Dunántúli Napló, 1960. január (17. évfolyam, 1-26. szám)

1960-01-31 / 26. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! DUNÁNTÚLI , NAPLÓ A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BARANYA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÄCS LAPJA svn. Évfolyam. 2«. szám AKA: 76 FILLER I960. JANUAR 31. VASÁRNAP A nép Hsolgálatáhan A sajtó dolgozóinak nagy megbecsülését jelentette « magyar sajtó napja megünnepléséről szóló párt- és kor- many határozat. Azóta minden év február elsején az ér­deklődés homlokterébe kerül a sajtó munkája. Országszerte ünnepélyesen megemlékezünk ezen a napon az illegális Szabad Nép megjelenésének évfordulójáról, a kommunista sajtó mártírhalált halt hőseiről. Az emlékezés mellett egy­ben számvetést is teszünk — vajon méltóak vagyunk-e har­cos elődeink nagyszerű hagyományaihoz, teljesitjük-e a part, a nép által ránkbizott feladatainkat? Mit vár a párt a kommunista sajtótól? Mindenekelőtt azt, hogy következetesen harcoljon a párt politikájának megvalósításáért, ismertesse, népszerűsítse a soronlévő po­litikai, gazdasági ás kulturális feladatokat, propagandistája és agitátora, de egyben szervezője kt legyen a szocializmus építésének, Ez az átfogó meghatározás természetesen sók-sok rész­lett eladatot kapcsol egybe. Nem mindegy az, hogy egy-egy újság milyen sokoldalúan, gyorsan tudja olvasóit az ese­ményekről tájékoztatni, Igen sók, függ attól is, hogy az egyes írások színvonalasak, érdekesek, fordulatosak-e vagy sem, hisz az olvasók ma már magas igenyéket támaszta­nak a sajtó iránt. Alapvető fontosságú *=* az újságírás alfája és ómegája — a hitelesség. Olvasóink joggal elvárják a sajtó munká­saitól, hogy igazat írjanak, az események hű krónikásai legyenek. A ténybeli tévedések, a tények helytelen értel­mezése, kommentálása — vagyis az olvasóközönség félre­vezetése — összeegyeztethetetlen a kommunista sajtó, jel­legével. Nagyot vét a sajtóetika ellen, aki akarva, vagy akaratlanul a valóságnak meg nem felelően tájékoztatja az olvasókat. Az újságíró is ember — és tévedni emberi do­log —- azonban soha sem szabad szemünk elől téveszteni dzt»,hogy Jüj&jstfijxitk. pz ifá*. marad”. Egy-egy téves hírt, hamis következtetést, félreérthető tálalást, még a mi vidéki méreteinkben is harmincnyolc-negyvenezer példány­ban nyomtatnak ki tehát legalább háromszor annyi dolgozó csapódik be általa, Az ellenforradalom, óta eltelt három év táatt eléggé határozott javulás tapasztalható ebben a vonatkozásban a mi lapunk munkájában is, azonban korántsem kielégítő. Még miniig előfordulnak bosszantó ténybeli tévedések, idő, hely, névcserék — pedig a szerkesztőség ma már ren­delkezik olyan lehetőségekkel, amelyek segítségével eze­ket a tévedéseket ki lehetne küszöbölni » vagy legalább­is a minimálisra csökkenteni. A felkészültségen, a lelkiismeretességen, a rátermett­ségen túl nagyon sok függ attól is, hogy az újságíró, a s'crkesztőseg kollektívája együtt éljen a dolgozókkal, nap vórt nap javítsa, szélesítse a dolgozó tömegekkel váló kapcsolatát. Az elmúlt évek ebben a vonatkozásban is biz­tató fejlődést hoztak. Számra tálán nincs olyan széles a levelezőgárdánk, mint az ellenforradalom élőit — az újjá­szervezett levelezőgárda, tudósítóink hálózata, viszont sók­kal tevékenyebb, és ami a legfőbb, a korábban oly nagy számban érkező panaszlevelek helyett egyre többen szé­peid, gazdag életünk eredményeiről, munkájáról, terveik­ről számolnak be. Panaszok persze most is akadnak — de ezekből sem a tehetetlenség, hanem a bírálat hangja csen­dül ki, mert ma már válóban bátran, olyan emberek mód­ján mondják el bíráló észrevételeiket a dolgozók, akik tudják, hogy joguk, lehetőségük van a bírálatra. ' ’ Előfordul persze, hogy a levelezők, de az újságírók által megírt bíráló sorok nem mindenben fedik a valósá­got. Gondosabb ellenőrzéssel, az adott ügy sokoldalú meg­vizsgálásával, igyekszünk minél inkább kiküszöbölni eze­ket a bosszantó hibákat. A nyolcadik magyar sajtó napját, itt Pécsett kettőzött örömmel ünnepeljük. Éppen egy hónapja annak, hogy a megyei és városi pártbizottság javaslatára központi szer­veink hozzájárulták az Esti Pécsi Napló önálló lappá való szervezéséhez és ehhez megteremtették a szükséges sze­mélyi és dologi feltételeket. Ezúton is örömmel köszönt­jük ifjabb testvérünket és további — immár teljesen ön­álló — munkájához sok sikert kívánunk. A sajtómunkának az újságírás és szerkesztés igen fon­tos része, de mégis csak egy része. Az ünnepi megemléke­zésben hadd szóljunk néhány szót a saját kevésbé ismert, de annál szorgalmasabban, lelkiismeretesebben dolgozó munkásairól, a nyomdászokról, lapterjesztőkről, akik nap mint nap, igen gyakran nehéz körülmények között végzik felelősségteljes feladatukat. Kedves Olvasó! Gondolj ezen a napon meleg szívvel az ólomgőzben dolgozó nyomdászra, aki a késő éjszakai órában fáradozik azért, hogy a lap reg­gel korán ott legyen az ablakodban. A postásra, aki két­szer jarja be körzetét, a mozgóárusra, aki a hóviharban is a helyen áll, csak azért, hogy időben tájékozódhass a legfrissebb eseményekről! Az ünnepi számvetés, erőink reális felmérése alapjan, biztós határozottsággal Ígérhetjük, hogy további munkánk­kal méltóak leszünk a párt, a nép bizalmára. Ismerjük, készségesen vállaljuk nagy feladatainkat, hisz a kommu- nisti újságíró számára nincs szebb feladat, mint a párt és a nép szolgálata, 246 tsz-község van már a megyében ' Baranyában a községek döntő többsége ma mér a szövetkezeti utat jarja. 346 termelőszövetkezeti község működik már a megyében. Szombaton érkezett jeleli* tés szerint a termelőszövet­kezeti községek sorához csat­lakozott Szőke, Zengővár- kony. és Kacsóta i& Eredményes, jó munkál! Á megyei és o városi párt-végrehajtó bizottság üdvözlete A magyar sajtó napján köszöntjijk megyénk lapjajt: a Dunántúli Naplót, az Esti Pécsi Naplót és az Uj Komlót. Mégyénk újságíróinak és a lapok levelezőinek a szocializmus építésében eredményes jó munkát kívánunk. Köszöntjük mindazokat a dolgozókat, akik munkájukkal hozzájárulnak, bogy a párt szava minél gyorsabban jusson el a tömegekhez. • ' A2, MSZMP AZ MSZMP PÉCS VÁROSI BARANYA MEGYEI VÉGREHAJTÓ BIZOTTSÁGA VÉGREHAJTÓ BIZOTTSÁGA A Baranya Megver Tanács Végrehajtó Bizottságának üd v öz Iete A megyei tanács végrehajtó bizottsága g 'magyar sajtó napján forró szeretettel kö­szönti Baranya megye és Pécs város mindkét napilapját: a komoly múltra .visszatekintő Dunántúli Naplót és fiatalabb testvérét, az Esti Pécsi Naplót. Amikor a szerkesztőség, a nyomda, a kiadóhivatal és a lapterjesztő csoport minden dolgozójának elismerését fejezi ki az eddigi lelkes, odaadó munkáért, — egyben kéréssel is fordul hozzájuk. Kéri, hogy soha ne feledjék, milyén felelősségteljes megbízatást kell <ek- jesíteniők. Nap mint nap mer itsenek erőt abból az időből, mikor még nehéz, sokszor élet- veszélyes körülmények között mutathatta csak az egyetlen járható utat a dolgozó népnek az igazi újságírás. Az illegalitás évei voltak ezek. A kommunista sajtó dolgozóinak életét kiolthatták, a sokszorosító és nyomdagépeket összetörhették, de az eézmét megsemmisíteni soha nem tudták. . ... , * Ennek az eszmértek a világáná l— alapvetően megváltozott politikai, társadalmi és gazdasági körülmények között —, hivatott a felszabadult magyar sajtó szolgálni, az egész nép nagy ügyét, a szocializmus széles távlatokat jelentő célkitűzéseit. , > . ’ • ' MEGYEI TANÁCS VÉGREHAJTÓ'BIZOTTSÁGA Befejeződött az országgyűlés ülésszaka Az országgyűlést ülésszak harmadik napi tanácskozása szombaton néhány perccel tíz óra' után kezdődött, Résztvett az ülésen Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanacsanak el­nöke, Kádár János, az MSZMP Köz- ■ ponti Bizottságáriák első titkára, dr. Münnich Ferenc, a forradalmi munkás­paraszt kormány elnöke, Apró Antal, Biszku Béla, Fehér Lajos, Fock Jenő, Kállai Gyula, Kiss Károly, Rónai Sán­dor, Somogyi Műkiás, az MSZMP Poli­tikai Bizottságának tagjai, Komócsin Zoltán, Szirmai István, az MSZMP Poli­tikai Bizottságának póttagjai, Benke Valéria, Csergő János, Czottner Sándor, dr. Doleschall Frigyes, Incze Jenő, Kis­házi Ödön, Kossá István, Kovács Imre,, Losonczi Pál, Nagy Józsefivé, dr. Nezvál Ferenc, Nyers Rezső, Rétiész Géza, dr, Sik Endre, Tausz János, Trautmann Re­zső miniszterek. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciái képvise­letek több vezetője és tagja. Az ülést Rónai Sándor, az ország­gyűlés elnöke nyitotta meg. Az ország­gyűlés a napirend szerint'a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának a világ minden államának parlamentjéhez és kormá­nyához intézett felhívásai tárgyalta. — Kiss Károly, az országgyűlés 'külügyi bizottságának elnöke, a külügyi bizott­ság előadója lépett az előadói emel­vényre, Kiss Károly elvtárs beszéde Bevezetőben? elmondotta, hogy az országgyűlés külügyi bizottsága megvitatta a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanács ár nak 3- világ parlamentjeihez és kormányaihoz intézett fel­hívását és a külügyi bizottság a forradalmi munkás-paraszt kormánnyal közösen határoza­ti javaslatot terjeszt az ország- gyűlés elé. — Az elmúlt másfél évtized­ben — mondotta ezután — tör­ténelmi jelentőségű változások­nak voltunk tanúi és vagyunk tevőleges részvevői. A szocia­lista világrendszer kialakulá­sával és megszilárdításával az emberiség leghőbb vágyának, a tartós béke megteremtésé­nek hatalmas erkölcsi és anya­gi bázisa jött létre* A szocialista világrendszer gyorsütemű fejlődése, előre­haladása napról napra köze­lebb hozza azt az időt, ami­kor teljesen ki tudjuk kap­csolni a nemzetközi életből a háborút, mint a vitás nem­zetközi problémák megoldá­sának eszközét és maradék­talanul megvalósíthatjuk a nemzetközi kapcsolatok gya­korlatában a különböző tár­sadalmi rendszerek békés egymás mellett éléséről szóló lenini tanításokat. — Napjaink nemzetközi éle­tére már a magasszintű tárgya­lások sorozata a jellemző és jegyre inkább ezek a tárgyalá­sok válnak a vitás nemzetközi problémák megoldásának fó­rumává. Rendkívül nagy je­lentőségű esemény volt a szov­jet bókekezdeményezések so- rában a Szovjetunió Legfel­ső Tanácsának határozata a szovjet fegyveres erőknek egy­oldalú, nagyarányú leszerelé­séről. Ez a határozat újabb fényes bizonyítéka arinak, hogy a Szovjetunió — a szo­cializmust építő országokkal egyetemben — nemcsak kép­viseli az általános és teljes le­szerelés gondolatát, hanem an­nak megvalósítására példát mutatva, kész megtenni az el­ső lépéseket is. A _ Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának határozata ékes­szólóan hirdeti, hogy az Egye­sült Nemzetek Szervezete XIV. közgyűlésen beterjesztett álta­lános és teljes leszerelésről szóló szovjet javaslat nem áb­ráid és utópia, hanem meg­valósítható. Kívánatos: a Szov­jetunió példája apra, serkentse a többi nagyhatalmakat, - hogy a szavakról térjenek át a tet­tekre, — folytatta, — s meg­állapította: a Szovjetunió az­zal, hogy egyoldalúan rálépett a leszerelés útjára, tovább sok­szorozza azt az erkölcsi erőt és tekintélyt, amelyet a szo­cialista világ következetes bé­kepolitikájával az emberiség legalapvetőbb és legfontosabb érdekeinek képviseletében már eddig is kivívott. — Ma, amikor a szocialista világ olyan hatalmas erőmeg­nyilvánulásainak vagyunk ta­núi, mint a csendes-óceáni szovjet óriásrakéta-kísérletek akkor még hatványozottabban tölt el bennünket az- öröm és büszkeség tudata, hogy mi is ehhez a közösséghez, a szocia­lizmust építő nemzetek nagy családjához tartozunk. A nagy világesemények kö­zepette tudatosabb» válik mindannyiunkban, hogy a történelem a mi szocializ­must építő, békés munkál­kodásunkat is úgy könyveli d, mint hozzájárulást az emberiség boldogabb jövőjé­nek megteremtéséért vívott harchoz. Ez a büszke tudat füti a szo­cialista tábor népeit és ez ad erőt ahhoz is, hogy sikerrel harcoljunk továbbra is a hi­degháború, az agresszió lovag­jai ellen, — mondotta, majd így folytatta: — A nemzetközi feszültség fenntartására és fokozására irányulnak azok az erőfeszí­tések, melyeket Nyugat-Német országban Adenauer kancellár vezetésével a bonni kormány tesz a fasizmus és a milita­ri zmus felélesztésére, a nagy­hatalmak tárgyalásainak meg­akadályozására. — Igen jelentősnek tartjuk Walter Ulbricht elvtárs kez­deményezését s német kér­dés békés rendezésére. Ulbricht, elvtárs Adenauerhez intézett levelében javasolja, hogy üljenek le tárgyalni; vá­lasszanak. .össznémet bizottsá­got és tartsanak népszavazást mindkét ■ Németországban a teljés és általános leszerelésről, a békeszerződés, megkötéséről. Egyetértünk azzal, hogy Né­metország ’ újraegyesítésének egyetlen járható útja. a béke- szerződés megkötése a két, ténylegesen fennálló német ál­i lammal Ez szükséges Európa békés nyugalmi helyzetének megteremtéséhez, mert a nyu- . gatnén^et revansista katonai körök • politikája- katasztrófá­hoz vezethet.-Távol-Keleten a feszültség szitására, irányul az a lépes, amelyet aa amerikai —japán katonai szerződés meg kötésével tettek Washington­ban. Ezek a jelenségek arra fi­(Foly tatás a ?. oldalon,) P aradi CBomssüret Ez még csak előszűret, mond­ja Török Margit, a harkányi primőrkertészet dolgozója. Az igazi szüret valójában május elsejétől kezdődik, ami­kor nem kevesebb, mint 110 ezer kilogramm korai paradi­csomot szállítanak folyamato­san a megye és a város cseme­ge-boltjaiba. A saláta szezonja már -február közepétől kezdő­dik, 70 ezer tövei, s ugyaneb­ben a hónapban 1200 kilo­gramm korai retek is elindul a fogyasztókhoz. Április 20-től kezdődően 560 ezer darab hú­sos zöldpaprikával és 25 000 kilogramm csemegeuborkával «tfcfcoí Jot a primőrkertészek

Next

/
Oldalképek
Tartalom