Dunántúli Napló, 1959. december (16. évfolyam, 282-305. szám)
1959-12-30 / 305. szám
»59. DECEMBER 30. NAPLÓ 3 Nemzetiségi óvónők továbbképzése A Művelődésügyi Minisztérium nemzetiségi osztályának rendezésében nemrégiben 10 napos nemzetiségi Óvónő-továbbképzőn vett részt Baranyából három fiatal óvónő: a száj ki Tröszt Teréz, a mecseknádasdi Till Éva és a véméndi Guttmann Margit. A továbbképzés keretében részletesen megismerkedtek a nemzetiségi politikával, a gyermeklélektan legújabb eredményeivel, részt vettek ezentúl érdekes, németül meg tartott óvodai órákon a budapesti mintaóvodában. A három fiatal nemzetiségi óvónő falujában újult erővel indítja meg a német anyanyelvű szülők gyermekeinek oktatását, nevelését. Gépesítés és g-yorsjavitás A mágocsi Vegyes KTSZ ebben az évben is túlteljesítette felemelt szövetkezeti tervét, és mintegy 108 százalékkal zárja az 1959-es gazdasági évet. A KTSZ részlegei közül legjobb munkát végzett az építőrészleg. Ez a részleg egyébként 1960-ra igen nagy feladatot kap, hiszen a gépállomáson kell jelentős építészeti objektumot íelépíteniök. Ugyancsak híres 4 mágocsi KTSZ asztalos- bútorkészítő részlege is, ahol a legmodernebb gépek segítségével, gyorsan és egyéni igényeik kielégítésével készül a keresett szoba- és konyhabútor. A cipészrészűeg- öél bevezették a gyorsjavítás rendszerét, ahol legkésőbb 2—3 nap alatt készülnek a javítások, de szükség esetén 1 nap múlva készen viheti el a javított cipőt a megrendelő. Szabad utat a gépeknek és a tudománynak! Mindennap van az újságban egy cikk, riport, hír, amely a termelőszövetkezeti mozgalommal foglalkozik. Töb ben fel is teszik a kérdést: — Miért írtok annyit a termelőszövetkezetekről ? A kérdésre lehetne így is válaszolni: azért, mert ez a parasztság felemelkedésének egyetlen útja. Ez rövid és igaz válasz lenne. Én mégis egy másfajtát keresek, hosszabbat és olyat, amely még jobban választ ad a miértre. A napokban olvastam egy cikket. A cikk lényege az volt: egy év alatt elvégzik ezer év munkáját. A jövő boszorkány- konyháiról szólt ez a cikk, az atomfarmokról. A Szovjetunióban; az Egyesült Államokban és másutt működnek ezek a farmok. A cél? Üj növényfajtákkal ellátni a világot. Biológusok százai dolgoznak itt minden erejükkel azon fáradozva, hogy meggyorsítsák a fejlődés folyamatát. A növényekben mutációkat idéznek elő radioaktív sugárzással, megváltoztatják öröklött tulajdonságaikat, újakat, olyanokat állítanak elő, amelyek jobban megfelelnek az emberiség mindinkább növekvő igényeinek. Mutációk ugyan már azelőtt is történtek a föld radioaktivitása, az ibolyántúli sugarak, nagy hő, egyes vegyszerek stb. hatására, de ez mind igen kevés volt ahhoz, hogy olyan növény- és állatfajtákat tenyésszenek ki, amelyek tökéletesebbek az eddigieknél. A radioaktív sugárzás azonban itt is hasznára válik az embereknek. Hatása ugyanis olyan gyö keres változásokat idéz elő az egy-egy fajt meghatározó kroA» ^ Értelmezzük hely ezen ! A KISZ felszabadulási kulturális szemléről van szó. Arról, hogy hazáink felszabadulásának 15. évfordulójára a KISZ kulturális szemlét kezdeményezett/ A nagyszabású megmozdulás tervezete szerint decembertől minden kulturális csoport, értve ezen az öntevékeny művészeti csoportokat, (színjátszók, népi táncosok stb) műsorai a KISZ égisze alatt tevékenykednek, illetve vesznek részt a szemlén. A kulturális seregszemle lebonyolításának módját számos kiadvány határozza meg. A különböző kulturális csoportok és egyéni jelentkezők részvételi ívet kaptak, amelyen bejelentik részvételüket a szemlén. Számos öntevékeny csoport azonban — példák bizonyítják — nem helyesen értelmezte a felhívást, illetve a KISZ kezdeményezését, s nem jelentkezett a szemlén való részvételre. A tévedés ott van, hogy azt hiszik: csak a KISZ tagokból, illetve többségében fiatal tagakból élló művészeti együttesek nevezhetnek. Nem így van. Minden üzem, vállalat, intézmény kulturális csoportja beküldheti nevezését függetlenül attól, hogy tagjai fiatalok vagy idősebbek. A pécsszabolcsi Puskin művelődési otthon színjátszói póldául az „Érdekházasság" című színdarabot tanulják, s tervük: a peremvidékeken és a környező községekben előadni a színdar kot. A szemlére azonban nem je’entkeztek, holott a szemle keretén belül könnyebben tudnák feladataikat megoldani. A jelentkezés elmulasztása a szemle helytelen értelmezéséből fakad. Időjárásjelentés Várható időjárás szerdán estig: ma változó felhőzet, több helyen futó esővel. Holnap nyugat félő felhasadás, a Dunántúlon több helyen újabb esővel. Reggeli ko dök. Elénk nyugati, északnyugati, később mérséklődő délnyugati, délire forduló szél. Várható legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet 0—plusz 3, legmaga- •abb nappali hőmérséklet szerdán 3-6 fok között. Éppen a nagyszabású kulturális szemle — amely ápr. 4-ig tart — nyomán új öntevékeny művészeti csoportok alakultak, újabb lendületet kapott a kulturális munka. A szemle helyes lebonyolítása érdekében jelentkezzenek a művészeti csoportok írásban is és a jelentkezési ívéket juttassák el a kiadott útmutató szerint rendeltetési helyükre! moszómákban, az átörökítő anyagban, hogy az utódok jelentősen különböznek elődeiktől. Az így megváltozott faji jellegek aztán sok esetben egészen új növényekkel és állatokkal lepik meg a kísérletező tudósokat. Korcsokat és óriásokat szülnek, de olyan is akad közöttük, amelyeknél haszonnal jár az öröklött tulajdonságok megváltoztatása: utódaik erősebbek és ellenállóbbak lesznek. Ezeken a farmokon a szakértők két módon gyorsítják a természet munkáját: erős mesterséges sugárzással és az ennek a következtében előállt megváltozott növények meg- válogatásával. Ezek közül kiválasztják a legmegfelelőbbeket és ezeket tovább termesztik. Azt, amit a természetes fejlődés ezer év alatt tesz meg, ők megcsinálják egy év alatt. A radioaktív sugárzas természetesen különféle módon hat a növényekre. Az így előállt változások is különbözők, további kísérletezésre alkalmasak. Az ily módon megváltoztatott és kitenyésztett növények között például vannak olyan barackfajták, amelyek 9—10 nappal előbb beérnek mint egyébként, de vannak olyanok is, amelyek csak három héttel később szüretelhetők. Ez óriási jelentőségű dolog, mert eddig sok barack kárbaveszett amiatt, hogy nem tudták időben leszedni. Atomfarmok! Szalántán, Pogányban, Fel- sőszentmártonban és másutt tehénnel szántják a földet. Ugye érezni a nagy szakadékot?! Egy parasztember mesélte el a következő történetet. Az eset akkor történt meg vele, amikor a Szovjetunió egymásután küldte a világűrbe az emberi akarat, tudás diadalának jelképét a szputnyikokat. „Szedegettem össze a krumplit a mezőn, csak úgy, a kezemmel túrtam a földet, hogy semmi se maradjon bent. És önkénytelenül figyeltem az eget, mert a rádió jelezte, hogy azon a napon fog áthaladni felettünk a szputnyik. Tudtam, hogy nem láthatom világos nappal, de azért kerestem a szememmel. És arra gondoltam: milyen hatalmas gépek vannak, én meg kézzel szedegetem ösz- sze a krumplit. Elment a kedvem az egyéni gazdálkodástól. Elavult ez már...” Ezt mondta ez a parasztember. Igaza volt. Elavult már az egyéni gazdaság, a kisparcella karója gátat szab a gépeknek, a technikának, a tudománynak. Hat ezert írunk a termelőszövetkezetekről. Azért, hogy felébresszük a paraszt emberben a felelősséget és megmutassuk neki a jövőt, azt, hogy mit kell tennie ahhoz, hogy jobban, könnyebben élhessen. A falvakban új szövetkezetek alakulnak. Kiszedik a határkarókat és gépek dübörögnek a földeken. A parasztok egyre jobban érzik, tudják: nem lehet a fejlődést megállítani, sőt nekik is segíteniük kell e fejlődés meggyorsításában. Segíteniük kell még hozzá úgy, hogy szabaddá teszik az utat a gépek, a tenchika. a tudomány előtt. Szalai János Kultúrterem épül társadalmi munkával Nagyárpádon Alig öt terre van Nagyárpád. Kulturális szempontból sajnos nem áll ilyen közel Baranya „fővárosához“. Ennek pedig az egyik oka, hogy nem volt kultúrháza, amely méltó fóruma lett volna a község művelődésének. Egyedüli szórakozási lehetőség a mozi volt. Ha tehát szórakozni, művelődni akárki lomé- kola épületében, akik Pécsett a Pécstől amelyet már nem Bőrgyárban és más lehetett tanítási célra használni. Hang János pedagógus vezetésével a kiszisták nekiláttak a terem átépítéséhez. A városi tanács népművelési osztálya húszezer forintot adott az építkezéshez szükséges anyagok megvásárlásához. Az összegből vásárolü zeniekben dolgoznak, de fizetésnélküli szabadságot vettek ki, hogy részt vehessenek a kultrúterem építésénél. A szilveszteri műsorukat már az új teremben szerették volna megtartani, de nem kaptak meg időben minden ... .... anyagot. A tavasziak a szükséges ge- sza] ^ néhánjr ____________ randákat, téglát, métertó'még wv‘íta k a fiatalok, ak- mfszet> cementet és akarják a kulkar Pécsre kellett m csi^frn?’ V1^’ túrtermet, színpadot gítóberendezésre is & a futotta a pénzből. hoz sziikségeK vetítő Az átépítsél mm- íülkét te ^ ké_ den munkát, a szakmunkát is vés, ács, KlSZ-fiatalok vállalták. A társadalmi munka értéke megközelíti a negyvenezer forintot. bejárni. Utazni pedig nem mindenki szeret, mégha csak húsz-harminc percnyi útról is van szó. A nagyárpádi KlSZ-fiatalok lelkes összefogásából új objektuma születik most a kultúrának. Volt egy öreg tanterem az is_ , „ szítik él. Úgy ter(Kornu- vezik hogy jövő stDj a elején parkosítVamnak fiatalok, sításhoz. ják a kultúrház és az iskola környékét. Már meg is ígérték nekik, hogy több ezer díszcserjét kapnak a parkoTízmillióval több tégla 1960-baa Megvalósítás útján az ÉM Téglagyári ES jövő évi műszaki fejlesztési terve — Éj gépek, üzemek rekonstrukciója — Szárító• színek építése kezdődik Az ÉM Baranya megyei Téglagyári Egyesülésének dolgozói ebben az évben 77 millió téglát égettek. Tervük ugyan 66 milliót írt elő, de a kongresszusi verseny eredményeképpen 11 millióval többet tudtak előállítani. A következő esztendő, 1960 azt a feladatat rója az egyesülés dolgozóira, hogy kb. 10 millióval több téglát gyártsanak le, mint 1959-ben. A meglévő gépekkel, az üzemek jelenlegi kapacitásával nehezen lenne biztosítható a 15 százalékkal emelkedett tervek teljesítése, éppen ezért fokozott gondot fordítottak a jövő év műszaki fejlesztési tervének elkészítésére, a műszaki fejlesztési program megvalósítására. Segítette ebben őket az Építüsügyi Minisztérium is, több millió forint beruházási hitel nyújtásával. Az elmúlt hónapban már leálltak a Biztos megélhetés Ha valahol, hát falun alaposan gyökeret vert a magántulajdon. Nemcsoda, hisz évtizedeken keresztül, a múlt rendszerben azt látták, tapasztalták a parasz tok, hogy akinek nem volt saját földje, saját gazdasága, azt ide-oda csapkodta a sors, nem is vették emberszámba Akinek volt egy kis földje, annak volt támasza, rangja. S minél több volt a vagyona, annál nagyobb volt a támasza és a rangja is. Mostanság sok középparasztban él a kétség: „Vajon biztos támaszom lesz- e a közös vagyon? Ez a kérdés gyötörte azt a középparasztot is, akiről az alábbiakban szó lesz. Ennél a középparasztmí! is jártak a népnevelők és a beszélgetés a következőképpen zajlott le. — Tudom, ma mindenki a szövetkezetről beszél. Mi sem lennénk ellene. De képzelje el eddig rengeteget dolgoztunk, földes a szobánk, nem öltözködtünk rendesen, mindent beleöltünk a gazdaságba. Igen szépen fejlesztettük. Most vigyüs. a közösbe? — Nem mernék ide jönni, ha nem tudnám biztosan, hogy jó az, amit ajánlunk. Tíz holdjuk van, igaz? Nos kiszámítottuk, ha mindenki belép a tsz-be, ennél valamivel több föld haszna jut egy-egy családra. A helybeli termelőszövetkezet többet termel tíz holdon, mint maguk? — Már jól megy nekik a termelés. — És a tsz-ben kevesebb a 10 hold terhe, adója, mint a maga tíz holdjáé. Hát nem érdemes akkor a közösben dolgozni’ Még valamit: három lova van. Hát azért földes a szobájuk, azért nem tudnak rendszeresen ruhát vásárolni, mert az a három ló megeszi a hajukat is. — Megeszi ám, — szólt közbe az asz- szony — éppen így van. De az uram ragaszkodik hozzájuk. — Amennyi pénzt kapnának a termelőszövetkezettől a jószágokért, azon nagyon szépen felöltözhetnének, ami maradna félretennék. Ha annyit dolgoznának, mint eddig, őszszel legalább 25 000 forint részesedést kap nának a szövetkezettől, hiszen tudják, hogy a tagok nagy része az idén még ennél is többet kapott. A háztáji gazdaság is adna 5—6000 forintot: szépen elkezdhetnék az új ház építését. — így nem is lenne rossz — szólt közbe megint az asszony. — Itt a belépési nyilatkozat. A tsz-el- nöke küldött magukhoz. — A Lajos? Tudja ő, hogy az én uram keze aranyat ér. Tudja ő, hogy kihez kell küldeni. — írja alá, Gyula bátyám! — Ha az elnök küldött, akkor holnap reggel felkeresem őt és a szeme láttára aláírom... És Gyula bácsi rrias nap aláírta a belépési nyilatkozatot. Mindennapos történet ez. Mindennaposak az ilyen beszélgetések az agitátorok és a parasztok között. A paraszt emberek egyre jobban látják; hisz a maguk községében is találkoznak nyugdíjas parasztokkal, hisz a saját falujukban is kapnak föld járadékot a bevitt föld után... Látják és tapasztalják, hogy ebben a rendszerben nem a saját föld szabja meg a paraszt ember rangját, helyét, hanem az, hogy ki hogyan és mennyit dolgozik. Szaporodnak a tsz- nyugdíjasok és a kormány most újabb rendeletén dolgozik Olyan rendeletén amely biztosítja a szövetkezetbe lépő öregek megélhetését Mindezt látják a parasztok is és egyre jobban érlelődik meg bennük az a gondolat: Magyarországon a népi hatalom idején — csakis ekkor — nincs értelme a magángazdálkodáshoz való ragaszkodásnak, mert a közös vagyon biztos támasz, biztos megélhetést jelent, a közös vagyont soha ki nem húzhatták a parasztok láb-i alól. az rendszeres, biztos jövedelmet jelent. nyersgyártással és hozzáfogtak a téli gépjavításokhoz, az üzemek berendezéseinek felújításához. Ebben az évben is igénybe vettek önköltségcsökkentő hiteleket és saját erőből is számos felújítási munkát végeztek el, de olyan komoly összeget, mint 1960-ban, még egyik évben sem kaptak a műszaki fejlesztéshez. A siklósi téglagyár újjáépítése Legjelentősebb beruházási összeget a termelő üzemek közül a Siklós I. téglagyár kapja a következő esztendőben. A Siklós I. téglagyár két- három éven belül az ország egyik legjobban gépesített téglagyára lesz. Az NDK-ból egy teljesen új présház érkezett, automata berendezés, amit Siklóson szerelnek fel. Az automata berendezés előnye, hogy mennyiségileg a jelenlegi termelés kétszeresére lesz képes, s bármilyen lyukasáru gyártására beállítható. Megkönnyíti a dolgozók munkáját, mert kezelése egyszerű, nem kíván nehéz fizikai megerőltetést. Míg azelőtt a géptől való elszedóstől a szárítóhelyen történő lerakodásig a régi rendszerű üzemekben 15 kocsitoló. 6 lerakó, 2 elszedő, 1 állványkezelő, tehát kb. 24 ember kellett, addig a Keller rendszerű üzemekben már csak 10—11 személy, a Siklóson felszerelt automata üzem- beállásával mindössze 1 felügyelő és 2 tolópadkezelőre lesz szükség. A fejlett technológiával történő téglagyártás tehát az emberi erőt is kíméli, csökkenti az önköltséget és fokozza a termelékenységet. 2500 iolyőmítíT szárílószín 1960-ban kétezer folyóméter vasbeton szárító izint is építenek, hogy a szárítókapacitást fokozzák. Különösen szembetűnő volt a kemencék és a szárítók kapacitáskülönbözete Dunaszékcsőn és a két siklósi téglagyárban Míg a kemencék Dunaszékcsőn 11—12 millióé tervet is teljesítettek volna, a szárítók csak 7—8 millió tégla gyártását tették lehetővé. Ezt az aránvtalanságot kívánják a jövő esztendőben megszületni. A siklási téglagyárak fejlesztésénél már gondolnak a pécsi téglagyárak kiesésére, amikor is földterület hiányában azok már nem tudják feladatukat ellátni. Az új gépi berendezések a lyukasáru termelése mellett lehetővé te-zik a cserépgvnr- tésia való áttérést >s. ha a népgazdasági érdek megkívánja. A belső anyagmozgatás gyorsítása és költségeméit csökkentése érdekében 1960-ban az eddigi hét nyersolajmotoros vontató „kuli”-n felül még hetet szereznek be, ami a kézzel végzett nehéz fizikai munkát helyettesíti. Hidason a kemencék kapacitását kívánják növelni a huzatrendszer átalakításával, ami lehetővé teszi kb. 25 százalékkal több tégla égetését, két másik üzemben a préseket vált umszekrényekkel egészítik ki, hogy a sajtolt anyagból a bezáródott levegőt kivonják. A nyerstégla masszája így képlékenyebb, szívósabb lesz és alkalmasabbá válik lyukasáru gyártására. Gyorségetés, lejlett technológia Az ÉM Baranya megyei Téglagyári Egyesülés országos szinten is az elsők között fejlesztette ki a gyorségetés módszereit. Már a korábbi időkben is kísérleteket folytattak az elégetésre- kerülő szénnek a nyersárut>a történő bekeverésével. Értnek az eljárásnak előnyeiről meggyőzte őket, hogy a tégla minősége jobb lett, a kalóriahordozó egyenletesebben oszlott el a térben, nagyobb tűzszelvényt lehetett elérni. 1960 márciusában a pécsi szénbányánál palaőrlő berendezést helyeznek üzembe, mely az 1500 kalóriatartalommal rendelkező, azelőtt használhatatlan palát 0,2 milliméter szentnagyságú anyaggá örli. A mohácsi téglagyárakban 1959-ben végzett kísérletek bizonyították, hogy ennek az anyagnak a nyerstéglába való bekeverése kiváló minőségű téglát ad, ha 1000 darabhoz 250 kilogramm őrölt palát kevernek. A kisebb gépesítési eljárások is a szén bekeverési techr nológiáját segítik majd. Több üzemben szekrényes adagolókat helyeznek üzembe, ahol a szén mennyisége automatikusan igazodik a földadago’ás- hoz. A szállítószalagok szaporításával a lapátolás munkáját akarják minél több helyen kiküszöbölni. Az ÉM Baranya megyei Téglagyári Egyesülés dolgozóira nagy feladatok hárulnak az elkövetkezendő esztendőben. Nem kevesebb, mint 19 millió téglát kell égetniök az 1959-ben elért mennyiségen felül. A következő év gazdag műszaki fejlesztési programja hozzásegíti ugyan őket a tervek teljesítéséhez, de a beruházásokon felül Is rendszerás újításokkal, korszerű.-:! tűsek - kel kell törekedniük a téala- gyártás könnyíté éré a téglagyárt ás termelékenyséeének fokozására. Szül« Isivé*
