Dunántúli Napló, 1959. december (16. évfolyam, 282-305. szám)

1959-12-11 / 291. szám

*99. DECEMBER ti. NAPLÓ i csemeggsidüMajiÉkat nemesítenek A hazai csemegeszőlő-né­mítás központjából, a kecs­két! Mathiász-tolepröl fél­te kiváló minőségű fájtá­vá szőlövesszőt kapnak az *ti telepítésre az állami gaz­ságok. Ez az első lépés toteges zőlő-termelés ün k ^arányú • fejlesztéséhez, ’át a hazai igények mellett ®inte koi'láitlan exportlehe- [*ágek tesznek szükségessé. 1 távlati tervek szerint je- ®'e?i 10 000 holdnyi cseme- Wlő-területünk 1975-ig ’'fflégyszereződik. A nagy- J9ékű növekedést, a cseme- «zö’.ötermelő nagyüzemek ^okítását megalapozó kí- %i munka a Szőlészeti :l!‘ató Intézetben sikerrel i? Kecskemét környéki k>- «eti telepeken több mint TOn holdnyi szuperelit táblán nevelik a 18 leg- .b csemegeszőlő-fajtánkból * <*>köri3 szelekcióval kivá­gott töveket. Ezek jövőre periek termőre fordulni. év múlva már nagy- yrtyiségű szaporítóanyagot . “k az állami gazdaságok [®telepeinek. Az utóbbi ^ben kineroesiteW új faj- és fajta-jelölteket az yi összehasonlítottak a leg- ^ bolgár, görög, olasz és ^ivol csemegeszőlőkkel, s Mii földi szakembereknek is . Vf>lt a véleménye, hogy a ?§yar gyümölcs semmiben r!) tnnrad el a melegebb óg- jy&tú országok termése mö- *[• Rövidesen megkezdik “«lek az új fajtáknak a elszaporítását. Közel kétmillió forint tiszta nyereség Az Általános Építő KTSZ befejezte éves tervét Sok sző esik manapság a szövetkezeti gondolatról, a szö­vetkezés erejéről, az összefo­gás gyümölcsöző eredményei­ről. A Pécsi Általános Építő KTSZ dolgozói ugyan nem fa­lun élnek, hanem a megye székhelyén, ám mégis, mint városi emberek, valamikori kisiparosok, saját életükön, munkájukon keresztül sokat tudnának mondani a szövetke­zés előnyeiről. Arról például, hogy a munka mennyivel pro­duktívabb így, mint elaprózva, mennyivel hasznosabb az egyén és a népgazdaság szá­mára is. Az ácsok, kőművesek, tetőfedők, akik még régen a téli hónapokban munka nélkül voltak, most biztos keresethez, egész évi munkához, tisztessé­ges megélhetéshez jutottak a szövetkezet által. A 282 embert foglalkoztató, Baranya megye egyik legna­gyobb szövetkezetének dolgo­zói nem is maradtak hálátla­nok a népgazdasággal szem­ben, ez évben is szép munka­sikereket produkáltak. Terven felül egy 100 lérfilieiyes istálló A zalátai termelőszövetkezet részére ez évben terven felül egy 100 férőhelyes istállót épí­tettek. A szövetkezetnek léte­sítése óta ez volt egyik legna­gyobb megrendelése és a kivi­telezés jó minőségével bizonyí­tották be, hogy nem érdemte­lenül bíztak bennük a szövet­kezett dolgozó parasztok. Ugyancsak a termelőszövet­kezetek megsegítése céljából Kemsén társadalmi munkával egy sertésszállás és kukorica- góré munkálatait végezték el. A szövetkezet szakmunkásai, vezetői majd három hónapon keresztül jártak Kemsére, sok­szor szabad szombatjukat fel­áldozva csak azért, hogy szö­vetkezett társaikat a falun megsegíthessék. Az általuk el­végzett társadalmi munka ér­téke megközelíti a 270 ezer forintot, ami nagyon szép ered mény. Ebben az évben négy családi házat is építettek, dolgoztak azonkívül az iparit.anuló-inté- zeteknek, a SZOT-üdülőnek, valamint a tubes! kilátónál is és egyéb helyeken. A kislakás­építés megkönnyítése céljából egy újításon töprengenek, il­letve már a kísérleteket foly­tatják, aminek eredménye­képpen az eddigi kb 160 ezer forintos építési költségnél 50 ezer forintot lehet megtakarí­tani. Uj építési technológiával, új eljárásokkal akarják ol­csóbbá tenni a családi ház épí­tését. Valószínű, hogy 1980. első negyedében már elkészül Görcsöny. Az eilenfor- f11kim megkavarta az erribe- ***■ Hordják a szövetkezeti QVont, osztozkodnak. ^ Emberek! ~3a'k ennyire telik Antal Já- ' bácsi hangjából. Nem lehet Qbllitani a bomlást. j'jifal János napokig nem ll‘3a a helyét. Egyelőre ar- ,**S sincs, hogy termelőszö- *ezct alakuljon. t Kocsit, meg igavonó jó- J?°f kellene venni — java­id otthon. , *0veszik a kocsit, meg elé- aprótermetű, nagy lJ&ú, barna tehenet. Aztán , ,bb cmk megalakul a ter- 'öszövetkezet. jj' £n is belépek! — mondja Antal bácsi. ^ Most. amikor már J* ihagvatt&nk? ■fizza az istálló, a közös, de kt a két tehén, a kocsi, meg r*i ' • f . címlista munVabrigádok a kereskedelemben kereskedelmi és pénzügyi ‘°*ók is alakítottak szo- ís*a brigádokat. A Baranya {yei Kiskereskedelmi Vál­jak például három bri- ® — egy mohácsi, egy szi- bl és egy komlói — hatá- J el á kitüntető cím elnye- *• A Pécs-Budai Kiskeres- ^»ni Vállalatnál 3. a Pécs­einél 2. a Pécsi Klskeres- (1»«i Vállalatnál 2. a Ná- *zállnban ugyancsak kettő fáradozik a szocialista ^»brigád cím elnyerésén. 4fások közül a mohácsiban .siklósiban 2. a sásdiban 1, ^Kvaradiban 3 és a sziget­en 2 brigád tett fogadal­‘ k kitüntető cím elnyeré­­**k a brigádok már több *Dia igen eredményes és kos munkát végeznek. A 4<lok tagjai valamennyien ^’esznek a politikai okta- Jb. közülük többen a ven- ' ló ipari szakakadémiára létrehozták a kiváló j -ók és újítók körét és 'ok más hasznos kezde- ^téssel járultak hozzá a fedelem kulturáltságának: ®b| emeléséhez. eddigi eredmények sze-l I bamarosan sor kerül az! „kereskedelmi szocialista, jkkbrigad cím odaítélésére., i » fontos kérdésről * he-. *j|c|mi dolgozók termelési, ^hozáson batároznsk. * % „Nem tudok én már a termelőszövetkezet nélkül élni66 a föld is, a saját föld. Sok terményt eladott ő azért, hogy a teheneket megvehette. És ezt a terményt a közősből kapta. Mert dolgozott ő, de meg is volt az eredménye. A legutol­só évben is 500 munkaegysége volt és szépen fizettek. Ilyen gondolatok forogtak a fejében, ha felült a kocsira, ha rászólt a két apró tehénkére, ha az eke után ballagott. Múltak az évek. A hét hold földecskéről, két kis tehénké­vel Antal János egyedül taka­rította be a termést. Az őszön aztán végképp meg unta. Az utcán találkozott a tanácselnökkel. Mondja is ne­ki: — Hát tudod, úgy gondol­tam: belépnék én is a tsz-be. — Vessen el előbb, aztán majd mi szólunk, ha itt lesz az ideje. Antal János elvetett és nem várt. Kért egy belépési nyilat­kozatot és aláírta. Hogy mit mondott indokolásként? Ezt. — Én egyszer megpróbáltam már a közöst. Nem volt ne­kem semmi bajom. Jobban él­tem én akkor, mint most. Nem tudok én már a termelőszövet­kezet nélkül élni Egyre többen vannak ilye­nek Görcsönyben. Egyre töb­ben írják alá a nyilatkozatot ezért és egyre többen vannak olyanok is, akik azért írják alá most a belépési nyilatkozatot, mert rájöttek arra: ez az egye­düli járható út, amelyen a pa­rasztság a jövőbe mehet. a prototípus, s aztán a követ­kező időkben az új módsaer szerint építhetik az összes csa­ládi házat. Éves tervüket októberben befejezték A kongresszus tiszteletére indult munkaversenyben vál­lalták, hogy negyedik negyed­éves tervüket 10 százalékkal túlteljesítik. Minden jel arra mutat, hogy sikerül is ezt a célt elérni a szövetkezet dolgo­zóinak, mert éves tervüket már október 20-án befejezték mintegy 15 millió forint ter­melési értéket produkálva 1959-ben. Természetesen a komolyabb építési feladatok mellett nem akarják elhanyagolni a szövét- kezet szolgáltató tevékenysé­gét sem, a 13 részleg szakmun­kásai ez évben is kielégítették az ilyenfajta munkákra beérke­zett igényeket. Az 1959-es gazdasági év si­keres befejezése kb. egymillió­nyolcszázezer forint tiszta nye­reséget hoz a szövetkezet dol­gozóinak. Mint örömmel újsá­golják: az osztalék körül sem lesz hiba, a jó munka jutalma nem marad el. A városban sokfelé elaprózott részlegeket is valószinüleg sikerül egy ..központi tető“ alá hozni, az illetékesek már ki is jelölték azt a helyet, ahol a szövetke­zet leendő kombinátja felépül. Átformálják a megye arculatát a tsz-ek 167 major — 260 hold szőlő — Több szás hold gyümölcsös — 29 halastó A közös gazdálkodás térhó­dítása és megszilárdulása nyo­mán lassan-lassan átformáló­dik Baranya megye mezőgaz­daságának arculata is. Eddig mintegy 150 község határában tűntek el a nadrágszíj-parcel- lák és ezeken a helyeken ma már több száz holdas táblákat művelnek a gépek. A jövő év végéig 161 termelőszövetkeze­ti majort alakítanak ki a me­gyében. Ezekben a gazdasági központokban már az idén — többek között — 43 új, kor­szerű szarvasmarha-istálló ké­szül él. Tartósan, sőt úgyszólván véglegesen megváltoztatták egy-egy baranyai táj képét a termelőszövetkezetek szőlő- és gyümölcstelepítéseikkel, vala­mint halastavak építésével és vizenyős, mocsaras területek lecsapolásával. 1953 óta 260 holdon telepítettek szőlőket a közős gazdaságok, olyan he­lyeken is — mint például a mágocsi Béke Tsz területén — ahol azelőtt sosem volt szőlő. A megye több vidékén, ahol korábban csak elszórtan lehe­tett gyümölcsfákat látni, most erdőnagyságú szövetkezeti gyümölcsösök virulnak. Pécs környékén például kilenc kö­zös gazdaságban 112 holdon, a Zengő vidékén tíz helyen 167 holdon, a Duna és a Dráva szögletében pedig nyolc ter­melőszövetkezetben majdnem 200 holdon terülnek el fiatal gyümölcsösök. Tizenhat község határának adtak új képet a halastavak. A jövő tavaszon 29 tóban mintegy háromszáz holdnyi vízterületen tenyésztenek már pontyokat a tsz-halászok. Je­lenleg öt közös gazdaságnak van már harminc holdnál na­gyobb kiterjedésű halastava. Mikor lehet temetni a talicskát és a „kutyát" Nagymányokon? Üzemel mór a kis szállítószalag Nagymányokon még mindig él a talicska és a „kutya”, azaz a kiscsille, amellyel a fejtésekből való szállítást vég­zik. Már eddig is sokféle öt­let. javaslat látott napvilágot, hogyan lehetne megszüntetni Nagymányokpn is a szállítás­nak ezt az Ő6régi módját, ho­gyan lehetne könnyebbé ten­Ilid terem majd a napMméri határ is A község többsége már a termelőszövetke­zetben van Nagybudméron is egy téma van most. Ez a téma: a ter­melőszövetkezet. A parasztok döntő többsége már elhatároz­ta, hogy belép a termelőszö­vetkezetbe, akik kint vannak, még azok sem azon gondol­kodnak, hogy belépjenek-e, hanem azon, hogy mikor, ki után. A nagyüzemi gazdálko­dás előnyeit ismeri üt min­denki. Lám mit mond m község egyik legmódosabb gazdája, a mintagazda Steibler Bálint a nagyüzemi gazdálkodásról. Ti­zennégy szerződött hízója van, egy szerződött bika és két Iparosok a termelőszövetkezetben ‘t. m»« lujuuy gvi ta»oaii Kétújfalu nevét. Két új falu lesz belőle. A község valóban két falu, Magyarfa­lu és Néimet.újfalu egyesüléséből kelet­kezett, a 40-es évek elején. Az Andrássy grófok birtokolta Szentmihályfapusztát később csatolták hoz­zá. Három termelőszö­vetkezet alaikult meg kora tavasszal. A Virágzó Élet, a Béke és a Petőfi. A három szövetkezet nagy ri­válisa egymásnak, mindegyik azt akarja bebizonyítani, hogy jobb a másik kettő­nél. A vetélkedés eddi­gi győztese a Béke Tsz. Ez oszt a legtöb bet érő munkaegysé­get, ebben a legna­gyobb a szorgalom é« a vezetői szakérte­lem. És ez a szövet­kezet büszkélkedik a falu harmadik nagy 3 nevezetességével, az iparosokkal. Kétújfalu ugyanis híres volt kisiparo­sairól. s ezek több­sége a Békébe lépett be. Van itt 7 tagu kőművesbrigád, 3 ta­gú asztalosbrigád, 'i tagi] ácsbrigád, kő­vé«*, • bognár, nőt még szíjgyártó ia, Románc Mihály sze­mélyében. Tizenöt iparos a 128 tagból! Kevész tsz dicseked­het ennyi mesterem­berrel, nem is nagy túlzás a Béké-t „ipa­ros tsz“-nek nevez­ni. És kevés az olyan tsz is, ahol annyit építettek és bővítet­tek saját erőből,! mint itt. Aranyat ér a mesteremberek ke- zemurukája. Most készült el a 24 férőhelyes sertés- fiaztató és a 100 fé­rőhelyes süldőszállás. Csak a faanyagot, nádat, szöget és dró­tot vették hozzá. A többit maguk terem­tették elő. Az ácsok faragták ki a fát, és építették meg a vázat, a kőművesek emelték a tűzfalat — még a téglát is a tsz. égette a saját ke­mencéjében. A föld­művesszövetkezettől vette át, 20 000 darab a havi kapacitás. A tsz iparosai ké­szítették el a 40 fé­rőhelyes lóistállót e^y pajta átalakítá­sával. Ugyancsak Hajiéból épült a ké' szarvasmarha Istálló is. Hírt Ferenc ko­vács a* ac ácsok m dohányt emlegetik a legjobban. Ez kíván talán a legtöbb mun­kát. A 10 holdon vagy 100 mázsa fi­nom Havanna fajta termett. Ez 8700 zsi­nór. Elképzelhetjük mennyi állvány kel­lett hozzá. S még több kampó: 16 OOO- ret gyártott a kovács mester, több mázsa vasat dolgozott fed dohány akasztónak. Megérte a fáradsá­got, mert — ahogy a tsz-tagok mondják — a dohánybeváltó na­gyon meg volt elé­gedve az áru minősé gévej. és legalább 150 000 forintot kap­nak érte. Bármennyi is az. építeni való, ennyi mesterember sem ta lálhat munkát egy ekkora tsz-ben. Ezért máshol is dolgoznak. 30 férőhelyes, favá­zas szarvasmarhais- tállót és 100 férőhe­lyes favázas süldő- szállást építenek a szomszédos Petőfi tsz-nek. Az asztalo­sok a vasúinak dol­goznak már hónapok óta, bútorokat javí­tanak és festenek Sámodtól Pécsig, a fél megye állomá­sain. A bognárok az-----a V ■ ■ aj » y -» encBfjti, «uram sí, zádori tsz-nek, a; kőművesek a gyön- - gyösmelléki tanács­nak dolgoztak — i kisiparosok tehát az; egész környéket vé- gigportvázzák mun­káért. És mindenki jól jár: a tsz is, meg a mesteremberek is. A tsz azért, mert az iparosok kész­pénzt hoznak a kö­zös konyhájára. Ez­zel a biztos pénzzel nagyszerűen lehet gazdálkodni. A többi között ennek köszön hető, hogy a Béke két hónappal az alakulás után már 20 forintos munkaegy ség előleget tudott osztani. (A 20 forin­tot egész nyáron át tartották. az előleg az őszi-téli hónapok-« ban sem csökken 10 torint alá.) Az iparosok azért járnak jól, mert gondtalan életük és biztos jövedelmük van a tsz-ben. 45 to-< rint lesz kaegység értéke (szép summa, egy tavasszal í alakult termelőszo- vetkezetben!). s a 45 forint egy része! terményben osztják ] k1. szerződött üsző áll az istálló­jában. Legkevesebb hatvan­ezer forintot ér ez. Ez azon­ban csak az ő egyéni haszna, ö is azonban azt vallja, ha az egész nagybudméri határban gazdálkodnának, akkor lénye­gesen nagyobb lehetne min­denkinek a jövedelme. — Hát bizony kérem, ha egybe szántanánk a nagybud- méri határi, akkor jóval több lenne a termés — jegyzi meg Steibler Bálint. Szó esik itt sok mindenről, arról is, hogy a termelőszövet­kezetnek sok állatot kell majd tartania. — En azt mondom: legyen sok szarvasmarha, mert ez sok ; trágyát ad, a tejből is jön a ; pénz. Aztán tenyészállatokkal is foglalkozni lehetne — mondja, miközben odapislant a szénázó fiatal tenyészbiká­jára, amely testvérek között is megér vagy huszonötezer forintot —, mert ez is igen jövedelmező. Persze, sok ser­tést is be kellene állítani, mert ennél nemcsak az az előny, hogy jól értékesíti a takar­mányt, de gyorsam, hozza a pénzt is. Vitatkoznak az emberek és a viták eredménye, hogy egy­re többen kérik felvételüket a tegnap még egyénileg dol­gozó parasztok közül a. nagy­budméri Rákóczi Termelőszö­vetkezetbe. K> k 4 ni ezt a rendkívül nehéz, nagy erőfeszítést kívánó munkát. Most ismét egy új megol­dással próbálkoznak. Petkó Sándor elvtárs. a gépészet ve­zetőjének elgondolása alapján egy kis szállítószalagot szer* késztettek, amellyel megold* ható a fejtésekből a készlet elszállítása; A kis szállítószalagot egy fúrógépmotor hajtja. A jelen* leg üzemelő szállítószalag 17 méter hosszú, de a tapasztala­tok szerint a motor harminc méteres egység meghajtására is alkalmas. A szalag teljesít­ménye vízszintes szállítás ese­tén 19 tonna óránként, a leg­magasabb emelkedés esetén pedig 15 tonna óránként. A legmagasabb emelkedés szö­gét a darabos anyag szállít­hatósága határozza meg. A kis szállítószalag két­méteres szalagegységeikből van összeállítva, úgy hogy a hossza változtatható. A szál­lítószalag két hete működik lenn a bányában. Most gyűj­tik az adatokat a teljesítmé­nyére és a használhatóságára vonatkozóan. A közeljövőben a többi északi üzem szakem­berei is megtekintik üzem közben a szállítószalagot és észrevételeikkel, tanácsaikkal segítik majd a további töké­letesítését, a még megoldat­lan problémák megoldását. Több mint egymillió naposcsibe A Baranya megyei Keltető Vállalatnál évről évre emel­kedik a naposcsibék száma, 1955-ben még csak 505 000 na­poscsibét keltettek. A követ­kező évben 73 000-el többet. Tavaly pedig a naposcsibék száma meghaladta az 1 mil­liót. Az idén december 31-ig X millió 150 ezer naposcsibét adnak át a termelőszövetke­zeteknek. parasztoknak. A vállalat életében ez az első év, amikor végig dolgozták az esz­tendőt, kivéve a kéthetes ál­talános karbantartást. Maii pince az erfurti vár alatt Hazaérkezett a Német De­mokratikus Köztársaságból a Földművelésügyi Miniszté­rium küldöttsége: Kovács Mi­hály, a kiállítási iroda igazga­tója és Sugár István, a mi­nisztérium nemzetközi osztá­lyának vezetője. A két szak­ember megállapodást kötött, amely s/erint az idén iis lesz magyar pavilon és bemutató a lipcse—matkleebergá mezö- egy mHfi-^£aí!da,áSi kiállításon. A magyar hibrid k i»korira- termesztésről, a himsteril­kukorieóról a homoktalajok hasznosításának és javításá­nak evedményeii-ől, a tnkar- mányiermesztésrö) kapnak alaposabb tájékoztatást a lip­csei felállítás látogatói« István Erfurtban is járt, ahol már megkezdődtek az 1961. évi nemzetközi kertészeti Ki­állítás előkészületei. Ezt a ki­állítást a KGST rendezi, va­lamennyi szocialista ország részvételével. Magyarország 600 négyzetméteres pavilon­ban és 2000 négyzetméter «za­bad területen mutatja be zöldségféléit, gyümölcsfáit, díszfáit, gyógy- és illóolaj- termő növényiéit, virágait és kerti füveit. A kiállítás rendezősége fel­kérte a magyar szakembere­ket, hogy ebből az alkalomból az erfurtj vér alatt rendezze­nek be egy tokaji pincét. Tár» gyalakokat, folytatnak arról Is, hogy magyar veodépSőt

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom