Dunántúli Napló, 1959. december (16. évfolyam, 282-305. szám)

1959-12-02 / 283. szám

8

NAPLŐ

1959. DECEMBER &

Nagy sikerrel mutatkozott be

a pécsi balett

Jelenet a Seherezade című balettből.

Az állandó pécsi opera

íjra a 100 százalék lelett

▲ jegyzőkönyvben ez áll:

„:;. a részlegek közötti verseny állása november 7-ig: I. Sodronyfonók 119,5 százalék, II. öntöde 118,5 százalék* III. Lakatos II. (kéises) 112,5 százalék.

Az öntöde tervének túlteljesítésén kívül az országos 5 százalékos selejtmentességi szintet 3 százalékra csökkentette..;

Ilyen eredmények láthatók a Pécsi Vasas KTSZ jelentésében. Pedig az év elején ugyancsak aggódtak mind a veze- tök, mind a tagok tervük sorsáért. Ugyanis a januárban beindított autójavító részlegük kiforratlan, kezdetleges munkájával nagyon lerontotta I. negyedévi tervüket, nem tudták többre teljesíteni, mint 90 egynéhány százalékra. Azóta & autójavító részleg különvált a szövetkezettől, s így lehetőség nyílt arra, hogy súlyos lemaradásukat behozzák, sőt az év végéig egy-két százalékkal túl is teljesítsék tervüket.

Kresz Vilmos sodronyfonó elnyerte a „Kiváló szövetkezeti > dolgozó” címet.

Weverka György, a KTSZ egyik legjobb részlegének, <*-' öntödének vezetője, egy öntőformát ellenőriz.

Az országos szövetkezeti iparitanrOó-kidllításon aranyérmet nyert harmadéves lakatostanuló, Stiksz Rajmun0 mesterével, Krasz Józseffel.--------------•*% ------------—

De

cemberben kétszer sorsolják a tol a fővárosban

A húzások menetrendje

A Sportfogadási és Lottó Igazgatóság közzétette a lottórés bemutatója után nagy várakozással tekintettünk a balettkar bemutatója élé; Fiatal művészeink első bemutatkozása felemeld élmény .volt. Uj szerző, új és fiatal balett-táncosok mutakoztak be az első önálló balettesten. A pécsi balett létezése új színnel gazdagította városunk kulturális életét és így kultúrforradalmunk egyik jelentős állomása lett.

Az első balettesteti három mű szerepelt, Rimszkij Korszakon: Seherezade, Ravel: Bolero és Kincses; Kádár Kata című meséje. Mindhárom koreográfiát Téry Tibor tervezte, rendezte, sőt mint író, az első kettőt alkotta te;

A balett művészete a aene, a dráma és a tánc művészetéből ötvöződött. A mondanivalójához szükséges, hogy a játék ás a tánc szervezésen összeforrjon a zenével, a cselekmény dramaturgiái felépítése hibátlan legyen, az egész mű az érzelmek széles skáláját szólaltassa meg és a kifejezést a koreográfus táncban a tánc formanyelv gazdag felhasználásával oldja meg. A pécsi balettest is a realista művészetet szolgálta és annak adott hitet.

Az KSt Alsó száma Rimszkij

Korszakov, orosz zeneszerző Seherezadéja volt. Színes, szárnyaló képzelete az orosz és a keleti mesevilág mesei ábrázolásában találta meg alkotó területét. Káprázatosán csillogó zenekari művészetével csodálatos színekben pompázó műveket hozott létre. A pécsi Seherezade szövegkönyve eltér Rimszkij Korszakov által előírt programtól. És a népmese helyett csak egy, ezeregyéjszakái mesehangulatban fogant tragédiát írt a zenéhez Téry Tibor, amelyben Seherezade szerelmének történetét alakította . át balettszöveggé. Téry Tibor meséje kiválóan alkalmazkodik a zene tételeihez. Cselekménye egységes és közérthető mondanivaló köré csoportosul. A fő súlyt a kifejezésre fekteti. Téry koreokraíiá- jában a keleti táncok különleges mozdulatai valóban a mese illúzióját szolgálták. A látványosság helyett a tiszta cselekményre törekedett. A címszerepben új, igen tehetséges táncosnő mutatkozott be nagy sikerrel, Medveczky Ilona. Bájos, tartózkodó komolysága mögött belső tűz égett. Biztos yhnikájú, ügyes; A mórral Ajó kettősében nem éreztük »Cyan a rabság, reménytelenig, szabadság iránti vágy belső tiszta kifejezettségét. A mór szerepét alakító Mohay László megjelenésével és átélt alakításéval méltó partnere volt Seherezadenak. Technikája és kardtartása még hagy csiszolni valót maga után. A produkcióból ki kell emelnünk Boros István vezir alakítását. Jó technikájú és színészi képzettségű táncos. Karakter szerepére rendkívüli adottsága van Kár, hogy koreografiailag egysíkú volt szerepe. A Seherezade többi szereplője is tudása legjavát adta, rája bízott szerepében. így Stimácz Gabriella. mint első feleség és Téry Piri, mint dajka.

Ravel Belerója volt a pécsi

balettest legkiemelkedőbb da rabja Tér» Tibor meséje és lenekbe szabott koreográfiája Világosan és tisztán mutatja hm Konchrta és Manuel tor

ró, szenvedélyes szerelmét. A tánc kiválóan van felépítve a zenére és állandó fokozása magával ragadja a nézőt is. A Bolero szólistái és a kar is kitett magáért. Téry Piri Kon- chita szerepében felejthetetlen alakítást nyújtott. Kiválóan táncolt és játszott. Méltó partnere volt Csifó Ferenc is. Fodor Antal, mint vetél ytárs nagyszerűen oldotta meg feladatát; Stimácz Gabriella pedig kiváló Rostaj

A műsor harmadik száma Kádár Kata című ballada volt. Bodán Endre Kodály Csík megyében gyűjtött balladáját dolgozta fel szövegkönyvében. A szövegkönyv jó drámai érzékéről tett bizonyságot A zeneszerzőt, Kincses Józsefet új oldalról ismerhettük meg. Komponálásában kiválóan ért a drámaisághoz és a mű magyaros hangvétele is jól érződött E kiváló alkotást azonban még sem tarthatjuk tökéletes balettműnek, mert hiányzik belőle a balett fő érthetője, a líraiság. Ennek tudható be, hogy koreográfiái megoldásaiban is adós maradt. A mű magyaros balett. Ennélfogva a táncnak színpadra vitelében a zene alapvető vonásait, magyarosságát kellett volna kidomborítani. Sikerült-e ez? Azt kell mondani: ha volt is ilyen törekvés, nem jutott el a kielégítő megoldásig. Hiányzik a nemzeti karakter a szereplők jellemzéséből, hiányzanak a magyar népi gesztusok. Felismertük ugyan a koreográfiában a magyar népi táncban is előforduló moti vitást, így például Márton

táncában, de ma már világos előttünk, hogy az alakok nemzeti jellege nem a népi táncfigurák beillesztésén múlik, hanem annak a sajátos magatartásnak, a népi gesztusok alkalmazásának, nemzeti karakter jellegzetes vonásainak, a tánc ritmikai és dinamikai sajátosságainak összhatásán, amely jellemzi a magyar nép táncait. És ezzel a zene is adós maradt, illetve ezáltal megnehezítette a koreográfus munkáját is. A koreográfiájának voltak kimagasló értékei, így Márton és Kata pás de deux, a vénasszonyok tánca és Kata tóba menekülése és maga Gyulainé megformálása, de több helyütt adós ts maradt. Voltak még kihasználatlanul maradt részek is a zenében, mint Márton öngyilkossági képe és a temetési szertartás. A szereplők közü^ első helyen Téry Piri Gyulayné szerepéről kell megemlékezni. Megrázó drámai alakításában a hatalom és kőszívű ség megtestesítőjét rendkívül jól építette fel. Kata szerepében Stimácz Gabriella félszeg, szerelmes jobbágy leányt formált meg. Fodor Antal, mint Gyulay Márton megnyerő és hiteles alakítást nyújtott; Figurája ugyan nem volt teljesen következetes és a tánca sem volt mindenütt kidolgozott;

Az etsfi pécsi balettest - *

kisebb zökkenőket leszámítva is — nagysikerű volt. Téry Tibor személyében tehetséges koreográfust kapott a színház.

A továbbiakban még szebb alkotásokat várunk tőle és a rendkívül tehetséges fiatal balettművészektől.

A balettest sikerének fő részese volt a zenekar is. Különösen a Kádár Kata tolmácsolásával járultak hozzá a produkció nagy sikeréhez. Külön meg kell dicsérni az énekkar precíz és szép munkáját Ravel Boleró jának remek zenei felépítése te Paulusz Elemér karmesteri munkáját dicséri. A Seherezádénál azonban adósak maradtak a mű drámai részeivel. A líra mindig szépen szóit, de a drámai fokozatok nem eléggé bontakoztak ki. A jelmezek Major Teréz és Heriszt János igényességét mutatták, bár néhol, mint például Gyulay Mártonnál vagy a mórnál, szebb és kifejezőbb jelmezt vártunk. A díszletek megfelelően támasztották alá a cselekményt, stílusos volt a Boleró kocsmaképe és különösen szép voit Kádár Kata Gyulayné szobájának és a templomi képnek vetített díszlete. Mindezek Vatta Emil díszlettervező munkáját dicsérik;

Az első balettest méltó sikere joggal beíródik Pécs művészi életének nagykönyvébe

SIMON ANTAL

Jijvfire félmfllió holdon kezdik Reg i belvizmentesitést

Az állam eddig te jelentős mértékben támogatta a vízrendezésre társuló gazdaságokat: az idei csatornatisztítási és építési munkákra 11 millió forint készpénzt és 18 millió forint hitelt adott; A jövő évben 34 millió forintot kapnak az államtól a társulatok, s ez saját befektetéseikkel együtt — további félmillió hold belvízmentesítésnek megkezdéséit tette lehetővé;

sorsolások decemberi m«‘‘ y rendjét, amely szerint n húzást tartanak, közülük KL tét a fővárosban, i}

December 4-én a szókig hóeJeji kettős Vottösorsoln«• ^ a 48. Játékhét nyerőszáma* ^ és a novemberi tárgyjutal'11*’^ nak a húzását — BudaJ*stfft December . 11-én Szócsőn.' 16-án pedig Durtaföldvá1^

rendezik a lottósorsolást- év utolsó • lottőhúzásút tk'L‘ ' bor 2!*-én, karácsony első ján Ismét Budapesten Sportfogadási és Lottó 1UB/ tósáa.

Mezőgazdasági tájkiállítás lesz 1960-ban megyénkben

A megyei tanács I960, évi költségvetésében további összeget fordítanak

a mesterséges termékenyítés kiszélesítésére és ezért négy új állatorvosi állást biztosítanak és ugyancsak négy személygépkocsit kap a mesterséges megtermékenyítő állomás. Jövőije a tervek szerint mint egy négyezerrel

növelik a termékenyítések számát.

Ez természetesen maga után vonja a községi apaállatok kiselejtezését is. A legtöbb községben a megmaradó apaállatokat a termelő- szövetkezetek veszik át, de még így is jövőre 325 apaállattal lesz kevesebb a megyében.

Jövőre megyénkben mezőgazdasági tájkiállítást te rendeznek. A Földművelésügyi Minisztérium felkérte a megyei tanácsot, hogy anyagilag te támogassa a kiállítás megrendezését. A megyei tanács a költségvetésben 240 ezer forintot biztosított a tájkiállításra.

Hasonló tájkiállítást már rendeztek egy alkalommal Keszthelyen és igen nagy sikere volt.

Már félretettek két hízót

— Lidi, gyere wsz- za!

És Lidi visszatér a alkába. Ebből már ;italálható: Lidi nem ány, hanem jókora éhérhúskoca, méghozzá törzskönyvezett

A gondozó fiatal snber még. Csak má- us óta tagja a drá- ’aszerdahelyi Béke Csz-nek.

— És elégedett? ■— cérdem tőle.

— őszinte teszek. 4em az első munka- lelyem ez nekem, földem nemi volt, rsak béreltem öt holtet. Ebből megélni iem tudtam. Elmen- erri Pécsre, a hár- nas mélyépítőkhöz, áe nem kerestem töb- aet mint itt. Inkább kevesebbet, és távol élten» a családtól;

— Mennyit kap?

■— Háromszáz munkaegységem van. Egy munkaegység értéke ötven forint — ösz- szesen tizenötezer forint májustól. Hol keresek többet hat hónap alatt? És jövőre még több tesz, mert az állatoknál sok egységet szerezhet az ember. Idáig ugyanis növénytermesztő voltam.

A volt agrárprple- tár tehát elégedett. Nézzünk meg most ear olyan tez-tegot.

aki a módosabbak

közé tartozott belépés előtt! Egy volt középparasztot.

Itt van a lóistállóban. Molnár János a neve, polyvát rak le a talicskáról.

— Milyen jövedelme lesz a régihez viszonyítva?

— Hát, nem könynyű összehasonlítani! — válaszolja, és a telt idomú lovakon legelteti a szemét. Tudja, egyéni koromban csak úgy hozzávetőlegesen tudtam a jövedelmet kiszámítani. Egy a biztos: jól megélek abból, amit kapok. A feleségemmel együtt körülbelül 550 munkaegységem tesz az év végére, s ez huszonhét és félezer forint a háztájin kívül. Kukoricából negyvenöt mázsát vittem haza. Azelőtt te ennyi volt körülbelül a górámban. Mindent egybevetve: Jól kapok,

nyugodtabb vagyok mint régen és kevesebbet dolgozom.

Eszerint az egykori 16 holdas, módos kö- zépparaszt te elégedett. Nem kis eredmény ez, hiszen a drávaszerdahelyi Béke Tsz csak tavasz- szal alakult. Nem mindegyik testvére ért idáig.

Úgy megy itt a munka, mint a karikacsapás. Itt senkitől sem kellett munkaegységet levonni mulasztásért. Itt az állatok összevonásánál sem voltak zökkenők, mindenki azonnal behozta, amit kellett, s ma olyan minőségi sertés- és szarvasmarhaállománya van a szövetkezetnek, amelyet nem egy hasonló korú tsz megirigyelne. Amint a könyvelő és több tsz-tag mond je; az emberek szorgalmasabban dolgozták a közösben, mint koráb ijan, egyéni gazdaságukban. A legtöbb mezei munkában elsőnek, vagy az elsők között végeztek a siklósi járásban, a vetést például már november 7-én befejezték.

Mindennek m a magyarázata, hogy az ellenforradalom előtt már volt tsz Dráva- szerdahelyen. Kezdetben bizony ott is akadoztak a fogaskerekek, volt munkakerülő is, de az évek múlásával megtanulta a tagság, hogy egész szívvel kell összefogni, és akkor minden évben gazdag jövedelmük tesz. S hiába jött később az eltenforradalom, a Vörös Csillag Tsz-t feloszlathatta, de a régi fegyelmezett; munka emlékét már nem lehetett a tagság telkéből kiirtani. Ezért, amikor ezév tavaszán ismét összeálltak, olyan harmonikusan ment minden mint cégen, mintha csak a Vörös Csillag-ban folytatták volna a gazdálkodást Magának a zárszámadásnak te nagy a hagyománya Drava- szerdahelyen. Egész falura szóló eszem- is zömöt szoktak csapni. A tsz-asszonyok egyik csoportja szokta sütni a kalácsot a másik pedig pörköltet főz — kemence és kondérszámra.

Most te így lesz. A tsz már félretett két hízót és 24 kiló cukrot a nagy napra. — Hamarosan felveszik a kapcsolatot a diós- viszlói Gyanó Sándor féle cigányzenekarral te. Szóval, nagy a készülődés, pedig csak egy hónap múlva lesz zárszámadás. Egyben tartják a szilveszteri mulatsággal, éjfélkor így fognak felkiáltani:

— Boldog új évet, és magas értékű munkaegységet kivált m, t