Dunántúli Napló, 1959. december (16. évfolyam, 282-305. szám)
1959-12-04 / 285. szám
2 NAPLÓ 1959. DECEMBER 4. Az MSZMP kongresszusánakszerdal és csütörtöki ülése A szerda délutáni Ülésen Czinege Lajos elnökölt. Encso Sztajkov, a Bolgár Kommunista Párt Politiíi<ai Bizottságának tagja üdvözölte az MSZMP VII. kongresszusát. Utána Max Reimann — a Német Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára a küldöttek lelkes tapsa közepette emelkedett szólásra, a Német Kommunista Párt Központi Bizottságának testvéri, harcos üdvözletét tolmácsolta a kongresszusnak és a Magyar Népköztársaság dolgozóinak, majd felolvasta a Német Kommunista Párt Központi Bizottságának üdvözlő sorait, mely hangsúlyozza: Két világháború tanulságai s a magyar és a német munkásmozgalom forradalmi harcának tapasztalatai azt mutatják, hogy a német Imperializmus és milltarizmus népeink halálos ellensége. A német mi- Utarizmus és imperializmus tiporta el a Magyar és a Bajor Tanácsköztársaságot. A német militarizmus és imperializmus ezer és ezer magyar hazafit s> német antifasisztát gyilkolt meg. Ellenforradalmi lázadást szított a szocialista Magyarország ellen és az Adenauerkormány révén ismét betiltatta pártunkat, a Német Kommunista Pártot, ösztönzően hat ránk, hogy tudjuk: a magyar dolgozók támogatják harcunkat a nyugatnémet militarizmus és revansizmus, az atomfelfegyverzés ellen, a szövetségi köztársaság politikájában a béke és az enyhülés javára megvalósítandó fordulatért, a parlamentáris-demokratikus rendért és a Német Kommunista Párt szabadságáért. Gábor Márton budapesti küldött sza,vai után Fehér Lajos, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja szólald fel. Fő feladatunk / a falu szocialista átalakítása Fehér Fajos elvtilrs beszéde — Társadalmunk szocialista átalakítása akkor válik teljessé, ha a legközelebbi években sikeresen befejezzük a mező- gazdaság szocialista átszervezését, s ezzel leraíkjuk a szocializmus alapjait az egész népgazdaságban, Ezt a fő feladatot, a falu, szocialista átalakítását úgy kell végrehajtanunk, hogy az átszervezéssel egvidő- ben a mezőgazdasági termelés és az árutermelés a népgazdaság szükségleteinek megfelelően állandóan növekedjék — mondotta —, majd így folytatta: a Központi Bizottság meggyőződése, hogy a bonyolult, eayáltalán nem könnyű feladatot meg lehet oldani. Éppen a termelőszövetkezeti mozgalom egészséges ütemű előrehaladása, Illetve a legközelebbi években történő befejezése teszi lehetővé, hogy a mezőgazdasági termelés I* erőteljes fejlődésnek induljon. A továbbiakban rámutatott: a termelőszövetkezeti mozgalom továbbfejlesztésében fő feladat a meglévő termelőszövetkezetek megszilárdítása, tehát politikai, szervezeti megerősítésük, gazdálkodásuk megjavítása, terméshozamaik állandó emelése. Az eredményes, jó gazdálkodás kialakítása a jövőben is alapját képezi a sikeres előrehaladásnak: annak, hogy újabb és újabb panaszai tömegeket nyerjünk meg a szövetkezetek számára. Es annak is, hogy sikeresen teljesíthesse a második ötéves tervben célul, tűzött nem kis feladatokat a termelés és árutermelés fellendítésében. Ezután elmondotta, hogy pártúnik a múlt évben számos új intézkedést foganatosított a termelőszövetkezetek megszilárdítására. Az intézkedések általában beváltak, szövetkezeteink megerősödtek. A termelőszövetkezeti mozgalom tízéves fejlődésében még nem volt példa — a számszerű fejlesztésében élért nagy siker mellett — ilyen • gyorsütemű, tartós eredményeket ígérő megszilárdításra. Ez az eredmény párt- és állami szerveink, valamint a szövetkezeti útra lépő dolgozó parasztság Jó munkáját dicséri. A Központi Bizottság határozata nyomatékosan felhívja a figyelmet arra, hogy a fejlesztés idején is megfelelő figyelmet kell fordítani a meglévő termelőszövetkezetek erősítésére — mondotta éa részletesen ismertette az ezzel kapcsolatos feladatokat. Megfelelő figyelmet kell fordítani a termelőszövetkezetek erősítésére A második ötéves terv termelési céljai — folytatta — minden eddiginél nagyobb feladatok elé állítják a magyar mezőgazdaságot. A termelést Ilyen arányban csak korszerű termelési eszközökkel dolgozó szocialista nagyüzemekben fejleszthetjük. lendítésének a kulcakérdése a termelés további belterjes ítése. A továbbiakban hangsúlyozta, hogy a mezőgazdasági termelés fejlesztésében első számú feladat az ország kenyerének biztosítása. Nagyon fontos a kellő taknrmánybázt* megteremtése Is. Szép í eredményeket értünfk el ebben az esztendőben a hibrid vetőm«* lllin-ll*----* sUlllJlISlrtfflT^T-. ▲ népgazdaságnak számottevő érdeke fűződik ahhoz, hogy a Fejér megyei termelőszövetkezetek példájára más megyékben is minél több termelőszövetkezet csatlakozzák a 30 mázsás mozgalomhoz. Termelő- szövetkezeteink Jelentős része ma már rendelkezik a szükséges feltételekkel, hogy a gabonafélék után a kapá-snoéé- nyeknél — mindenekelőtt az abraktakarrnány-termeszt ésnél — tömegméretükben bebizonyítsa a nagyüzemi termelés döntő fölényét az egyéni, kisparaszti gazdálkodással szemben. Nagyon fontos követelmény, hogy az állami gazdaságokban, termelőszövetkezetekben jó legyen a vezetés és a szakvezetés. Jelenleg termelőszövetkezeteink 60 százalékában dolgozik szakember. Az idén 1350 agro- nómus jelentkezett termelőszövetkezeti mujikára és számottevő szerepük van márts az új szövetkezeti gazdaságok megerősödésében. A párt számít arra, hogy a fővárosban és vidéken ma még különböző termeltető vállalatoknál vagy más helyeken dolgozó agronó- musok közü] mind többen és többen jelentkeznek erre ß nem könnyű, de nagyon szép feladatra és részt kémek a termelőszövetkezetek megszilárdít ásónak, felvirágoztatásának nagyszerű munkájából, amellyel kiérdemlik társadalmunk és államunk legteljesebb erkölcsi és anyagi megbecsülését. A Központi Bizottság határozata nyomatékosan aláhúzta — folytatta Fehér Lajos •—, hogy a termelőszövetkezeti mozgalommal együtt kell fejlődnie a mezőgazdasági árutermelésnek. A termelőszövetkezet már az első évben nagyobb terméseredményeket tud elérni, mint az egyéni paraszt és több áru- gabonát adhat az országnak. Ezt Igazolják a szövetkezet- fejlesztésben legjobb eredményt elért megyék idei tapasztalatai is. Bonyolultabb a helyzet az állattenyésztésben. A nagyüzemi állattenyésztés kialakítása ugyanis folyamatos munka és ehhez időre van szükség. Minden erővel, gyors ütemben kell fejleszteni a közös szarvasmarha-, sertés-, birka- és baromfiállományt. Emellett azonban a legnagyobb mértékben ki kell használni a termelőszövetkezeti tagok háztáji gazdaságában levő árutermelési lehetőségeket is. Meg kell tehát érteni, hogy a közös Jószágán nmány eltartásához szükséges takarmány biztosítása mellett évközben munkaegységre adjanak takarmányelőleget a háztáji jószágállomány részére, Felvásárlási rendszerünk bevált A felvásárlás biztonságának fő útja a jövőben is a szerződéses felvásárlás — folytatta Fehér Lajos. — A Szerződéses felvásárlás méreteit a szoclate egészére ki kell terjeszteni, I de fenn kell tartani az egyéni gazdaságokra is. Egyes helyeken még mindig akadnak olya nők, akik akadályozzák a szerződéskötést az egyéni parasztokkal. Az ilyen embereknek fogalmuk sincs az átmeneti idő sajátos problémáiról. Egyszerűen nem értik, hogy olyan cikkeknél, — mint például a sertés, a baromf, a cukorrépa, a burgonya vagy a kenyérgabona — amelyekből az állam számára egyenesen kívánatos a szerződések túlteljesítése, nem gátolni, hanem segíteni kell a szerződéskötést az egyéni parasztgazdaságokkal is. Ezt mindenkinek világosan meg kell érteni és eszerint kell cselekednie. Három év tapasztalatai alapján ma már nyugodtan elmondhatjuk, hogy felvásárlási rendszerünk bevált, kiállta a próbát. így a Központi Bizottság irányelvei bátran javasolhatják a pártnak és az országnak, hogy a jelenleg érvényben lévő fel- vásárlási rendszert fenn kell tartani. A mezőgazdasági árszínvonalnak továbbra is biztosítania kell egyrészt a termelők anyagi érdekeltségét a termelés fokozásában, másrészt elő kell segítenie, hogy a népgazdaság anyagi helyzetének és a párt politikájának megfelelő arány alakuljon ki a munkások és alkalmazottak, valamint a parasztság reál- jövedelme között. A jelenlegi árszínvonal ilyen szempontból megfelelő. Megfelelő a termelőszövetkezetek szempontjából, de az egyéni parasztgazdaságok szempontjából is. Termelési biztonságot ad számukra, tehát ha szorgalmas munkával többet termelnek, több a bevételük is. A párt mezőgazdasági átszervezésének egész ideje alatt változatlanul szövetséges!, baráti jóviszonyt kíván fenntartani az egyéni dolgozó parasz tokkal. Ezt azzal is kifejezésre juttáttja, hogy a felvásárlási árrendszerrel biztosítja számukra az anyagi érdekeltséget, hathatósan segíti termelésüket. Határozottan el kell vetnünk az egyes helyeken jelentkező olyan irányú törekvéseket, amelyek például a sertés és a burgonya felvásárlási árának emelését szorgalmazzák. A parasztságnak — a termelőszövetkezetinek és az egyénieknek egyaránt — meg kell értenie világosan: amennyire érdeke saját magának az, hogy változatlan szinten tartsuk az iparcikkek fogyasztói árát, éppen olyan érdeke a munkásosztálynak, az egész országnak, végső soron magának a parasztságnak is az, hogy szilárdan tartsuk a felvásárlási árakat, így bátran tervezhet, biztonságosan termelhet a jövő esztendőben is. Felvásárlási rendszerünket fenn kell tartani és a fejlődésnek megfelelően tovább javítani, fejleszteni — mindenekelőtt olyan irányba, hogy a szerződéses rendszerben a jövőben jobban támaszkodjunk az erősödő szocialista szektorra. A felvásárlás alakulása ne csak vállalati feladat legyen* hanem a pártszervezeteké és tanácsoké is. Meg kell adniok a felvásárláshoz szükséges po* ütikai támogatást. A politikai munka megjavulásának köszönhető az is, hogy ezen a* őszön, az időjárás okozta lgöB nehéz körülmények között, * terv szerint előirányzott területen sikerült befejezni a ke- lyérgabonavetést. Összefoglalva: a mezőgazda- tágban előttünk álló feladatok végrehajtásának kulcsa elsősorban a termelés pártirányítását végző termelőszövetkezeti, állami gazdasági, gépállo* mási kommunisták kezében van. Ha a kommunisták 1'>I dolgoznak és tovább javul a pártszervezetek gazdasági szervező munkája, ezzel együtt a rendszeres, mindennapi polinkái munka, akkor több mint bizonyos, hogy a pártonkivüu falusi dolgozó tömegek megnyerésével és támogatásával. * falu szocialista átszervezésével egyidőben — éppen ennek talaján — sikeresen megoldjuk népünk javára a mezőgazdasági termelés és áru termeiét erőteljes fellendítésének W* adatát is — mondotta Fehér Lajos. Szőcs Gyula Nógrád megv^ küldött felszólalásában a nótf* rádi iparmedence munkásai-1 nak, kommunistáinak fórti üdvözletét tolmácsolta a Vfí< pártkongresszusnak, a Központi Bizottságának. Ezután Dobi István, az nöki Tanács elnöke szólalt 1^* A kongresszus maga mögött érezheti az egész nemzetet Dobi Istwin elvlárw felszólalása Kedves Elvtársak! Engedjék meg, hogy tisztelettel, szeretettel és bizalommal üdvözölhessem a kongresszust — mondotta többek között — körülnézve a teremben, jólesik látni elvtársakat, akikkel 1919-ben együtt voltunk vöröskatonák, később együtt harcoltunk a Horthy- fastzmus nehéz esztendeiben, majd azután, hogy a hős szovjet hadsereg meghozta számunkra a szabadságot, együtt dolgoztunk a szocializmus építésén. Es Jólésik látni a fiatalok, a küzdelemben és munkában utánunk következő nemzedék képviselőit, akiknek szemében is a kommunista harcosok lelkesedése ég. A kongresszus abban a kedvező helyzetben van, hogy maga mögött érezheti a nemzetet: a párttagokat és pár- tonkivttlieket, minden becsületes és jószándékú dolgozó magyar embert. Az ellenforradalom leverése után mély szakadékból indultunk felfelé és három esztendő alatt a Magyar Szocialista Munkáspárt vezetésével politikai, gazdasági, társadalmi, kulturális téren rendkívüli eredményeket értünk el. A párt és a dolgozó milliók egészséges összhangja, egyetértése hónapról-hónapra, esz- tendőről-esztendöre növeli termelési eredményeinket és különösen szép sikereket hozott legújabban a kongresszusi versenyben, amelyen az Ipari münkásság, a dolgozó parasztság és az értelmiség egyaránt kifejezésre Juttatta hűségét a párt iránt. Szocialista átalakulásunknak egyik legfontosabb Időszerű kérdése a mezőgazdaság fejlődése, a termelőszövetkezeti mozgalom. Ez a kettő egymástól elválaszthatatlan. Az Idén, ezen a területen szép eredményeket értünk el és további sikereket várhatunk. A parasztság körében mindinkább tért hódít a felismerés a nagyüzenl mező- gazdaság előnyeiről, a parcella gneriilÉrnrlfi—d ■»wUrn. A párt ős az állam segíti a parasztságot, értékeli és támogatja a termelés fejlesztésére Irányuló erőfeszítéseket, elsősorban és nagyobb mértékben azonban a szocialista társulásokat támogatja. A dolgozó parasztság hozzáértése és szorgalma a kis parcellából is kihozza azt a keveset, amit ki lehet hozni. Ez á szorgalom és hozzáértés azonban a gépek segítségével fejlettebb, tudományos termelési módszerek alkalmazásúval sokszorosan tud érvényesülni és ragyogó eredményeket hozni a szövetkezeti nagyüzemekben, Arra kell törekedni, — folytat« Dobi István, — hogy minden szövetkezeti tagunk mielőbb szocialista emberré formálódjék és öntudatosan vegye ki részét a szocialista termelő munkából. £s ugyanakkor legyUO gg ojpJOZ falu szocialista, társadalmi Jf alakulásának is. Arra kell »jT rekedni, hogy meglévő sző'11’ kezetelnk állandóan fejK’s. szék növénytermelésük, óUa tenyésztésük színvonalát, ÍolL dozzák és növeljék a föld . möerejét, minél tökéletesebb alkalmazzák a gépi erőt, a l‘? modernebb termelési tech» kát. Becsüljék meg, gyara?..- sák a szövetkezeti közős gyónt, mert ez a szövetig # tagok vagyona és együtt*1,.; termelőszövetkezet gazda* fejlődésének anyagi alapi*' Erősítsék siövetkesct«*^®, mert végeredményben den seövetkemet oly*» ® amllyenné a saját t»gJa‘ ^ szik és a szociálist » k'Ke- gzzd álkodásban • **flv.ea** zet gazdagsága: a tag*** a gazdagsága.
