Dunántúli Napló, 1959. december (16. évfolyam, 282-305. szám)

1959-12-10 / 290. szám

»99. DECEMBER 1«. NAPLÓ 5 A lll-as aknai KISZ-fiatalokra lehet számítani mindig Tavat? metn sokait hallatott magáról a komlót III-as akna KlSZ-szervezete. Nem je vé­geztek olyan jó munkát, hogy azzal dicsekedhettek volna. Igaz, most sem kérkednek a ktezisták eredményeikkel, de ha csöndben te, azért úgy dol­goznak, hogy a dicséretet fel­tétlenül megérdemlik. Ha a mostani munkájukat nézzük, talán még kételkedünk te ab­ban, hogy alig egy év alatt ér­tek el Idáig. Nagy út volt és nem Is a legkönnyebb, de a pártszervezet la segítette őket., hogy az egyhelyben topogás után előrejuthassanak, oda, ahol jelenleg állanak. A pártszervezet vezetősége fiatal párttagokat bízott meg azzal, hogy a KISZ-ben dol­gozzanak, támogassák a III-as akna KtSZ-szervezetét Ezzel egyúttal szorosabb kapcsolatot is alaikitottaik ka a KISZ és a pártszervezet között. A KISZ vezetőségi és taggyűlésein is minden esetben részt vesz a pártvezetőség egyik tagja. így mindig ismerik a klszisták problémáit, a végzett munká­jukat te figyelemmel kísérik és tanácsokkal segítenek a fel­adatok megoldásában. A pártszervezet vezetősége tanácsolta azt te, hogy kéthe­tenként rendszeres politikai előadásokat tartson a KISZ azok részére, akik nem vesz­nek részt a párt- vagy a KISZ- oktatá sban. — KeveséBflk as cktatáéban résztvevő kiszisrták számát — mondja Zsubla János, a párt­szervezet vezetőségi tagja. —* Azért tettük ezt a javaslatot. Sőt nemcsak javaslatunkkal segítünk, hanem a pártveze­tőség biztosítja az előadót te. A pártszervezet minden mó­don igyekszik segítségükre lenni a kisztetáknak. Helyisé­get te most biztosítanak ré­szükre. A városi pártbizottság épületében kap a III-as üzem pártszervezete helyiséget, aimit a KISZ-szervezet mindenkor igénybe vehet. így nem kell a fiataloknak munka után is kljámiük az aknához, ami bi­zony elég messze van a város­tól, hanem a rendezvényeiket, előadásokat megtarthatják a városban lévő helyiségben. Sokat segít ez az új helyi­ség a ktezistáknak. Különösen a kulturális tevékenységüknél, mert a helyiséghiánynak ró­ható fél, hogy egyedül ezen a téren nem ment minden úgy a KISZ-ben, mint kellett vol­na. Most már nem panaszkod­hatnak emiatt sem. Lesz helye a nemrég alakult színjátszó- csoportnakl te. A pártszervezet bízik benne, hogy kultúrál te téren le sokat fejlődik moot már a KISZ­szervezet, ugyanúgy, ahogy a termelésben. — A március 6-4 határozat alapján , ötezer tonna szén termelését vállalták terven fe­lül a ktezdeták — mondja Zsubla elvtárs. — Ezt túl is teljesítették. Sőt, később még pótvállalást te tettek, amit ugyancsak túlteljesítették a pártkongresszusig. Reméljük, hogy kulturális munkájuk is hasonlóan fejlődik majd. Ha az akarat megvan, altókor nem is lesz semmi hiba. Ezt a leg­jobban a munkájuk bizonyítja. Nyolc KISZ- és ifjúsági bri­gád dolgozik a III-as aknán. A tervüket valamennyien tel­jesítették. Tóbiás Béla fejtési brigádja például novemberben 135 százalékra. Közéi ezerkét­száz csille szenet adtak terven felüt A többiek sem marad­nak le. Schwarcz József bri­gádja 106.5 százalék, Buhéy László elővájó brigád 135,3 százalékos teljesítményt ért el novemberben. , Bármelyiket Is nézzük a nyolc közül, mindegyik ha­sonló eredménnyel fejezte be Na novembert is. Ez azonban még nem teljes, hozzá kell tennünk, hogy a minőségi ter­melés te megfelelő. Noha a Tóbiás-brigádnál még javítani kell ezen, mert egyedül ennél a brigádnál mutatkozik a mi­nőségromlás a többtermeléssel szemben, de a többi itt sem vallott szégyent. Á KISZ sokat foglalkozik az ifjúsági brigádok munkájával. Az ifjúsági é«> KISZ-brigádok megszervezését is a KISZ-szervezet végezte. De nemcsak a többtermelésre mozgósítja a fiatalokat, hanem a takarékossá gra ie. A tag­gyűlésen határozatot te hoz­tak a klszisták az anyagmen­tésről, amivel mór sok ezer forintot takarítottak meg. Leg­utóbb például egy hét alatt csak a TH-csavarok összesze- désével háromezer forintot ta­karítottak meg. Társadalmi munkában is bőven kiveszik részüket a fiatalok. — A fiatalokra mindig lehet számítani — mondják III-as aknán. — Azok még akkor is találnának tennivalót, ha meg­tiltanák nekik. Most ez a vélemény a III-as akna fiataljairól. Egy éve még csak legyintettek, ha a KISZ- szervezetről volt szó. A kiszis- ták azonban kivívták maguk­nak a megbecsülést, s a párt- szervezet bízik benne, hogy továbbra Is jó munkát végez­nek minden területen. H1LLEBRAND Egyre több halálos áldozata van a nyugat-európai viharos időjárásnak A rendkívül viharos időjá­rás folytatódik Nyugat-Euró- pában. A viharos esőzéseinek, árvizeknek, a tengeri viharok­nak sok halálos áldozata van. RÓMA Közép- és Eszak-Olaszor- szágban a több napos esőzése­ket kővető viharos szél hir­telen áradásokat okozott Az olasz rádió szerint több százra emelkedett az árvizek követ­keztében hajléktalanná vált lakosok száma. LONDON Az Északi-tengeren és Nagy- Britannia körül dúl nagy vi­har. Egymás után futnak be a jelentések a süllyedő hajó­kon élet-halál harcot vívó tengerészek küzdelméről. Skócia sziklás partjai köze­lében elszánt küzdelem folyik a Mona nevű hajó legénysé­gének megmentéséért A ha­jót, amelynek műszaki beren­dezése felmondta a szolgála­tot a viharos' -szél a sziklás partok irányába sodorja. Egy mentőcsónakot már vízre bo­csátottak, ez azonban elsüly- lyedt és nyolc tengerész a tengerbe fulladt VARSÓ A lengyel fővárosban a rgpdkívül hideg következté­ben sok helyen befagyott a csatornahálózat. A vízszolgál­tatásban komoly zavarok van­nak. Megalakult a fiatalok műszaki tanácsa a Pécsi Porcelángyárban December első he tében megalakult a porcelángyári fiata­lok műszaki taná­csa. A műszaki tanács tagjai fiatal mérnö­kök. technikusok, szakmunkások; lő társadalmi mun­káját irányítani; a klszistákat bevonni a műszakiak által kivitelezésre szánt kisebb munkákba (pl. üzemi gépek, laboratóriumi ke­mencék, kis szárító­KlSZ-tagok és ki- gépek javítása, sze »zen kívüliek. A ta- relése, gyári újítá- nács aktív támoga- sok és kísérletek ki- tást kap jövőbeli vitelezése, bevezeté- jnunkájához a gyár se stb.). Igazgatójától és fő­mérnökétől. A műszaki tanács feladata lesz a kö­vetkezőkben a KISZ-szervezet mű­szaki vezetést igény szélés várakozáson felül sikerült. Rövid idő alatt meleg, ba­ráti hangulat ala­kult ki; a műsza­kiak szívesen és örömmel vállalták a KISZ-vezetőség által javasolt álta lános, és a közeljö­vőben megoldásra kerülő feladatokat, A műszakiaknak is volt több talpra- A december havi esett javaslata, nem KISZ-gyűlésen — csak az együttmű­8-án — megtörtént a találkozás a mű­szaki tanács és a klszisták között. A kétórás megbe­ködésről, hanem KISZ-szervezeti problémákról is, V. L. ü magyar kultúra linnep^ Ukrajnában Moszkva (MTI). Csütör­tökön este Kijevben ünnepé­lye»/keretek között nyitján meg a magyar kultúra tízna­pos ünnepét. Az ünnepségek előkészítésé­ben részt vesz a Szovjetunió kulturális ügyeinek minisz­tériuma és a Szovjet-Magj' iV Baráti Társaság ukrajnai ta­gozata. Kijeven kívül s/.tnte valamennyi nagyobb ukrán -városban rendeznek ünnep­ségeket. Az ünnepségen öttagú ma­gyar küldöttség vesz részt Szakasits Árpádnak, az MSZ­MP Központi Bizottsága tag­jának, a Magyar Újságírók Szövetsége elnökének vezet é-' sével. IRAKI VENDEGEK Egymással mindig arabul be­szélnek, egyébként angolul fo­lyik a társalgás, mert itt Ma­gyarországon nagyon kevesen Ismerik az ő furcsazengésű nyelvüket. Mint, ahogy az or­szágukról Is keveset tudunk. Mondták is mosolyogva, mi­kor az után érdeklődött vala­ki, hogy mit tudtak Magyar- országról, mielőtt idejöttek volna:' — Körülbelül annyit, mint önök a mi országunkról: Irak­ról. Az iskolában valamikor nagyon régen tanultuk, hogy Közép-Európában van egy Hungária nevű nagyon szép ország, és egy sokat «zenre* dett nép lakja. Többet néni nagyon. Legfeljebb azt, amit az angol propagandaszervek terjesztgettek nálunk annak idején a népi demokratikus országokról. Most már azon­ban tudjiék, hogy az igazság merőben más. Ennyit tudtak ők Magyaror­szágról. Es mit tudunk mi IrakrőT. Valóban nem sokat. Mindenki elmondja mit tud. A két ira/kl vendég: Karim Átutazott Budapesten az S2.VSZ titkársága Kedden este a prága-buda- pesti nemzetközi gyorsvonat­tal átutaztak Budapesten a Szakszervezeti Világszövetség titkárságnak tagjai, köztük Louis Saillani, a Világszövet­ség főtitkára és F. Zupka, a Csehszlovák Szakszervezetek Országos Tanácsának elnöke. A SZOT Elnöksége nevében Somogyi Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a SZOT elnöke, Brutyó János, a SZOT főtitkára, Bu­gát Janómé, a SZOT titkára és Szilágyi Sándor, a SZOT nemzetközi kapcsolatok osztá­lyának vezetője üdvözölte a vendégeket a Nyugati pálya­udvarom, ahol szívélyes, ba­ráti beszélgetés folyt le a kül­földi és a magyar szakszerve­zeti vezetőik között. Utána a vendégek folytatták útjukat Bukarestbe, ahol részt vesz­nek a Szakszervezeti Világ- szövetség végrehajtó bizottsá­ga december 14-én kezdődő ülésszakán, Majid, az .iraki oktatásügyi minisztérium filmművészeti osztályának vezetője és Yahya Fáik színművész-drámaíró mosolyogva hallgatják. —• Fővárosa Bagdad... la­kói főleg arabok . •. nemrégen forradalom volt.. s Igen ez mind igaz — de na­gyon kevés. A beszélgetésből azonban lassan-lassan fény de­rül erre az egzotikus ország­ra, mely négyszer nagyobb mint Magyarország s körülbe­lül feleannyi lakosa van. Az ország' körülbelül a régi Me­zopotámia területe. Arabok, zsidók és kurdok lakják. Egé­szen a forradalomig mélységes nyomorban éltek Mintha semmi közük nem lenne őseik­hez a csodálatos kultúrájú szumirokhoz. A forradalom visszatérő motívum a beszél­getésben. Szívesen és büszkén beszélnek róla. — Kétnapos forradalom volt. Két nap alatt 700 angolt és 600 amerikait raktunk ha­jóra. Menjenek haza! Azóta megváltozott az életünk, a magunk urai lettünk.\ Persze ez a változá# egye­lőre még csak nagy lehetősé­geket rejt magában, Ered­mény máris rengeteg van — de ez még mindig kevés. Év­ezredes lemaradást keil be- hozniok, r* Irakban még mándfg él­nek nomád, állattenyésztő tör­zsek. Azt sem lehet tudni, hogy körülbelül mennyien vannak. Talán 200—250 ezer ember. Jól termő földjeink mintegy 80 , százalékát eddig- nem müveit» senki, A lakos­ság háromnegyed része anal­fabéta. Megdöbbentő adatok. De ez a két ember már az új Irak képviselője. Optimizmussal és lélekkel teli beszélnek: A mányoki völgyben minden csendes ? Igen, látszólag így mutatja a dombhajlatba szorult brikett- gyár. Vonatok Jönnak-*nennok, a fekete szénporral borított csarnokokban szorgalmas mun­káskezek készítik az 5100 kaló­riád mámyoüu brikettet. 1936-ban épült ez a gyár, s falait éppúgy, mint környékét belepte a korom. Nehéz épü­leteiben az újat felfedezni, ne­héz pér óra alatt az emberek­ben is feltörni az idogenség zárkózottságát. Az öröm és a gond azért utat talál, előbújik a beszélgetések köziben. Ám rövid idő alatt három embertől hallom: — Ne írja meg elvtárs, ez* •e írja meg! Mtt takar óvatos kérésük, mi gond nyomhatja egy olyan gyárban — munkás és vezető Vállát —, ahol októberben is « tervteljesítés rovatában 114,3 ■zázalékot írtak? Ha egyenesen nem érheti el áz ember a hegy csúcsát, kör­be kell kerülni. A Komlói Szénbányászati Tröszt Hiányo­ld üzemének brikett gyár.i va­lami kor az ország legkisebb Üzeme volt Napi termelése Például még 1057-ben sem volt túbb 26 vagonnak Ma már napi 42—43 vagon brikettet gyártanak. A gyár tehát szé­pen fejlődött. 1957. óta re­konstrukciós eljárások folynak belsejében. Gépesítették a szál­lítást, ami 3 millió forint meg­takarításit eredményezett, prés­cserét hajtottak végre, gőz- gyúrót, vagy más néven ma- laxeurt kaptuk, vasbunkereket készítettek. Vagonh ídméríeget létesítettek, korszerűsítették a pályaudvart Tervbe vették az elkövetkezendő időkben, hogy kiküszöbölik a csillézést, az eddigi őrölt kötőanyag helyett folyókon y kötőányagot hasz­nálnak a gyártáshoz. Szóljunk pár szót a gyár termékéről Is, a brikettről! Nagy mányokon a brikett­gyárban az országban egyedül­álló módon nem ásványi, ha­nem növényi anyagból kivont kötőanyaggal készül a brikett. Egy év alatt 160 vagon vad- gesztenyét és a keményítő- gyár melléktermékeit használ­ják fel a sokkal drágább bitu­men és szurok helyett, A va­gononként! önköltség kb. 500 forinttal -kevesebb így. a má­nyoki brikettgvárh»:) naponta 20 ezer forintot takarítanak meg <ojmI a* tejárául a nép* gazdaságnak. A növényi kötő­anyagok használata azért te kedvezőbb, mert nem ikormol égetésnél a brikett annyira, mint a másik eljárásokkal ké- szültnéL Az üzem vezetője, Oszmann Géza kísérletezte ki a növényanyagok használatát. A nagymányeki brikettet sze­retik a fogyasztók, a belföldi megrendelők. Jó szilárdságú, 5100 kaWriatartalmú, könnyen égő fűtőanyagot állítanak élő. Régét a brikett alapanya­gául a nagymányeks fekete­szenet használták, ma már a fejlett technológia eredményé­képpen csak 50 százalékban nagymányóki szenet, a többi százalékban komlói, duda.ri gyengébb ka.lóriatartalmú fe­kete- és barnaszenet is fel­használnak. A gyár dolgozót Igyekeznek minél löbb első oiztályú, 5100 kalóriáé és mi­nél kevesebb II. osztályú, 4000—4500 kalóriáé tüzelőfoji tát előállítani. Es Itt ennél a pontnál ütköznek akadályok­ba, ezt a szándékukat keresz­tezi probléma. A felügyeleti hatóság, .a Komlói Szénbányászati Tröszt havonta kb. 400 vagon 6zenet sajnos, több esetben bem éri el a megfelelő kalóriatarial- mat — mint ahogyan a brikett- gyár dolgozói mondják. En­nek következtében az előállí­tott brikett sem éri el a meg­kívánt kalóriaírtéket, amit pedig népgazdasági érdekből be kell tartaniok. Azonban nemcsak ennél a szénszállításnál látszik, hogy a komlói trösztnek nem édes- gyermeke a brikettgyár, ha­nem a szociális problémák megoldásánál te. Egy , fürdőt létesítették cirka 200 ezer fo­rint beruházással, ám nemcsak hogy Vissan kés/.(Ügetett el, de nem is megfelelő. Maga a munkahely is eléggé elhanya­golt, legalább egy tatarozás ráférne. A műszak.: fejlesztés rugyon helyes dolog, az új gépek beállítása emeli a\ ter­melékenységet, növeli a ter­melést. A dolgozók rrvunlrate­rülete mégis megkívánná, hogy az épületeket rend behozzák. A brikettgyár dolgozói sze­rény, szorgalmas emberek, a kongresszusi • felajánlásaikat teljesítették, túlteljesítették tervüket, jóminóeégű brikettet állítottak elő az év legtöbb hó­napjában, Kértek, hogy ne ér­jünk ezekről a hiányosságok­ról, nem akarják a nagy se­gítés ellenére bírálattal illet­ni felettes hatóságukat, a Kom­lói Szénbányászati Trösztöt. A népgazdaság érdeke vi­szont úgy kívánja, hogy a nagymányóki brikettgyár ter­mékei a megszabott kalória- szinten mozogjanak, «ü kié­gés tehát, hogy a komlóiak egyenletesen jóminőeégu, leg­alábbis a megszabott kalória- tartalmú szenet juttassák üze­mükbe. Szükséges a szociális létesítmények rendbehozása te a munkásosztály helyzetének megjavítása céljából. A jövő tervei szépek, a negymánydki brikettgyár dől-' gozóira nagy feladatok hárul­nak. Növelniük kell a terme­lést, még olcsóbb, jóminőségű brikettet kell gyártani ok az ország lakossága, a vállalatok számára. Segítse ebben őket a ' Komlói Szénbányászati Tröszt és segítse egy olyan bátor és nyílt légkör kialakí­tását is, amikor a dolgozók nem kérik, hogy hallgassuk cl problémáikat. SZÜTS ÖTVAN — Voltam Amerikában — mondja Karim Majid — és tanulmányoztam a különböző szemléltetése* oktató módsze­reket. Ezekkel fogjuk meg- szüntetni as analfabetizmust. Bagdadban van egy 30 fakul- tásos egyetemünk. Itt beve­zettük, ahol lehetett az arab nyelvű oktatást. Eddig csak angol nyelven oktattak. Most a vegyészet és az orvostudo­mány meg a jog kivételével arab az oktatási ngetv. Ez a három angol, illetve francia. Azért mert még nincsenek megfelelő arab nyelvű tan­könyveink. Nagyon sok fel­adat vár még ránk, de azt hiszem meg titdjuk oldani. Például elmondhatom, hogy ma már a legkisebb iraki fa­luba is eljut a film. A filmművészetre terelődik a szó. Ez a szakmájuk, hál szívesen beszélnek róla. Ezért Is Jöttek Magyarországra a magyar—iraki kultúrcsere egyezmény keretében. — Két filmgyárunk van. Evente öt játékfümet és hu­szonöt dokumentumfilmet ké­szítünk. A sajátos iraki film­gyártás egyelőre még csak gyerekcipőben jár, mert a for­radalom előtt a filmgyártás te angol kézben voU, Eddig még Magyarországon sem mutattak be iraki film« és Irakban sem magyart; *■ Most sokat tanulmányoz­tuk a magyar filmgyártást. Az a véleményünk, hogy a ma- gyár filmgyárak középeurópá- ban a legjobb technikai fel- készültségiek. Sok magyar filmet néztünk meg, a „Teg­nap“ tetszett legjobban. Jö­vőre egyébként már orszá­gaink cserélnek filmeket. Mi a forradalommal kapcsolatos filmeket hozunk Magyaror­szágra. *»» De nemcsak a filmmű­vészet miatt jöttünk Magyar- országra — mondja Yahya Púik, aki otthon tok új arab darabban játszott, de játszott Otellót és Julius Caesart is. meg irt egy a forradalommal kapcsolatos drámát, -—hanem azért, hogy sok magyar szak­embert vigyünk el íróikba, mert nagy szükségünk van rájuk, legalább a kezdeti lé­péseknél. Azt gondolom a mi kultúrcsere egyezményünk is hozzájárul ahhoz, hogy Irak kiemelkedjék az elmaradott­ságból, e Bizonyára sok magyar szak­ember szívesen vállalkozik rá, hogy ezt a boldogulás, az em­beribb sors felé törekvő né­pet segítse. Az utolsó, Kokv^yss kér­désre ivedig hogyan tetszik Magyarország és Pécs, mér tolmács nélkül válaszolnak a vendégek: — Dzsönjdrü. És ha visszamemek Bagdad­ba, vagy ahogy ők ncvesik Dar Salamba, a Béke Városá­ba, elmondják, hogy nincse­nek legyedül, mert a szocialis­ta országok és köztük Ma* gyarország is mellettük áll. I I

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom