Dunántúli Napló, 1960. január (17. évfolyam, 1-26. szám)

1960-01-05 / 3. szám

NAPLÓ

3

lágy arányú fejlődés előtt áll a Szigetvári Konzervgyár

Beruházásaik 75 százalékát fordítják gépek beszerzésére Kísérleti paradicsom-feldolgozóüzem épül — Csaknem másfélszeresére nőtt a termelésük V Szigetvári Konzervgyár gozói most fejezték be III. Syedéves tervüket. Nem saj- úba, ne csodálkozzon az ol- ió, az iparág különleges Érzeténél fogva április else- i kezdi az új évet, április fején lépnek 1960-ba. A iri hónapokban nyens- jtaghiánnyal küszíködő gyár utolsóelőtti negyedévben sen „ráhajtott” a termére, amit III. negyedéves vük 196 százalékos teljesí- e igazol. Előreláthatóan a negyedévben is teljesíteni Iják tervüket, bár éves vi- ■nylatban így is lesz lema- lásuk. Ez a lemaradás azon- 1 kevésbé múlott a gyár gozóin, inkább a nyers- raghiányt lehet elmarasz- ni. Nem kevesebb, mint 29 ion csemegeuborkát, több rzőuésileg lekötött vagon d babot és zöldborsót nem ?tak meg a mezőgazdasági tálatoktól, szövetkezetektől, enleg halikonzervgyártással almabefőtt készítésével fog- ioznak 6 felkészülnek a kö- kező esztendő, illetve idény melési feladatéinak megás ára;

etőségeik szinte korlátlanok

Íz 1959-es év szeszélyes idő- ása kedvezőtlenül befolyása Nyugat-Németország, mciaország és általában a Jgati államok zöldség- és imölcstermelését, s ennek /etkeztében a Szigetvári nzervgyár termékeinek ex- •tálása is jelentősen meg- ;t- Valóban olyan helyzet kult ki, hogy nem tudtak íyi terméket előállítani, it külkereskedelmi szerve- : ne adtak volna el köny- ■n- A gyár termékeit szere- külföldön, bizonyos hír- pék örvendenek, s biztos ic kínálkozik számukra a /étkező esztendőkben is.

Szeík s ehhez hasonló gaz- sági okok késztették felettes jóságukat, az Élelmezésügyi misztériumot a Szigetvári [■nzervgyár fejlesztésével va- , foglalkozásra. A tervek elszültek és a megvalósítás .diumába léptek. 1960-ban Szigetvári Konzervgyár terelése az 1959, évi termelés isfélszerese lesz, vagyis eb- n az esztendőben 45 száza- :kal kell több árut előállítok, mint 1959-ben. A ter- k teljesítése azonban nagy- ányú gépesítést követel, a jnkafolyamatok korszerűsíiét, bizonyos fdkú aujomati- fást- A konzervgyár szerző- st kötött a Görösgali Alla- Gazdasággal 150 kát hold rsó termelésére. A Nyuga-t- metországból érkező borsó- kő géppel kívánják a ter- |sst betakarítani. A borsó- ittő gép learatja, kicsépeli, tejti és ugyanakkor hüve- lit lesilózza a borsónak, te- t nemcsak a konzervgyár, nem az állami gazdaság rétre is termelékenységemelést lent;

képesíteni akarják a befőttár tást, olyannyira, hogy a logatást, mosást, szártépést kézi erő igénybevétele nél- il lehessen elvégezni. Két mbvákum már meg is érkett, felszerelésük most van

lyamatban. a nagyarányú

pesítés mellett újabb léte- tménnyel gazdagodnak. Feliül telepükön a

kíséreli paradicsomfeldolgozóüzem

bb millió forint költséggel kísérleti üzem napi 6 vagon iradicsom feldolgozására lesz. ■Pes, a munkafolyamatokat leg gépek végzik. A Sziget- Iron megépülő üzem élelmi- űriparunk egyik legkorsze- Jbb létesítménye lesz. Az Vem területén csaknem fél- iillió forint költséggel nagy- iliesítményű artézi kutat fájtnak a vízellátás biztosítása éliából. Nem sok idő telük el s a ma még csendes gyáréiért elleoik a Láng Gép- y"• szerelői, az építőmunká- ok. a különböző kivitelező 'állalatok dolgozói, hogy hoz- ^segítséfe a Szigetvári' Konzervgyárat megnövekedett feladtai megoldásához, létrehozzák Baranya megye egyik legkorszerűbb élelmiszeripari üzemét.

A beruházási programon kívül ebben az évben is a termelés növelése érdekében nagyobb összegű fönköltségcsök- kentő hitelt szeretnének igénybe venni. A konzervgyár számára ez annál is fontosabb, mivél gyorsan visszatérülő lehetősége nyílik a befektetéseknek. Az 1960. évi műszaki fejlesztési tervet, a termelés 45 százalékos emelkedése tervét megvitatják a dolgozókkal. Kikérik véleményüket a technikai fejlesztések kérdésében s kérik javaslatukat a nagy program végrehajtásához. A minisztérium nem kötötte meg a gyár vezetőinek kezét, lehetővé tette, hogy egyes munkaterületeken még a 45 százalékos emelkedés fölé is ugorhassanak. Csak a dolgozókon múlik, lehetséges-e bizonyos cikkeknél, árufajtáknál még nagyobb mérvű termelésemelkedés elérése.

Mit jelent a munkásoknak a gyár fejlesztése?

Több műszaki szakember alkalmazására nyílik lehetőség, vegyészmérnökök, gépészmérnökök, technikusok munkakörét kell betölteni. A gyár dolgozói közül sokan már régebben beiratkoztak technikumba, részt vettek művezetői továbbképzésen. Most kellően gyümölcsöztethetik tudásukat a tanulni vágyók, kifejthetik képességeiket. A munkások nagy részénél is — annak ellenére, hogy a munkáslétszám nem nő lényegesen — bizonyos előrelépést jelent a gyár fejlődése. A gépekhez sok szakember, jólkép- zett munkások kellenek. A magasabb képzettség lehetősége egyben a bérek emelését is jelenti majd, az automatagépek a munka könnyebbségét.

A gyár idényjellege megmarad ugyan, ezt nehéz kiküszöbölni, de a nyári félkésztermékek gyártása tartósabbá teszi a téli foglalkoztatást, hosszabb ideig tudnak munkát adni dolgozóiknak, mint eddig.

Komoly probléma a nyersanyag bizíositása

Mint már cikkünk első részében írtuk, 1959-ben több vagon nyersanyagot nem szállítottak le a gyárnak és az előzetes szerződéskötések alapján megállapítható: 1960-ban is mindössze 50 százaléka biztosított a nyersanyagnak. A Szigetvári Konzervgyár fejlesztése indokolté tenné, hogy a környéken egy gyümölcs- zöldségövezetet alakítsanak ki. Úgy a talaj, mint az időjárás rendkívül kedvező lenne ilyen célra. Az állami gazdaságokban, szövetkezetekben, ahol a gyümölcs-zöldségtermelés nagy haszonnal kecsegtet, fordulatot tehetnének ilyenfajta gazdasági profil kialakítása felé. Ez Európa bármely részén így honosodott meg. Ahol konzervgyár épült, ott vagy már megvolt a nyersanyagbázis, vagy rövid időn belül kialakult. Indokolttá teszi az ilyen zöldség-gyümölcstermelő övezet létesítését az is, hogy Baranya megye általában komoly felvevőhely, az ipari városok, Mohács, Pécs, Komló rengeteg terményt felvesz.

A termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztésénél, mint jó agitációs érvet is fel lehet használni a Szigetvári Konzervgyár nagyarányú fejlesztését. Az import borsófejtőgép, mely 150 kát. holdról takarítja be a terményt, nemcsak állami gazdaságban, de termelő- szövetkezetben is eldolgozhatna. Természetesen most még csak egy van belőle, de több ilyen gép behozatalát is tervbe vették. Szigetvár ipara fejlődésének korszerű állomása ’esz az 1960-as év és nem túlozunk, ha azt írjuk — kellő szervezéssel — iparfejlesztését úgy össze Iónét kapcsolni a mezőgazdaság fellendítésével, hogy munkás és paraszt egyaránt meglássa benne a szocializmus adta lehetőségek nagyszerű perspektíváját.

Szüts István.

1200 négyzetméter áj raktarter 10 milkió íorn értékű >ef>nl iatrens

1960-ban már na^y^t-peKei is tárol h megyei FÖMAV

December elején új nagykereskedelmi vállalat költő zött a Megyeri útra. Két hé tig tartott a költözködés és a hatalmas, új, modem raktár ma már teljesen berendezve feltöltve várja a vásárlókat. Molnár Béla, a Földművelés ügyi Minisztérium Anyagellátó Vállalata megyei kirendeltségének vezetője a telepet bemutatva lelkesen beszélt az új munkakörülményekről. Elmondta, hogy hat év óta még egyszer sem tudott ilyen jói felkészülni a FÖMAV a téli gépjavítási szezonra, soha nem tároltak még ennyi gépalkatrészt mint most. Eddig a város különböző pontjain négy kis raktáruk volt és a mostani raktártémek csak az egynegyedével rendelkeztek. — Szükségből pincékben, padlásokon és a szabad ég alatt tárolták az alkatrészeket s ezért igen sok vasáru megrozsdásodott. — Az igényeket sem tudták azonnal kielégíteni mert a rossz raktározási körülmények miatt csak kisebb részletekben hívták le Budapestről az árut.

Ez az állapot az új raktár felépítésével egycsapásra megváltozott. A 80 méter hosszú,

15 méter széles, két erős rakó- ló rámpával eliálott raktárban már most 10 millió forint é ékű. mintegy negyven vagon gépalkatrészt tárolnak Pers: ■zzel még korántsincs kihasználva az egész raktártér. Nap mint nap érkeznek vagonszán. ra az új alkatrészek és Molna: Béla örömmel közölte, hogy a budapesti központban három ezer magyar és hétezer küi földi traktor vár szétosztásra A Bjelorusz traktorhoz, az SZK—3 kombájnhoz és motorjához, a Zetor és Zetor Super traktorokhoz egyidejűleg nagy mennyiségű alkatrész is érkezett külföldről, és ezeknek az alkatrészeknek egy részét már megkapta másik részét pedig rövidesen megkapja a megyei FÖMAV is.

A mezőgazdaság fokozott gépesítésével a FÖMAV feladatai is egyre nőnék, hisz a sok géphez egyre több alkatrész szükséges. A gépalkatrész-ellátáson kívül a vállalatnak ma még másodlagos feladata a mezőgazdasági üzemek nagy gépekkel való ellátása. Az új telepen azonban mód van arra, hogy aránylag kis költséggel nagy gépek tárolására alkalmas színeket építsenek. A I tervek szerint már 1960-ban

íklároz traktorosai és egyéb agy gépeket a k.rendeltség, leiyekből elsősorban a termeőszövetkezetek igényeit elégí- k majd ki.

Erre az évre igen sok termelőszövetkezet tervezett oe traktor- és egyéb gépvásárlást -s Molnár Béla véleménye szerint a budapesti FÖMAV központ kirendeltségen keresztül ezeket a megnőtt igényeket maradéktalanul ki is tudja elégíteni. A megye tsz-ei különösen az új tsz-ek azonban még kevéssé ismerik a FÖMAV pécsi kirendeltségét és rendszerint annak megkerülésével bonyolítják le gépvásárlásukat .amiből aztán gyakran bonyodalmak származnak. A kirendeltség dolgozói várják a tsz-ek érdeklődését. Ha egy tsz nagygépvásárlás végett a kirendeltséghez fordul, ott felvilágosítást kap, hogy melyik gépet vásárolhatja meg azonnal, melyikre kell várni, szaktanácsot is kap, hogy melyik erőgéphez milyen munkagépet célszerű vásárolni. így a tsz- eknek nem kell hetekig, vagy hónapokig várnia, esetleg hiába várnia egy gépre, mert a kirendeltségen pontosán megtudja, hogy pillanatnyilag milyen gépek közül választhat

Jól jövedelmez a segédüzem

Mezőgazdasági üzemeinkben sok szó esik manapság a helyi adottságok jobb kihasználásáról. Ilyen adottságokon rendszerint a talaj minőségét, a domborzati viszonyokat, éghajlatot, a helyre jellemző növény kultúrát, a felvevő piac közelségét, stb. értjük. Ezek az adottságok rendszerint megszabják a nagyüzem profilját, termelési irányát. Egy gazdaságban, termelőszövetkezetben azonban még rengeteg kisebb adottság is van, melyeket a jó szakember felismer, és ha már felismerte, ki is használja őket. Számos termelőszövetkezetünkben felismerték ezeket a lehetőségeket és be is állították már az annak megfelelő segédüzemágakat.

A segédüzem nem szabja meg a termelés irányát, de jöCsirkeországban

Ez is Pécs tipikus darábkája. — Ütött- kopott apró házacskák, parányi kertecs- kékkel. Közöttük hatalmas épület magasodik. Püspöki hombárnak használták valamikor, lehet vagy kétszáz esztendős. Régi, masszív, barokk stüusban épült — a belsejében pedig neon ontja a fényt.

Ilyen a Xavér utcai kettete képe. Szatmári Elemér műszaki vezető kalau zol a folyosórengetegben. Először iaz üzem leikéhez, a „tyúkanyóhoz” invitál.

Ezek a tyúkanyók halk zúgással „kotlának.” Akkorák mint egy hatalmas szekrény. Belesek a kajütablakon: teli van állványra csúsztatott lyukacsos „tepsikkel” s minden „tepsiben” rengeteg tojás.

Igazi kotlős ez, Időnként megforgat- Ja a tojást, ez is hácsak hétÍg kÖlt> akár'

aK a valódi tyúk- an> ° Csak nem húsz tojást, hanem tízezret.

Tízezer csirke rengeteg. Itt huszonöt kelte tógép van, három hét alatt tehát negyedmillió tojás kelhet ki. Azaz mégsem ennyi, mert olyan keltetőüzeme még nem volt a világnak, ahol mindén tojásból csirke lett. Ám még így is elképesztően nagy az üzem kapacitása, úgy mondják Közép-Eu- rópa legnagyobb csirkegyára. Az a huszonhétezer naposcsibe, amit a baranyai í sz-eknek szállíts nak ebben az évben, meg sem kottyan.

Ha kikelnek a csirkék, tálcákat tolnak a lyukas „tepsik” alá. Abba csúsznak az állatok. Ilyenkor még ragadósak, nyálkásak és csúnyák, de ha megszáradnak, olyanok lesznek mint az aranysárga pehely pamacs.

Egy emelettel feljebb éktelen csipogás fogad. Vagy ezerötszáz tollasodásnak induló csirke sütkérezik az infralámpák fényénél, a gyalúfor- gácson. Minden számukra szokatlan zajra összerezzennek. Amikor Szatmári elv- tás fütyülni kezd, ijedten kapják fel a fejüket, a köhintés- re szétrebbennek.

Visszafelé menet

Szatmári elvtárs meg

áll az egyik szobanagyságú helyiség előtt

— Ez csak söpredék. Megmaradt az elszállított tételekből.

Megnézem a „söpredéket”. Vagy kétszáz hét—tizenkét

hetes jérce és kakas.

— Több nincs? — kérdem csalódottan a műszaki vezetőt, amikor megint lefelé ballagunk a lépcsőn. Arra számítottam, tízezer számra látok csirkéket

— Nincs. Most kezd tünk csak „kotlani”.

És hozzáteszi: sietnek, mert sok a megrendelés. A pellérdi, magyarteleki, ibafai, véméndi, rózsafai és a többi tsz ezerszámra kéri a naposcsibét. Ezekből március —áprilisra pecsenyecsirke lesz. Egyébként nem csak naposcsibét nevelnek. Az idén még ezer

tenyésztyúkot, száz tenyészkakast, három ezer napospulykát, kétezer naposkacsát, ezer napos gyöngyöst (gyöngytyúkcsirkét) adnak el a megye tsz-einek.

Szatmári elvtárs

irodája tele van formáimnál megtöltött üvegekkel. Mindegvikben korcs csirke. Az egyiknek négy

lába van, kettő a rendes helyen, kettő pedig a hátán nőtt

ki. A harmadik két lábból és a hozzátartozó csípőcsontból áll Feje és törzse nincs. És ez a korcs csirkedarabka — amint az aranysárga pehely- toil tanúsítja — élt.

— Volt ennél még cifrább esetünk is — meséli Szatmári elvtárs. — Ötvenhétben egy kopasz tyúkunk és egy kopasz kakasunk lett. A tyúkon egyetlen tollpihe se nőtt ki, a kakasnak három szál tolla volt összesen. Kiállítottuk Harkányban. megdöbben ten nézték az emberek.

— Megvannak még?

— A tyúk „öngyilkos” lett. Leugrott a második emeletről és palacsintává lapította magát, mert hiába verdesett a szárnyával nem tudott repülni. A kakast levágtuk, mert a többi pánikszerűen menekült előle.

Mindezt csak az érdekesség kedvéért írtam le. Mert nem a négylábú csirke és kopasz tyúk fontos a keltetőben. Arra büszkék, hogy övék az egyedüli gyár Pécsett, amely életet ..termel”, több mint egy milliót évente.

Magyar László

vedelmezőség tekintetében gyakran felveszi a versenyt a mellék, sőt a főüzemággal is Ha egy termelőszövetkezetnek például nagy gyümölcsöse van, ott feltétlenül hasznos és ésszerű a pálinkafőzde, mint segédüzemág beállítása. Hisz az ép gyümölcs mellett mindig van nagy mennyiségű hullott, hibás is, amit a vállalat nem vesz át, de pálinkának megfelelő. Hasonló a helyzet a tejtermelő szövetkezetekben is. A nagymennyiségű tej helyi feldolgozása a tsz-nek is gazdaságosabb, mint a költséges feldolgozó központba való szállítás. Másik előnye, hogy a helyben előállított soványtejjel a sertéstenyésztés színvonala, jövedelmezősége jelentő sen emelhető. A legújabb 100 férőhelyes tehénistállókat már nem is építik fel tejkezelő helyiség nélkül.

Hogy mennyire jövedelmező a segédüzem, arra szolgáljon néhány példa. A nemrég pár hete — alakult martonfai tsz alakulása után átvette a helyi földművesszövetkezet kalapácsos darálóját, mellyel a tagok saját szükségletükön felül vámdarálást is végeznek. Naponta átlagosan 10 mázsa kukoricát darálnak s ebből százalékos vám mellett 50 kiló darát kap a szövetkezet. Az 50 kiló kukoricadaira a sertésállománynál napi 10 kilogramm súlygyarapodást jelent, és 10 kiló sertéshúsnak az ára 300 forint. A bári Uj Élet Tsznek például az elmúlt évben 70 mázsa dara vámkeresménye volt, a lippói tsz-nek pedig 298 mázsa;

A daráló üzemen kívül, azon ban még igen sok más segédüzemág is van. Ilyenek a tej- feldolgozó, a pálinka- és szeszfőző, a fűrészelő, a mész- és téglaégetés stb. A bári Uj Élet Tsz-nek például a darálón kívül gattere és szeszfőzdéje is van, s az elmúlt évben 34 000 forint segédüzemági bevétele volt a tsz-nek. A bólyi Kossuth Tsz a fentieken kívül még tejfeldolgozóval is rendelkezik, s a tsz-nek évi 70 000 forint jövedelme származott a segédüzemből. A nagynyárádi Kossuth Tsz-nek az elmúlt évben csak a segédüzemekből volt 170 000 forint bevétele.

A segédüzemágaknak tehát sok oldalú hasznuk van. Egyrészt az, hogy a termelőszövetkezetben megtermelt növényi, állati stb. melléktermékeket nem kell az üzemből elszállítani, hanem helyszínen feldolgozhatok. Másrészt a termelő- szövetkezetnek megvan a lehetősége, hogy idegen gazdaságnak, egyéni termelőknek dolgozhasson ,amiből jelentős bevétel származhat. A fűztermelés, kosárfonás, seprűkötés kevésbé elterjedt segédüzemágak, de ahol mód van rá, ott bevezetésük igen hasznos lehet, mert a tagság téli foglalkoztatása ezzel jól megoldható.

— Rné —

A TjECHMKA

minden hónap elejéit 12 nagy oldal terjedelemben jelenik meg s a külföldi műszaki fejlődés legfrissebb eredményeit ismerteti. Igen sok új, ötletes technológia leírását, érdekes hírt,, műszaki furcsaságot, népszerűén megírt cikket találhat berme az olvasó. Haszonnal forgathatja a TECHNIKA lapjait mindenki, akit érdekel korunk műszaki forradalma, ki maga is álandóam fejleszteni kívánja a technikát, aki állandóan törekszik a legmodernebb eljárások és berendezések megismerésére.

A LAP MEGRENDELHETŐ a postahivataloknal és hfrlapkezeléssel foglalkozó lévé lkézbesítőknéL

187