Dunántúli Napló, 1959. december (16. évfolyam, 282-305. szám)

1959-12-23 / 301. szám

VILÄG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! DUNÁNTÚLI , NAPLÓ A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BARANYA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÄCS LAPJA XVI. ÉVFOLYAM, 301. SZÁM ÄRA: S0 FILLÉR DECEMBER 23. SZERDA Hirics is termelőszövetkezeti község Néhány héttel ezelőtt még csak páran gon­dolkodtak úgy Hiricsen, hogy többre menné­nek, ha felhagynának a régi kisparcellás gaz­dálkodási móddal és helyette nagyüzemi gaz­dálkodást folytatnának. A gondolat egyre népszerűbb lett cs mind többen csatlakoztak j hozzá azzal, hogy aláírták a belépési nyilat­kozatokat. Hamarosan az egész község úgy határozott: az egész község egy szövetkezetbe tömörül és Hirics határát is egybe szántják ezentúl. A hiricsiek néhány nap múlva űrTcgtartják az alakuló közgyűlésüket, ahol megválasztják a vezetőséget. A helyes arány Megnyílt az SzKP Központi Bizottságának plénuma Minap egy kisebb üzemben jártunk és az 1960-as esztendő terveiről beszélgettünk a ve­zetőkkel és dolgozókkal. Azt mondták: keveslik a jövő esz­tendő beruházási összegét, ke­veslik azt a közel 350 ezer fo­rintot, amit előreláthatólag kapnak. Többet szeretnének, hogy új épületet emelhessenek a magasba, hogy nagyobbat léphessenek a jövőbe, Aztán máshol is hasonló szándékkal éltek, nagyobb gyárban, nagyobb igényekkel. Nézzük meg hát, valóban kevés az az összeg, amit me­gyénkben erre a célra költöt­tünk 1959-ben? Ha átlapozza valaki a kimutatásokat, sze­mébe ötlik, hogy ebben az év­ben több mint egymilliárd fo­rintot fordított a népgazdaság Baranya megye iparának fej­lesztésére, különböző v-''""hí­zások finanszírozására. Mi is készült el, mi valósult meg 1959-ben megyénkben? Talán elsősorban az új hő­erőművel büszkélkedhetünk, ahol az 1959-ben végzett mun­kák eredményeképpen tegnap indult be az első gépegység és ad áramot az országos háló­zatba. Befejeződött a mohács— pécsi vízvezeték építése is, amely 160 millió forintba ke­rült. Próbaüzemeltetés után rendes termelésre tért át idén a Hidasi Magasnyomású Bri­kettgyár és a Mohácsi Farost- lemezgyár is. A második lép­cső sok milliós beruházása is elkezdődött és most áll kivi­telezés alatt. A komlói és pé­csi széntrösztnél kb. 280 mil­lió forint értékű épület, gép ég egyéb berendezés gazdagította ebben az évben az üzemeket, 16 millió forint értékben szin­te teljesen új telepet épít a Pécsi Cementáruipari Válla­lat. A kokszművek rekonstruk­ciójára ugyancsak sok-sok miilió forintot fordít államunk. A Pécsi Kesztyűgyár is épü­letekkel gyarapodott sok más vállalattal együtt Elkészültek olyan kisebb be­ruházások is, mint például az Albertfalva Vegyigyár üzemátalakítása, István-aknán kötélpálya-építés, üzemeink­ben utak építése, villanysze­relési munkák és hasonlók. Fel sem léphetünk olyan igénnyel, hogy felsoroljuk, mennyi mindennel gyarapo­dott Baranya megye ipara eb­ben az esztendőben. Nincs olyan üzemünk, még a legki­sebb ktsz sem, amely ne ka­pott volna valamit ettől az év­től, ne lépett volna előre. Talán ezért is jelentkezik egy-egy üzemben bizonyos tü­relmetlenség, további nagyobb beruházási összegek igénylé­séhez. Am, az 1959-ben elköl­tött több mint egymilliárd fó­rint mögé is érdemes nézni. Vajon az üzemekben építési célokra fordított beruházások hány százaléka térül meg rö­vid időn belül a népgazdaság számára, hány százaléka szol­gálja a közvetlen termelés igényeit? Építési beruházá­saink közül a legtöbb meg­felel ennek a gazdasági köve­A veszprémi vegyipari egye­tem analitikai tanszékén az atomenergia bizottság, áz Egészségügyi Minisztérium es a munkásegészségügyi intézet szakértői átvették az ország egyik legkorszerűbb izotóp­laboratóriumát. A több mint egymillió forintos költséggel felszerelt kísérleti termekben telménynek, azonban előfor­dul az is, hogy egy-egy válla­latnál túlméretezik az építési beruházásokat és kevesebbet fordítanak a termelés korsze­rűsítésére, gépek beszerzésé­re, a technológia javítására. Pedig, ez legjobb módja to­vábbi összegek képzésének az államháztartásban, még na­gyobb mérvű beruházások számára. Nagyon helytelen dolog, ha egy üzemben milliós költsé­gekkel felépítenek egy épüle­tet, ami tágas, szép tiszta és korszerű, de ugyanakkor a benne végzett termelési mű­veletet elavult gépparkkal, régi módszerrel folytatják; Az 1959-es gazdasági év be­ruházásai azt is mutatják, hogy megyénkben kevés a gé­pi beruházás, a többi beruhá­zási tételhez viszonyítva és ez természetesen kihat a terme­lékenység alakulására is. Fock Jenő elvtárs pártunk VII. kongresszusán előadói be­szédében kitért ezekre a kér­désekre. , v s, A gyakorlatban általában az a hibás szemlélet érvényesült — mondta Fock elvtárs —, amely úgy látta, hogy a termelést elsősorban új üzemek, új gyárak létesí­tésével lehet bővíteni. Az új üzemekbe, új gyárakba azonban általában nein a leg­korszerűbb gépek kerültek és így a technika, technológia nem fejlődött, a termelékeny­ség sem, vágy nem kielégí­tően.” Kétségbe vonhatja-e -valaki, hogy ilyen hibák megyénkben is előfordultak? Kétségbe von­hatja-e, hogy a termelékeny­ség lassú émelkedése, ugyan­akkor a munkáslétszám gya­rapodása nem függ össze az építési és gépi beruházások részarányával? Nem az egy- egy üzemre jutó beruházási összeg kevés tehát, hanem felhasználásában kell keresni a hibát. A Cementáruipari Vállalat pécsi telepének re­konstrukciója, a szép új épü­letek például nem töltik be hivatásukat akkor, ha a mun­kásasszonyoknak az elavult régi présgépek mellett kell dolgozniok. Feltétlen szüksé­ges, hogy felettes hatóságuk az építmények elkészültével azonos időben biztosítsa kor­szerű berendezések, gépek, az automatasor beállítását is. Másképp a közel 16 millió fo­rint összeg nagyon hosszú idő alatt térül csak meg és a be­ruházás kevésbé fizetődik ki. Nem eshetünk abba a hibá­ba, hogy az új épületek indo­kolt létesítése ellen emeljünk szót, és a termelékenység nö­velésének, az új gépek beszer­zésén felül is rengeteg mód­szere kínálkozik még megyénk üzemeiben. A helyes rész­arány kialakítása azonban feltétlenül egyik módja annak — ha már beruházásról van szó —, hogy könnyebben való­síthassuk meg a párt VII. kongresszusán iparunk számá­ra javasolt feladatokat, a má­sodik ötéves terv alapjai sike­res lerakásának érdekében. Szöts István zsilípszerűen elhelyezett öltö­zők, fürdő és fertőtlenítő he­lyiségeken át vezetnek a kü­lönleges szigetelőanyagokkal védett folyosók. A vegyészek védőöltözetben kezdenek mun­kához. A nagyobb készülékek­kel ellátott laboratóriumban nagyjelentőségű kutatómunká­hoz kezedenek az egyetemi ta­nárok; Moszkva (TASZSZ) Nyikita Hruscsov, az SZKP Központi Bizottságának első titkára ked­den a Kremlben megnyitotta az SZKP Központi Bizottsá­gának plénumát. A plénum összegezi, hogyan teljesítették a mezőgazdaság területén a hétéves terv első évének ter­veit és megvitatja a szovjet földművelés és állattenyésztés további fejlesztésének felada­tait. A plénumra meghívták a mezőgazdasági termelés élen­járó dolgozóit, az ipar, a tudo­mány képviselőit. Az első ülésen Dmitrij Pol- janszkij, az OSZSZSZK Mi­nisztertanácsának elnöke mon­dott beszámolót. Dmitrij Pol- janszkij beszámolójában beje­lentette: Az OSZSZSZK-ban 1959- bén 4,2 milliárd púd szemes terményt takarítottak be, 1360 millió púddal többet, mint az utóbbi öt év évi átlaga volt a szűzföldek .művelés alá véte­lét megelőzően (1 púd: 16,38 kiló). Bekapcsolták az erőmű első gépegységét Tegnap reggel hat órakor bdcapcsolták as erőmű első Í32 megawattos gépegységét. A szakemberek 24 árán ke­resztül igen sokoldalú meg­figyeléseket és méréseket végeztek, S ha ezek megfe­lelő eredménnyel járnak, akkor szerdán megtörténik az ünnepélyes átadás. Az erőmű egyébként csak 1960 január elején kapcsolódik majd be az országos háló­zatba. A régi időkre emlékező öreg­emberek mondják: a világ vál­tozásával az időjárás is más lett az utóbbi évtizedekben. Az ő gyermekkorukban kará­csonyra már derékig érő hó és farkasordító hidegek Vol­tak, manapság pedig ami kis tél van, az is csak tavasz felé érkezik, mikor már nyílani kellene kifelé az időnek; A meteorológiai intézetben dr. Benkő Zoltán, a távprognózis osztály vezetője elmondotta, hogy az Öregek igazát bizo­nyítják a hivatalos feljegyzé­sek is: Általános megállapítás, hogy például az Északi-sarkon, az örök jég határa, az utóbbi fél évszázad alatt, több száz kilo­méterre visszahúzódott a sark­pont felé. Az időjárás enyhü­lésére jellemző továbbá, hogy a december hovatovább őszi hónappá vált, s a tél a február végi, márciuseleji időszakra to­lódott át. A hazai feljegyzések tanúsága szerint például az utóbbi száz év első felében még 22 volt a hideg decembe­rek száma — amikor a havi középhőmérséklet fagypont alatt volt —- az utóbbi félév­században pedig már csak hat december érdemelte ki a „téli” rangot. Legutóbb 1948 évzáró hónapja volt hideg. A legutób­bi 5* év decembereinek átla­Az év első 11 hónapja alatt a köztársaságban a hústerme­lés több mint 33 százalékkal, a tejtermelés 13 százalékkal növekedett a múlt évihez vi­szonyítva. Az államnak 4,3 millió tonna húst adtak el, 1 244 000 tonnával többet, mint tavaly. Poljanszkij kijelentette, hogy az orosz föderáció kolhozai és szovhozai lényegesen megerő­södtek és zömükben ma már tehetős nagygazdaságok. En­nek egyik bizonyítéka ,hogy a falvaikban páratlan lendü­Blaha Béla főtitkár előter­jesztette az elnökség beszámo­lóját a bányászat 1959. évi termelési munkájáról és 1960. évi feladatokról. Kiemelte a termelési értékben elért 27,5 százalékos túlteljesítést és az egy százalékos vállalással szembeni 3,4 százalékos ön­költségcsökkentést. — A kongresszusi munkaver­seny egyik legfontosabb ta­nulsága számuűkra az — mon­dotta, — hogy az éves válla­lások rendszere bevált. Emlé­keztetett ezután arra, hogy a hetedik pártkongresszus meg- határozata az ipar fejlődé­sének ütemét és ennek értel­mében az energiahordozók termelésének meg kell előz­nie, illetve minden tekintet­ben ki kell elégítenie az ipar gos hőmérséklete másfél fok­kal emelkedett, a márciusok azonban csak fél fokkal váltak hidegebbé. A meteorológusok szerint a következő napokban lassú, fo­kozatos lehűlésre kell számíta­nunk. Valószínűleg hamaro­san téliesre fordul az idő: az esők, havasesők, havazásra váltanak át. így lehetséges, hogy az idén fehér karácso­nyunk lesz. A Pécsi Szénbányászati Tröszt és minden üzeme már befejezte 1959. évi tervét. Az éves tervek befejezését az él­üzem Vasas-bánya és a Béke- akna dolgozói kezdték meg de­cember 10-én, majd 14-én a tröszt és András-akna, 15-én Széchenyi-akna és Pécsbánya, valamint Szabolcs, 18-án pe­dig István-akna következett. „A legjobb bányakerület“ cí­met és a vándorzászlót ez év­ben nyolcadszor ismét az él­üzem Vasas-bánya dolgozói nyerték el a pontértékelés alapján. A decemberi termelési ered­mények állása is azt bizonyít­lettel építik a gazdasági he­lyiségeket, a kulturális és szo­ciális rendeltetésű épületeket. A beszámoló szerint hét év alatt több mint kétszáz mil­liárd rubelt költenek erre a célra. A szóbanforgó időszak­ban a falvakban ötmillió la­kóházat építenek, háromszor annyit mint az előző hétéves időszakban. Poljanszkij elmondotta, hogy az OSZSZSZK kolhozai és szovhozai az idén további 73 000 traktort, 33 000 kom­bájnt és sok más gépet kap­szükségletét. Ezért 1960-ban a szénbányászat mennyiségi ter­ve 1950-hez viszonyítva 4,7 százalékkal növekszik. Az így 26 millió tonnára növekvő széntermelés sem fedezi teljes egészében az igényeket. A népgazdaság számít tehát ar­ra, hogy a dolgozók a verseny segítségével 1960-ban is túltel­jesítik a tervet, főképpen a jó minőségű barnaszénből és feketeszénből. . Ezek az előirányzatok reá­lisak és teljesíthetők, de csak erőteljes műszaki fejlesztéssel. A bányászat az utóbbi évek­ben jelentős eredményeket ért el ezen a területen, az ered­ményekkel azonban nem lehe­tünk teljes mértékben elége­dettek. A pártkongresszusnak a műszaki színvonal emelésé­re vonatkozó határozata foko­zottan vonatkozik a bányá­szatra. A rakodás gépesítését például a második ötéves terv­ben a jelenleginek négyszere­sére kell emelni. A trösztök legfontosabb feladata most az, hogy nagy gonddal készítsék el az 1960. évi műszaki fej­lesztési terveiket. Nagyobb súlyt kell helyezni az önköltségcsökkentésre is. A szakszervezeti szervek fordít­sák minden erejüket ennék a munkának a támogatására. Legközvetlenebb feladatunk, most, hogy a verseny lendüle­tének továbbfejlesztésével biz­tosítsuk 1960-ban az első ne­gyedévi terv teljesítését, illet­ve túlteljesítését, mert írttői ja, hogy az élüzem Vasas-bá­nya dolgozói megálltak helyü­ket a kongresszusi versenyben. December 10-ig Vasas-bánya 106,3 százalékra, Pécsbánya 104,1-re, Szabolcs-bánya 104-re, a Pécsi Szénbányászati Tröszt 104,6 százalékra teljesítette de­cemberi tervét. A pécsi bányászok tovább folytatva a kongresszusi ver­senyt, most arra törekednek, hogy év végéig minél több sze­net adjanak terven felül a népgazdaságnak, megszilárdít­sák azokat az eredményeket, amit "’-tig már sikerült ebben az évben elérni»’ Mongol ajándék Magyarországnak 1959. áprilisában dr. Mün- nich Ferenc vezetésével ma­gyar párt- és kormánykül­döttség tett látogatást a Mongol Népköztársaságban. A küldöttség meglátogatott egy termelőszövetkezetet is, amelyet ez alkalomból „Ma­gyar—Mongol Barátság” Ter­melőszövetkezetnek neveztek el. A napokban Ohnij Hand- zsav, a tsz brigádvezetője, a mezőgazdaság élenjáró dolgo­zója és Handin Gurzsab ál­latorvos Budapestre érkeztek és átadták a mongol kor­mány által a magyar küldött­ségnek ajándékozott két te­vét. A tevék a Fővárosi Al- latkert állományát gazdagít­ják. füg-», milyen ütemben hala­dunk előre egész esztendőben. Hangoztatta végül a főtit­kár, a megnövekedett felada­tok végrehajtása során nagy gondot kell fordítani a dolgo­zók egészségére és testi épsé­gének védelmére, a munkakö­rülmények állandó javítására, a biztonságosabb munka meg­teremtésére. Czottner Sándor nehézipari miniszter felszólalásában meg­elégedéssel állapította meg a beszámolóból és a vitából, hogy a szakszervezet mind többet törődik a termelés gazdasági és műszaki kérdéseivel. Az idei lendületes termelést 1960-ban úgy kell folytatni, hogy zökke­nő ne következzék be. A ter­melékenység, a termelés és a műszaki fejlesztés állandó, egyenletes emelését egy pilla­natra sem szabad szem elől téveszteni az új esztendő ele­jén sem, mert csak úgy tu­dunk jól felkészülni a máso­dik ötéves tervre, ha a terme­lékenység és a termelés egy pillanatra sem torpan meg. A műszaki színvonal ma már nem szóbeszéd a bányászat­ban, hanem eleven valóság. De sok hiba van még. A jól bevált Kóta-féle kis felrakó gépek nagyrészét például nem használják. A műszaki fejlesz­téshez hozzátartozik az is. hogy az ilyesmibe ne nyugod­junk bele, becsüljük meg job­ban a gépeket és ne engedjük azokat könnyelműen félredob­ni. Másik fontos dolog: állan­dósult mozgalmat kell kezde­ményezni a bányamunka biz­tonságának előmozdítására a bányászok egészségének védel­mére. . Szovjet tudósok leszerelési felhívása Moszkva (TASZSZ). Szovjet közgazdászok, filozófusok, tör­ténészek gyűlést tartottak a moszkvai Világgazdasági és Nemzetközi Politikai Intézet­ben. Az egybegyűltek felhívás­ban fordultak a világ tudósai­hoz. „A tudósok szent köteles­sége — mondja a felhívás, — hogy minden erejüket latba vessék az általános és teljes leszerelésért. Nem tűrhetjük, hogy egy ostoba véletlen há­borút robbanthasson ki. Nem engedhetjük meg emberek tíz­éi százmillióinak értelmetlen és barbár elpusztítását, váro­sok és kulturális értékek le­rombolását. A tudósok és a jóakaratú emberek közös erő­feszítéssel hárítsák el az em­beriség felől a radioaktív fér* tőzés borzalmas veszélyét“» Elkészült az ország egyik legkorszerűbb izotóplaboratóriuma ■■ ......­Fo kozatosan hidegebbre fordul az idő Eltolódott a téli időszak tak. j Az 1960. évi feladatokról tanácskozott a bányászszakszervezet vezetősége A Bányaipari Dolgozók Szakszervezetének Központi Ve­zetősége kedden tartotta ez évi utolsó ülését. Résztvett a ta­nácskozáson Czottner Sándor nehézipari miniszter, Herczeg Károly, az MSZMP párt- és tömegszervezeti osztályának munkatársa és Varga György, a SZOT titkára is — .......... ...........■ Ny olcadszor nyerték el „n legjobb bányakerület“ elmet a vasasiak

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom