Dunántúli Napló, 1960. január (17. évfolyam, 1-26. szám)

1960-01-01 / 1. szám

2 NAPLŐ I960. JANUAR í. Eredményesen fejeztük be az 1959-es évet, 1960-ban tovább fejlődik városunk A szocializmus győzelmes előretörése Sajtótájékoztató a városi tanácson Az év utolsó napján a vá­rosi tanács vezetői sajtótájé­koztatón ismertették, milyen új létesítményekkel gazdago­dott városunk 1959-ben, milyen eredményekkel zárhatjuk az évet és milyen tervekkel kezd­hetjük meg a munkát 1960- ban. A sajtótájékoztatón részt- vett Papp Imre elvtárs a vá­rosi tanács megbízott elnöke, Galabár Tibor elvtárs, a vá­rosi tanács titkára, és Gócz Béla elvtárs, a városi tanács elnökhelyettese. Papp Imre elvtáns elmond­ta, hogy 1959-ben a városi ta­nács munkájában nagy szere­pet játszott a munkásosztály helyzetéről hozott párthatáro­zat, amelynek a szellemében igyekezett a városi tanács a lakosság igényeit, a városban élő munkások igényeit minél jobban kielégíteni és megja­vítani a városi lakosság élet­körülményeit. 1959-ben szerűit javítani a vízellátást A napi víztermelés közel négyezer köbméterrel emelke­dett az elmúlt évben, tíz kilo­méternyi új vízvezeték épült és háromszáz épületet kapcsol­tak be a vízellátásba, és az év során nem fordult elő nagyobb nehézség a vízellátás terén. A lakosság ellátása érdeké­ben tovább bővült 1959-ben a kereskedelmi hálózat, újabb 29 boltegységgel, és a vendéglá­tóipari üzemek hálózata 23 új vendéglátóipari egységgel, kü­lönösen a munkáslakta város­részekben. Nőtt a kereskede­lem kulturáltsága is. líégy ön- kiszolgáló élelmiszerbolt, egy önkiszolgáló háztartási bolt és egy gyorskiszolgáló élelmiszer- bolt nyílt az év folyamán. A kereskedelmi forgalom pedig 1,2 milliárd forintot tett ki, 15 százalékkal meghaladta az 1955—56 évi átlagol Az iskolai oktatás fejleszté­se is jó úton hajadt előre. Nem kevesebb; mini -• ' ­harminc új tanterem épült. Jelentős eredményeket értünk el a politechnikai kép­zés terén is, mivel 13 közép­iskolai osztály vesz részt már a politechnikai képzésben. Az óvodai férőhelyek száma is bő­vült az év során 195 férőhely- lyel. A lakások száma 1100 új lakással növekedett és 591 régi lakás került felújításra, és megkez­dődött 132 szövetkezeti lakás építése, amelyek majd 1960- ban kerülnek átadásra. Papp Imre elvtárs az 1959 es év legpozitívabb eredménye­ként azt említette, hogy to­vább erősödött a tanács és a lakosság közötti jó kapcsolat Ezt a körülményt bizonyítja az is, hogy a lakosság igen aktívan résztvett a feladatok megvalósításában, közel egymillió forin- értékű társadalmi mun!;át végezlek a város lakói. Jórészt társa­dalmi munkával sikerült meg­oldani az utcák parkosítását. Az 1960-as évről szólva el­mondta Papp elvtárs, hogy jelentősen nagyobb anyagi erő­források segítségével kezdhet­jük meg az évet, mint 1959- ben. így többek között 26 új autóbusz beállításával tovább javul majd a közlekedés és jú­lius folyamán lehetőség nyí­lik majd az elavult villamos- közlekedés megszüntetésére. Az Üszögön megépülő víztisz­tító mű megépítésével a dunai víz is bekapcsolódik a város ivóvízellátásába és jelentősen enyhülnek az ivóvízgondok. Tovább fejlődik a közvilágítás is. A budai vámtól, egészen a szigeti vámig, továbbá a Sza­badság úton fénycsöves világítást szerelnek fel. Az új létesítmények között első helyen szerepel az új tan­termek építése. 40 új tanterem építését kezdik meg 1960-ban és 12 új tanteremben még az év folyamán meg is kezdik a tanítást. Az Apponyi téren, a Jókai utcában és a III. kerü­letben új sóvodák épülnék. A déli városrészben sor kerül egy 40 férőhelyes bölcsőde felépít tésére. Tatarozásra nem keve­sebb, mint 23,5 millió forin­tot fordítanak, többek között sortatarozást végeznek majd a Kosuth Lajos utcában. Alig lesz utca 1960-ban a városban, — mondta Papp elv­társ, — ahol nem lesz érezhető a tanács munkája, ahol nem épül valami új, vagy nem ke­rül felújításra valami. Hiszen a beruházások között szerepel mintegy hatszáz új lakás is, amely a város belterületén épül fel, javarészt tanácsi be­ruházásban. Gócz Béla elvtárs elmondta a tájékoztató során, hogy a tanács foglalkozik — egy irodaház felépítésének gondolatával. Az irodaház felépítésével mintegy nyolcvan lakás szabadulna fel a város belterületén, az iroda­ház építési költsége pedig kö­rülbelül 55—60 lakás felépí­tésének a költségeiből fedez­hető lenne. Részletesen foglal­kozott Gócz elvtárs a közleke­dés helyzetével és ismertette a köztisztaság problémáit is. El­mondta, hogy nehezíti a köz- tisztaság javítását az, hogy bizonyos géptípusok, seprő és szemétszippantó gépek beszer­zése igen nehéz. Most próbál­koznak egy szemétszippantó gép elkészítésével, amelyet ha sikerül elkészíteni, hozzájárul majd a köztisztaság további javításhoz. Egyébként jövőre újabb 1500 kuka edényt kap a város és tovább lehet bőví­teni a korszerű szemétszállí­tást, amely szintén hozzájárul a város tisztasága fokozásához Szó esett a Yíros üf'irtorgaJmi lelkiségeiről is, ezzel kapcsolatban a városi tanács az egykori „Francia borozó” helyén egy turista- szállás létrehozásával kíván segíteni az elhelyezési gondo­kon. Elmodta Gócz elvtárs azt is, hogy 1960-ban megkezdik a Szakszervezetek Megyei Ta­nácsa székházának építését is, a gyermekklihikä mögötti tét rületen. , ■ ?. ‘ ■> { Végezetül á városi -tanács vezetői kérték, adjuk; át á ta­nács újévi jókívánságait á vé­res lakosságának, tehát kívá­nunk az 1960-as év szép tériéi mellé mindenkinek a tanács nevében boldog új évet! 3 Rajzunk a szocialista világ rendszer fajlagos súlyának nö vekedését szemlélteti a vilá Ipari termelésében. 1917-b' Oroszország mindössze 3 s" talékkal járult hozzá a viP~ termeléshez. A Szovjetunió:i~ rejötte után, az első szocia‘}a állam súlya a világterm^s~ ben egyre növekedett és ,29~ ,.ben elérte a 3,7, 1937-ben a 10, 11950-ben pedig a 14,5 százalé­kot. 1958-ban a szocialista vi­lágrendszer országainak ipari termelése a világ ipari terme­lésének 33 százalékát tette ki. (1958-tól kezdve a fenti grafi­kon az egész szocialista tábor termelését mutatja.) Az SZKP történelmi jelentőségű XXI. kongresszusa új, nagyszerű távlatot nyitott: a Szovjetunió hétéves tervének teljesítése, valamint a népi demokr Ilikul országok gazdaságának 'eüő dése nyomán, a szocia l » * c. uf lágrendszer országai a Háj ipari termelésének több nini 50 százalékát fogják adni így a szocialista rendszer túlsúly‘ ba kerül a termelés tekinteté• ben. PETŐFI 1842-ben volt. Farkasdy mér­gesen rákiált: —• Mit csinál ön Petrovics úr? Alszik, mikor én magya­rázok? ......m.tttt.Mi... Petrovics felemelkedik és , eg^z ijedelemmel feleli Far- kasdynak: Detrovicsnak azY®^ a szokása, hogym°°n ,a tanár magyarázott, íad 6^e' lére lehajtotta a f«* a ba­karjára s a Pad alf mihdlg papírossal babrálód*- mintha •'nökf csak t Hekubí v°lna -a számtan a tártál*1 eßyütt- Alaítűtnban a pad^tt irta1 a költeményeket. Egyszer, midőa legjobban magyarázott- pkasdy, s Pen számtant, "etrovics le­hajtott fővel ‘ll a pádban, éppen mlnth - aludnék. Ez Százharminchét évvel ezelőtt született Kiskőrösön a „Világszabadság“’ költője, Petőfi Sándor. Ebből az alka­lomból közöljük Petőfi egykori diáktársának, Roboz Ist­vánnak, a századforduló egyik legismertebb vidéki újság­írójának visszaemlékezését, amely Petőfi pápai dlákosko- dásának egy kedves epizódjáról lebbenti fel az idő fáty­lát. Az alábbi memoárt a Pécsi Napló 1906 november 21-i száma közölte. ecu na, © Lóján Lóján ősrégi és mégis fiatal város. A szálloda, amelyben elhe­lyeztek bennünket, a város „szélén“ szántóföldeken emelt egészen új épület. Berendezése is teljesen modem. A kétágyas szobák mindegyikéhez előszo­ba, fürdőszoba és egy kicsiny dolgozószoba tartozik. A park­jában úszómedence, ami igen jól jött, mert októberben itt még 36—38 C° meleg van. Maga az óváros 3000 éves; Egykor 10 császári dinasztia fővárosa volt A felszabadulás­kor 70 000 lakosa volt. Ma: 548 000! Az óváros élesen elvá­lik az új, modem Lojántól. Ki­csiny házal, szűk utcái még keleties képet mutatnak. Sőt mutatóban láttunk még a lösz­dombok oldalába vágott bar­langlakásokat is. De a losz- domb fennsíkján már ott te­rül el az új város a maga kü­lön gyárnegyedével, 40—60 m széles utcáival, parkjaival, munkásaival, főiskoláival, gimnáziumaival, egészségügyi intézményeivel. A város terü­lete a felszabadulás előtt 6 km5 volt, ma 455 km*. Loján- ban „kicsiben" szinte láthat­juk Kína ipari fejlődéséti A felszabadulás előtt ebben ■ városban (akkora volt mint Men a csak 10—12 üzem működött 2800 munkással. Ma 368 üze­me 134 000 dolgozót foglalkoz­tat. Szinte hihetetlen fejlődés! 1953-ban még az ipar és mező- gazdaság összes termelési ér­téke 16 145 000 jüan volt, 1958- ban már eléri a 258 millió jüant. Az ugrásszerűen felszaporo­dott ipari munkás létszámot a környező falvak kommunái­ban felszabaduló munkaerőből alakították ki. Ehhez persze rengeteg új lakóépület és kommunális létesítmény vált szükségessé. 1958 óta egy új orvosegye­temet, egy műszaki főiskolát, 32 gimnáziumot és techniku­mot, 63 hatosztályos általános iskolát építettek az új város­részben. Létesítettek továbbá két szanatóriumot, hat kórhá­zat 1198 ággyal, négy mozit, kilenc színházat (9340 ülőhely- lyel) és hét egyéb szórakozó­helyet. Itt épült meg Kína L sz; traktorgyára. A gyárat és a hozzátartozó lakóterületet 1953- ban kezdték tervezni. 1954- ben kezdték el építeni a lakóházakat és a hozzájuk tar­tozó szociális, kulturális léte­sítményeket. 1955-ben kezdő­dött meg és 1959. szeptembe­rében fejeződött be magának a gyárnak az építkezése. A tervezés és építés szovjet szak­emberek segítségével, közrt­mOkóckaévei történi. A próbatermelés 1959. szep­tember 1-én vette kezdetét. De hogyan! Kínának eddig nem volt traktorgyára. Következés­képpen szakemberekkel nem rendelkezett. Sanghájból és más ipari városokból toboroz­tak vasmunkásokat, akik szov­jet szakemberek segítségével, az építkezéssel párhuzamosan kezdtek hozzá a szükséges szakmunkásgárda felnevelésé­hez. A jubileumi kiállításra és az ünnepi felvonulásra el is készültek az első — igen ki­tűnő — példányok; A gyárban jelenleg 21 ezer munkás dolgozik (3500 nő), akik közül 12 ezer ipart ta­nuló! Október közepéig — ta­nulás közben 400 traktor ké-j szült el. A futószalag bizony még nem fut. A szalag egye 1 pontján 1—1 szakember mr gyaráz, tanít 8—10 ipari tan" lót. 1960-ra 15 000 traktor * termelési tervük (az ered« terv szerint 1961-re kellett <>1- na ezt etérniük.) 1962-ben sa­ját tervük szerint) már 4'OuO traktort ^karnak gyártan' 75, 54, 40 és 20 lóerős egységet. (Jelenleg 54 és 20 lóerőiket gyártanak.) A gyár dolgozói a szamán kívül, munkaidő után skolai és politikai képzésben «sznek részt 12 500 munkás Je- lenleg a gyér iskolálbaj- 7 °®z- tályban 560 munkás fanul a főiskolán. 44 osztályt»«» feJaő- tagtM* n Brtáiphn tagozatúShnnáziuml oktatás; folvik. úiön egy gimnázium : ban tárlnak a dolgozók gyér : *AdW nőket a gyár hat; szoptottelyisége, 10 bölcső-; déje s hat ovódája segíti, munijukban. A gyárnak egy; 400 gyas saját kórháza van; 14 frf! és 6 női egészségügyi; ^4°0tteran áll a dolgozók; reúefcezésére (a legnagyobb; 30Ö szem. befogadósara al-; kíirus), ahol reggelit, ebédel,: vcsorát kaphatnak olcsó áron.: j mohamedán vallású dől-; ozéknak külön éttermük van.; Hosszú sora lenne leírni; néf a gyár és a lakóterület] idrtait, a munkások kulturá- is, szociális ellátottságát. De, az! hiszem, az eddig felsorolt adatokból is kitűnik, mekkora léptekkel halad a fejlődés út- jin ez a hatalnas nép. Az 1. sz- traktorgyár tapasz­talatai alapjár pl. máris meg­kezdték valatol másutt a 2. *. traktorgyfr építését. S csak rmgában Lojmban hány ha­knié üzemrő lehetne még be­számolni (tölbet neg is láto­gattunk.) , Az ugrászerflen fejlődő iparral kapáolattan érdemes negemlíten'a miszaki káder- lépzés és tenezés sajátos nódszereit. OPÍyfctJuk) nm* *mh .— írtam, tanár úr! — Mit írt, hadd lássam! Petrovics átnyújtott egy fe­hér lapot, mondva: — Itt van, tanár úr! Farkasdy kikapja mérgesen Petrovics kezéből az írást és elkezdi olvasni: „A billikom”. (A költő később „Felköszön­tés” címet adta a versnek. Szenk.) Amint pillanatig olvasott már, arca a méregtől kivet­kőzve, örömtől fénylő lett. Tovább és tovább olvas, mindig derültebb tekintettel. Az ifjúság bámulva nézte az „úr színe változását” és várta, mi lesz ebből? Most elkezdi fennszóval olvasni: „Millióm átok! bort a billi'komba, Részegítő, láng hullámú bort; Mely keservet és bút martalékul A felejtés örvényébe hord.” S midőn az utolsó strófa kö" vetkezett; „Éljen a szív.;." Itt már önkénytelenül fel­állt az egész osztály és éljen» <ett: az utolsó soroknál p lig: „Éljen a meny!;.. a pokol.- és minden. Minden éljen! oh csak vesszek ént;. ;1 A szigorú szabályok ellenére is formálisan tapsolt öröm» ujjongva az Ifjúság. Midőn végigolvasta és végű volt a tüntetésnek, örömtelje* sőt lelkesült hangon nyújtott vissza a költeményt, mondva: — ön semmi pályára se ké­szüljön. csak ezt folytassa; mert ez egy elragadó költe* mény. És ezt most írja? — Igen, tanár úr, azóta tam, amióta az osztályba t®* jöttem. Az egész iskola meglepet^ hallgatta Farkasdy szavai'; midőn a sötét arcú, vad fii ilyen dicsérettel tüntette ki'­— Tudja Petrovics úr J folytatja Farkasdy — mindéi; megbocsátok önnek, még ar is, a szabályok ellenére, ha & mathezist soha nem tudja i* csak folytassa a verselést!” Petőfi megfogadta a ta"> csőt. PÉCSI SIKER a Müvelödésiigyi Minisztér.um drámapályázatáo A Művelődésügyi Minisz­térium Színházi és Zenei Fő­igazgatósága nyilvánosságra hozta az MSZMP VII. kong­resszusa tiszteletére hirdetett dráma pályázat eredményét: A zsűri az I. díjat nem adta ki. II. díjjal (12 000 forint) ju­talmazta Sándor Ivánt, három pályaművéért, különÖ6 tekin­tettél az R. 84-es repülőjárat című drámájára« m, díjjal (8000 mazta Cserhalmi Imrét, Vld az asztalon című drámájáéi valamint örsi Ferencet A b ruk és A fekete ventilláÜ című drámájáért. A zsűri külön elismerés fejezi ki Felkai Ferenc, Si> kely Júlia és Szirmai Rezt íróknak a pályázatra bekií dött műveikért. A zsűri úgy döntött, hot ifjúsági pályázat diját nem a< ja ki, mert erre érdemes vnüi lm nem értwaatt ka.

Next

/
Oldalképek
Tartalom