Dunántúli Napló, 1960. január (17. évfolyam, 1-26. szám)

1960-01-20 / 16. szám

1960. JANUAR 20. NAPIÓ 5 Tizenöt éve kötötték meg a magyar- szovjet fegyverszüneti szerződést Nagymúltú és nagyjövőjű nép Hitler és Szálasi rozoga kár­tyavára, mint előrelátható volt, 1945 januárjában összeomlott. Alapját a töméntelen igazság­talanul és esztelenül kiontott vér, a tudatos hazugságra ala­pított fajelméletből eredő vég­letesen szerencsétlen, a2 őrült­séggel határos politika ment­hetetlenül alámosta. A diadalmasan előnyomuló szovjet hadsereg 1945 január közepére megtisztította a fa­sisztáktól Kelet- és Eszak-Ma- gyarországot és felszabadíto*- ta Pestet, a magyar főváros Iluna-balparti részét. Ezzel egyidőben Szilézia is felszabadult. A szovjet kato­nák immár a hitleri Harmadik Birodalom területén űzték ma­guk előtt a fasiszta seregek roncsait. Ez volt a helyzet, amikor az 1944. december 21-én meg­alakult debreceni kormány és a szovjet hadvezetőség elérke­zettnek látta az időt, hogy a fegyverszüneti szerződés meg­kötésével véget vessen a há­borús állapotnak és megte­remtse Magyarország újjáépí­tésének előfeltételeit. A Magyar Függetlenségi Front pécsi szócsöve, az „Uj- Dunántúl“ 1945. január 23-i számában a fegyverszüneti szerződés megkötéséről a kö­vetkezőket irta: „A Szovjet Tudósító Iroda jelenti, hogy a Szovjetunió, Nagybritannia és te Egyesült Államok fegyver­szünetet kötöttek az ideiglenes Magyar nemzeti kormánnyal... A fegyverszünetet háromnapos tárgyalás Után írták alá." A tárgyalásokról a következők­ben számolt be: „Január 18— 20-ig a Szovjetunió, Nagybri­tannia és az Egyesült Államok ® Magyarországgal háborúban lévő valamennyi egyesült nem­zet nevében tárgyalásokat foly­tattak az ideiglenes magyar kormány megbízottaival. Szov­jet részről a tárgyaláson meg­jelent Molotov külügyi nép­biztos és Trojinin ellentenger­nagy, míg Nagybritanniát Bal­four, az Egyesült Államokat pedig Harrlman nagykövet képviselte. A magyar megbí­zottak Gyöngyösi János kül­ügyminiszter, Vörös János ve­zérezredes, honvédelmi minisz­ter és Balogh István állam­titkár voltak. A szerződést 1945. január 20-án írták alá. Az aláírásnál jelen volt Cseh­szlovákia és Jugoszlávia hioszkvai követe is.“ Az Uj-Dunántúl a fegyver- szünet feltételeit is közölte. Ezek közül főleg az első pont' ban foglaltakról kell megem­lékeznünk. „Magyarország Megszünteti — olvassuk az eredeti szövegben —• A Szov­jetunió és a többi egyesült nemzetek, ‘közöttük a Csehszlo­vákia ellen viselt háborút. Né­metországgal fennálló minden viszonyát megszakítja és hadat üzen Németországnak. Magyar brszág kormánya kötelezi ma­gát, hogy a Magyarország terü­letén levő német fegyveres erőket lefegyverzi és hadifo­golyként átadja azokat az egyesült nemzeteknek. Arra is kötelezi magát, hogy internál­ja a német állampolgárokat“ A fegyverszünet ezen alap- feltételeinek vállaláséval be­teljesült Magyarország felsza­badulása az idegen járom, a német kizsákmányolás és a hitleri fasiszta elnyomás alól. A szerződés ezen alapvető pontja megsemmisítette a tel­hetetlen német nacionalizmus lázálmát a német „Duna-tér- ről“, a birodalom délkelet­európai, magyar területen „ke­letkező" új tartományáról (Sü- dostgau, azaz délkeleti „gye­pű“) és hasonló egyebekről. Egyben véget vetett a magyar területen élő német nemzetiségi kisebbség alantas politikai cé­lokra való lelkiismeretlen fel- használásának. Igen fontos intézkedést je­lent a fegyverszüneti szerző­dés negyedik és ötödik pontja, amely kimondja, hogy „Ma­gyarország kormánya haladék­talanul szabadon bocsátja az összes szövetséges hadifoglyo­kat és internáltakat. .. .továb­bi utasításig ... elegendő ru­házattal, élelemmel, orvosi se­gítséggel stb. látja el az összes szövetséges hadifoglyokat, in­ternáltakat, áttelepített és me­nekült személyeket, köztük Csehszlovákia és Jugoszlávia polgárait. Szállítási eszközük­ről is gondoskodik, hogy e sze­mélyék bármelyike visszatér­hessen saját országába ... Ál­lampolgárságukra és nemzeti­ségükre való tekintet nélkül haladéktalanul szabadon bo­csátja mindazon személyeket, akik az egyesült nemzetek ja­vára kifejtett tevékenységük­kel kapcsolatban, faji szárma­zásuk, vagy vallási meggyőző­désük következtében őrizetben vannak és hatályon kívül he­lyez minden erre vonatkozó sérelmes törvényt és korláto­zást. Mindent megtesz annak biztosítására, hogy a magyar területen lévő összes személyek és menekültek, ideértve a zsi­dókat is, legalább olyan véde­lemben részesüljenek, mint saját polgárai.“ A fegyverszü­neti szerződés ezzel nemcsak a fogolytáborok kapuit nyitotta tágra. Ezen túlmenően azok­nak a szerencsétleneknek is visszaadta a szabadságot, aki­ket az Őrültek bukott rend­szere faji gyűlöletből vagy val­lási meggyőződésük #niatt ítélt koncentrációs táborok (gondol­junk csak Kistarcsára!) ször­nyűségeire. „Magyarország közre fog működni — olvassuk a tizen­negyedik pontban — a háborús bűncselekményekkel vádolt személyek letartóztatásában, az érdekelt kormányoknak va­ló kiszolgáltatásában és az Ítél­kezésben". A kormány a tizenötödik pontban kötelezi magát, hogy „haladéktalanul feloszlatja a magyar területen lévő összes fasiszta és egyéb politikai szer­vezeteket, amelyek az egyesült nemzetekkel szemben ellensé­ges propagandát folytattak és a jövőben sem tűri meg az ilyen szervezetek felállítását." A fegyverszüneti szerződés aláírásával az ideiglenes ma­gyar nemzeti és az egyesült nemzeteket képviselő szovjet kormány megvetették az új magyar élet, az ország újjáépí­tése, a háborús károk fejszá­molása alapját. A felszabadí­tott területen helyreállt a rend és megindult a mindennapi munka. Mennyire más volt ezzel szemben a helyzet a még fel nem szabadított területen! En­nék érzékeltetésére elég a Szovjet Távinál! Iroda alábbi jelentését idézni: „A magyar­országi harcokról jelentik, hogy a főváros budai oldalán tovább folyik a harc a maka­csul védekező németekkel. Szé­kesfehérvártól délre és délke­letre az orosz csapatok vissza­verték a Duna felé áttörni pró­báló nagy ellenséges tank és gyalogos erők támadásit". Egy másik jelentésből meg­tudjuk, hogy „Budapesten a Budára összezsúfolt német he­lyőrség továbbra is elkesere­detten védekezik (ez Budát majdnem Varsó sorsára jut­tatta/). A Balaton és a Duna között indított német ellentá­madás nem járt sikerrel. A Szovjet haderő minden ponton visszaverte a támadó némete­ket". Kijev egyik legszebb tere. Az ukrán főváros sokat szenvedett a háboriitól, de ma mór új, gyönyö­rű épületek sorakoznak utcáin és terein. ezek önállóan irányítják a köztársaság életét. A politikai függetlenség bizonyítéka az is, hogy Ukrajna — önálló állam­ként — tagja az Egyesült Nem­zetek Szervezetének. Ukrajná­nak ez a helyzete egyenesen következik a lenini nemzeti­ségi politikából, amely szerint a Szovjetunió valamennyi köz­társasága egyenlő és függet­len, önként tagja a Szovjet­uniónak, s ha lakossága úgy kívánná, joga lenne a Szocia­lista Szovjet Köztársaságok Szövetségéből kilépni. Az uk­rán nép azonban sok évszáza­dos küzdelem után a Szovjet­unió kötelékében találta meg igazi szabadságát. 1917 decem­berében Harkovban alakult meg az ufkrán szovjetek kor­mányzata, de még több éves harc kellett az ukrán nép el­a kubányl gabona és a har­kovi traktorgyár gépei jelen­tették a magyar népnek. Bi ez a segítségnyújtás 1950. végén újra megismétlődött, hogy né­pünk könnyebben heverje ki az ellenforradalom okozta ká­rokat. Elmondhatjuk, hogy mind- ezek alapján a közös harcok folyamán, a két nép közös ér­dekel és közös céljai révén az ukrán és magyar nép között szoros barátság alakult ki, s amikor a szilárd . magyar- szovjet barátságról beszélünk, éppen a magyarok és ukránok között kialakult barátságra gondolunk, ami nem is csoda, hiszen a szovjet köztársaságon: közül Ukrajna a legközvetle­nebb szomszédunk. Számunkra sem érdektelen, hogy a Szovjetunió hétéves tervében Ukrajnára milyen hatalmas feladatok várnak. Ezek a hatalmas feladatok pzonban reálisak, ha meggon­doljuk, hogy az Ukrán SZSZK-ban például a gép­gyártás és fémmegmunkálás térén 1913-tól 1958-ig 146 és félszeresére nőtt a termelés, a köztársaság elektromos ener­gia-termelése pedig ma az 1913. évinek 81-szere«e. Az ed­digi óriási ütemű fejlődésre alapozva irányozták elő, hrtgy 1965-ig Ukrajna ipari terme­lését egészében 77 százalékkal növelik, ezen belül pedig a termelőeszközök gyártását 82 --zúzalékkal. A hé» év folya­mén Ukrajnában 183 könnyű- és élelmiszeripari üzemet lé­tesítenek, a meglévő sok száz üzem és gyár nagyarányú kor­szerűsítése és továbbfejlesz­tése mellett. Az építőmunka hallatlan tempójára jellemző, hogy az Ukrán SZSZK Ipari, városi területén a hétéves terv folyamán százmillió négyzet- méter területű Hallást építenek fel, a kolhozok és falud értel­miségiek számára pedig 18 ezer házat építenek. Ezzel egyidőben növekszik a lakos­ság életszínvonala iá: a mun­kások és tisztviselők reálbére 1965-ben a jelenleginél 40 szá­zalékkal nagyobb lesz. A terv­feladatok része a mezőgazda­ság nagyarányú gépesítése Is. Már 1958-ban több mint 237 ezer traktor, 72 ezer különféle kombájn, százezer teherautó dolgozott Ukrajna íöldjein, de ez a szám tavaly újabb 21 ezer traktorral, 9 ezernél több kom­bájnnal és egyéb géppel bő­vült, s a hétéves terv porán ehhez a mezőgazdasági pépek újabb ezrei járulnak, s a me­zőgazdasági munkák teljes gé­pesítése megvalósul. Ezek az adatok csak sejtetik, Január 20-tól 30-ig rendez­zük meg Magyarországon az ukrán kultúra ünnepét, aho­gyan tavaly december 10— 20-ig Ukrajnában a magyar kultúrát ünnepelték. Ukrán vendégek érkeznek hozzánk, Pécsre is, illő, hogy megismer­kedjünk baráti szomszédunk­kal, a Szovjetunió egyik leg­nagyobb köztársaságával. Az Ukrán Szovjet Szocialis­ta Köztársaság területe hat­szor akkora, mint Magyar- országé, lakosságának száma pedig 45 millió. Fővárosa az 1 millió 102 ezer lakosú Kijev. Nagyobb városa) közül nálunk is sokan ismerik Harkov, Vo- rosllovgrád, Dnyepropetrovszk, Ogyessza, Lvov, Szimferopol, Zaporozsje nevét. Az Ukrán SZSZK rendkívül gazdag. Földje, a híres „ascmo6zjom”, A felszabadító szovjet had­sereg hősiességének köszönjük, hogy az agresszív hitlerizmus és magyar csatlósaik pünkösdi ki­rályságának területe egyre jobban összezsugorodott és áp­rilis negyedikére az ország egész területe felszabadult a fasiszta rendszer véres — és nemzet) történelmünket be­mocskoló igája alój. ■ Dr. IV. 1. Segitenek a KlSZ-fiata'ok A baranyai KlSZ-szerveze- tek most készítik idei munka­terveiket, amelyekben többek között meghatározzák, milyen társadalmi munkával segítik megyéjük fejlődését, szépítését. Egyik legjelentősebb feladat lesz a Karasica árterületének szabályozása. Itt mintegy 4800 hold, egyébként Jó termő, de mélyen fekvő, vizenyős föld megvédését kell biztosítani. A nyár elejétől induló munkák­hoz hatszáz baminyai fiatal ál­doz szabadidejéből. A sztaro-kramatorszki Ordztonlk id}» gépgyárban újfajta auto­matikus brlkettjajtoldt készített ek. A gép a daraszén ét a szén­por brikettezésére szolgál ét őrá nként 2S tonna brikettet állít élő. a2a2 feketeföld, bőven termi a gabonát és takarmányt, a Donyec-medence szinte kime­ríthetetlen széntartalékokat rejt. Azt már keve-ebben tudják, hogy az Ukrán SZSZK-nok Önálló minisztertanácsa és szakminisztériumai vannak, s , A* általános sportismeretek bír- “kábnn Olyan tényezőkkel kell •»enatöbhan megismerkednünk, ínyeit a felvételeink minőségét ÍS«»l*k ■ szebbé, értékesebbé te- ’“*• A Jó sportfelvétcl clnevezés- re csakl, az a felvétel tarthat melyben tömören megtalál- “^ minau a szépség, feszültség, éilmika. izgalom, anü a fénykepe- «« sportágra a legtalálóbb, leg- klfe ezóbb. A tömörségre való tö- rekvec nek legyen a mottója: kevesebb több”. E meggondolás tudatiban arra törekedjünk, hogy miné' jobban sűrítsük össze a cse­lekvés lényegét. Néha egy pillanat erdtíkfeszitő izgalmát egy-két szc- feplűn keresztül Jobban bemutat­óé’-iuk, mintha az egész sportpá­lyát fényképeznénk le a rajta tör­tén« valamennyi mozzanattal. Melyek lehetnek tehát ezek a cselekmények? A labdarúgásról kell talán a leg­kevesebbet írni. Azt úgyszólván mindenki Ismeri — ha mindjárt a "ézfttérről 1st Mennyivel más, ha lénvkéeernl akarjuk. A szurkolók­ból — fotóssá kell válnunk, külön­ben az Izgalom miatt épp a legór- deki-s-bb jelenetnél még a gépün­ket Is elfelejtjük a szemünkhöz j •kiélni. A legizgalmasabb plUana- ' tok a lobda megszerzéséért fo'vtő- [ tott harc, a kapuratörcs és lövés pillanatai. A gyors mozgás és az aránylag nagy mélységélesség miatt igen magas érzékenységű filmet kell használnunk. Az expo­zé ritkán lehet hosszabb 1/300 t ény képezzünk estyiItt: Sportfényképezés (2) lenségeinék leveréséhez. A polgárháború éveiben ukrá­nokkal és oroszokkal együtt sók magyar hadifogoly Is fegy­vert fogott az imperialista bandák ellen. A magyar for­radalmároknak ez időben kü­lön magyar nyelvű újságjaik is volt dk, többek között a ki­jevi „Vörös Újság”, amely 1919 májusában felhívást inté­zett a külföldön tartózkodó magyarokhoz, kérve őket, hogy A Kljev-terültll „Vörös Földmű vét" kolhozban a következő hét év folyamán a hústermelést SOOO, a tejtermelést 11 000 mázsával növelik. Ezt a célt fokozott g*P esltéssel, szakemberek nevelésé­vel. tervszerű gazdálkodással érik el. siessenek a Magyar Tanács- köztársaság védelmére. A fel­hívás megjelenése utáni első napon már 800 magyar jelent­kezett Kijevben. A második világháború Ide­jén a soknemzetiségű izovjet hadseregben az ukrán harco- ■ T; is hősiesen ü'V te'.-, se­gítettek kiverni hazánkká’ is a német fasisztákat. A háború irtán pedig az első segítséget hogy milyen rohamos ütembe fejlődik az Ukrán SZSZK amelynek barátságát büszke fogadjuk, hiszen elmondhat juk, hogy má mér ml is ró szesel, aktív segítői ó élve”' vuuyunlf mindannak a n-m eredménynek, amelyeket zociall ta o’s-ágok a dolgoz tömegek élete szüntelen jav fásában elérnék. tör, hiszen bőven találkozik a té­ma és a forma szépségével és Idő is van az expozícióra. Egy kereszt- függés a gyűrűn, vagy egy szép mozdulat a gerendán, a leghálá- labb témák közé tartozik. A torna zz a terület, ahol a sportfényképc- zést a legalkalmasabb elkezdeni, mert a sport szépségeit Itt a leg­könnyebb először megtalálni. A teremsportok csak akkor lény- képezhetök, ha megfelelő villanó berendezéssel rendelkezünk, vagy Igen magas érzékenységű a felvé­teli anyagunk. Az ökölvívás a teremsportok kö­zül az a snort, melyhez feltétlenül villanó szükséges, hiszen azokat többnyire este rendezik és a moz­gás is gyors. vigyáznunk kell, hogy a kötelek árnyéka, melyet a villanó vet, ne essen a versenyzők arcára. A vívás, birkózás, asztalitenisz inlndmcgannyl kísértő érdekesség, sportszépség, a legváltozatosabb témákkal. A vívásnál és birkózás­nál^ vannak hosszabban tartó kife­jező pillanatok is, me'vek liosz- sruhb expozíciót is megengednek, a ket-éitnéroe-versenyek, de a modellez« vo*éiv-dé.»ek is, az O'-a-nai meg előnyös a víz fényjátéka tg( N-ncs a sno-tnev ptvsn területe. fiselv n- e-éivt-ns „szer lehetősé* goive! a vérben n- som feled*«'- f-’vétel közb-n: „a keia- sebb több!” — se B. — e versenyek Izgalmát, szépségeit. Nemcsak a célbaérés pillanatai ér­dekesek, hanem a kanyarokban történő kitörési, előzést kísértétek is. Ha e jeleneteket majdnem szemben fényképezzük, úgy az 1/200 mp. expozíciós Idő megfelel. Nagyon érdekesek az ugró és dobó számok is. A léc felett átgördülő versenyző, vagy a centiméterekért küzdő távolűgró arckifejezése ugyancsak Jó felvételi téma. Ha a megszokott nézőponttól eltérő né­zőpontot választunk (békaperspek­tíva) különös hatású képeket is készíthetünk. '' A dobószámoknál feltétlenül ügyeljünk arra, hogy a mozgásban lévő sportolót úgy fényképezzük, hogy a sporteszköze 1» a képen legyen, mert különben értelmet­lenné válik a mozdulata a néző számár». j Nagyon szén felvételek készíthe­tők a tornaviaflaiokort. Az emb-r? test lp-k-c-—épp és legszebb mo-- ditla'al öríiirPhotők meg verseny közben Kü'öpasep szének és de- kntntfv-k r szere’’« vé-z-tt i-- r- korlatok melyeket látványosan ef.éáKft ki a szép ruha Is. E sport­ágban bőven tervezhet és kompo- I hálhat felvétel közben is zz ama­és 1,500 mp-nél, az 5,6, vagy 6,3 lencsenyllás mellett. , A „kevesebb itt Is több”! s ezért nem kell az egész játékteret a filmre vennünk! Többnyire a kapu oldalterébsn helyezkedjünk el, hogy a nézőket ne zavarjuk és a lencsenyllást úgy állítsuk be, hogy « mélységélesség 5 métertől kb 16 méterig terjedjen. E terüle­ten belül szokott ugyanis a leg­több érdekes esemény történni. A többi labdajáték fényképezése hasonló feladatot jelent, azzal a különbséggel, hqgy a játéktér ki­sebb, jobban követhető a Játék és a játék több mozzanata fényképez­hető. A kosár- és röplabda-mérkő­zéseken készíthetünk érdekes fel­vételeket a hálónál, Illetve a pa­link alatt, valamivel az expozíción Időt is hosszabbíthatjuk, lm kellő gyakorlatunk van a holtpontok el- j fogásához. (1 200 mp.) Az atlétikai versrr-számok kü- ! lön említést éf'l"e,"*«ek. szpi- í annyira változatosak íi sokrétű»!«, ho-v o-vos óráméival külön nem Is lehel foglalkozni. Az amotöröi múlik, melyiket választja ki a sok közül, mely egyéniségének, Isme­reteinek Is legjobban megfelel, i A futószámok tükrözik leginkább

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom