Dunántúli Napló, 1959. december (16. évfolyam, 282-305. szám)

1959-12-08 / 288. szám

»59. DECEMBER 8. NAPLŐ 5 Földjáradék és a mezőgazdaság szocialista átszervezése A tsz-mozgalom ez év eleji nagyarányú fellendülésének egyik jellemző vonása, hogy a földdel és egyéb termelőesz­közökkel rendelkező dolgozó Parasztok tömegesen léptek a szövetkezés útjára. Ez bizo­nyos fokig új módon veti fel a szövetkezeti gazdálkodás és a szövetkezeti élet különböző kérdéseit, közöttük nem utolsó £orban a földjáradékot Is. A földjáradék problémája azon­ban nem kizárólag a meglévő Szövetkezeteket érinti. A (őidjáradék fizetésének rendezése jelentősen befolyásolja a még egyénileg gazdálkodó paraszt­ságot. különösen a középpa­rasztságot. Hazánkban a többi szocia­lizmust építő országihoz hason­lóan — a történelmi fejlődés k>rán mély gyökerei vannak a földmagántulajdonnak. A föld Pawati magántulajdona a szo­cializmus építésének időszaká­ban Is fennmarad. A termelőiszövetkezetbe lépő Parasztok a tulajdonukban lé­vő földet a szövetkezet hasz­nálatába adják be — az egyéb termelési eszközöktől eltérően ■— a föld a belépő tagok tulaj­donában marad és így ellen­értékét nem térítik meg. Hangsúlyozni kell azonban, bogy a magán paraszti föld­használat helyébe szocialista, szövetkezeti földhasználat lép, amely igen nagy fontosságú a termelés módja szempontjából. A földet kollektív munkával, szövetkezeti és állatni tulaj­donban lévő termelési eszkö­zökkel művelik meg. A kollektív tulajdon alapján közös munkával létrehozott jövedelem túlnyomó részét a Végzett munka arányában osztják szót A kiosztható jö­vedelem más részét (kis há­nyadát) a bevitt föld nagysá­gának és minőségének arányá­ban számolják el a tagak kö­zött: ez a termelőszövetkezeti tagok földjáradéka. A földjáradék kizsákimányo- 'ő jellegét alapjában véve Megszünteti az, hogy korlátoz­tuk a földmagántulajdon mo­nopol isztikus jellegét, s hogy a földjáradékra a csoport­tulajdon gyakorol közvetlen hatást, s nagyságát pedig a munkaképes tagok kötelező munkaegységének teljesítésé­hez kötik. Ä közgyűlés hatá­rozata alapján pedig a 25 kh. terület vagy 350 aranykoronát meghaladó földterület után já­ró föld járadékot a közös alap gyarapítására fordítják. A kormányzat Magyanoi-szá- Ron Is a szövetkezeti mozga­lom kezdete óta javasolta a bevitt töld nagysága ás minősége alapján megállapított földjá­radék fizetését E javaslat megvalósulását, amit a tsz- Wapszabály is előírt — alap­vetően befolyásolta, hogy lé­nyegében 1958. végéig a szö­vetkezetek tagságának túlnyo­mó része földnélküliekból te­vődött össze. Még a múlt év Végén is a tsz-tagság több mint a fele földnélküli volt és a szövetkezetek használatában lévő összes földterületnek mindössze 23 százalékát vit­tek be a tagok. Ez év elején fordulat állt be a tsz-mozgalom fejlődésében. Ennek eredményeképpen a *zcvetkezeti használatban lé­vő földterületen belül a tagok saját tulajdonú földjének ará­nya 23 százalékról 71 száza­lékra növekedett. Ezért a kor­mány törvényerejű rendelet­ben kötelezően előírja a föld- léradék fizetését — minden termelőszövetkezetben egy­aránt. (Ez alól a földmüvelés­A KOMLÓI CTÉPlTÓ V. építőipari gyakorlattal ren­delkező kontírozó könyvelőt keret» azonnali belépésre. Fizetés kollektív szerint.— Otiköltséget csak alkalmaz­tatás esetében térítünk, je­lentkezés személyesen vagy írásban a vállalat főköny­velőségén. Komló, Kender­föld, tzállásfalu. 911 ügyi miniszter a termelőszö­vetkezeti tanács elnökével egyetértésben csak kivéteie6 esetben adhat egy évre lei­mentést.) Az új rendelkezés a földjáradék nagyságát (a be­vitt saját föld kataszteri tisz­ta jövedelmének minden arany­koronája után — a közgyűlés határozatától függően 5—10 kilogramm búza állami fel- vásárlási áron számított fo­rintértéke.) A törvényerejű rendelet szerint a földjáradék fizetésénél maximálisan hol­danként 16 aranykorona ér é­ket lehet figyelembe venni és a földjáradék összege nem le­het többjmint a tagok között kiosztható részesedés bevitt földekre eső részének 25 szá­zaléka (gyümölcs^», szőlő, erdő bevitele esetén meghaladhatja a 25 százalékot.) A rendelet kimondja: a föld járadékból a földadót levonni nem lehet. A termel öszövet ékezetekben a szegény- és középpanaszt! érdekek gyakori ütköző pont­ja éppen a földjáradéík fize­tése Ez azonban csak azok­ban a termelőszövetkezetekben ütközőpont, ahol nem értették meg a földjáradék fizetésének jelentőségét, nem értették meg azt, hogy ez a szegényparasztnak is érdeke. Hogy miért érdeke? A sze­gényparaszt, a kisparasat ke­vés földet visz be a termelő- szövetkezetbe. Ez a terület, ha csak nincs OFA-terület, nem tudná eltartani a szövetkezet­be lépő szegény- és kisparasz- tokat. Az a 12—15 hold, amit bevisz, nemcsak a maga csa­ládja eltartását biztosítja, de hozzájárul azoknak a csalá­doknak az eltartásához is, akik nem vittek be földet, vagy ha vittek is, kevesebbet. A földjéradék kifizetése azért érdekük a szegényparasztok­nak is, mert a bevitt föld nél­kül ők sem tudnának boldo­gulni. Ebből is látható, hogy a sze­gényparasztok érdeke is, a kö­zéppé rasztok érdeke is azonos: minden téklntetben korszerű, anyagi és kulturális téren az eddiginél magasabb életszín­vonalat biztosító szocialista nagyüzemi mezőgazdaság meg­teremtése. A közös célkitűzés gyakorlati megvalósításával egyidőben egyre jobban csök­kennek ezek a ma még meg­lévő, de már ma sem alap­vető ellentétek. Ezért nincs igazuk azoknak, akik felna­gyítják a földtulajdonnal ren­delkezőik és* a földnélküli tsz- tagok érdekellentéteit és nem tulajdonítanak különösebb je­lentőséget fejlődésünk jelen­legi szakaszában a föld jára­dék fizetésének. Ezen nézetek képviselői nem számolnak a tsz-parasztság egészének alap­vető érdekközösségével és az­zal, hogy a föld járadék előre- lendítője a mezőgazdaság szo- ialista fejlődésének hazánk­ban. Láng és világnézet A magyar szakos tanárok szakmai továbbképzésén dr. Kolta Ferenc főiskolai tanár „Világnézeti nevelés az iroda­lomtanításban“ címmel tartott előadást. Ennek — nemcsak pedagógusoknak — szóló tanulságai szélesebbkörű érdek­lődésre is érdemesek. nincs közvetlen közük a való­sághoz, közvetetten mégis va­lamely történelmi vagy társa­dalmi alapból merítenek, an­nali tükörképei, — például a mondák vagy a Kalevala. Amit Dante leír az Isteni szín­játékban, igaz, hogy valótlan­ság, lényegében azonban a kö­zépkor és újkor határán álló költő társadalmi nézeteit köz­vetíti. Babits és Kosztolányi is korunk dekadens valóságát szólaltatják meg. Tehát min­denképpen az objektív valóság jelenik meg a művekben az emberi tudaton átszűrve, a va­lóság tükreként. A kérdés in­kább az, hogy helyes vagy torz a mű által mutatott kép. Ez az író világnézetétől és be­csületességétől függ. Hogy a valóság, a világ meg­ismerhető, kézenfekvőén követ­kezik az irodalomból is, abból a szenvedélyes törekvésből, ahogy az írók, költők minden­napi életünk hű és egyben mű­vészi megfogalmazására törek­szenek, és évszázados művek régi korokkal ismertetnek meg bennünket. Az irodalom is hí­ven tükrözi például természet­tudományos világképünk fej­lődését. A dialektika jelenség­lényeg összefüggése az irodal­mi alkotásban a tipizálásban jelentkezik, amely nem más, mint a jelenségekben felismer­hető lényeges vonósok kieme­lésének módszere. Az alap és művészeti felépítmény problé­mája már bonyolultabb, hiszen ugyanazon társadalmi alapból * világnézet szűkebb és tógabb értelmű meghatá­rozásából egyaránt következik, hogy az nem egyszerűen tudás, ismeret, hanem elsősorban meggyőződés kérdése. Olyan helyes szemléletmód kialakítá­sáról van tehát szó, amely minden körülmények között el­irányít, mint a hajót az irány­tű. Iskolai tananyagunk olyan, amely korunk — a dialektikus materializmus — haladó világ­nézetét tükrözi, és csak olyan módszerekkel eredményes köz­vetíteni, feldolgozni, hogy a tényanyag hasson is és meg­győzzön. Az a kérdés tehát, hogy miként biztosíthatók a dialektikus történelmi materia­lizmus alapvető tételei az iro­dalomból. Milyen az irodalom és való­ság viszonya? A legnagyobbak elméleti nyilatkozataiból és még inkább műveiből kétségtelenül kide­rül, hogy az objektív valóság létezik és azt tükrözi a tuda­tunk. Shakespeare abban jelöli meg a művészet feladatát; „.. hogy tükröt tartson mint­egy a természetnek, hogy fel­mutassa az erények önábráza- tát, a gúnynak önön képét, és maga az idő, a század testéneik tulajdon alakját és lenyoma­tát“. Engels tis azt mondja Balzac életművéről, hogy „a realizmus diadala." Sőt az olyan művek is, amelyeknek Rod and roll? Nem! Bár a tfoép eléggé csa­lóka, valóban azt hihetné az ember, hogy e nyakatekert mozdulatok a rock and rollt idézik. Pedig ttt egy nagyon kedves táncjátékról van szó, amelynek színhelye — szombat estéken —a szigetvári Oroszlán étte­rem, Az ötletet maga az étte­rem vezetője „honosította” meg. A táncjáték lényege az, hogy tánc közben — a tánc- mester egyetlen jelzésére — minden férfi táncosnak el kell foglalnia egy széket. Aki hop­pon marad (egy székkel min­dig kevesebb van), az már ki­esett a játékból. A legnagyobb fürgeséget a táncjáték vége igényli, amikor is két táncos- pár harcol egyetlen székért. A győztesek persze megkap­ják végül a jutalmat: pezsgőt, tortát vagy egy-két üveg bort. Ami azt illeti, ezért meg is éri a fáradságot. kettős ideológiai, irodalmi fel­építmény is kisarjadhat. (Pél­dául a feudális Magyarorszá­gon a forradalmár Petőfi ver­sei és az almanach költészet).! Ez a régi és új harcát mutat­ja, amelyből a fejlődést a ha­ladó alkotók szolgálják. Sőt az irodalmi felépítménynek van egy sajátos, önálló élete, mert az új korok felhasznál­ják és elismerik a maradan­dót, hiszen Homéros vagy Pe­tőfi ma is él. Ezúttal egyes írók életműve, sőt egyes mű­vek önmagukban is bizonyít­ják szerzőjük fejlődésének lép­csőfokait. A magyar költészet legnagyobbjainak alkotásai egyben azt is bioznyítják, hogy korábbi korok irodalmának szú mos mennyiségi eredményét felhasználva, az ő lángelméjük alkotott minőségileg újat. Gor­kij is végigjárta a romantika, kritikai realizmus útját, amfg megalkotta a szocialista realis­ta „Anyá“-t, llizánk társadalmi fejlődé- sének törvényszerűségei is követhetők a magyar iroda­lom anyagából. így az ezekhez kapcsolódó ideológiai áramla* tok is. A részletkérdések —• mint a hazafiság, nemzetközi­ség, nacionalizmus, antikleri- kaiizmus stb. — tisztázása az eddig elmondott lényeges is­meretek tudatában már nem okozhat különösebb nehézsé­get. De hogy el is fogadják a haladó nézeteket a tanulók, az az eredményes módszer mellett főleg nevelői világnézet dolga; A meggyőzés sikere viszont értelmi és érzelmi hatást egy­aránt kíván. Arany János sza­va ma is igaz: „Láng gyúl a lángról.“ — Csak arról gyúl- hati Kevés a nyúl, sok a róka és vaddisznó Vadmacskát lőttek Kisvaszaron Az idei szélsőséges időjárás nem kedvezett a nyulaknak és a hasznos szárnyas vadaknak, a fogolynak és fácánnak. Az eső és az elég gyakori jégverés sokhelyen elpusztította a nyúl­ás fácánszaporulatot. A fogoly- állomány egyébként is meg­csappant, már évek óta nem szabad foglyot lőni a megyé­ben. Tavaly több mint 7700 nyu- lat és 900 fácánt lőttek a ba­ranyai vadászok. Az idén úgy látszik nem lesz meg a pu\ca- végre tervezett 8580 nyúl és 1030 fácán. Elszaporodtak a vaddisznók és rókák. A vadászok állandó­an irtják. A megyei Erdőgaz­daság rezervátumaiban októ­ber 1-től november 21-ig 8 vad­disznót, a a vadásztársaságok által bérelt területeken pedig augusztus 1-től november 21- ig 82 vaddisznót ejtettek el. A vadásztársaságok által bérelt nagyvadas területeken augusz­Életképek A fényképezés legtöbb . . , a, "ezekbö? Utunk tg-’ Fényképezzünk e&yutt! többet, hiszen *émagazdag«ágb*D ------------------------------------------------­ki fogyhatatlanok. Mit nevezünk életképnek? Az élet ezernyi mozzanatából kiragadott jellemző pillanatok művészi kifejezései az életképek. Lényege, hogy a Jellemző pil­lanatokat a fényképész egyem szemléletén átszűrve, a k« pen adja vissza, hogy az a nézőt ha­sonló élmények átélésére kénysze­rítse, s közben olyan gondolato­kat ébresszen, mintha maga is a kép cselekményének részesé lenne. E meghatározás ki is eme­li a lényeget, de útbaigazítást Is ad, mit fényképezzünk. Sok amatör azt hiszi, hogy min­den olyan kép, mely *ihilr . ** utcán, vagy szórakozóhelyen ész­revétlenül készül, máris életkép. Szó sincs rólal Ezek csak re­produkciók, az élet esetlegessé­geinek egyszerű kópiái, de nem életképek, mert hiányzik belőlük a nézőre hatást gyakorló Jellemző tartalom, maga a téma. A lényeget két fogalom tisztá­zása adja meg. Az első a legfontosabb! a Jel­lemző pillanat fogalma. Jellemző pillanatnak csak azt nevezhetjük, ami egy eseménysorozatban min­dig egyformán, azonosan Jelent­kezik. Tömörebben megfogalmaz­va: egy cselekmény adott pilla­natában minden ember megköze­lítően egyformán cselekszik, ál­talánosságban Ismert mozdulatok­kal, arcjátékkal fejezi ki érzel­meit. Ilyen Jellemző pillanat a fér­fiaknál a csinosabb nem után mu- a randevú. a munkába történt feszült elmélyü­lés, a szeretet, a fájdalom külön­böző megnyilvánulása. Az ama­tőrtől függ. hogy a sok közül me­lyiket fogja el gépével, vagy ép­pen melyik az, mely alkotásra, fényképezésre ösztönzi. A Jellemzőnek ellentéte az eset­legesség. Az esetlegesség az ese­ménysorozat üres, semmitmondó részlete, melyből a legjobb eset­ben la csak következtetni tu­dunk a cselekmény céljára. Az Ilyen pillanat megörökítése kárba- veszett fáradság. Tartalmi üres­ségénél fogva u néző tétován áll előtte s mivel nincs értelme, mon­danivalója, nem érti, de nem Is értheti meg. Olyan ez a kép, mint az értelmetlen beszéd. Az események sokfélék. Van­nak, melyek mindenkire kelleme­sen hatnak, átélésük megnyugta­tó. Derűs, vidám hangulatot éb­resztenek. Mások viszont lehango- lék, átélésük kellemetlen, nyo­masztó érzetek szülője. Kire amaz van Inkább hatással, természeté­től és hangulatától függően. Derűs ér kellemes hatásúak az öröm. a szerelem, lehangoló, nyo­masztó a fájdalom, a csalódás, a kiábrándulás. Azzal, hogy a fényképész me­lyik témához nyúl, melyiket fény- sztvesebbca. egyéniségét Is elárulja, mert a kép feltárja énjét is. Úgyis mondhatjuk ál­lásfoglalás ez a cselekmények ér­zelmi jelentősége mellett egyik, vagy másik irányban. Vidám em­bertől ritkán láthatunk szomorú hangulatú képet, de áll ez fordít­va Is. Melunkóllkus egyéniség nem érzi meg az élet derűs pillanatai­nak Jellemző eredetiségét, örömét, hiszen lélekben távol él t*le. Vonatkozik ez a téma egyéb irá­nyú kiválasztására Is. Pl. a szo­cialista realizmusra olyan képek tartoznak, melyek Jellemzőek mai társadamunk életére. Azt mutatja milyen az egyén élete társadalmi rendünkben. Csak ltt-ott ritkán felbukkanó jelenségek, mint nem jellemzőek, nem tartoznak hozzá. Nem a kö­zösség életének Is visszatükrözöl ezek, legfeljebb egyesek helytelen magatartésának Illusztrációi. Nem is kerülhetnek a kiállításunk falá­ra, mert hamisan, elferdítve ad­nák humanizmussal telített éle­tünk keresztmetszetét. Egy-két kép példázza a mon­dottakat. Iskolai Jelenetét örökí­tett meg a gép. Baloldalán áz osztálynaplóban elmélyedő Idő­sebb, szemüveges areát látjuk, míg a kép közepén a táblánál ál­ló, matematikából felelő diák a fe* gyott algebrapélda, a diák oaztály felé fordított, kétségbeesett arca adja meg a lényeget. Leri arcá­ról a segítség kérés, a aúgásra várás, mint ahogy a kép elme mondja: az S. O. S. Jellemző ez a kép? Igen, hisz aki rátekint, egyből megérti a lé­nyeget, a felelet közben megakadt diák kétségbeesését, segélykéré­sét. Kiben ne váltana kJ gondola­tot, ki ne emlékezne vissza diák­korának basonló pillanataira. Iz­galmára? A másik kép utcán beszélgető férfiakat mutat. Nlnca az arcukon semmi érzelem. Hol maradt be­lőle a Jellemző, az érdekfeszitö él­mény, vagy a vita arcon ülő ki­fejezés tellsége? Nem találjuk se­hol. Látjuk, hogy beszélgetnek, de nyomban felbukkan bennünk a kérdés: mit és miért? Az ilyen kép az esetlegesség példája, üres, semmitmondó pillanat, mégha ne­héz la volt észrevétlenül megörö­kíteni. Az első kép a szocialista realiz­mus mértékének Is megfelel. Éle­tünkre a szellemi felemelkedés, a tudás, a tanulás Jellemző, még ak­kor Is, ha előfordul közben egy kis gyermekes kötelességmulasz­tás. Jellemzőt, keresztmetszetet ad. Egy újabb kép, borgőzös, ré­szeg embert ábrázol, üveggel ■ kezében, falnak támaszkodik, bambán bámul a aemmlbe. Nem Jellemző es társadalmunk­ra, hisz nem (gy viselkednek az emberek legnagyobb százalékban, legfeljebb csak néhány magáról megfeledekzett. A példákból megérthetjük mi a Jellemző, mi az esetleges, miért jó az egyik éa miért nem a mi­tusban és szeptemberben 218 rókát, 213 kutyát, 197 kóbor­macskát, 17 görényt és menyé­tet ejtettek eL A duvadak között szerepelt egy vadmacska is, amit Dre- jenecz Imre erdészeti vezető lőtt le Kisvasszaron, október elején. A ritka zsákmány me- gyeszerte nagy feltűnést kel­tett, mert — ahogy az öreg vadászok mondják — az utóbbi 10 évben nem akadt a puska elé vadmacska. Javában folyik a nagyvad vadászat is. Az erdőgazdaság rezervátumában 11 szarvas­bikát, 8 szarvastehenet. 2 szarvasborjút, 4 őzsutát, és 2 őzgidát lőttek október 1— no­vember 21-ig. A baranyai va­dásztársaságok augusztus 1 —tol november 21-ig 51 szarvasbi­kát, 59 szarvastehenet, 15 szarvasborjút, 32 őzbakot, 23 őzsutát és 3 őzgidát ejtettek eL A Baranya megyei Vidéki Vendéglátó Vállalat 1959. december 11, 12, 13, 14 és 15-én Szigetváron, a „Sziget Gyöngye” eszpresszóban vásárral egybekötött cukrászipart bemutatót rendez. Bemutatásra kerülnek a hi­dasi, pécsvánaidi és sziget­vári cuterászműhelyek ké­szítményei. A kiállított áruk a helyszínen megvásárolha­tók! Dísztorták olcsó áron kaphatók! 12815 A Baranya megyei Vidéki Vendéglátó Vállalat 1959. évi december 11,12, 13, 14-én Siklósom a „Kristály” eszpresszóban, vásárlással egybekötött cukrászipari bemutatót rendez. Bemutatásra kerülnek a be- remendi, hosszúhetényi és siklósi cukrászán ühelyek termékei. A kiállított áruk a helyszínen megvásárolha­tók! Dísztorták olcsó áron kaphatók! 12814 ■» 0U, II, *. ááááááááttááááááSááááááAAAAA«

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom