Dunántúli Napló, 1960. január (17. évfolyam, 1-26. szám)

1960-01-24 / 20. szám

6 VAPló I960. JANUAR 21. lervpáiyázati felhívás Az Építésügyi Minisztérium, a Művelődésügyi Minisztérium felkérésére tervpályázatot hir­det olyan nyolc tantermes ál­talános gimnázium tervezésé­re, amely később tizenkét-ían- teremre bővíthető. A tervpá­lyázaton bárki részt vehet. A pályázati kiírás január 25-től március 21-ig vehető át az Építésügyi Minisztérium ter­vezési főosztályán (Budapest, V. kerület, Kossuth Lajos tér 4. ötödik emelet 5.), harminc forint lefizetése ellenében. A pályázat díjazásai: 1. díj 16 000 forint, 2. díj 12 000 forint, 3. díj 8—8000 forint. Ezenkívül öt tervet megvásárolnak négyezer »-négyezer forintért, Földünk alakfa nem állandó, hanem az időben változik Magyar tudós új elmélete A Geodéziai és Kartográfiai Egyesületben dr. Barta György a Geofizikai Intézet tudomá­nyos munkatársa rendkívül ér­tékes, új elméletét ismertette. Barta György dr. elmélete írét tödományos megállapítás­ból indul ki. Az egyik az a megfigyelés, hogy a Föld ke­resztmetszete az egyenlítőnél sem köralakú, hanem elipti- kus, a másik pedig az, hogy a Föld mágneses középpontja nem a földgömb mértani kö­zéppontjában helyezkedik el, hanem attól háromszáz—négy­száz kilométerre eltávolodott, sőt évenként körülbelül egy kilométeres sebességgel mo­zog körben Keletről Nyugat Ülést tartott az országgyűlés mezőgazdasági és kereskedelmi bizottsága Az országgyűlés mezőgazda- sági bizottsága szombaton Z. Nagy Ferenc elnöklésével a földművelésügyi tárca 1960. évi költségvetését tárgyalta. A költségvetést Keresztes Mihály földművelésügyi miniszterhe­lyettes ismertette, majd Ko­vács Imre élelmezésügyi mi­niszter tájékoztatta a bizott­ságot az Élelmezésügyi Mi­nisztériumnak a mezőgazda­sággal kapcsolatos feladatai­ról. A vitában felszólalt Hónai Sándor, az országgyűlés elnö­ke. Baksay-Tóth Bertalan, Bo­ros Gergely, Fodor Imre, Győ­ré József, Németh Imre, Tisza József és Fokmyi Szűcs Lajos, a pénzügyminiszter első he­lyettese. Az országgyűlés kereskedel- Ai bizottsága Friss István el­nökletével megtárgyalta a Bel­kereskedelmi Minisztérium és a Külkereskedelmi Miniszté­rium I960, évi költségvetését. A bizottság tagjait Tausz Já­nos belkereskedelmi miniszter és Incze Jenő külkereskedelmi miniszter tájékoztatta a tárcák költségvetéséről. A vitában fel­szólaltak: Balogh Ferenc, Ber­ki Mihálfné, Hunyadi Károly, Kozma József, Ligeti László, Nánási László, Nőhrer Árpád, Pál János és Tóth Jáno^né képviselők* * A nyáron üzembe helyezik a libanoni erőmű magyar berendezéseit Az el-tabbini erőmű sikeres felépítése után a magyar ipar újabb erőmű építésében vesz részt a Közel-Keleten. Liba­nonban, a beiruti erőmű ver­senytárgyalásául a magyar— osztrák együttes, ajánlat bizo­nyult legjobbnak. Az elnyert megbízás értelmében Magyar­ország első ízben szállít nagy ererőműi berendezéseket nyu­gati országgal együttműködve. Az első gépegységeket a napok­ban elszállították* Libanonba, február közepén megkezdik a szerelését és a nyáron már üzembe is helyezik; felé. Ez a mozgás a Föld se­besség felszínére vetítve tíz .évenkint két foknak felel meg. Barta György dr-nak feltűnt, hogy ha meghosszabbítjuk azt a képzeletbeli egyenest, amely a földgömb mértani középpont ját és mágneses középpontját összeköti, ez az egyenes éppen azon a két ponton éri el a Föld felszínét, ahol az Egyenlítő mentén a Föld felülete néhány száz méterrel kidomborodik, vagyis ahol' a keresztmetszet elipszise a legszélesebb. A tu­domány mai feltevése szerint a Föld mágneses terének szék­helye a Föld belső magja, egy körülbelül ezerkétszáz kilomé­ter sugárú gömb. Ebben az esetben tehát ennek is el kel­lett tolódnia a Föld mérta­ni középpontjától. Ezt a felte­vést bizonyította be most Barta György dr. új elmélete. Megállapította, hogy ha a mágneses térnek a szimmetriá­ját a Föld belső magjának el­tolódásával azonosítjuk, akkor ez az- eltolódás az Egyenlítő észlelt eltorzulását okozza. Ha ez az elmélet helytálló, akkor bizonyos párhuzamos­ságoknak kell jelentkezniük a mágneses középpont eltolódá­sának és a belső mag excent­rikus — a központtól eltávolo­dott — elhelyezkedésének kö­vetkezményeiben. A Föld bel­ső magjának elhelyezkedése ugyanis hatással van a gravi­táció — a Föld vonzóereje — alakulására, amennyiben tehát a mag nem a Föld mértani középpontjában van és mozog, ezt gravitációs mérés élekéi igazolni kell. 4 Föld mágneses terének a változásában 50 éves ídősza- kokat figyeltek meg és ponto­san ugyanez az időszakos jel­leg tapasztalható a tenger- szintnek, sőt a Föld forgásjel­leg sebességének változásában is. A Föld forgása ugyanis hu­szonöt év alatt összesen 'körül belül egy másodpercet „késik' és a következő huszonöt éves időszakban ugyancsak egy má­sodpercet „siet“. Az elmélet egy másik alátá­masztása Pakisztán környékén figyelhető meg. Ha ugyanis a Föld belső magja valóban mo­zog, akkor természetesen el kell mozdítania a körülötte le­vő folyékony, illetve gáznemű úgynevezett „külső mag“ anyagát is. Az így keletkező „örvénylés“-nek pedig bizonyos változást kell okoznia a mág­neses térben a Föld felszíné­nek megfelelő pontján. Barta György dr. ezt a mágneses tér- változást meg i* találta Pa­kisztán tájékán. Az elméletből többek között az is következik, hogy a belső mag mozgása a gravitációs térben bizonyos változásokat okoz, tehát földünk alakja sem állandó, hanem az időben vál­tozóik. Az előadást, amely világvi­szonylatban új elmélettel adott magyarázatot, több, eddig meg nem válaszolt tudományos kérdésre, élénk vita követte. Hírek képekben Nagyarányú nemesítő és szelekciós munka a kopár területek hasznosítására Hazánk sók tízezer holdnyi kopár területének hasznosítá­sára nagyarányú nemesítő és szelekciós munka indult a Kertészeti Kutató Intézetben. Az ország csaknem valameny- nyi vadrózsa-fajtájának össze­gyűjtése és szelekciója után magas C-vitamin tartalmú tör­zseket alakítottak ki. Ezek nem­csak szebbé teszik a sziklás kopárosokat, hanem bogyójuk­kal jelentős hasznot is hoznak. Hatvanezer ilyen csemetét már meg is kaptak kiültetésre a A papa mintha visszavedlett vei na diákká. Karján sötétkék kabát, aktatáska, kezében diák­sapka. Ajka körül cinkos mo­soly bújkál és nem tudja pa­lástolni izgalmát. Mintha nem is tanár, hanem ismét kis diák lenne, akire erélyesen rászól­nak. — Igen, igen. Maga Horváth! Feleljen: mondja el nekem, hogy — Hogy áll nekem ez a ru­ha Adesapa? A kérdésre visszazökken a va’óságba. Hisz ő nem is diák, ő rég­óta komoly tanár. És itt áll előtte így csinos kis diák, a Kinga, az ő második lánya ne­vető szemekkel, üdén és ked- «tsen Mégis milyen nehé2 a kér­dés! Legszívesebben azt monda­ná rá, hogy gyönyörűen, mert így érzi és valahogy ezt olvas­sa ki a körülállók tekinteté­ből is. A ruha égő piros, fénylik és suhog és piros selyemből vi­rágot tűztek rá ügyes kezek. Ehelyett szebb lesz majd egy szál élő szekfű. « > Ilyeneket gondol és ezt mondja: » — Felpróbálhatnál valami másfajtát is..* Az eladó karján máris ott van egy sötétkék taft nagy fe- 'hér gallérral, derekán pettyes masnival. * Becsukódik a tükrös ajtó, s amikor kinyílik, egy egészen más Kinga áll a papa előtt: egy nagy-nagy gyerek, akiből — a ruha úgy sejteti — még csak ezután lesz nő.; s — És eZy? — néz várakozóan az apjára. A kérdés- semmivel sem könnyebb aj előbbinél. De se­gítségül jönnek az eladók és a vásárlók. — A piros szebb ..; — A kék jobban illik az egyéniségéhez..« Kinga ezekből talán egy szót sem hall. Simogatja a selymet, igazgatja magát a tükör előtt és arra gondol, hogy ez a ruha sokkal, de sokkal szebb, mint az a sötétkék, amit tavaly a nővérétől örökölt. És hogy melyiket vegyék meg, azt majd eldönti az ezzel vizsgázó papa és az áruháziak. "w Végeredményben mind­egy, csak;*! szép legyen. ;..és meglegyen. Akkor aztán perdülhet, rep- deshet benne. Úgy, ahogy csak az első „báli“ ruhában, ahogy csak diákbálokon lehet. Harsány! Mária Balaton felvidéki erdőgazda­ságok. Áz alföldi szikes-és homokos talajokra különleges, száraz­ságtűrő fa- és fűfajtákat akar­nak telepítem, hogy megkö%- isék és termőtalajjá alakítsák a homokot. Repülőterek, par­kok részére a Kertészeti Ku­tató Intézetben már , évekkel ezelőtt kinemesítetfcelk öntözte nélkül is zölden maradó gyep- fajtákat — most ezekkel kí­sérleteznek az Alföld homok­ján is. A kopár területek hasznosí­tását is szolgálja majd^ az or­szág első, 'szárazságtűrő fafaj­tákból telepített arborétuma. Budatétényben, a Kertészeti Kutató Intézet mellett száraz márgatalajra kevés . vízzel is beérő őshonos magyar fa- és cserfafajtákat gyűjtik össze, tudományos viffigálatdk anya­gául. Az itt szerzett tapaszta­latok segítenek majd eldön­teni, milyen fajtákat ültesse­nek az Alföld szikjén és hor mákján; Pénteken este zsúfolásig megtelt a Városi Művelődési Ház nagyterme. Palkó Sándor elvtárs, a megyei tanács elnöke kí­nai élménybeszámolóját végig nagy érdeklődés kísérte. Az-e l­nöki asztalnál helyet foglalt egyik kedves vendégünk is, Li Kuen-ü, a budapesti kínai 1 követség kulturális osztályává k titkára, valamint dr. Jan Pen-la és dr. Tung Scn-huan, a Pécsi Orvostudományi Egyetem két aspiránsa. Még ebben az esztedőben Pécs II. kerületének valamennyi általános iskoláját hangosító berendezéssel szerelik fel. Az Ágoston téri általános iskolában már működik a hasznos új gépi felszerelés. Kinn is fagylalt, benn is fagylalt. A különbség csak annyi, hogy odakint Celsiusban mérik, belül a SZOT Üdülő Szálló társalgójában pedig valódi csokis fagylalt formájában. gyermekszív L. Jakab mindig szeretett tanulságos dolgokat olvasni gyermekének az újsá­gokból. Most is így volt, amikor a Du­nántúli Napló január 16-i számában megjelent „Tás‘ka a kapu alatt“ című történetet olvasta. „... s a szemében úgy csillog a könny, mint a nyári haj­nalon a harmatcsepp a faleveleken" — fejezte be a felolvasást. Fia, Lackó és unokaöccse, a kis Gyuri, tágranyilt szemmel hallgatta a történetet, A két fiú útközben is erről beszél­getett, amint vállukon korcsolyáikkal a Balokány felé tartották. Már nagyon régen korcsolyázták is minden porci- kájuíkkal élvezték annak minden gyö­nyörűségét. A vidám gyermeksereg pi- rosragyúlt arccal hancurozott a jégen. Mindegyik lábán korcsolya, csak annak a kisfiúnak nem, aki szomorú tekinte­tét már jó félórája merően függesztette a korcsolyázókra. — Hogy hívnak téged? — tette .fel a kérdést Lackó. — Orsós Józsefnek. — Te miért nem korcsolyázol? — kérdezte Gyurka. — Nekem nincs korcsolyám. — Miért nem Ikérsz édesapádtól? Hol dolgozik édesapád'' A kedves kis gyermekarcra a bánat felhője borult és a válasz csak nehezen jött reszkető ajkáról. — Nekem nincs édesapám, sem... édesanyám... én árva gyerek vagyok — mondta szomorúan a kis Orsós Józsi és szemében megcsillant a könny. Egy néninél lakik és neki már az is jól esik, ha a néni szelíden rátekint és megsi- mogatja. — Ne sírjál Jósika! Korcsolyázhatsz te is — vigasztalta Lackó s azzal már vetette is le a bakancsait. Fogjad, húzd fel és add ide a gumicsizmádat! — Nem! Vedd vissza a bakancsodat! — csattant fel Gyuri hangja. — Az enyém még nem annyira kopott.;; — s mór vetette is lefelé bakancsait, — Húzd fel Józsika, neked adom! És odaadom a korcsolyámat is 8 máris adta volna, ha Lackó félre nem tóija a kezét. — A korcsolyádat ne add! Az enyém fényesebb, s már át is nyújtotta. Kul­csot is adott hozzá. A két kisfiú szívét valami édes ... megfoghatatlan érzés, járta át, amikor a kis Orsós, majd tíz centivel magasak ban, kissé bizonytalanul, de boldog mo­sollyal *e «célt, megindult * jég felé Nehezen mert az első pár méter. A bakancs is egy picit nagy volt, nó meg a' jégnsikos, de azért mégis nagyon... nagyon jó volt! Először Lackó édesapja érdeklődött a korcsolya felől, aztán meg Gyurié a ba­kancsok miatt. — Tudod édesapám — kezdte él Lac­kó — úgy eszembe jutott az, amiről ma olvastál neküník... az a táska a kapu alatt! — Az a korcsolya piár úgyis kicsi volt nekem... — Ha láttad volna, szomorú, köny- nyes szemét, amikor árvasága felett kesergett! — szabadkozott Gyuri, i— Majd eljárok én cipőben is az iskolá­ba. Egyik édesapa sem helyeselt, nem is dorgált, de mindketten még aznap fel- _ keresték a kis Orsóst, hogy meggyőződ­jenek a valóságról. Lackó édesapja egy százforintost tar­tott a kezében, amikor otthon ismét be lépett az ajtón. — Vegyél magadnau egy másik korcsolyát kisfiam. Gyyri apjával másnap a városban ta­lálkoztam, amint éppen hazafelé tar- Jött. Egy csomag volt a hóna alatt, mell! éppen úg%t nézett ki mint egy cipő- dőbö”.' - * Ha—Lás

Next

/
Oldalképek
Tartalom