Dunántúli Napló, 1959. december (16. évfolyam, 282-305. szám)

1959-12-09 / 289. szám

2 NAPLÓ *5S üSSÄffl Hatásos intézkedéseket koznak frMléja alkalmából A Hazafias Népfront Orszá 1959. DECEMBER 9. goe Tanácsa, a Magyar ENSZ Társaság és a Magyar Jogász Szövetség az emberi Jogok deklarációjának évfordulója alkalmából kedden este Ünnepi gyűlést rendezett a Jogáaz Házban. Az ünnepi gyűlést Mihályfi Ernő, a Magyar ENSZ Társa­ság elnöke nyitotta meg. majd dr. Szénás! Géza, a Magyar Népköztársaság legfőbb ügyé­sze tartott előadást az emberi jogok érvényesülése a Magyar Népköztársaságban címmel. Magyar delegáció a göteborgi nb-konferencián Göteborgban a napokban nemzetközi konferencia kezdő­dik „Nők a leszerelésért” cím­mé' A tanácskozáson magyar delegáció la részt vesz. Kül­döttségünk Szabó Magda író­nő vzetéaével kedden eluta­zott Budapestről, Aláírták • magyar — jugoszláv kulturális munkatervet Dénes Leó, a Kulturális Kapcsolatok Intézetének al- elnöke, és Jqvo Kapicic, a Jugoszláv Szövetségi Népköz­társaság budapesti nagyköve­te aláírta az 1960. évre szóló magyar—jugoszláv kulturális munkateret. a bányabalesetek esíkkentésére HíltKIC Takarékosak as emberek! December elsejével munka­védelmi hónap kezdődött | Pécsi Szénbányászati Tröszt üzemeiben. Ezt megelőzően biztonsági megbeszélést tar­tottak, ahol megbeszélték az eddigi tapasztalatokat és meg­határozták a balesetek meg­előzésével kapcsolatos legfon­tosabb teendőket, A megbe­szélést az tette szükségessé, hogy 1959-ben erősen rom­lott a baleseti mutató. Tröszti szinten októberben elérte a 99,3 százalékot, 23,0 százalék­kal haladta túl az elmúlt évi átlagot. Különösen megnőtt a baleseti mutatók száma Pécs- bányán, nem sokkal jobb a helyzet azonban Szabolcson sem. Vasas az egyetlen, ahol a tavalyi baleseti mutatók ez évben is tovább csökkentek. Pedig az elmúlt esztendőben mindhárom akna közel egy­forma arányt ért el. Mi az oka a balesetek sza­porodásának? Erre kívánt vá­laszt adni a biztonsági meg­beszélés is. Műszaki intézkedések A pécsi bányákban az el­múlt esztendőkben figyelemre méltó korszerűsítések történ­tek. 1955-ben például még csak 15 kilométer volt a kor­szerűen biztosított vágatok hossza. Ez év végére már 54 kilométert biztosítanak kor­szerűen, ebből is 29-et TH- val. Amíg 1955-ben a korsze­rű biztosítás 0,1 százalékát végezték TH-val, addig ez év végére már ezen a területen is elérik a 23,1 sxázalékot. Megkezdődön az I960, évi szövetkezeli tervek e.ösészltése A mezőgazdaságban is meg­kezdődött a jövő évi tervek előkészítése. Különösen jelen­tős feladat ez most, a számban, erőben megnövekedőit terme­lőszövetkezetekben. A termelőszövetkezetek ter­veinek realitása érdekében a Földművelésügyi Minisztérium az idén első ízben előzetes ja­vaslatot kért a megyei taná­csoktól a jövő évi főbb muta­tókról, s ezeket az Országos Tervhivatallal együtt megvi­tatta. Ennek alapján már kö­zölte valamennyi megyével: mekkora beruházási összeget, mennyi tenyész- és hizlalni vaió állatot, aa öntözéshez, ta­lajjavításhoz mennyi pénzt, anyagot tud az állam a jövő évben biztosítani. Az állami kereteket a megyéit most oszt­ják el a járások között, így a járási tanácsok már a tervké­szítés Idején hathatós segítsé­get tudnak nyújtani a terme­lőszövetkezeteknek, a tervek megerősítésekor pedig ponto­san összhangba tudják hor.nl a terveket a rendelkezésre ál­ló lehetőségekkel* Ilyen jól megalapozott, s ilyen korán még egyetlen esz­tendőben sem kezdődött meg a termelőszövetkezetek terve­zésének előkészítése. A terve­zés megalapozottságát előse­gíti például az áttérés a nap­tári évre is, amely lehetővé teszi, hogy a termelőszövetke­zetek tervei beilleszkedjenek a népgazdasági tervbe. Igen ked­vező körülmény azt Is, hogy a 3004/2-es kormányhatározat már másfél hónappal a terv­iOO termclcíszBvetkezelben jííeltek istállókat a ktsz-ek latszáz vidéki kisipari szö- kezet százmillió forint ér­ben terven felül vállalt önbötő építési munkát a lőgazdasági termelőszövet- eetekben, elsősorban az nnan alakult tsz-ekben. Az tkezések hetven százalékát r befejezték, 30 százalékát lig tető alá hozták és most [Zik a belső munkákat. Ot- z termelőszövetkezetben tettek istállókat, ólakat, ihodályokat, •ertóafiazUtó­időszak kezdete előtt nyilvá­nosságra került, s Így a szö­vetkezetek gondosan mérlegel­hették, hogy saját erőforrá­saik felhasználása mellett ki­egészítésképpen milyen álla­mi kedvezményeket akarnak és tudnak igénybe venni. |a kormány következetes agrárpolitikájának eredménye­képpen 1957 óta olyan terme­lési szerkezet alakult ki az or­szágban, amely lényegében megfelel a népgazdaság Igé­nyeinek. Ezeket az arányokat kell továbbra is fenntartani, tehát helyes, ha az idén ala­kult termelöisövetketetek nem változtatnak a községre mos­tanáig jellemző termelési szer­kezeten. Nem is beszélve arról, hogy ebben az évben 44 millió fo­rintot költenek korszerű biz­tosításra, jövőre pedig ezt az összeget már 50 millióra eme­lik. Jelentős javulás tapasztal ható a porvédelem terén is A vizes fúrás immár általá nossá vált. A fejtések 35 szá zalékát injektálják és sokat javult a pótiszapolái is. Mind ezek ellenére az elmúlt évben tapasztalt baleseti Javulás nem vált állandóvá, ellenke­zőleg ez év második és har madlk negyedévében erősen romlott. Mindennek az oka a munkafegyelem lazulásá­ban, a technológiai utasítások pontatlan végrehajtásában ta­lálható. Tennivaló akad bőven. Fő­leg az irányítás terén. Helyes lenne például, ha az üzemi mérnökök tervet készítené­nek, amelyben meghatároz­nák a munkavédelmi hónap legfontosabb feladatait, az Irá­nyítás és ellenőrzés, valamint a fegyelmezés aktuális kérdé­seit. Csak segítené az ügyet, ha a párt- és szakszervezetek is megbeszélnék a munkavé­delmi hónappal kapcsolatos teendőket. Igen fontos fel­adat a délutáni és éjjeles mű­szakok ellenőrzése. Minden bizonnyal meghozná a várt' eredményt az is, ha rendszere­sebbé, alaposabbá tennék a felső műszakiak bényajárását. A fegyelmezés Igen fontos tapasztalatokat hozott az üzemi fegyelmezés formáinak tanulmányozása. Ezen a téren sincs minden a legnagyobb rendben, főleg a kétszeri bejárás és a jelenté­sek valóságát illetően Éppen ezért nagyon helyes lenne, ha a párt- és szakszervezetek nagyobb figyelmet fo—.Wtaná* nak a műszakiak s- ősére. Az üzemi tanács is foglalkoz­hatna ezzel a kérdéssel. A telepek gazdasági vezetői, párt- és tömegszervezetei nem feledkezhetnek meg arról, hogy a liberalizmus és az ál­humanitás a legnagyobb ve­szélyeket okozhatja. És ha egyes meggondolatlan embe­reknél a nevelő munka, a felvilágosító szó nem használ, akkor nem riadhatunk vissza a fegyelmezéstől sem. A kár­térítés, a nyereségrészesedés egy részének — vagy ha a helyzet úgy kívánja, egészé­nek — megvonása, valamint a társadalmi híróeágok ítéle­tei minden blronnyal kellő eredménnyel járnának. I Hasonlóan fontos feladat és igen sok balesetet előzhet meg a középkáderek egységes és szigorú fellépése. Az az ener­gia, amelyet a „parancsnoki tekintély” megszilárdítására fordítanak, a balesetek szá­mának jelentős csökkenésében térül majd meg. Bányászaink többsége nagy szorgalommal, a rendelkezé­sek és utasítások betartásá­val végzi mindennapos nehéz munkáját. Egyesek azonban időnként megfeledkeznek ma­gukról él munka előtt kisebb- nagyobb mennyiségű Italt fo­gyasztanak, Ilyen körülmé­nyek között a balesetek i» gyakoribbakká válhatnak. Ép­pen ezért Igen helyesnek bi­zonyult a közelmúltban meg­kezdett rendszeres alkohol­vizsgálat. A jövőbeni gyakor­ta ismétlődő szúrópróba-vizs­gálatok minden bizonnyal meghozzák majd a várt ered­ményt. A szénbányászati tröszt Igen nagy összegeket fordít a se­gélyhelyek fenntartására. Mégis egyesek elkerülik, nem Jelentkeznek a segélyhelyen esetleges baleset alkalmával. Ehhez az állapothoz hozzá­járult az Is, hogy egyes gaz­dasági vezetők elnézték ezt a mulasztást, nem léptek fel kellő eréllyel az alőírt ren­delkezések megszegői ellen. Balesetelhárítási propaganda A tröszt a baleseti hónap­ban — és természetesen utána is — az eddiginél nagyobb figyelmet fordít a balesetei/ hárítá|i propagandára. A kö­zeljövőben munkavédelmi ki­állítást rendeznek, de gondos­kodnak arról is, hogy a kiál­lítás anyaga a bányaüzemek­be is eljusson. A lehető.bégek­hez mérten a maximálisan igénybe kívánják venni a szo­cialista munkabrigádok se­gítségét is. Valamennyi üzem­ben két biztonsági filmet mu­tatnak be a bányászoknak, igénybe veszik a hangoshír­adót, valamint a nvinkavev enyhíradót is. Tartalmasab­bá teszik az oktatást, minden hónap első hetében biztonsági megbeszélést tartanak az üze­mekben. Ezek az intézkedések, va- amint a bányászok kollektív összefogása minden b'zonnyal meghozza majd a kívánt ered­ményt, a balesetek ma mé;( igen ntagas számának jelen­tős csökkenését. R. J. Baranyában kétszeresen azok, mart a sMisztika is azt ma­tatja, hogy az ország megyéi között is első helyen áll — ha a takarékbetétek összegét vesszük figyelembe. Egy év alatt hatvan millió forinttal emlekedett a betétállomány és naponta a központi OTP takarék be- és kifizető helyen 160—170 tételt könyvelnek el. — AZ MSZMP Pécs városi Bizottsága 9-én délután 5 órakor tartja a Munkásaka­démia ateista kurzus című tanfolyamának előadását „A vallás és a tudomány ellen­téte” címmel. Előadó: Jori János elvtárs. .jogtudományi egyetem marxizmus tanszéké­nek tanára. Előadás helye: Állami Pedagógiai Főiskola marxizmus előadóterme. Kér­jük a munkásakadémia hall­gatóit, hogy pontosan jelen­jenek meg. — MSZMP Pécs városi Bizottság Ágit. Prop. Osztálya _ p - /w — AT AN művelődési kom­binát épül, több mint másfél milliós beruházással. A kom­binátban helyet kap egy 180 férőhelyes kultúrterem, egy mozihelyiség, klubszobák és itt lesznek a v. b. hivatali iro­dái is. Az építkezéshez szük­séges anyagokat már össze- hordták, f úgy tervezik, hogy három év a'att fejezik be a kombinát építését. — CSERKUTON nem lesz­nek többé unalmasak a hosz- «zú téli esték. A napokban mozi gépet és teljes felszere­lést vásároltak. — A MEGYE LEGMODER­NEBB kisszfnpada készül Szentlőrtncen kétszázötven­ezer forint beruházással. — NAGYOBBITJAK a zergővárkonyi színpadot. A községi tanács hatvanezer forintot áldozott a kultür- otthon felújítására Az épí­tési munkálatok rövidesen befejeződnek ca a k ul túrház- ban kezdődhet az élet. ÚJRA YSZ-TAO öt évvel ezelőtt írtam elő­ször Hajba Dezsőről. Akkor az országos hírnévre szert tett ivandardai Har la ee Kalapács Termelőszövetkezet tehenésze volt. Milyen lelkesedéssel be­seelt a tetmalásMiivatkezutük- ről, elővett* a könyvet, amely­nek első oldalán ott van ö is, fekete, ünneplés ruhában, mellén a kormánykitüntetés- sei. O írta ezt a könyvet. Nagy dolgokat irt meg benne. Ö, az egykori zsellér fia, ho­gyan ért el nagy eredménye­ket a tehenészetben, hogyan gondozta, hogyan tetkarmá- nyozta a teheneket, amelyek közül a legjobbak fényképét is közölték a könyvben. Meg­mutatta az tij szoba, a kony­habútort is és beszélt, beszélt a terveiről, a jövőről. t Azt mondta: az 6 jövője a terme­lőszövetkezet. Az ellenforradalom után ta­lálkoztam ismét vele. Nagyon levert volt. A termelőszövet­kezet feloszlott. A teheneket tzéthurcolták. Akkor azt mondta: vagy átmegy Lippó- ra, a tsz-be, vagy... Nehezen mondta ki, s mégis az egyéni utat választotta. A faluban alakult egy termelőszövetke­zet, de Hajba Dezső továbbra U egyéni maradt-M Ivándárdán Jártam. Benéz­tem a tanácshoz Is, ahol ép­pen esketésre készültek. A szépen feldíszített teremben ott voltak a tanúk, a hivata­los emberek, csak éppen a legfontosabb, az uj par hiány­zott még. Izgatottan lesték az autóbuszt és én ebben a hangulatban egyszerre előáll­tam a kérdéssel: — Mi van Hajba Dezsővel? — Megvanl — válaszolták. Elindultam, hogy beszéljek vele. A falu csendesnek látszott. Napfény pásztázta Hajba De­zsőéit udvarát. Bementzm él miközben végigmentem az ud­varon, olt dőngicsélt a gondo­lat a fejemben: „Megvan Hajba Dezső. Jól megvan. Nemrég kapott huszonhatezer forintot a leszerződött álla­tokért." Lenyomtam a kilin­cset és ismét ugyanaz a kép tárult elém, mint öt évvsl ez­előtt. A konyhabútor ugyan­az, csakhogy a tarokban ott áll már egy mosógép is. — Megismer-e? — kérdez­tem az idős asszonyt, aki tjß pen a konyhában tartózko­dott. — Valn mi rémi tk... — öt évvel nelőtt jártam Itt, akkor Írtam Hajba elv­— Ja, az újságíró — sóhaj­tott a néni és egyszerre hall­gatag Utt. Megérezte, tudta, hogy miről van szó. — Hajba elv tán* merre isin? — Mohácson, de ha itthon lenne, akkor sem lenne itthon. Akkor is a mezőn lenne. Közben bejött a felesége. A jó ruha fölött egy rossz, ron­gyos. — Etettem! —- mondja men­tege tő zve. A kislány az asztalnál a léc­kéjét írja. Most Haj bánét kér­dezem. — Mi a véleményük a ter­melőszövetkezetről? — Hát... — Hajba elvtárs még nem lépett be? — Még nem. — Nem is akar? — Nem tudom, ezt kérdezze meg tőle! Sajnos, nem tudtam meg­kérdezni ak)’:or. később meg már nem volt rá Időm. Kérde­zés nélkül megelőzött a válasz- tzal. Hétfőn Sárokon jártam él amint jövünk visszafelé, lát­juk. hogy Ivándárdán főbb ember csoportba verődve be­szélőét. . Népnevelők. Vidámak és fáradtak egy­szerre. Cipőjük, ruhájuk egy »ér, Epése M» • JMii Eredménnyel. Mos{ a tapasz­talatokat mennek megbeszél­ni a tandcsházára. önfeláldo­zó, igaz emberét, akik nem sajnálják az idejüket, akik biztosak az igazukban, tudják, hogy amit tesznek, azzal a pa­rasztember javát szolgálják. Egyhangúan, tompán koppan- nak a nyálkás-sáros beton jár­dán, Belerobban ebbe a han­gulatba a kérdésem: —T Mi van Hajba Dezsővel? Egy középkorú asszony vála­szol az agitátorok közül: — Itt van nálam a nyilat­kozata, Belépett Ö is, másak is. — A többség már bent van! — toldja meg a feleletet egy másik hang. A tanácshdz ablakából ki­ömlő fényt megtöri a köd. Kint csend van. Bent az irodában a tapasztalatokat beszélik meg az agitátorok. A falu házainak többségében már kialudtak a villanyok. Talán Hajbáék is álomra hajtották már fejüket. Talán éppen most gondol is­mét arm Hajba Dezső, amit öt évvel ezelőtt mondott: az 6 jövője a termelőszövetkezet és ha elalszik, akkor talán megint arról álmodik: lesz tehenésze­te at iVándárdai termelőszö­vetkezetnek és legalább olyan híres lesz, mint az őt evvel ezelőtti. STAbAl iANOS — A DUNASZEKCSÓ1 színjátszó csoport a közB" múltban Játszotta nagy süt*1“ rel a János vitézt. A sz!nd&* rabbal bejárták az egész kör- nyéket, sőt még Tolna me- gyébe is átrándultak. A cio- port most a Kőszívű embe? fiait szeretné előadni. — ITT AZ IDEJE, hogy 3 falusi színjátszócsoportok f«1“ készüljenek a téli évadra. A megye legtöbb kÖzs-V-ben már meg is kedődtek a Pr<^ bálk. Cserdtn Nem vagyunk angyalok. Vókányban a Sza­kadék, Pellérden a Pac-Irta- szó című színdarabot válás2' tották. A németi horvát nvel' vfl szfnjátazócsoport a Go®' poda miniszterit« c. darabbal készül. — NÉPLIGETET létesíti' nek Pellérden. A község ^el­vásárolta a kultúrház mell* , tévő telket, amit társada'm* munkában fásítanak és 'oar' kosítanau. — kulturhAz ép ii ki*: tótfalun a Hőerőmű Epü° Vállalat segítségével. A vál' lalat szakemberei társad ninw munkában elkészítették a t*r' veket, amellyel több min* 14 000 forintot takarított®'* meg a községnek. A váll®*8* a továbbiakban is segítség*" re lesz a községnek az ép"' kéréseknél. — A MÓDSZERTANI TA­NÁCSADÓ Országos Tanáéi december 8-án és 9-én tar***' talatcserét tart Eperbe-n nöt­igen részt vesznek a Bara­nya meayef Módszertani ra" nácsadá munkatársai is. — JOGÜGYI TAN 9CŐ' ADAS NOK RÉSZERE. *** délután fél fi-tól fél 7 fr'J* Jogi tanácsadást tartana!' nő® részére a városi nőtanács h*" lylségében. (Széchenyi tér 16, Mecsek cukrászáé mcM'*" ‘ — A SZÁSZVÁRI KIS­SZERVEZET színjátszói a Tacskó című színdarabbá készülnek hazánk felszaba­dulásának tizenötödik évfo^ dulója tiszteletére meghit­ten kulturális seregszemlére­— AZ ABALilGETI turi*£ hásnál felállítják még ®T cember folyamán SOvári J* nos szobráaanűvéez „KW?“? leány” szobrát. A bari*fl* előtt tovább folytatódik parkosítás. Úgy tervezik, hojy a Jövő nyáron egy úttoo tábort 1« felállítanak a te*“* szépségű környéken. — A MAGYAR RADIO *S TELEVÍZIÓ a közel jöv^** híradót készít Pécs és nya megye kulturális ***** rőL — A KOKSZMÜVFKN«1' Galambos István ve©'" mérnök újítása nyomán l. lentő« megtakarítást érte* .í Az újító mérnök az ép“ . hőerőműnél javasolt egy . gázellátód ellórást, amely" etfacadtek.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom