Dunántúli Napló, 1960. január (17. évfolyam, 1-26. szám)
1960-01-31 / 26. szám
Több újítást, gyorsabb elbírálást Ujítónapot tartottak a pécsi bányászok 1966. JANUAR 31 Hat napra csökkentik a javítási időt — 80 ezer pár cipő készül exportra — Új modellek készülnek a kereskedelem részére a „Kossuth“ Cipész KTSZ-bei Január 29-én a pécsszabolcsi Puskin művelődési házban az üzemek dolgozóinak, vezetőinek részvételével, újító napot tartott a Pécsi Szénbányászati Tröszt. Az újító napon részt vett a Nehézipari Minisztérium kiküldötte, Tamási István elvtárs, a tröszt főmérnöke, a párt és szakszervezet képvi- eelői. Az újító mozgalom 1959- ben elért eredményeit Csóti József elvtárs, a tröszt főelőadója ismertette. Az elmúlt években nagy gondol fordítottak a műszaki fejlesztésre a pécsi bányászok is «— hangoztatta az előadó — arra, hogy a fizikai munkát minél inkább megkönnyítsék, biztonságosabbá tegyék, növeljék a produktív teljesítményt, jobb minőségű szenet termeljenek az eddiginél gazdaságosabban. E célok elérésének érdekében kisebb mértékben megkezdték a bányában a rakodás és he- lyenkint a fejtés-szállítás gépesítését. A gépesítést tovább kívánják folytatni; gyári és saját szerkesztésű gépekkel. Az elmúlt időben fokozatosan áttértek a korszerű vágatblztosf- tásra, a TH-gyűrűs biztosítás szélesebb körű elterjesztéséire. A műszaki fejlesztést nagyban segítették az újítók. Mind a bányaüzemeknél, mind az újhegyi szénmosóban, gépházakban, különféle szállítóberendezéseiknél szánrftálán korszerűsítést, újítást alkalmaztak. Jelentős számú újítással hazai, vagy külföldi importanyagot takarítottak meg; A szén és meddő rakodását általuk készített kisfelrakókkal kezdték meg. Jelenleg is több újszerű elgondolással foglalkoznak. 1959-ben a pécsi bányász- újítók 461 javaslatot nyújtottak be az előző évi 236-tal szemben, 171 újítást fogadtak el és vezettek be. 1959-ben 36 előkalkulált javaslat volt, ezek | gazdasági eredménye 10 733 745 forint. 1958-banJO előkalkulált javaslat gazdasági eredményé csak 2 618 800 forint Volt. Az utókalkulált javaslatok száma a múlt évben 37, a gazdasági eredmény 10 222 079 Ft, Kalkuláció alapján 69 600 forint újítási díjat fizettek ki, eszmei díjazás alapján 112 670 forintot. 1958-ben tehát az, előző év> vei szemben gél karöltve az újitókört, mely hosszú időn át nem működött. Az újítókor mun,kája máris érezteti hatását áz üzemben,' nőtt az újítások száma. Szükséges lenne minden üzembfen megszervezni az újítókört, valamint a műszaki tanácsadást. Ebben az esztendőben még nagyobbak feladataink, mint a múlt évben, rendkívül nagy súlyt kell fektetni a műszaki fejlesztésre, a termelékenység emelésére, az önköltség csökkentésére. Az újítók szerepe fontos, támogatni kell őket; — Elkészül nemsokára si újításokról beszélt, Hegedűi István villanyszerélő a tapasztalatcserék előnyéről, Ludvig •Nándor elvtárs a szakszervezet részéről az újítók hathatósabb támogatásáért szállt síkra. Komoly eredményeiket értek el az újítások terén a rpúlt évben a pécsi bányászok, ahhoz azonban, hogy megnövekedjen az újítások száma még gyorsabb ügyintézés, gyors egyszemélyi elbírálás, műszaki támogatás szükséges az 1960. évi újítási feiadatterv, melyet tanulmányoznak a dolgozók, tegyék meg javaslataikat, legyenek élharcosai az újnak a pécsi bányászok, A Pécsi Szénbányászati Tröszt újítási főelőadójának ismertetését vita követte. A felszólalók többsége bírálattal illette az újítási ügyintézést. IváncHcs József pécsbányai lakatos például elmondotta, hogy 8 újítást nyújtott be, de csak négyre kapott értesítést. Vasason egy újítását már decemberben bevezették ,de még előkalkulációt nem készítettek. istván-aiknóra áthívták egy újítását megbeszélni, de csak a szakszervezet képviselője volt jelen. Újításainak megtakarítása már felül ván a 100 ezer forinton, megérdemelné, hogy gyorsabb elbírálásban részesítsék. Skoda Bála műszaki ellenőr a beruházá—_ hangoztatta a legtöbb felszólaló. Tamási István elvtárs, a tröszt főmérnöke a kiváló újítók meg jutalmazása előtt felszólalásában szintén erre hívta fel a figyelmet. Nagy feladatok előtt állnak a pécsi bányászok, a mélyművelés .kiépítése, a fokozott gépesítés, a bányászmunka megkönnyítése megköveteli az új módszerek, eljárások, új gépek alkalmazását, A p&si bányászok újítási napja végeredményben sikerűre! zárult, feltárta az újító mozgalom hibáit, méltatta eredményeit. Kifejezésre juttatta a jelenlévők egyöntetű akaratát, hogy ebben az évben minden eddiginél jobban felkeltik a dolgozóik alkotó, kezdeményezőkészségét, hogy a műszaki fejlesztést, az általános haladást szolgálva hozzásegítsék a Pécsi Szénbányászokat a második ötéves terv alapjainak lerakásához: Szüts István iVagy mennyiségű szénát kínál eladásra a MÉK Ebben az évben fennállásának 25. évfordulóját ünneplő Pécsi „Kossuth” Cipész KTSZ iis az utóbbi években tette a legnagyobb lépéseket a gazdagodás és hírnév felé. A közel 250 taget számláló szövetkezet 13 javító, ortopéd és méretes részleggel rendelkezik. A pécsi lakosok ötven százalékának a KTSZ végz.i a cipőjavítást. így a múlt évben 30 ezer pár cipőt talpaltak. Megrendelők elégedettek lehetnek a munkával, mert annyi volt a felhalmozódott javításra váró cipő, hogy általában csak egyhónapi határidőre tudták elkészíteni. Ez volt a múlt. Ma már ők is megörvendeztethetik a lakosságot, mert figyelembe véve az igényeket, hamarosan még három javító részleget létesítenek, sokak kérésére, közülük egyet a Kertvárosban. Az üzemi munkások segítségével és i észben kisgépes í léssel megoldják, hogy a javítási határidőt hat napra faragják. Akiknek még ez is sok, hát jelenthetjük, hogy öt javító- resziegnél gyors javítást is vállalnak. Természetesen ugyanazon díjszabás >ic mellett. A szövetkezet vagyonát főleg a készárutenmelés emeli. A Madách Imre utca földszintes családi házai között ágaskodik szürke testével a KTSZ. két éve épült új cipőüzeme. A modern vonalú, tágas, nagyablakos üzemnek 159 dolgozója van. Röder Lászlóval, a KTSZ elnökével jártuk végig az üzemrészeket. Mindenfelé drappszínű tűsarkú cipő tartozékaival, vagy kész formájával találkoztunk. Az egyik munkapadnál bélést szabták, másiknál a sarkot vonták be. Harmadiknál a felsőrész lyu izgatását végeztéik, máshol a talpat ragasztottált. — Csak ezt az egy modellt gyátják? — Most egy darabig Igen — mondja az elnök —, míg az NDK részére exportálandó ötezer pár el nem készül. Különben ők a legjobb megrendelőink; — Melyik országoknak exportálnak még? — Általában a legtöbb nyugati országban keresettek áruink. így a tavalyi 49 ezer párral szemben ebben az évben már körülbelül 80 ezer pár cipőnk kerül a külföldi piacokra. Az NDK-n kívül főleg Angliában és Svédországban kedvelik cipőinket. A mutatott készítmények alapján hamarosan rájöttem másfélszeresére nőtt az újítások száma, ami szép eredmény. A gazdasági eredmény ötszöröse az elmúlt évinek. Nagy jelentőségű újítás volt Szirtes Lajos Gázkitörések megelőzése ha- rántolasi munkáknál”. Solymár Henrik „Háncsológép” és Dézsi Gyula „Menekülő-készülék” tárgyú újításai, melyek találmányi szinten mozognak. Az újító mozgalomnak hibái is voltak. Sok az essmei díj, kevésszer kalkuláltak gazdasági eredményt. Sokszor cserélik az üzemekben az újítási előadókat. Előfordul még mindig, hogy az újítások ügyintézése elhúzódik. Gyakori hiba, hogy az újítók bejelentés nélkül készítik el újításaikat, ami szabályellenes, mert gazdasági eredményt sem lehet kalkulálni. A szakszervezet, mely hivatott az újítási mozgalmat ellenőrizni nem végzett rendszeres ellenőrzést. Az újhegyi üzemben az 0b. ^létrehívta az üzemvezetőségA munkásakadémia előadásai MSZMP Pécs városi Bizottsága február 3-án du. 5 órákor tartja a munkúMákádemia „Általános tdrnloxial és politikai kérdések” című tanfolyamának előadását. ELŐADÓ: Baranyai V error elv- társ, a Pedagógiai lólskol* tanára. ' Az „Ateista kurzus” elinti tanfolyam előadása február 3-án du. 5 órakor lesz, ULOADO: Petocs Ottó etvtars, az egyetem mantizmus-lenlnlz- mtis tanszékének tanárs. Ax előadások helye: Állami Pe- daeóxlai Főiskola marxizmus előadó-terme. Kérik a munkásakadémia hallgatóit, hogy aa elódásokon rontásán telenjeuék meg. Tél derekán járunk és ezekben a hetekben okoz legtöbb gondot a gazdaságokban a takarmányozás, Különösen gyakoriak a takarmánygondok az új termelőszövetkezetekben, ahol az állatokat már összevonták, de a közös takarmánybázist még nem teremtették meg. A tsz-tagok, takarmánykészletük, egy részét beviszik ugyan a termelőszövetkezetbe, de ez a mennyiség rendszerint kevés ahhoz, hogy a közös állományt az újig megfelelően takarmányozzák. Hogyan juthatnak hát takarmányhoz az új tsz-ek? V» A kérdésre a MÉK vegyes- cikk-forgalml osztály szálastakarmány értékesítő csoportjának vezetője adta meg a vá laszt, elmondván, hogy az ide szálastakarmányból, takur- mányszalmóból bőséges készleteket halmoztak fel a központi telepeken. Olyan nagy mennyiségű rétiszénát, vetett szálast még egy évben sem vásároltak fel, mint 1959-ben és ezekből a készletekből a megyei tanács mezőgazdasági osztályára benyújtott igénylések alapján a termelőszövetkezeteket korlátlan mennyiségben el tudják látni, egészen az új termésig, A réti és pillangós szénák minősége jó. Ennek ellenére eddig aránylag kévé« tsz jelentette be takarmányvásárlást Igényét Baranyából. Más megyék termelőszövetkezetei annál sűrűbben érdeklődnek szúlaskészleteirrk Iránt, A MÉK egészen kis tételekben is árusít szálastakarmányt. Ezzel a városszéli és vidéki kisállat-tenyésztők takarmányozási gondjain könnyít, akik eddig kénytelenek voltak piacon, vagy faluról falura Járva beszerezni a kis mennyiségű és amellett drága szálastakarmányt, Az úgynevezett kisel- adás bevezetésével a kisállat- len yésztők mázsánként 40—50 forinttal olcsóbban juthatnak takarmányhoz, mintha azt egyéni termelőktől vennék meg, Az ellátással egyidejűleg takarmányvásárlással is foglalkozik a MÉK. A vásárlásnál tárolási megállapodási köt a vállalat a régi termelőszövetkezetekkel. aminek az az előnye, hogy a tsz-nek nem kell a takarmányt, vagy alomszalmát a fmsz-ek telepeire szál- • kiértesítéskor a tsz szérűjéről egyenesen be- vagonirozhatják és egyenesen az igénylő taz-be. gazdaságba, vagy szalma esetében a papírgyárba irányíthatják, A központi szalmakészletek már kevésbé bőségesek. Ennek oka, hogy az állami gazdaságok, tsz-ek meglehetősen mostohán bántak a kombájn-szal- | mával, nem kazaloZták kellően és sok esetben hagyták megrothadni, vagy elégették. Bármilyen bőséges is volt a múlt évben szalmahozamunk, az Ilyesmi pazarlásnak számit, mert a szalma nemcsak a mezőgazdaságban, mint istálló- trágya alapanyag, de az Iparban — papírgyártás — is nagy értéknek számít, a siker titkára. A cipőik ki nő minőségű bőrből, finom j dolgozásban kerülnek fon lomba, mindig hajlékon) követve a divatszabta irál Mi pécsiek sem vagyi mostohagyerekek. Itt ránkf gondoltak. Meglepetés lesz- országban először alkalmai kitűnő ötlet: a csavaros saf A tűsarkú cipőre a fleSti csak csavarral értisftik rá kész cipőhöz több új flekk 1 kapható és kopás esetén gy eljárással, házilag lehet félni; Újszerű lesz még az enyl vágott orrú cipő, főleg férf részére. Aztán újtípusú kői nyű, hajlékony női víke cipőik is kerülnék forgalom És itt fürkésztem ki, hogy vat manad továbbra is a gyesorrú cipő, a halvány nek — főleg a drappnak m den árnyalata — viszont konyodnak a sarlkak. Az gondoltak azokra is, akik pécsi járda viszonyok ellen« is sikkes cipőben akarnak Ji ni, mert tavasszal nagy lasztékban kaphatók leszn a roggyantott sarkú cipőik; A belkereskedelem számi mintegy 20 ezer pér cipőt 1 szítanék, amely ék majd nag részt a pécsi üzletekben le* nek kaphatók; Az üzem — mely máris on Ja a szép készítményeket még nem kész. Több gép t állítása után, ha az üzem n] szaki felszerelését befejez itt lesz az orazág egyik korszerűbb cipőüzeme. Már most készülne' moszkvai kiállításra, harminc új bemutatott itt, jük fogja hirdetni Märt; tál tervező, a KTSZ d' ás a magyar ipar hüvúf Önkiszolgáló * nyílt Mohác A mezőgazdasági beruházások összege idén JT*,0-h»l több ■ tavalyinul. Több mint 10 oon traktort, 4noo gn bonsvetögépet, 1400 gabonakombájnt, 3400 fűkaszát, csaknem 3500 raűtrágyaszórót kap az idén a mezőgazdaság. Az univerzális traktorok aránya ez érben országosan meghaladja az M százalékot, A mohácsiak oagsirK!!‘ önkiszolgáló boltot *** a helybeli földművese^®2®1.’ a Dózsa György Átszánui házban; A bolt dolgozói 106 na" pon ünneplőben tÁ a vii' sárlókat. A megP „rés/l vetitek az OFT, a3ZÖV a pécsi FJK, véli* A helyi szervek képviseli Az új önfcisz/ó boltban bő választék vá* vásárlókat . ▼1 At Máriagyűdöt is felrázta az új. Itt is küzdenek a mezsgyék, amelyek hosszú évéken keresztül ellene szegülitek az újnak. Napsugár játszik, kergető - zik a megolvadt havon. Az utcán kettesével. hármaséval emberek beszélgetnek, sőt ilyen fura képet is látni: az asszony kiállt az utcára és horgol. Mindenütt a népnevelőket várják és mindenütt vitatkoznak. Balogh Ferenc hatholdas gazda előtt hárman beszélgetnek. Még egyikük sem határozott, sőt! — Mondják, miért csak papíron több az állami gazdasagok és a termelőszövetkezetek terméseredménye, mént * mienk? A népnevelők egy pillanatra meghökkennek. Nem azért, mintha nem tudnának válaszolni. Inkább a hogyanom gondolkodnak. Hogyan bizonyítsák be itt, most rögtön, hogy nemcsak papíron több az állami gazdaságok, termelőszövetkezetek termése? Az egyik népnevelő gondol egy nagyot és Balogh Ferenchez fordul. — A maga fia állami gazdaságban dolgozik ugye? — igen’ — Hát akikor magú tudja, hogy papíron, vagy a valóságban termel-e többet az állami gazdaság. — a Siklóéi Állami Gazdaságnak- jé termése volt mindenből ! — válaszol Balogh Ferenc. — Jobb mint a mlenllc. Járom a házukat a népnevelőikkel. Uj arcok, új emberek bukkannak elém. Mindegyik mást gondol, maki mond. Bora István 63 éves, borostás ember. — Nyolc éves korom óta dolgozom, bizony rém férne egy kis könnyebb élet! — mondja. Nem Írja alá a belépési nyilatkozatot. Még vár. Majd meglátja, hogyan határoznak a többiek. Gyutal Jómefné leültet minket. Nem veszi rossz néven, hogy fölkerestük, sót: — Örülök, bogy eljöttek, így könnyebb Határozni. Még nem írom alá. Szó, ami ezó, nem hisz abban, hogy Máriagyűd tor-község leszVarga Istvánná férje nincs otthon. Itt Is csak az asszony- nyal beszélhetünk. — Aranykeze van az én férjemnek. Igazuk van. nagy hasznát venné a termel őszi i- mtkezet, Mert ért na mándetv hez. Méhész, lakat«.*, fű tő, sofőr, gyümölcákertész::: Acs Lajos bácsival az Istállóban boiszélgetünk. Éppen etet. A lováról mesél. — Hűséges egy jószág. Tudják, ha leülök enni az eke göröndölére, akkor addig néz hátra, amíg nem kap egy darab kenyeret. Megeszi ám a kenyeret, meg a szalonnát is Szereti a lovat, de a »épet “ Láttáik volna, hogyan szántott itt a hegyben a lánctalpas traktor, még a fákat is kiforgatta a helyéből. ,iPe '1‘szen azt mond- jaJk, hogy nem szánthat a gél’ mert hegyek vannak; '— Ki mondta? Megmondom a nevét. Akárki mondta, n’’ncf' igaza. tefckeä még n, találkozott, olyanokkal, ahlól keresnek. d- DehogyniA lippól tez- u ben van egy jsrWJm, olyan d rokonféle. Ö mondta: jól ^ keres, elégedi Nem“ätv a « készpénznek ette. a jót le V< ellenőrizte, iga^-e. Ezt is megmondom szemébe is a - zal a kiegídéssel, hogy_v> n< gyázzon, h^ úgy n® mint az egk szinten mata-U gyűdi assz'/, aki így — V€ÍÜL'a tanelüszövetkezetbín .sok mindenei nem tönxlmk.ai Látják, i< van például a hu-s, kányi terfelőfeaöveflkezet. Kht.v< hagyta a tukoricáját; k A népavelő erre csak erényit irwncjtt: d: — Cehe, hogy igaza vtn nvúnám, ettk tudja az a hely ír aet, hogy Harkányban nincs s termelőszövetkezet. te Ács Lajos bácsi is jót de rült ezen. És eaért-e, másért-e másnap 6 állított meg az u«m cán; « — Tudja, megérdcklődtem iái csarnótai rokonomtól, Hop. rí mennyit la kapott. Hát n búnk meg az árpa ltsz., de a kuka k rica az két kocsival volt, melói abban i« mogánalk volt igaza hogy ez opak előleg, a többi ol még csak ezután kapja, zár ki számadáskor. éi Ezen a beszélgetésen meghal szóba került a belépés. Érd' a kés, «nőst mér ilyen kérdése h foglalkoztatták: ti — Mennyi lesz a háztáji» Tarthatok-c állatot? Másnap megint fel körösiem Aes Lajost. Úgy éreztem, ő az, «ki egyszemélyi)«! magában hordja a gyúdlek gondolkodásét. ö 1« hivatkozott rossz t ormelőszö vétkezőtekre. Első nap azt mondta: az ő rcfconi a csarnótai tsz tagja. — Keveset kapott. Tíz mázva búzát, kilenc mázsa árpá meg egy kocst kukoricát. M. £■ Jó twmelő6zövetfoczc
