Dunántúli Napló, 1959. december (16. évfolyam, 282-305. szám)

1959-12-04 / 285. szám

DECEMBEft 4. NAPLŐ 3 A% MSZMP kongresszusának szerdai és csütörtöki ülése-------a 2-t.s oidabrdL ®n él erősebbek a szövetkeze- ^ annál gyorsabban tűnnek *1 életükből azok az ellentmon «sök, amelyek a tagság ére­tett osztály-rétcgezödéseböl, a tepitalizmus farkas-törvényei- ■^származó szegényparaszt-, tezépparaszt. szembenállásából ^adtak reánk felszámolandó Hbéguu tisztelt pártkongresszus! Amikor a kongresszus kom­munista igazmondással és Jttinteséggel vitatkozik, meg- "fctoltan tanácskozik és íor- ttdalmár bátorsággal határoz tetiink nagy kérdéseiről, azt 1 nemzeti egységet szolgálja, teielyet a becsületes dolgozó íttiberek neveznek nemzeti Őrségnek. Erősíti kapcsola­tokat a Szovjetunió által “acsen vezetett szocialista tá- “>rfal és a világ proletáriátu- ^?k nagy családjával. Szól­nia a béke ügyét, barátsá- Ehhez a munkához, elv- 7s* hűséggel sok sikert kfvá- ÍO — mondotta befejezésül “obi .István. , “v*ni Kapó, az Albán Mim- Cpdrt Politikai Bizottságának és Pak Den Aj asszony, . Koreai Munkapárt Politikai ^bottságának tagja adta át ez- a kongresszusnak az al~ ** és a koreai nép forró test- ’^üdvözletét. Of. Drenyovszki Gyuláné, Joánj/űi pedagógus és Gosz- pVi János, ' a Vas megyei Mbizottság első titkára után JuíVó János, a Szákszerveze- , Országos Tanácsának fő- lt^ra beszélt. Sándor Báes megyei "‘«Kitt a homokot területek I mezőgazdasági művelésének kérdéseiről szólt — a többi kö­zött arról a segítségről, — ame­lyet a párt és a kormány adott a nagyüzemi gazdálkodás fel­tételeinek kialakításához. Ezt követően D. N. Aidit, az Indonéz Kommunista Párt fő­titkára tolmácsolta Indonézia kommunistái és dolgozó népe igaz, szívből jövő, legbensőbb üdvözletét a kongresszus rész­vevőinek és rajtuk keresztül az egész magyar népnek. John Mahon, az Angol Kom­munista Párt Politikai Bizott­ságának tagja az Angol Kom­munista Párt testvéri üdvözle­tét tolmácsolta a kongresszus­nak. Majd L. Cetid, a Mongol Népi Forradalmi Párt Politikai Bizottságának tagja köszöntöt­te az MSZMP VII. kongresszu­sát. A kongresszus szerdai ülésé­nek végén a Vietnami Dolgo­zók Pártja Politikai Bizottságá­nak tagja üdvözölte a kongresz szust, majd felolvasta pártja Központi Bizottságának a kongresszushoz intézett levelét. Hoang Van Hoan felszólalá­sa után az elnöklő Barta Elek- né bezárta a kongresszus szer­dai tanácskozását. Az MSZMP VII. kongresz- szusának csütörtöki tanácsko­zását Benke Valéria, a Köz­ponti Bizottság tagja nyitotta meg. Bejelentette, hogy szá­mos testvérpárttól — amely küldöttséggel nem képviselteti magát, a kongresszuson — üd­vözlet érkezett. Táviratban köszöntötte az MSZMP kong­resszusát az Indiai Kommunis­ta Párt, a Japán Kommunista Párt, a Brazil Kommunista Part, a Thajfökbi Kommunista Párt, a Burmái Kommunista Párt, az ír Kommunista Párt, a. Chilei Kommunista Párt, az Ecuadori Kommunista Pártf a Nepáli Kommunista Párt, a San-Marinói Kommunista Párt. a Ciprusi Haladó Párt és a Luxemburgi Kommunista Párt. A továbbiakban bejelentette, hogy az ország különböző ré­szeiből nagy számban érkez­tek a kongresszushoz táviratok és levelék, amelyekben a dol­gozók — párttagok és párton- kívüliek — forró üdvözletüket küldik a kongresszusnak és si­keres tanácskozást, jó munkát kívánnak. Többszáz üzem és vállalat dolgozói örömmel je­lentették, hogy a kongresszus tiszteletére tett felajánlásaikat teljesítették, és határidő előtt teljesítik az 1959. évi tervet. Eddig 1151 levél és távirat ér­kezett a kongresszushoz. Ezután az Iraki Kommunis­ta Párt küldöttségének vezetője, Mohamed Husszein Abu Al- Eisz, a Politikai bizottság tag­ja köszöntötte a kongresszus résztvevőit és a magyar dol­gozó népet, majd felolvasta a párt Központi Biozttságának a kongresszushoz intézett üdvöz­lő levelét. Ezután Eladio Ladislao Car­bajal, a Kubai Szocialista Nép­párt Központi Bizottságának tagja szólalt felt A kongresszus csütörtöki ülésén szólalt fel Biszku Béla, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, belügyminiszter. Népi demokratikus rendsze­rűnk erősítéséről, az osztály- harcról, a proletárdiktatúráról beszélte Arra törekszünk, hogy éles fegyver legyünk a munkásosztály kezében Biszku Béla elvtárs felszólalása Az ellenforradalmi léza­leverése, majd a megma- rl ellenforradalmi erőkikel , m^en folytatott következe- ( harc megszilárdította a ,,PrOletárdiktatúrát és annak (í^át. A párt hívására fegy- *1 harcoltak a reakció sö- ij, *rői ellen mind a kommu- Ä mind a szocializmus ifihez hű, egyszerű embe- ' Uymódoji a szocializmus tjéhez hű, a népi demokra- Ít* rendszerért harcot foly- személyekből kommunis- és pártonkívüli haza megalakultak a torra- te?1* fegyveres szervek. Ma ^ nyugodtan kijelentjük, fegyveres erőink, társadal­mi rendszerünk, nemzeti füg­getlenségünk és békénk biz­tos védelmezői a belső és külső ellenséggel szemben. A szocializmusért vívott harcban — hangsúlyozta — a párt legfontosabb feladata a proletárdiktatúra szakadatlan erősítése. Ma már a magyar munkásosztály, a dolgozó pa­rasztsággal szövetségben és pártjának veztésével szilárdan tartja kezében az ország irá­nyítását. Ahhoz, hogy ezek a kezek mindig erősek, szilárdak legyenek, minden erővel erősí­teni és fejleszteni kell a prole- tárius diktatúráját a marxi - lenini tanításoknak megfele­lően. Sikeresen oldottuk meg az ellen­forradalmárok elleni harc bonyolult feladatait £ bárt vezetésével sikeresen tí^dottuk az ellenforradal- elleni harc bonyolult listát. Felderítettük, meg- az ellenforradalom ^»«lésében és irányításá- íji Vezető szerepet vitt szem- Ofcet és átadtuk őket a fyTftr Népköztársaság igazság ílt szerveinek, hogy elnyef- W^ltó büntetésüket. A ve- V; megkeresése és fclelőe- »1, vonása a legfontosabb ellenforradalom elleni Sk u;-* együtt megtaláltuk '■ki a terrorista banditákat, W«Utl kegyetlenséggel ir- cJl és gyilkolták a kommu- 0**t és más hazafiakat i, .büntető politikánk lénye­it amelyről Kádár elvtárs W beszámolójában — a C*s°szttly érdekeinek vé- ezért igazságos és nem WÍ08- A nép érdekeinek kommunista maga- tanúsítottunk a megté- W”tel szemben, akik no- '11^7 t-e után hajlandóságot W*1* a megbánásra és tá- 'tijék n forradalmi tnun- ^ rászt kormányt. to^tiságot kellett viszont lit azokkal szemben. *t> **tnamunkába kezdtek, bqvember 4-e után Is rendszerellenes te- ^’'égüket, s ezzel toaábbt károkat okoztak népköztársa­ságunknak. Ennek megfelelő­en elnyerte méltó büntetését az ellenforradalom harci ve­zérkara, a Nagy Imre osztály- és hazaáruló csoportja és mind azok a terrorista akcióban résztvett személyek — több­szörösen büntetett előéletű, szokásos bűnözők vagy fasiszta elemek — akik a felelősségre- vonás elől nem menekültek Nyugatra. — Mivel az ellenforradalmá- rok megbüntetésével érzékeny vereséget szenvedtek a voit magyar burzsoá földbirtokos osztály és nyugati megbízói, ők teleszájjal kiabálnak a szi­gorról. Érthető is, miért teszik ezt. Nekik saját erkölcsük van, rabló erkölcsük. A kommu­nisták és más hazafiak meg­gyilkolása: az humanizmus, azt lehet csinálni. A banditák és gyilkosak megbüntetése és felelósségrevonása a néphata­lom által, a törvények sze­rint — szemükben terror és törvénytelenség. Ez az 6 er­kölcsük. Mindnyájan tudják, hogy mi a megbocsájtás poli­tikáját is alkalmaztuk — az Elnöki Tanács amnesztiaren­deletével bocsánatot adott a kisebb bűnösöknek. Ismeretes az egyenek sorának adott ke­gyelem. Elvtársak! Az imperialista sajtó és rádió még ma is ra­galomhad járatot folytat rend­szerünk ellen, azt 'kiabálva, hogy nálunk százszámra ülnek börtönben oJyan fiatalok, akik még nem töltötték be a 18. évüket, s a magyar igazság­ügyi szervek csak arra várnak, hogy azt elérjék, utána ki fog­ják őket végezni. Ezek az urak szinte vágyakoznak az ilyes­mire, s miután nincs, hát ku­tatói ják. Bosszantja őket, hogy az ellenség elleni harcban mi nem követünk el butaságokat. Ellenkezőleg! Mi acot a politi­kát folytatjuk, hogy még a felnőtteknek is bocsássunk meg, ha megbánták vétkes cse­lekedetüket és helyes útra tér­tek. Teljes felelősséggel kije­lentem, hogy a mi börtöneink­ben nem voltak, és ma sincs egyetlen egy fiatalkorú em­ber, sem a régen elítéltek kö­zött, sem vizsgálat alatt, jelen­leg. Nálunk a bűnesetek és az elítéltek száma egyre csökken. A kapitalista világiban vi­szont egyre nő. Felhozok egy­két példát: százezer lakosra 1938-ban 1950 büntető ítélet esett. 1950-ben 1059, 1955-ben 908, a múlt évben pedig mind­össze 630. Jellemző az is, hogy ez idő szerint a Német Szövet­ségi Köztársaságban százezer lakosra 107 közerkölcs elleni bűncselekmény történt, ad­dig Magyarországon csak 8, a Német Szövetségi Köztársaság­ban százezer lakosra 9 rablás, Magyarországon ezzel szem­ben csak egy. Ez is a konszo­lidáció és pártunk tevékenysé­gének eredménye, amit a tö­megek nevelésében elért. Meg­mondhatjuk a nyugati urak­nak, hogy óvatosabban lár­mázzanak, mert a nép úgy sem hisz nekik, felszabadul­tan él, demokratikus viszo­nyok között dolgozik, hiába­való a fáradozás a féktelen ter­rorról szóló rémmesókkel. Biszku Béla a továbbiakban aláhúzta: minket nem a bosz- szú politikája vezérel, pedig a magyar munkásosztálnyak vol­na némi elszámolnivaiója a régi uralkodó osztállyal szem­ben. 1919-ben mintegy het­venezer embert zártak börtön­be, internáló táborokba, s kö­rülbelül százezer egyszerű munkást, dolgozó parasztot, kommunistákat, szocialistákat kényszeritették emigrációba. A horthysta fehésrterror ide­jén ötezer embert gyilkoltak meg. A második világháború­ban több százezer ember pusz­tult el népellenes, fasiszta cé­lok érdekében. Több száz azoknak a száma is, akik az ellenforradalom ideién vesztet­ték életüket. Mi nem követ­tük és nem is követjük a vé­res leszámolás módszerét a burzsoázia itthon maradt tag­jaival szemben. Aki beillesz­kedik társadalmunkba, lojáli­sán megtartja a népköztársa­ság törvényeit és a társadalmi együttélés szabályait, egyen­jogú áUampolgárként dolgoz­hat a Magyar Népköztársaság­ban. Ha ellenségesen lépnek fel népi rendünkkel szemben, kötelessé günk megfékezni, megbüntetni őket. mert ez a népi állam érdeke, ez a dolgozó nép akarata. Támaszkodjunk a dolgozó tömegek segítségére — Valamikor az ellenség el­leni harcban volt ilyen jelszó: „a hibák mögött keresd aa. ed- lenaég kezét”. Ez politikailag helytelen és rendkívül káros volt, amely sokszor elterelte a figyelmet a tényleges ellenség elleni harcról, megnehezítette a tudatos ellenség földerítései, sokszor lehetetlenné is tette azt. Sokkal inkább megfelel a munkásosztály érdekeinek, ha arra neveljük a hatalmi szer­vekben dolgozó beosztottakat, hogy .keresd meg az igazi, tudatos kártevőket, válaszd el a törvénybe Uttcözó cselekmé­nyektől a hibát, büntesd meg a törvények megszegőit, a hibái vagy szabálytalansá­got elkövetőket pedig neveld, segítsd, móg akikor is, ha az elkövetett hibaért felelősségre kell vonni és esetleg meg is keld büntetni” Az ellenség üldözése, az ál­lamhatalom védelme esalk a dolgozó tömegek támogatásá­val lehet sikeres. A népellenes elemeket, altok ösazeeéküvéssel próbálkoztak, azért sikerült leleplezni, mert tevékenységü­ket kénytelenek a dolgozó em­berek között végezni. A töme­gek a népi rendszer hívei, hű­ségesek a népköztársaságihoz és bejelentik, ha rendellenes­ségeket tapasztalnak. BUensé- geinket a tömegek segítségé­vel tesszük ártalmatlanná. Az ellen forradalom után az oear- tályellenség nem tudott vala­mirevaló kiterjedt szervezke­dést létrehozni, mert az. flyan cselekedeteket nem támogat­ták a tömegek Szent köteles­ségünk, hogy a párt vezetésé­vel még jobban támaszkod­junk a dolgozó tömegek segít­ségére, mert ez jövendő sike­reinknek is faKÉootatoa — Elvtársak! A falu szo-| cialista átszervezésében tett nagy lépés után érezzük, hogy a tömegek hangulatában mi­lyen változás ment végbe. A Központi Bizottság 1958. de­cemberi határozata után száz­ezrek léptek a szocialista fejlő­dés útjára, nagy politikai fel­lendülés menif végbe a falun. Végbemegy a munkásosztály nagy műve, a szocialista át­szervezés folyamata. Más lett a paraszt, aki szakít a múlt­tal, a szocializmus építésének aktív részvevője, erősebb har­costársa, szövetségese lett a munkásosztálynak. A paraszt­ság tömegeinek nagy elhatá­rozna váratlanul érte a külső és belső ellenséget, A Szabad Európa Rádió rendőri erőszak­ról kiabált, holott mi a rend­őrségen dolgozo elvtársaknak es rendőröknek még azt is meg ü Itattuk, hogy a lel világosító munkában résztvegyenek. A Szabad Európa Rádióban tény­kedő urak és amerikai meg­bízóik rosszul, nagyon rosszul ismerik helyzetünket, mert rossz ügynökséggel rendelkez­nek. — A parasztság tömegei bíz­nak a pártban, követik taná­csát, elfogadják vezetését. A nyugati uraknak tudniok kel­lene, hogy a mi sikereink a falun a marxista-leninista tu­domány diadalának következ­ményei, a párt szervező mun­kájának eredményei. S akár­mennyit kiabálnak a Szabad Európa Rádió, az Amerika Hangja, folytatjuk falvaink szocialista átalakítását, együtt a parasztsággal. Ami pedig a rendőrséget il­leti, továbbra is végezni fog­ja a munkáját, biztos íta a ren­det a rendbontók, a spekulán­sok ellen, védelmezi a szocia­lizmus vívmányait. A tavaszi meglepetés után az ellenség némileg „magához tért” és tett kísérletet a terme­lőszövetkezetek bomlasztására. Ezért a jövőben e téren na­gyobb figyelmet, éberséget kell tanúsítani. Nem tapasztaltunk kiterjedt ellenséges tevékeny­séget, inkább — néhány köz­ségben — egyedülálló szemé­lyek próbálkozásairól van szó, hogy belecsípjenek a szövet­kezetbe, hátráltassák a fejlő­dését, ártsanak vezetődnek. Elő fordult, hogy sorsával meg nem béküK kulák, vagy volt csendőr végzett aknamunkát a szövetkezet ellen. Számolni le­het azzal, hogy az ellenség még a jövőben is próbálkozni fog szövetkezet-ellenes akció­val és más tevékenységgel. Ilyen esetekben megvédjük a falut, a szövetkezetét minden ellenséges kísérlettel szem­ben, Szükségünk van államunk erősítésére — Fontos teendőnk volt, hogy a Belügyminisztérium szerveit megtisztítsuk a tör­vénysértésben vétkes elemek­től, az ellenforradalmárokkal összejátszó, továbbá a karrie­rista és az erkölcsileg romlott személyektől. Természetesen éberen kell őrködnünk, hogy mindenféle káros jelenséget, ami további munkánkban mu­tatkozhat, már csirájában ki­küszöböljünk. Erre nagy szük­ség van, mert ellenség elleni harcot folytatni csak politikai­lag egységes, a párt Központi Bizottságának vonalát értő, kö­vetni akaró és arra képes em­berekkel lehet Sohasem fog­juk hagyni, hogy megismétlőd­jenek azok a durva törvény- sértések és sötét napok, ame­lyek árnyékot vetettek pár­tunk tekintélyére és meggyen­gítették a proletáriátus dikta­túráját. A belügyi szervek most harcképesek és megold­ják a Központi Bizottság által rájuk bízott feladatokat — Mindezeket az intézke­déseket annak tudatában tet­tük, hogy a munkásosztálynak a szocializmus építése érdeké­ben szüksége van az államha­talom erősitésére — folytatta Biszku Béla és hangsúlyozta: szükségünk van államunk erő­sítésére, tökéletesítésére, hogy minél gyorsabban építhessük fel a szocializmust. Nálunk is az a dialektikus folyamat megy végbe, hagy ha ma erő­sítjük, tökéletes! tjük állam- gépezetünket, meggyorsítjuk építőmunkánk lendületét, ez­zel elősegítjük azt is, hogy hamarabb következzék be az állam elnyomó funkcióinak megszűnése, az állam elhalása. Ez természetesen időben még messze van. Ma még tökélete­síteni és javítani kell azokat a szerveket, amelyeknek hivatá­sa a belső ellenség elnyomása, a társadalom védelme az együttélés szabályainak meg­sértőivel. a tolvajokkal és más bűnöző elemekkel szemben a nemzet védelme a külső el­lenség éllen. fi fejlődés termé­szetesen nálunk is abba az irányba heted, hogy bizonyos t un kei ókat a jövőben társadal­mi szervek vesznek át Ennek már napjainkban is mutakoznaK jelei. A hivatásos fegyveres testületeink mellett a munkásőrség maga a íelfegy vérzett nép. Vajon az önkéntes rendőrök, tűzoltók, a határőr- zésben segítő lakosság — nem egy darab a jövőből, ami­kor a kommunista közrend biztosításánál nem lesz szük­ség külön hivatásos szerveze­tekre, mert a társadalom ezek nélkül is biztosítani fogja a közrendet. Szinte elkerülhetet­len, hogy bizonyos negatív je­lenségek és megnyilvánulások ellen ne fokozódjék az egész társadalom aktív közreműkö­dése és ennek eredményeként mind több funkciót és felada­tot a társadalmi szervek ve­gyenek át a jövőben a hivatá­sos szervektől. Mindjobban kell tehát támaszkodni a tár­sadalmi szervekre, mert ezek vezető szerepet fognak betöl­teni a bűnözés felszámolásá­ban; — Feladataink jobb ellátása nem azt követeli, hogy növel­jük állami, közbiztonsági szer­veink és testületeink létszá­mát, hanem azt, hogy tovább javítsuk munkáink minőségét a társadalom segítségével, a lakossággal való kapcsolat to­vábbfejlődésével. Erre igen kedvezőek a feltételek — mon­dotta, majd így fejezte be sza­vait: A Belügyminisztérium szerveinél dolgozó kommunis­ták értik, akarják és vélemé­nyem szerint képesek is a Köz­ponti Bizottság köré tömörül­ve végrehajtani a párt politi­káját. Arra törekszünk, hogy minden területen, a részletek­ben is, érvényesüljön ez a po­litika, éles fegyver legyünk a munkásosztály kezében dicső ügyünk érdekében. (Nagy taps.) Ptttnokt László, a Heve* me­gyei Pártbizottság eted titkára szólalt fel ezután. A töhht kö­zött elmondotta, hogy Heves megye művelhető területinek 71 százaléka a szocialista szek­torhoz tartozik. (Fotgtetis • 4 «MMem

Next

/
Oldalképek
Tartalom