Dunántúli Napló, 1960. január (17. évfolyam, 1-26. szám)

1960-01-26 / 21. szám

!W0. JANUAR 2«.

NAPLÓ

$

A MOKÉP tervei

1960-ban. 5 milliá /áfúgafém izámítanak

Milyen meglepetés várja a mozilátogató közönséget?

Megyénkben évről évre kevesebb lesz az olyan község, ahol még nem működik mozi. Az elmúlt esztendőben tíz új •Rozival gazdagodott moziháló- íatunk: Pécs (Mapresszó), Ba- harcszölós, Szieberth-puszta, Csertő, Gyümölcsény, Kishaj- ’’nős, Cserkút, Istenkút, Ma- Byarürög, Kővágószőlősön az új telepi mozi.

Baranya megyében jelenleg J9 normál, 106 keskeny fix 57 körzeti és egy vándormozi működik. Az előadásoknak koséi ötmillió látogatója volt. Ez azt jelenti, hogy megyénkben (beleértve a csecseiket és az öregeiket is) minden ember 13 filmet tekintett •Reg, ami az országos átlagnak felel meg. (A komlói filmszínházakat nem vettük figyelembe, mivel azokat a művelődési otthonok üzemeltetik.) 1959- ben 132 új filmet vetítettek filmszínházaink.

A megyei MOKÉP két normál táskagéppel gazdagodott a tnúlt évben, Mohácson pedig normál kertmozit létesítettek. Vasas II. két új gépet kapott (a széleevaszanra való átszerelés most folyik). Ezzel lényegesen javul a munkáslakta területek mozielátottsága. Sás- dón is egy gépről két gépesre szerelik át a mozit. Jelentős átépítések, korszerűsítések történtek Dtmaszekcsőn, Mohácson, Lánycsókon, Harkányban, Vajszlón, Szágyon, Tartóson Jelentős összeggel tatarozták a megye 60 moziját, s a jelenlegi állapotok megfelelnek a kívánalmaknak. Jelentősen növelték a mozigép- parfcokat. Harminc új keckeny- gépet helyeztek üzembe, s a felszabaduló régebbi gépekkel a körzeti mozik telephelyeit erősítik. Az elmúlt évben 1 millió forintot fordítottak tatarozásra, 1 millió 400 ezer forintot felújításra és egymillió 800 ezer forintot mozifejlesztésre,

A Megyei Moziüzemi Vállalat határozott terve, hogy 1960- ban még tovább mozisítják azokat a községeket, ahol eddig még nem volt lehetőség az üzemeltetésre. A MOKÉP- nek megfelelő anyagi bázis áll

rendelkezésére, hogy a villany- hálózatba bekapcsolt községekben mindjárt a mozit is megvalósítsák. 1960-ban közel 5 millió forintot fordítanak a mozihálózat fejlesztésére. Ebben az évben szintén több mint 130 új filmet mutatnak be megyénkben és 5 millió látogatóra számítanak. Az év első negyedében 15 ország 35 filmje kerül bemutatásra: 3 cinemaskóp, 9 takarásás és 23 normál. Egyik érdekessége lesz a műsornak, hogy először mutatnak be egyiptomi filmet: „A mennyei pokoF’-á. Nagy érdeklődésre számíthat a Tamangó színes francia, Sampó színes szovjet és az Emberek és farkasok c. színes francia fitov (H. I.)

Az ország egyik legnagyobb komlóültetvényét alakítják ki Baranyában

Baranyában hatalma« kom- lósk értékét alakítanak ki az állami gazdaságok. Ez év tavaszán 80 holdat telepítenék be dugványokkal és így a termő- terület eléri már a háromszáz holdat. Ez lesz az ország egyik legnagyobb komlóültetvénye, ahol évente mintegy ezer má- i komlót — a sörgyártás nélkülözhetetlen alapanyagát — gyűjtenek majd be. Most

Negyven százalékká' több tiilM síp sasljálja az ipar anszakf fejlesztését

Á Kereskedelmi Minisztérium terve szerint a teljes érucsereforgalom több mint 10 százalékkal emelkedik. A növekvő beruházások megvalósí- tásáhőz mind a baráttá államokból, mind a tőkés országokból az eddigieknél jóval több gépet és ipari berendezést kell vásárolni. A tavalyi gépimportot az idén mintegy 40 százalékkal meghaladjuk. Az eddigieknél nagyobb arányú lesz az ipari fogyasztási cikkek behozatala is, a gyarmatáru-ellátás mostani szintjét ugyancsak tartani akarjiki

Ez év feladataira az 1960-as árucsereforgalmi egyezmények megkötésével is felkészült a külkereskedelem. Létrejöttek a megállapodások valamennyi baráti országgal, a Szovjetunióval például kétmilliárd rubel értékű áru cseréjéről írtunk alá szerződést Több tőkés országgá! is a közelmúltban újítottuk meg egyezményeinket Kereskedelmi partnereink körében bizalmat ébreszt az a tény, hogy külkereskedelmünk minden évben eleget tesz kötelezettségeinek.;

folyik a komlóföldék előkészítése: a talaj forgatása, a tám- berendezés felállítása stb. A téli hónapokban körülbelül 1300 betonoszlopot ásnak le a földbe és feszítik rájuk a komlószárakat tartó dróthálózatot A siklósi gazdaságban már húsz holdon sorakoznak a nemrég feáliított, nyolc méter magas vasbetonoszlopok.

A Bólyi Állami Gazdaság bári üzemegységében dugvány- telepet létesítettek. Itt mintegy negyedmillió sima dugványt gyökereztettek meg és ezek üdültetésére az idei tavaszon kerül sor. A gyökeres dugványoknak az az előnyük, hogy kitűnően megerednek, gyorsan fejlődnek és már az első esztendőben hoznak is némi termést. Sátorhely után ebben az évben újabb komló- szárító üzemeket építenek fel a megyében, amelyek egyenként 40 hold termését tudják befogadni. Siklóson egyet, Bólyban és Bikáiban pedig két-két szárítót helyeznek majd üzembe. A jövő évbe*, amikor az ültetvények nagyobb része már teljes termőre fordul. komlókombájrmal látják | el a baranyai állami gazdasá- I gokat;

Vasárnap este Pécsett és Baranyában a szokottnál is nagyobb figyelemmel ülték körül a televízió-készüléket a nézők. Hogyisne, amikor első alkalommal adott Pécsről helyszíni közvetítést a Magyar Televízió és több mint hétszáz szereplő közül szinte mindenki ismerősre talált. De hogyan jutott el a kép és hang a Pécsi Nemzeti Színház színpadáról a most már 50 000-nél is több televízió-előfizető képernyőjéig?

Az elmúlt napokban a Nádor szálló előtt és a színház mellett sokan figyelték meg a Magyar Televízió feliratú kék autóbuszt Azt mindenki tudja, hogy az abban elhelyezett műszaki berendezések segítségével történik a közvetítés, de csak kevesen ismerik a tulajdonképpeni szerepét Módunkban volt a próbák és a közvetítés alatt meglátogatni ezt a műszerekkel és bonyolult berendezésekkel ellátott autóbuszt amely tulajdonképpen mozgó televíziós stúdió és mikrohullámú adóberendezés.

A közvetítés megkezdése előtt lázas izgalom: vajon hogyan fog sikerülni az olyan nagy gonddal előkészített műsor technikai lebonyolítása A műsor szerkesztője és rendezője mindent megtett a művészi siker biztosítása érdekében. Elég azonban az, hogy a bonyolult. műszaki berendezéadókra a képmérnök. A hangmérnök a különböző mikrofonok hangját keveri és adja az adók felé. A műszakiak munkáját a kocsi vezető-mérnöke irányítja és hangolja össze.

De nézzük csak a műsort! A bemondónő éppen a pécsi helyszíni közvetítést konferálja be. Távbeszélő utasításra a helyszíni közvetítésre kapcsolják át a misinai adót. A rendező,

mondtam. Hát ennyi minden kell ahhoz, hogy a kép eljusson az előfizet^ képernyőjére?

— Nem, ez még csak egy része a dolgoknak — mondta Zánkay mérnök. — Még nem beszéltünk arról, hogy a kocsiból a képet ás a hangot egy mikrohullámú adóberendezés, — amelynek antennáját a színház tetejére szereltük fel — a misinai adóállomásra lövi fel;

mint egy nagy vezérkar dirigense vezényel, de be kell vallanom, egy szót sem értek azokból a csak televíziósok által ismert műszavakból, amit hallok. Mindenki telefonon és rádión beszélt valakivel. A rendező az operatőrökkel, a vezető mérnök Budapesttel, a képtechnikus a Misinával. Na ebből a káoszból sem lesz jó kép

Nem nagy ügyről lesz szó, hanem kisebbről, bár erűnek megítélése ugyancsak relatív. Teszem fel, ha egy háziasszony nem kap FEVA-mo- sóport az üzletben, ez egy kicsi ügy, de ha már minden háziasszony keresi, akkor nagyobb ügy válik belőle. A kis ügyek apró, kezdetben észre sem vehető fel- halmozódással, később országos problémává válhatnak, s azokon segíteni kell.

Mindenki tudja például, hogy az új lakásokra szerelt, illetve beépített nyílásszerkezetek (köznyelven kifejezve: ajtók, ablakok) általában nem zárnak jól. Téli időben, zimankóban vehetők különösen észre a rossz záródások, mert segítségükkel besündörög az ajtón a szél, ablakon befolyik az eső leve, hópárna üli meg belső részeit és beeresztik a fűtött lakásba a hideget. Nem egyszer megtréfálják a lakót, mert éjnek Idején kísértetiesen zörögnek az ajtók, léptek neszét véli az Ilmából ébredett, holott nem is lépdel senki lakásában. Nap pal sem nélkülözik az érdekességeket, ■art előfordul, hogy

Ki a hibás?

szellőztetés céljából kitárja az ember új lakájának ablakát és meglepetve tapasztalja: nem lehet többé becsukni, bedagadt a fakeret.

Az új lakásokba költözők észlelik ugyan ezeket a hibákat, javíttatják is szorgalmasan, de úgy komolyan nem szólnák érte. Kaptam egy szép új lakást, miért is panaszkodjak ilyen apróság miatt Ezzel a felfogással az ajtók és ablakok ügye úgynevezett kis üggyé degradálódott. Két-három év alatt azonban megyénkben nagyon sok új lakás épült és a kormány lakásépítési programjának végrehajtása még több lakóház építését irányozza elő Pécsett és a megyében is. Nem mindegy tehát, hogy a temérdek lakásban hogyan végzik funkciójukat az arra hivatott „nyílásszerkezetek.” Ez a ki« ügy így válik nagyon érdemessé arra, hogy foglalkozzunk vele. Dehát miért is záródnak ezek a „nyílás szerkezetek” oly hanyagul?

A Bm. Állami Építőipari Vállalat, mint illetékes válaszolhat erre a legkielégítőb- ben. Felyégi elvtárs, tód jó ismerőse a problémáinak úgy tájékoztatott, hogy a ki vitelezés nem hibás. A faanyag frissesége ludas. A vállalatnak nincs módjában‘telep helyén hónapokig tárolni, „kiszáradni hagyni” az anyagokat, hanem azonnal feldolgozza. így fordul elő, hogy a parkett felpúposodik, a nyári meleg következtében az ablakok, ajtók összeszáradnak, s télen beeresztik a hűvös levegőt Sokszor deformálódnak, furcsa alakot öltenek. A vállalat dolgozói „ráhagynak” méretben a „nyílásszerkezet” elkészítése kor, de így sem lehet teljesen kiküszöbölni a mozgásra hajlamos faanyag változását

Villányi József, az asztakeüzem műszaki művelettervezője meg erősíti az elmondottakat — A vállalat nemcsak, hogy nyers fát kap, hanem még alacsonyabb osztályút is, mint kellene. Kétségtelen, hogy néha a kivitelezésben is akad

hat hfl», de általánosan a faanyagban kereshető a deformálod ás ténye.

Az elmondottak szerint tehát nincs mentség? A „nyüás- szerkezetek” a jövőben is rosszul záródnak majd? Külkereskedelmi szerveinktől nem lehet elvárni, hogy fél évvel előre szerezzék he a faanyagot * banktól pedig, hogy a felduzzadt anyagkészletet finanszírozza a vállalatnak, mert ez tetemes költséget emésztene feL Ám, Villányi József más megoldást is javasok Mesterségesen szántani a faanyagot Már volt is szó egy átalakításról (a parkettaüzem gőzének átvezetése egy másik épületbe, s hasonlók), mellyel 60—70 ezer forintos költséggel megoldható lenne egyszer 8 mindenkorra a faanyag technikai szárítása. Sajnos, az elképzelés évek óta nem valósult meg, s a „nyílásszerkezetek” továbbra is rosszul zárnak.

Nem lenne érdemes ezt az ötletet megvalósítani? A kis ügyet még növekedése előtt elintézni?

Britts)

sek egyikében éppen most hi- básodjon meg valami, s máris eltűnhet a kép a vevőkészülék képernyőjéről. Igen, most már a műszakiakon múlik, hogy sikerül-e a közvetítés! Róluk, akiket nem említ meg sem a műsor, sem a bemondónő és a televízió néző sem gondol rájuk, ha zavartalan volt az adás.

A mozgó televízió-stúdió képernyőjén a helyszíni közvetítés megkezdése előtt változatosak a képek. Az egyik képernyőn a pécsi közvetítést megelőző filmet láthattuk, de három másik már a pécsi színház nézőterét és a színpadot mutatta. Láthattuk a lázas készülődést. Operatőrök és dísz- letezők az utolsó simításokat végzik. A stúdió-kocsi személy zete közvetlen telefonok segítségével a budapesti és pécsi televízió-adókkal beszél, aztár a hét főből álló mérnök ér technikus-gárda elfoglalja p helyét. Egy-egy technikus p nézőtéren felszerelt „kamrí' képét ellenőrzi és „vágja”, fi négy kép közül a rendező utasítása szerintit továbbítja az

és hang — gondolom, — amikor megszólal a vezető-mérnök:

— Nézze csak azt a képet, az a pécsi adó kisugárzott képe. — Elcsodálkoztam, hogy a látott kép tökéletesen tiszta és éles volt

— Igazán csodálatos —«

Ezt a pécsi adó azonnal kisugározza és az ott dolgozó műszakiak ügyelnek arra, hogv semmi se zavarja meg a nézők szórakozását

A közvetítés érdekében Pécs és Budapest között mikrohullámú közvetítő-láncot létesített a posta. Ezen keresztül jut el a kép és a hang a budapesti adóállomásra, ahol megint csak a kulisszák mögötti műszakiak biztosítják a jó vételt. Beszélni kellene az egyre bővülő televízió közvetítő-állomás hálózatról is. Az ott dolgozók jó munkája biztosítja azt, hogy Miskolc és Sopron környéke, valamint a Nagy-Alföld láthassa azt, ami most a pécsi színházban történik.

Amíg mindezt elmondták nekem, véget ért a műsor első része. A szünetben egy barátommal találkoztam.

— A színházból jövök — mondta — most haza megyek, hogy a műsor második részét otthon a tv-n nézzem meg.

Ma reggel ismét találkoztam vele és tudják mit mondott:

— A tvremyőn lévő kép tetszett jobban!

Én, a jól értesült, magyarázni kezdtem, de ő félbeszakított.

— Barátom, ez már részlet- kérdés, fő, hogy jó volt a kép!

<— arcus —