Dunántúli Napló, 1959. december (16. évfolyam, 282-305. szám)

1959-12-01 / 282. szám

8 NAPLÓ 1959. DECEMBER 1­Fogadás Jogoszlávia nemzeti ünnepe alkalmából Jovo Kapicic, a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság ma­gyarországi rendkívüli és meg­hatalmazott nagykövete Jugo­szlávia nemzeti ünnepe, a Köztársaság Napja alkalmá­ból vasárnap este fogadást adott. A fogadáson részt vett Apró Antal, a Minisztertanács első elnökhelyettese, dr. Sík Endre külügyminiszter, vala­mint a magyar politikai, gaz­dasági és kulturális élet több más vezető személyisége. Jelen volt a fogadáson a bu­dapesti diplomáciai képvisele­tek számos vezetője és tagja. Megérkezett az első fenyola-szállítmány Tegnap délelőtt megérke­zett az első fenyőfa-szállít­mány és mint a megyei ta­nács kereskedelmi osztályá­ról értesültünk, még ma meg­kezdik az elosztását és hama­rosan megjelenik a megye j boltjaiban, elárusító helyein. Ugyanis a földmúvesszövetke- zetek azt kérték, hogy a ko­rábban jelzett el árusítási ha­táridőt hozzák előbbre. A kí­vánságnak eleget tettek. A fenyőfák áráról és mé­reteiről is megérkezett az új rendelet, amely szerint ár szempontjából a fenyőfa hosszúságát a vágásig laptól kell számítani. Azonkívül öt centiméteren alul lefelé, öt centiméteren felül pedig fel­felé kell kerekíteni. így az egy méter 44 centis fáért 1 méter 4ü centinek megfelelő árat kell fizetni. Elkészült hát a munkásklub oszlopos torná­cával, drapp színre vakolt falaival, széles lépcsőfel járó ja­vai Felsőszent.- mártonban. A pártnak mint­egy háromszáz- ezer forint iába került ez az épület, amely­hez persze a 1 falu is hozzája- 1 rult társadalmi munkával. Amikor Fajta Károly elv­társ, a megyei pártbizottság osztályvezetője és Czégény Jó­zsef elvtárs, a sellyei járási pártbizottság titkára átadták a klubot, e pillanattól kezdve új színfolttal gazdagodott a falu. Klub a neve, de már az épület alapozásánál pártházzá keresztelték az emberek. Nem mintha a klub fogalma nem lenne ismerős fogalom, hiszen ha a paraszt már ismerős fo­galomként ízlelgeti, —; mond­juk, — a televíziót (a készü­lék ott áll a nagyteremben, magasított asztalon), akkor a klub szó sem idegen számára. De mégis, pártháznak is hív­ják, mert a párttól kapták. Ezért. Szolnoki Marián tanácsel­nök megmutatja a szobákat. Itt lesz a pártiroda, amott, a másik szobában lehet sakkoz­ni, a nagyterem csipkés térí­tőkkel borított asztalai mellett pedig majd el lehet csevegni mindenféléről, ami érdekli a falu emberét, megkezdődhet­nek az ulti-csaták is s hát ott van a televízió, aminek ugyan­csak lesz közönsége. Munkásklub, televízió — Felsőszentmártonban. Hát ez igen nagy valami! Az avatás után halászlé s né­hány pint bor mellett beszél­gettünk a helyiekkel. S áz em­ber csak győzné a fejében tar­tani a hallottakat! Mondja a járási tanácselnök, hogy itt annak idején. Felsőszentmár­tonban, Lakocsan, meg a többi délszláv falvakban (pontosan illik ez a magyar falvak múlt­beli életére is), eladósorban lévő lányok mezítláb, — vagy legjobb esetben — haris­nyaszárban vonultak vasárna­ponként a templomba, mert nem volt cipőjük. Meg a „bik- la"! Fönt, egészen a mellvonal- ban megkötött szoknya volt ez, ami ugyan népviselet, — de nemcsak a fura fazonja, hím­zett anyaga miatt, — hanem És most van klub. Délután egy öreg néni­ké — hajlott volt és töpörö­dött — tenye­rével megtapo­gatta a műkő- oszlopot: — Olyan ifiint a templom­ban ... — mondta hal­kan és félén-, ken által lépte a küszöböt. A klub az övé is. Fordult hát a világ, jókorát, itt is. A pártház betölti majd a hivatását. Ideszoknak az em­berek esténként, mert elvégre politikai, egyszersmind kulíúr- centrum is az épület. Nem olyan nagyon régen még dívott Felsőszentmártonban, — de a környékbeli falvakban, úgy­szintén, — a próbahazasság s ez nem volt más, mint a falu népének elmaradott, sivár, kul- tűrátlan lelkivilágában a szé­gyentelen fehérJColt. És az is, hogy kétdecis pohárban it­ták a pálinkát, alább nem is igen adták. A tanácselnök nem szívesen beszél erről, csak a fejével bólint, hogy így volt, persze régen. Legszívesebben hozzátenné: „talán igaz sem volt...” Pedig igaz volt. Saj­nos. December 14-én kezdik meg a Sabin-féle „védőoltásokat Tegnap délelőtt értekezletet tartottak a városi tanács egész­ségügyi osztályán, amelyen egészségügyi szakemberek és a tömegszervezetek képviselői vettek részt. Megbeszélték a december 14-én kezdődő Sa­bin-féle „védőoltások” végre­hajtásának módját. Dr. Várbíró Béla gyermek- gyógyász főorvos ismertette a „védőoltások” eddigi eredmé­nyeit más országokban. Majd dr. Karácsonyi Etelka KÖJAL­orvos beszélt a „védőoltások” le bony öli tásaróL A tömegszervezetek vállal­ták, hogy mindenben támogat­ják ac egészségügyi szerveket és elősegítik a zavartalan veg­Röpgyűléaek • a középiskolákban A varos középiskolai KlSZ-szervezetet ma délelőtt rópgyúléseket tartottak az iskolák össztanuloi számára, amelyeken méltatták a VII. kongresszus jelentőségét, majd az alabbi táviratot küldték Budapestre a kongresszus resztvevőinek: Jíedves Elvtársak! Pécs város középiskolai diákifjúsága nevében a kongresszus munkájához erőt, egészséget és sok sikert kívánunk, a KISZ Pécs városi középiskoláinak atapszervezete.” „népviselet" volt e7 zó leg­szorosabb érteiméi mert más ruhájuk nem . kadt, a hétköznapin kívül. Most meg nézzem csak meg, fönt a színpadon azt a négy csinos íelsőszentmártoni lányt Kiáll­nak a színpadra, énekelnek, őket kiséri a zenekar, a lányo­kon fekete kis estélyi, mo­dem frizura, tűsarkú köröm- cipő. S az iskola zenekara! Ebben az eldugott kis faluban vagy húsz-huszonöt főből — gyerekekről van szó, — zene­kar alakult, harmonika, gitár, harangjáték, bőgő, hegedű ..; A kislányokon gyapjú-kardi­gán, íehércipő, hajukban — vasalástól fényesedéit — sza­lagmasni, de fényes a hajuk, a szemük is. így élnek Felsőszen-tmárton- ben a délszlávok. Hál most már nem is csoda, hogy ennek a falunak népe szomjazta a kultúrát, a több világosságot, szívekben, agyak­ban, világnézetben. Ezért jó ez a pártház, vagy ha úgy tetszik, a munkásklub. Fogy a sör, bor, halászlé, ünnepel a falu. A négy lány délszláv nyel­ven bájos dalokat ad elő. A szöveget én nem értem, valaki fordítja mellettem magyarra, hogyaszongya: „... Szeretem őt, mert aranyhaj van a fe­jén . .Valahogy így. Háromszázezer forint! Többről van szó! A falu háromezer lakójának o 11 h o r ó 1 van szó. egy kulturáltabb. : virágzóbb életről. S ezt a vl- I lág kincsével sem lehet meg­fizetni, Rab Serene j UÍIMHC Vadászat Ha ott lettem vol­na, se tudnám pon­tosabban, hogyan esett a vasárnapi vadászat. Dehát van nak még jó beszédű puskasütögető em­berek, akik nem tar fogatják véka alatt a nevezetes esemé­nyeket. Mert a vasárnapi vadászat is neveze­tes volt. ötvenegy vadász, hajtó járta a nyu- gotszenterzsébeti határt. Nagyvadra hajtottak, amikor nicsak ott csörtet valami. Már a szü- gye is látszik, céloz­zák is elegen, de csak egy talál és ... fekszik a szarvas­borjú. j Von hat mit be­szélni az ebédnél. ■Ahogy tárulkozik n tarisznya, hátizsák, úgy nyílnak meg a szájak is a kitola­kodó gondolatok előtt. Hogy: — Legalább kel konda disznó volt, leheltek vagy hú­szán. A másik kontráz: — Szarvas is volt szépen, bika is, te­hén is, csak egy se állt úgy ... Valaki közbeszól: — Talán meg kel­lett volna fogni! Ezen nevetnek és jobban csúszik az ebéd. Nem is száraz ebéd, van nyomta­tója és alighanem a déli célzóvíz tette meg a hatást, mert ebéd után rögvest pukkan az egyik puska az egyik vadkan fekszik a vadasz előtt. Ez már igen. Hanem több nincs. Még vaut négy rókát ejtene* és hazafelé váltig #' Híják, hogy wa,r csak ez is megérd mert legalább fist11' tolták az erdőt. Másnapra fll“f csak g magyaráz dús marad. hogV: — Rosszul szak“' tak a disznók, tán visszatörtek, ■ ;■ egyszóval szerencse' jük íróit. S hogy látják #*' tétlenkedve hátig“' lom, még hozzák' szik: — Ez csak tape galózás volt... .® későbbi vadászatok ra. Hiszen az is v“1“' mi! G. * — PROFESSZOR dr. Ernst Neef, a lipcsei Marx Károly Tudományegyetem, földrajzi tanszékének vezetője „Bra­zília” címmel utazási élmény beszámolót tart színes, vetí­tett képek kíséretében. Az előadást Pécs Város Művelő­dési Otthonában (Déryné u. 18.) december 2-án, szerdán délután 5 órakor tartják. — A LIPPÖ4 Beke őre Termelőszövetkezet fiatal épi tőbrigádja a pártkongresszus tiszteletére 124 ezer forintot és 540 munkaegységet taka­rított meg. — ÖTÉVES kislányt ütött el az autó Siklóson. A mentők koponyatöréssel, agyrázkó­dással szállították a pécsi idegklinikára, ahol megope­rálták. — Az ORSZÁGOS Filhar­mónia Zenei Munkásakadé­miája hétfőn este kezdődött meg Komlón az Erkel Fe­renc teremben. Az első esten Zámbó István vezényelte a Pécsi Szimfonikus Zenekart, melynek műsorán Haydn művei szerepeltek. Kovács András, az est szólistája, a mester G-dur. hegedűverse­nyét adta elő nagy sikerrel. — AZ ORVOSECESZSEG- ŰGYI Szakszervezet Lendü­let SK természetjáró szakosz­tálya szerdán este 7 órakor a Városi Rendelőintézetben — (Munkácsy M. u. 19. 111. em. 4. sz.) vetitettképes előadást tart a Zempléni hegységről (Sátoros hegyek). Előadó Ko­vács Titusz tanát. Ma már szinte szoká­sossá vált, ha az embertől azt kérdik, mi újság ehben, vagy abban a községben, akkor azt mondja: tegnap még így, vagy úgy volt. Óvatosan bánik az ember a faluval kapcsolatos ■cijelentésekikel, mert előfordul­hat olyan eset, mint a sároki. Sárokon még néhány nappal ezelőtt 240 holdas volt a ter­melőszövetkezet, most meg már túlhaladta az ötszáz hol­dat is a Munkásőr, a tagok száma is duplájára, növeke­dett. Néhány hold kivételével most már a Munkásőré az egész sároki határ. Erről lé­nyegében egy istállóban sze­reztem tudomást, Polovi Hen­rik istállójában, ahol több em­ber megszólítása után végre megtaláltam a Munkásőr elnö­két. Kovács Miklós elvtársat. Az istállóban hárman vol­tak: Polovi Henrik, Polovi Ká­roly és Kovács Miklós. — Kihúzzák ezek még a tengelyig érő sárból is a ko­csit Az elnök megjegyezte: — Majd eldöntjük melyiket vesszük be. Mindenesetre az értékeléskor maguk is ott lesz­nek. — És hová teszitek az állato­kat? — kérdezett Polovi Hen­rik. It cM* tetem* «vak EGY AKARATON át kell alakítani egy kicsit. — Persze, hogy van! — hagyja rá Polovi Károly bá­csi. — Ezt is ha átalakítanánk, átöménk a falat, legalább hat­van szarvasmarhát lehetne itt is elhelyezni. Aztán melyik is­tállóra gondoltatok? Hát, ami a ku Kórháznál — Az jé. Tízezerből ki is jön az átalakítás. Hagyom, hogy beszéljenek. Azt is csak úgy félig-meddig módon tudom meg, hogy Po- loviék új tagok, a napokban írták alá a belépési nyilatkoza­tot. Nem érződik a beszélgeté­sükön, mert úgy vitatkoznak, javasolnak, hogy az ember azt hinné, a tíz holdjukat már rég a közösben művelik. —■ Ha okosan gazdálkodunk, akkor nem tesz bibe! — így az. elríök. — Majd mi szorítjuk az ag- ronómust, hogy fizessen — jegyzi meg nevetve Polovi Ká­roly bácsi. Az elnöknek mond­ja, de az agronómus Is ért be­lőle, hisz Kovács Miklós nem­csak a Munkásör elnöke, de agronómusa is egy személyben. — Amit tehet megcsinálunk — mondja Kováén,' mire Polo­vi bácsi megjegyzi: — A szerződött növényekre kell gondot fordítani. — Van már húsz hold ken­derünk. Ezt leszerződtük. Most a fiatalabb Polovi iga zítja meg sapkáját. — Nem lesz az egy kicsit sok? Talán jobb volna helyet­te egy kis ricinust vetni. — Az ia van. Hat hold. — Meg mákot, mert az is jól jövedelmez ám. Lám az Acs bácsi mennyi pénzt vá­gott zsebre érte mindig. — Arra is gondoltunk, éppen Acs bácsi javaslatára. — Van itt munkáskéz elég, ós ezeknek munkát kell adni. — Ezért akarunk kertész­kedni is. — Es nem fizetünk rá arra'’ — Nem. Nézze moot K mo forint a sárgarépa, meg a zöld­ség mázsája. Negyven mázsát megad egy-hold. Számoljon csak utána és meglátja, hogy nem fizetünk rá. Vitatkoznak még egy ideig. Az elnök egyszercnak azt mondja: — Na, a viszont látásra, én még a többiekhez is elmegyek. Köszön, elmegy. Én is vele tartok. Az úton tudok meg min­dent pontosabban. Hogy a Munkásőr nagyon nehezen kezdte. Voltak, akik már a születése pillanatában nem bíztak benne, de ők alaposan kivágták a rezet» ötven forin­tot fizetnek a tagoknak zár­számadáskor munkaegységen­ként és 20 forintot fizettek és fizetnek minden hónapban elő­legként. Pedig nem volt köny- nyű, hisz majdnem teljes egé­szében idén még csak a nö­vénytermesztésre támaszkod­hattak. Igaz volt állatuk is, de kevés. Kevés, fóleg szarvas- marha. — Főleg szegen yparasztok- ból állt a szövetkezetünk — magyarázza Kovács Miklós. — Hogy mi vonzotta a kintie­ket? Az, hogy ezek a szegény- parasztok eddig nem minden évben vágtak disznót, de az idén mindegyik vág, hogy a Marsi Miklós már az első év­ben tudott házat venni, mert a tsz kölcsönt adott neki. Aprónak tűnő dolgok ezek, de a falusi ember mindjárt őszre veszi. — öt ven fen* to* flretünk, P«»g igen sokat tartalékol­tunk — beszél tovább Kovács Miklós. — Takarmányunk bő­ven van. Ha az állatokkal sem­mit sem hoznak be a belépők, akkor sem jövünk zavarba, mert például 249 köbméter si­lóra lenne szükségük a mi állatainknak, ugyanakkor 500 köbméter silónk van. Takar­mányrépából is csak .')00 mázsa kellene a mi állatállományunk, nak. Es hatszázötven mázsa 1 takarmányrépánk van. 190 mázsa kukoricával, 96 mázsa 1 pillangós szénával tettünk többet félre, min): ameny- nyire eredetileg szükségünk lett volna. A határban traktor bufog. — Szántanak is, meg vet­nek is —’ jegyzi meg az elnök — Mi már befejeztük ugyan a vetést, de most az összeírásnál kiderült, hogy a belépők keve­sebbéi vetettek. Ezért vetünk most még húsz hold búzát, meg 10 hold őszi árpát plusz­ként. Zűe a traktor Ko­vács Miklós a hang irányába megy, átvág az úton én eltűnik az egyik házban. Uj, a napok­ban belépett tagho^ megy, hogy megbeszélje mindenki­vel a Munkásőr feladutait, problémáit, amely most mái* szint az egész község problé­májává teái. Vsrfei Mim — KERT VAROSBAN es a Felsövámház utcában l#®*1 első negyedében új, négytp^ termes általános iskola ép*te' sét kezdik meg. — A PÉCSI' Állami Áru­ház és a Pécsi Kiskesresk®' delmi Vállalat a decerni havi játék-csúcsforgalom }e" bonyolításának elősegítésér® és a játékválasztás megkön­nyítésére a mai naptól árus1' tással egybekötött kiállítás1 rendez az MSZT Színház te^ ri kiállítási termében. A lu' állításon babaszépségve1" seny, diavetítés, bábszínház gombfociverseny, valami*1 .gyermekfotó pályázat is ^ repeL — MÁR öt éve msszatétó hagyomány a megyében decemberi vacsoraversenycli megrendezése. Az idén cember 3-tól 19-ig tartja»; December 3-án a komlói J Szerencsét kisvendéglőbe^ 5-én a mohácsi Béke rémben, 10-én a komlói B®*, Étteremben, 11-én a bark“' nyi Bányász kisvendéglőbe és a siklósi Vasút kis vender löben, 13-án a szigete“' Oroszlán Étteremben és én a pécsváradi Zengő k‘s' vendéglőben lesz magvar0 vacsoraverseny. — A KOMLÓI ÜU'P‘t0_ Vállalat a kongresszus í1®*! teleiére tett felajánlásak«*^ vállalta az Üjtemetó és Bt“' niét-telepi út határidő ^ elkészítését. Az utakat 8a' ranciális kifogás nélkül át­adták. — LATIN József segé^ munkás, reménypusztap kos a nagykozári termelősz0* vetkezet halastavában enge­dély nélkül halászott Aj, kerületi tanács szabálysértp1, előadója 300 forint pénzbü*1 tetősre ítélte. — A BÜKKÖSDI es eai gyermekotthonban ianj tárgyszerűen bevezették mezőgazdasági jellegű Pöf technikai képzést. Erre a c®, ra megfelelő szerszámok® ’ műhelyeket és munkatér**1 teket biztosítottak a SFfíj mekotthon részére. Távola®:, cél, hogy mivel a végzett n<’ vendékek nemcsak mezógf* dasági, hanem ipari páiy® is kerülnek, az ipari kep?®^ hez szükséges politecim11' , eszközöket is beszerezzék* — A MOHÁCSI Gép“'1, három szocialista . ifjlhS^ brigádja, a Bútorgyár kút ' , júsági brigádja és a Moh»wj Selyem gyár ifjúsági brig'10:,, ebben az évben 310 ezer rint értékű tnreadalmi 1111 káí végeztek. Iilojűrűsjclen té» Várható IdOLáráx kedd ®FÍ fclhöatviinultauk, mihiny *'". e»o. Mérnökéit délkeled. dri1 r Vurhatö li'KUl.icsonyabb < hönu-rnéklet ü. pluas 3. H'td'j:, Niibb nappali hőmérséklet T—11 f«,k köpött T4.*ol* ntrt kllil Mö reTöbb rert re

Next

/
Oldalképek
Tartalom