Dunántúli Napló, 1959. december (16. évfolyam, 282-305. szám)

1959-12-09 / 289. szám

1939. DECEMBER 9. NAPLÓ s Életem legszebb élménye volt a kongresszus Kárpáti Ferenc elvtárssal, Pécs városi partbizottság titká­rával beszélgettünk a kongresszusról. Hogyan látta a kong­resszus munkáját ő, mint megyénk egyik kongresszusi küldötte, mi volt az, ami leginkább megragadta a figyelmét és milyen gondolatokkal tért haza a kongresszusról? galorn helyzetéről is, sokat, ta­nulhattunk a testvérpártok munkájából, és amint azt va- lamenyi testvérpártunk képvi­selője elmondta, ók is igen so­kat tanultak a mi pártunk harcaiból, amelyet a tömegek megnyeréséért, a helyes poli­tika kialakításáért, a szektás és revizionista nézetek leküz­déséért folytatott. A kongresszuson nemcsak szavak hangzottak el. hanem vezetőink példát is mutattak. Példáját adták annak, hogyan kell szerényen, egyszerűen, emberien beszélni a párt poli­tikájáról, az emberekhez szól­ni.­Kádár elvtárs összefoglalója, azt hiszem, valamennyi kül­dött számára örökké felejthe­tetlen marad. Különösen fe­lejthetetlen marad az, amit a kommunistákról mondott. Az, hogy a kommunisták ne higy- gyék magukról, hogy különb anyagból vannak gyúrva, mint a többi emberek, ne képzeljék magukat más emberek felett állóknak, ne urai akarjanak lenni a népnek, hanem szol­gái. Legyenek a kommunis­ták emberséges emberek. — így mondta Kádár elvtáns. — Olyanok, akik nem tudnak en­ni, ha látják, hogy mellettük vannak éhezők. Olyan embe­rek, emberiségükkel, igazságos­ságukkal szereznek tekintélyt a becsületes emberek előtt és akik bátorságukkal, keménysé­gükkel félelmet keltenek a nép ellenségeiben. A kongresszus kedves em­lékeiről is kell beszélni egy keveset; Hruscsov elvtárs és Kádár elvtárs megölelték egymást a zárszó után. Azt hiszem, vala­mennyien, én legalábbis úgy éreztem, hogy itt nemcsak két harcostárs, hanem két. nép igaz barátsága öltött testet a szemünk élőtt. Megható, lel­kes percet voltak ezek a kong­resszusnak. Az érzést, amit ak­6 zámomra ez a kong- resszus egyúttal életem legszebb élményét is jelen­tette — mondta Kárpáti elv­társ. — Ez volt az első párt- kongresszus, amelyen szemé­lyesen is réeztvettera; Az, anu ügy gondolom, va­lamennyiünket megragadta, az az egyszerű, közérthető, őszin­te hang volt, amelyen minden­ki számára érthetően beszél­lek a párt vezetői, az ered­ményeinkről és a hibáinkról is. és a feladatainkról is. Ez az őszinteség hatotta át a kongresszus munkáját és ez kifejezésre juttatta egész po­litikánk alapját, lényegét, azt, hogy a párt a legnagyobb dol­gokban Is teljesen nyíltan és őszintén kíván szót érteni a néppel, a dolgozó emberek millióival. Úgy, hogy minden­ki megértse, mit akar a párt elérni és megértse, mit kér a párt. Ez a gondolat rögződött meg bennünk legmélyebben Hrus­csov elvtárs beszéde sorún is. Hruscsov elvtáns is azt hang­súlyozta. hogy pártunk azért vívhatta ki a nemzetközi kom­munista mozgalom, a nemzet­közi munkásosztály nagyra­becsülését, mert szilárdan tá­maszkodott a dolgozó töme­gekre és velük egyetértésben, az ő érdekeikért szállt síkra mindenkor. A tömegek támo­gatásával tudtunk úrrá lenni az ellenforradalmon és tudtunk újabb sikereket elérni a szo­cialista építőmunkánkhan. Ez. a mi legnagvobb erőnk: a tö­megek bizalma, támogatása. Ezt húzta alá legerősebben a kongresszus és ez a gondolat kell, hoffv vezessen bennünket a tovfcbfeirSRbtirt is. A kongresszus igen nagy je­lentőségű eseménye volt né­pünk «’’ötének, de elmondhat­juk. hogy nemzetközi jelentő­sége sem volt kisebb. Hiszen itt.' a mi pártunk kongresszu­sán részt vettek a testvérpár- tok küldöttei is, beszámoltak munkájukról, harcuk állásá­ról így képet kaphattunk a nemzetközi kommunista moz­Időjárásjelentée Varható Időjárás szerda estig: erősen felhős idő. több helyen <*ő, havaseső, a hegyeken hava­zás. A hegyi utakon síkosság. Mérsékelt, helyenként élénkebb ntlkeletl, déli acél. Várható leg- *lacsonyabb éjszakai hőmérséklet Tfnusz 2, plusz 2, legmagasabb Jappall hőmérséklet szerdán plusz ®~-5 fok között kor ereztem, nehéz is szavak­ba foglalni. A kongresszust köszöntöt­ték az úttörők és a KISZ- fiatalok küldöttei is. Énekelve jöttek a terembe a gyerekek, a fiatal fiúk és lányok. A kongresszus lelkes tapssal kö­szöntötte őket. Virággal kö­szöntötték az elnökséget és a küldötteket is. Amikor átadták a virágcsokrokat, láttam, hogy a lelkes, kipirult fiatal arco­kon itt-ott egy könnycsepp is legurult. Úgy éreztem, hogy nagy esemény zajlik le a fia­talok üdvözlésével is. A jövő országépítő nemzedéke üdvö­zölt akkor bennünket.. \ égül amit feladatként T adott valamennyiünk­nek a kongresszus. A párt egy­ségét őriznünk kell és tovább kell szilárdítanunk. A töme­gekkel való kapcsolatunkat ál­landóan erősítenünk kell, to­vább kell fejleszteni eszmei, világnézeti nevelőmunkánkat, és méginkább olyanoknak kell lennünk, amilyenekről Kádár elvtárs beszélt, akiket becsül­nek, szeretnék, követnek a be­csületes emberek. Mir# megjön o tél «Január, február, itt a nyár — írta Móricz, egyik regényé­ben. Milyen jó is lenne, ha a valóságban is ilyen gyorsan menne. Sajnos nem így van. A naptár tanúsága szerint még a küszöbét sem léptük át, de máris érezzük közelsé­gét, fagyos leheletét. De jó is, hogy előre jelzi közeledtét, mert így legalább nem ér bennünket váratlanul, felké­szülünk ülő fogadására. A Pécsi Szénbányászati Trösztnél is megtették a kel­lő intézkedéseket a tél foga­dására. Megjavították, kitisz­tították a vízelvezető árko­kat, rendbehozták az utakat, előkészítették a szükséges sa­lakot és homokot a síkos utak beszúrásához. A kis- és nagy- vasutakat is rendbehozták, előkészületeket tettek a téli jegelésre, kitisztították a vál­tókat. Az épületeken elvégez­ték a szükséges javítást, üve­gezést, gondoskodtak fűtő­anyagról, kályhákról. Megfe­lelő áüapotba hozták az au­tóbusz várakozóhelyeket, gon­doskodtak azok fűtéséről. Nem kerülte el figyelmüket a Petőfi-akna—Rücker-akna teljes közötti drótkötélpálya rendbehozása sem. Az ember nem is hinné, hogy a tél milyen jelentős óvintézkedéseket követel n bányászattól. Számolva a szállítási nehézségekkel, idő­ben Kell biztosítani például a szükséges faanyagot. A pécsi bányászok gondoskodtak ar­ról, hogy a fatárbló helyeken legalább három hónapra ele gendő bányafa-készlelei gyűjtsenek össze. Lent a bá­nyákban is — természetesen a körülményeknek megfele­lően — tároltak fát, van olyan hely, ahol egy hétre valót is Előkészítették a gátoláshoz szükséges agyagot, gondoltak a sűrített levegős ajtók vé­delmére, valamint a rakodó­kon a fejvédő padozatok el­készítésére is. Ahol annak szükségét látták, tartalékkal látták el a külszínen hasz­nálatos gépeket. Különös gonddal készültek fel az esetleges nagy hóesés­re, illetve hóolvadásrd. Gon­doskodtak megfelelő hóekék­ről, lapátokról, szükség ese­tén nagyszámú brigádok kezdhetik meg a hóeltakarí­tást. Magas u állalsnrftséi a pécsi tsz-ekben Ebben az évben tovább gyarapodott a pécsi terme­lőszövetkezetek állatállomá­nya. Az állatsűrűség már kétszerese az országos átlag­nak. Száz katasztrális holdra 25 szarvasmarha, ebből tíz és fél tehén, 78 sertés, ebből 7,8 koca és 38 hízott sertés jut. A tehenek istáltóátlaga nyolc liter. Különösen szép állatállo­mánnyal rendelkezik a nagy- árpádi termelőszövetkezet, ahol a törzskönyvezett tehén- állomány egyenként 4050 li­ter tejet adott, mintegy ezer liter tejjel többet az előző évinél. Minden lehetősége megvan a nagyárpádi terme­lőszövetkezetnek, hogy jövőre — tízéves fennállásának. ün­nepén —, már az ország leg­jobb állatállománnyal rendel­kező termelőszövetkezetei kö­zött emlegessék. A jószágállománynak a ta­karmányt is biztosították a tsz-efc. Több, mint ezer mázsa abrak, csaknem kétezer má­zsa széna, négy és félezer má­zsa vizenyős takarmány áll az állatállomány rendelkezésére. Egyharmadával növelik a dráva- szabolcsi kendergyár kapacitását Dél-Baranyában, a Dráva menti meleg, párás síkságon és Mohács-szigeten ismét fel­lendült. a felszabadulás előtt virágzó kendertormelés. Való­ságos kenderövezet alakult ki a második világháború idején szétrombolt, s a múlt évben több millió forintos költséggel újjáépített drávaszabolcsi kendergyár körül. Az idei eredmények azt mutatják, nemcsak felelevenítették ezt a hagyományos kultúrát a me­gyében, de a korábbinál jó­val magasabb termést érteit el; a gyár több mint 80 000 mázsa kendert gyűjtött be, ami a ko­rábbi évek termésének közel kétszerese. Orkán és havazás Nynpl-Enrópálian és Észak-AgierikáüaD Az Atlanti-óceánon közleke­dő tengerjáró gőzösök nagy — sokszor 24 órás késéssel futnak be a kikötőkbe. Sok kisebb hajó S. O. S.-jelekkel kért segítséget, de az óceá­non majdnem 30 méterre fel­korbácsolt hullámok megne­hezítik a mentést. A hullá­mok több halászhajót zá­tonyra dobtak. Becslések sze­rint eddig 40 halálos áldozata van az Atlanti-óceánon vé­gigzúduló viharnak. Skandináviában a szinte embermagasságú hófúvásban teljesen szünetel a közúti for­galom, még a hóekék sem tudnak működni. Több vonat kisiklott és elakadt, a havazás sok községet elvágott a kül­világtól. Erős havazást és a hőmér­séklet süllyedését jelentették Ausztriából, Svájcból és Eszak-Olaszországból is. A gyár helyreállítása során újjáépítették azt a 7 km-es földalatti vezetéket is, ame­lyen keresztül az üzemhez ve­zetik a harkányi melegforrás vizét. Az országiján egyedül itt alkalmazott melegvizes ázta- tással ez a munkafolyamat hat helyett négy nap alatt végez­hető eL A kenderfeldolgozást most egy újabb — a helyszínen már eredménnyel kdkísérletezett — találmány bevezetésével, úgy­nevezett levegőztet éses ázta- tással tovább gyorsítják. E sze­rint levegőt 1'újainak az áztató- niedencébe, ami által megnö­velik a vízoxigén tartalmát. Na­gyobb mennyiségű oxigén je­lenléte ugyanis kedvezőbb mű­ködést biztosít az úgynevezett aerob baktériumoknak, ame­lyeknek jelenléte és funkciója képezi alapját a kenderáz tatás folyamatának. Ezzel az eljá­rással körülbelül egyharmadá- val növelik a gyár kapacitását. A termelés ideje alatt is to­vább folytatják a gyár építé­sét, fejlesztését. Másfélmillió forintos (költséggel 2,5 km hosszú kisvasút készül. A jö­vő évben pedig hatmillió fo­rintos beruházással irodaház és korszerű szociális létesítmé­nyek építésére kerül sor. Tel­jes kihasználására azonban csak a következő években ke­rül sor. Már megérkezett a külföldi fenyő egyfiarmad része A hazai erdőgazdaságokban kivágott fenyőkön kívül Ro­mániából, Csehszlovákiából, a Szovjetunióból és a Német De­mokratikus Köztársaságból ivásárolt fák közül válogathatnak az idén á vásárlók. Külkereskedelmünk most egymillió folyó­métert, körülbelül 700 ezer fenyőfát hoz be, százezer folyó­méterrel többet, mint tavaly. Az importált fa 350 vagont tesz ki és a L.IGNIMPEX Kül­kereskedelmi Vállalat már 125 vagont át is adott a belkeres­kedelemnek. A LIGNIMPEX úgy szervezte a szállítást, hoay minél rövidebb időn belül, átrakások nélkül eljussanak a ha­tárállomásairól egyenesen a vidéki városokba a fenyővel megrakott vagonok. Qleítéz Az asszonynak sók dolga van. Négy gyerek gondja, ki ke­nyeret kér, ki pénzt füzetre, ceruzára, vagy új kardigánt. Aztán az ember. Annak is mindig van valami kérése, öten kérnek s egymaga van, aki azt teljesítse. Mégis győzi. Még többet te, »okkal töb­bet. Vagy háromszáz választó gondjában, örömében osztozik nap mint nap. Most is a fél­éves beszámolóra készült Fritz Józsefné, a Majláth utcai 56- os körzet tanácstagja. A korábbi tapasztalatokkál nincs megelégedve. Mások ér­tesítették ki a választókat éa — ki tudja miért — nem Jöt­Beck Henrik ócsbrt­Eádja elhatározta, hogy szo­fista munkabrigád lesz« Miért? , Ha még mondta volna va- teki meg nekik! Ha kiment volna A Beck ácsbrigád n°Zzájuk Demendy főépítés­szé tó, vagy Kolbeck bácsi, Ij'üveJ 51 óta együtt dolgoznak, **tán rájuk szólt volna, hogy berek, maguk holnaptól 5**dve szocialista brigád cí- ft küzdenek! Talán egysze- 11 bb lenne most a dolgom. He nem, maguk határozták , ..Szocialista brigád le­günk!“ jAztán olyanokat csinálnak, j?8y 32 órát egyhuzamban ve- 8zekercével a zsaluzást, v"eri a többiek érdeke úgy kí- s csak „kosztolni” men- a szállásra. Még párna „yi heverni ennyi ideig, az is ^épeszű»! i(5symaguk két negyed év ft 21 ezer forintot takarí­tunk meg csip-csup d eszk ak­it • Huszonegyezer forintot hálunk ebben az országban fden 23 ember ennyit gyűj- y * a köznek, hat hónap alatt, messzebb járnánk! f**bbe dugja kezét a láto­tt mert csíp a szél, jól meg- »álját hogy meg ne ly'*0*, í a szélére nem lép az ak, mert lenézni te szédítő. Esőtől lucskos a be- tón, a hideg mindenhová be- búvik, az ember Ilyenkor leg­szívesebben belülről nézi, ahogy az ég könnyeit pergeti az ablaküvegen. Most Itt állmaik, lejjebb, föl­jebb a gördülőállványon, Beck Henrik, a kékszemű, fiatal brigádvezető, Szommer János, Kovács József, Friedrich Jó­zsef, Kecskés István, meg a többiek. Bakancsos, pufajkás, micisapkás munkásemberek, a Beck-brigád. Hát mondja valaki, hogy nem elég lehúzni Itt a napi műszakot, hidegben, esőben, szélben, forgatni a szekercét, cipelni a gerendákat, megta­karítani a 21 ezer forintot, mi­nőségileg kifogástalan munkát végezni, teljesíteni mindig a tervet? Nem jobb műszak után a szálláson, a jó meleg puha­ságban végigdőlni az ágyon, mint esetleg tanfolyamra men­ni? Ez a huszonhárom ember nem elégszik meg a termelési eredményekkel, hanem azon- teHM továbbkegezi magát Horváth Béla meg Szommer József „művezetőire“ járnak, többen segédmunkásokból szakmunkássá válnak. Elérték, hogy a 23 ember közül már csak 5 segédmunkásuk van. Mindezt miért? hogy valaha is szakmunkás le­szek. Szép ez az erőmű! ■— Beck Henrik? — Összejött jól a mi kis brigádunk. Egyparan bizony lemorzsolódtak, nem bírták az iramot, nem tudtak megszokni közöttünk. De hát itt van a A havonként borítékba Sz<>^nt>r, például, 10 éve tett kétezer forintért? Termé­szetesen azért Is, hisz a jó ke­reset fontos, a biztos megél­hetés, az állandó munka más fényben fürdeti még az ERŐ­MŰ panelljeit Is. Dehát min­dig esőn keresztül nézne, aki csak így látná a Beck ácsbri­gád tetteit. — Szommer József? — ötvenegy óta építek ilyen nagyüzemi módon — mo­solyog a fiatal ács. Először ma­szeknál kezdtem. Nyole év alatt megjártuk Budapestet, Nagytétényt, Sztilinvárost, s most három éve Pécset. Az ember sokm Indent látott ez alatt a nyolc év alatt. — Kovács József? — Három hold földje vett együtt dolgozunk. Ismerjük még egymás gondolatait is. — Mégis, mondják meg, amikor elhatározták a dolgot, mi járt eszükben? — Ugye, jött a márciusi ha­tározat ..; Aztán nemsokára beszélgettünk, hogy meg kéne kísérelni a szocialista brigád cím elnyerését. — Noé, éppen ezt akartam kérdezni. Ezt mondják meg: miért? Miért hatérortáfc. ri, hogy ezért küzdenek? Erősen gondolkodnak a meg­fogalmazásom. hátuk mögött az ég szürke függönye, ke­zükben megáll a szerszám Figyelik a szögeket, melyeket imént vertek a fába. az állvány erdőt a magae betonfa lakat. Nagyfokára Mteödik meg a — Hát ugye. a gördülő áll­ványt nekünk kell megcsinál­ni mindig elsőnek, mert utá­nunk jönnek a vasbetonszere­lők, ő utánuk a betonozók, aztán a szerelők. Mi őértük hajtjuk a munkát, hogy dol­gozhassanak, előbb elkészül­hessen az erőmű. A szocialista munkabrígádságot meg saját­magunkért, egymásért csinál­tuk. A lehetőséget hogy állan­dóan van munkánk, jól keres­hetünk. azt meg a többiek te­szik értünk. — Szóval így összefogód z- va .;: Az ember nagyobb ér­telmét látja a munkának, ha belepillant az egészbe ... — A jelvényt már megkap­ták? — kérdezem és a jegyzet- füzetet cigarettával cserélem tel. —• Nem, még az hosszadal­mas dolog — magyarázza a brigádvezető. — Fel leéli ter­jeszteni. eldönteni, satöbbi. Tudja az elvtárs. hogy ilyesmi nem megy könnyen Kolbeck bácsi wsér le a hevenyészett falépcsők5n és amikor kemény kezét szo­rítom, búcsúzóul még oda­mondja: — Rendes gyerekek Nagyon rendes gyerekek. SSOYS JWHTA* lek el annyian, amennyit el­várt volna a beszámolójára. Most maga vállalta ezt a mun­kát. Szombat délután elindult és benézett majd minden vá­lasztójához. — Megmondtam nekik, hogy ha hallani akarják, mennyi mindent tett értük ebben az évben a tanács, akkor okvetlen ott legyenek. Aztán arra is gondolt, hogy a választók szeretnének azon­nal választ kapni a legégetőbb problémákra. S a körzetében a legtöbb panasz a PIK-re van. Hát úgy tervezte, hogy meg­hívja a pikeseket. Legyenek ott, hallgassák meg a panaszo­kat és azonnal válaszoljanak. Meghívta a városi tanács építési osztályát is a beszámo­lóra. Sokan szívesen hallgat- ‘jók majd, hogy a déli város­részben mi épül Mi lesz a Majláth utca és környékének sorsa a közeli években? S er­re a legilletékesebb ad választ a körzet választópolgárainak. S közben írja a beszámolót, nagy gonddal, nehogy egy do­log is kimaradjon belőle, ami a választókat érdekli az el­múlt féléves munkából. A Há­mén Kató Fehérnemű KTSZ- ben dolgozik és ott te meghall­gatja a dolgozók panaszait. Mert nemcsak egyszerű szö­vetkezeti tag, hanem tanácsihg is a munkahelyén Fritzné« A minap például Győri Király­né panaszkodott, hogy megre­pedt a ház fala és a szobából kilátni az utcára. A házigazda pedig nem akarja megcsinál­tatni. Megkezdődött a járkálás az illetékesekhez. A házigazda sem maradt tétlen. Azt bizony- háttá, hogy nincs pénze, nincs építőanyaga. Ugyanakkor ga­rázs építésére tudott szerezni oénzt is, anyagot is. A tanács kötelezte, hogy előbb a házat hozza rendbe és csak azután építsen garázst. Ezt is Fritzné közbenjárásá­ra intézték el, pedig Győr iné •'•m is a körzetében lakik..» Mer* sok dolga van egy asz- szovynak. rov ^nácstag-asz- szcmynak még több. 9»

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom