülnek Palkonyán Palkonyán js egyre több és több dolgozó paraszt határoz úgy, hogy ezentúl az ő földje is a közösben lesz, az ő föld­jét is gépekkel közösen mű­velik a termelőszövetkezetben. Vannak akik még fontolgat­ják a dolgot, de a nagyobbik része a község legjobb gazdái Czincár János és Pfeifer Jó­zsef után ment és a közös utat választották. Egyre több az olyan gazda, mint Ázsód Vin­ce 15, vagy Kovács Vilmos 15 , holdas gazda, akik hétfőn dél- I után írták alá a belépési nyi­A vókányi munkásklubban A múlt év augusztus húsza­dikán nyílt meg Vókányban a községi pártszervezet mun­kásklubja. A járási pártbizott­ság felhívása — hogy tegyék otthonosabbá, szebbé a párt­helyiséget — helyeslésre talált és nemcsak a párttagok, ha­nem a pártonkívüliek is ma­gukévá tették. Dolgoztak serényen, szor­galmasan, s rövid idő alatt a régi, szürke falakból szép mintákkal festett falakat va­rázsoltak, új bútorokkal, füg­gönyökkel, rádióval, társas­játékokkal szerelték fel a part­házat. s létrehoztak benne a munkásklubot. A járási párt- bizottság jelentős mértékben járult hozzá, hogy barátságos­sá váljék a pártház, de a párt­tagok és pártonkívüliek ön­kéntes, társadalmi munkája is benne van ebben az igazán otthonos, szép klubban. Főleg a fiatalok járnák ide, de az idősebbek is szívesen jönnek el szabad idejükben ■»fim kis esti beszélgetésre, kár­tyára, dominó-, vagy sakk­partira. Közben szóba kerül­nek a község gondjai, terven mit hogyan kellene még csi­nálni. hogy szépüljön a köz­ség. boldogabbak legyenek az emberek. Zeier Jánosné, a munkásklub gondonoka azt mondja, hogy szívesebben jön­nének az emberek a klubba. ha nem *kellene szomjazniok s ezért jó lenne, ha hűsítő italokat — rT^err csokoládét. CUkrot is — lehetne a klub­ban kapni. Eny kis büfé tehát nagyon is elkelne. A föld- Imúvesuxme,tkessat megígérte már, hogy berendez a klubban egy kis büfét, de sajnos, ez csak ígéret maradt eddig. A munkásklub megalakulá­sakor létrehozták a klubtaná­csot, amelynek tagjai minden szombaton és Vasárnap ügye­letet tartanak, mert ezeken a napokon vannak ott legtöbben. A hét többi napjain is élénk élet folyik a klubban. Hétfőn pártoktatás van, kedden itt tartják a KISZ-tagok „A vi­lág térkepe előtt” tanfolyamá­nak foglalkozásait, amelyet Szabó György KISZ-titkár vezet. A Vöröskereszt Szerve­zet is tartott már a klubban egészségvédelmi előadást, ott működik a község asszonyai­nak és lányainak kézimunka­szakköre, s könyvtár is van, amelyben minden kedden köl­csönözhetők a könyvek. Az Ifjú Gárda tagjai is nagyon jól érzik magu kat a munkás - klubban és a KISZ-fiatalok itt tanulják be műsoraikat, ame­lyekkel a kultúrházban időn­ként fellépnek. Most színda­rabot tanulnak. Amikor belépünk a klubba, éppen ott találjuk Kováes Im­rénél, a községi tanács vb■ elnökét, pécsi és Pécs környé­ki ipari munkásokkal beszél­getve. A Sopiana Gépgyár, a Pécsi Dohánygyár és a ME- GYEV1LL pártszervezetének tagjai közül jöttek el néhá- nyan, hogy segítsenek a köz­ség dolgozó parasztságának a szövetkezeti gazdálkodásra va­ló áttérésben. Megbeszélik az eddig szerzett tapasztalatokat, s aztán hazamennek, hogy másnap újra kezdjék •— pon­tosabban szólva: folytassák — a munkát, amelyet elkezdtek: rávezessék a becsületes, jól gazdálkodó parasztembereket a nagyüzemi gazdálkodás út­jára. Sikeresen halad ez a munka — ha igen sok tépelő- désbe, töprengésbe, vitába ke­rül is — mégis előre halad, mert mindig többen és többen értik meg. hogy magasabb jó­létet, gazdagságot csak össze­fogással, közös munkával le­het elérni. Viták, tervek, töprengések, politikai, természettudományos és ismeretterjesztő előadások, izgalmas társasjátékok szín­helye lett a vókányi munkás­klub. Párttagok és pá rtonkí- vüliek, munkások és parasz­tok jönnek össze benne estén­ként a község értelmiségi dolgozóvxil, hogy jobban meg- ] ismerjék emtmárt. Herr" job- 1 ban megismerjék a várt poü- Hkáját. Hogy közelebb kerül­ve a párthoz, szilárdabbá tud- -V a szán hazánk­ban kialakult és Vó'•'Súlyban is erősödő munkás-paraszt szövetsége U rw k KISZ-fiatalok a vókányi pártszervezet munkisklubjában. Reitz Jóska kibicel, a többiek pedig: Pál Kálmán, Montag Ödön, Bauer József és Hó man Kristóf izgalmas sakk-csatát vívnál: *gyrnir~"‘ latkozatot. Napokig töpreng­tek, gondolkodtak míg végül is győzött bennük az, hogy az új elől ők sem zárkózhatnaK el, nekik is ott a helyük, ahol a többiek vannak. Palkonyán a falu gazdáina* döntő többsége már a termelő- szövetkezetben van. A tegnap még egyénileg dolgozó parasz. tok ma már arról beszélget­nek: mit, hogyan kellene csi­nálni majd az új termelőszö­vetkezetben. Pfeifer József sze­rint a fő gondot az állatte­nyésztésre kell fordítani. Ezen­kívül a villánykövesdiekhez hasonlóan ők is létesíthetnének egy vadtelepet s oltványtermesz léssel is foglalkozhatnának. Ez nemcsak nagy jövedelmet biz­tosít, de munkát is jelent a tagoknak. Aztán igein sok ki­használatlan pince van Palko­nyán. Ezekben meg nagysze­rűen lehetne gombát tenyész­teni. Ezt is jól megfizetik és ráadásul a pincék sem állnak üresen. Még néhány nap és Palko­nyán összeül a termelőszövet­kezet alakuló közgyűlése, ahol megválasztják a vezetőséget, döntenek a termelési kérdé­sekben, de döntenek abban is. hogy a villánykövesdiekkel együtt akarnak e termelőszö­vetkezetben dolgozni, vagy kü­lön alakítanak Palkonyán egy termelőszövetkezetet. És dön­tenek arról is: igényt tarta­nak-e Palkomya pusztára, vagy meghagyják azt továbbra is a villánykövesdieknek. Minden az ő döntésüktől függ: A Villány kövesdiek átadják Palkonya- pusztát, ha a palkonyaiak visz- szakérik azt. Nagy dolgokról kell dönte­niük ezen az alakuló közgyű­lésen és a palkonyaiak ké­szülnek is erre a napra. Ké­szülnek, mert a maguk sorsá­ról, a maguk jövőjéről dönte­nek. Eistnvovrr "razMiaha is ellát gat Rio de Janeiro (AP). Ku- bltschek elnök hivatalosan be­jelentette, begy f'r- ’.■-rrr februárban Brr:’!"." .■. ' A látogatás közelebbi időpont­járól nem nyilatt—tt. Ezekben a napokban Bara­nya megye tsz-eiben is gyors ütemben folyik a tervkészítés. Az 1960-as gazdasági évre 258 tsz készít termelési tervet, s január elejéig ebből 232^ terv gazdasági részét már be is fe­jezték. , Az előző évektől eltérően az idén első Ízben terveznek naptári év szerint a tsz-ek, valamint első izben készítik két részletben a termelési ter­vet. A jövő évi tervgazdasági — termelési — részét, január 10-ig minden tsz-ben befejezik, s január 31-ig a pénzügyi ter­vek is elkészülnek, illetve a járási tanácsok illetékes szer­vei megerősítik azokat. A tervek gazdasági részét mihden járási tanácson szakbizottságok vizsgálják felül. Az illetékes szakbizottság javaslatot tehet a terv egyes részeinek módo­sítására, s amennyiben a javas latot tsz vezetője — vagy agro- nómusa — nem fogadja el, úgy jegyzőkönyvbe veszik és köz­gyűlés elé terjesztik. Január elejéig 171 tsz-tervet vizsgáltak felül a szakbizott-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom