Dunántúli Napló, 1959. december (16. évfolyam, 282-305. szám)
1959-12-22 / 300. szám
W59 DECEMBER 22. NAPLÓ Xaricstnyi műsor a rattan is leleráió'an December 24-én és a három karácsonyi szünnapon sokrétű műsort sugároz a rádió és a televízió. A rádióban december 24-én délután mindkét adón több gyermekműsor hangzik el. A zenei osztály a Népek karácsonyát mutatja be. December 25-én délelőtt az Ifjúsági Rádió műsort sugároz az édesanyáknak. Délután Verdi Trubadúrját közvetiti a rádió, s ez egyúttal a rádió új operafelvételének bemutatója is lesz. A Petőfi adón a Twist Olivérből készült ifjúsági rádiójáték első része hangzik el. Az esti órákban zenés riportműsort ad, 20,10 órai kezdettel pedig színes ünnepi mellékletet nyújt hallgatóinak a rádió. December 27-én a Peer Gynt-öt, s a János vitéz rádióbemutatóját közvetítik. Több nagy külföldi zenei fesztivál egyes hangversenyeire elvezeti hallgatóit a rádió, s számos más, színvonalas komoly zenei műsort ad. A televízió december 25-én többek között Kaleidoszkóp címmel sugároz szórakoztató műsort a világ különböző részeiből. Másnap az Állami Bábszínházból az Ezüstfurulya című műsort, a Blaha Lujza Színházból a Bástya- sétány 77. című operettet közvetíti és bemutatja közönségének a Ha a világon mindenki ilyen volna című francia filmet. Vasárnap, december 27-én délelőtt vidám gyermekrevűt közvetít Berlinből, este pedig átveszi a Prágai Televízióból Puccini Bohém életének etúdióválto- zatát. A tudomány a gyakorlatban kamatozik Látogatás a Dél-dunántúli Kutatóintézetben Karácsonyi csúcs! rgolom az iíz elek en Novobátzky Károly elvtárs akadémikus, pártunk VII. kongresszusán a tudomány és a gyakorlat közötti szoros kapcsolat problémájáról szólva, többek között kijelentette: „A tudomány nem lehet lomha uszály, amelyet külső erők vontatnak, ellenkezőleg, éppen a tudománytól várja a társadalom, hogy szocialista hittel fűtött motor legyen.” Pécsett székel a Magyar Tudományos Akadémia Dunántúli Tudományos Intézete. Hogyan segíti a Dunántúli Kutatóintézet, illetve Tudományos Intézet a szocializmus építését, hogyan felel meg azoknak a követelményeknek, amit pártunk vezetői és Nobobátzky Károly akadémikus is előadásiakban, felszólalásukban a VII. kongresszuson ismertettek? Hogyan alakítja 3d a közvetlen gyakorlattal, az élettel való kapcsolatát a Dunántúli Tudományos Intézet? Ezekről a kérdésekről beszélgettünk dr. Szabó Pál Zoltán elvtárssal, az intézet vezetőjével. A burzsoá irányzatok bírálata A Szervezeti Szabályzat szerint a Magyar Tudományos Akadémia Dunántúli Tudományos Intézetének alapvető feladata a földrajzi és történeti tudományok többféle ágazatának művelése és továbbfejlesztése. Munkálkodásuk közben sokoldalúan tanulmányozzák, főképp Dunántúl területén, a természeti és társadalmi jelenségek elvi és gyakorAx „ 0Unán&cífyi taUfidalmas" bemutatójára készül a vajszlói kultúrcsoport Nagy most az izgalom, s sürgés-forgás az Ormánság „fővárosában“: Vajszlón. Hazánk felszabadulásának tizenötödik évfordulójára hirdetett kulturális seregszemlére készülnek, az Ormánsági lakodalmast akarják bemutatni Az elmúlt években jóformán semmi jelentősebb kulturális rendezvény nem volt a községben. Az egyik nevelő: Bernát Ilona tavaly már elkezdte a fiatalokkal Sásdi Sándor: Nyolc hold föld című darabjának a próbáit, de aztán nem lett belőle semmi, mert a fiatalokat nem tudták összetartani. Ez a megmozdulásuk azonban magával ragadta a község legfiatalabb és legöregebb lakosát is. A tánccsoportnak eddig 18 tagja volt — most negyven. így tehát meg lesz a lehetőség arra, hogy kiválaszszák a legmegfelelőbb embereket a szerepekre; Az Ormánsági lakodalmas prózai részekből, jellegzetes ormánsági népi táncokból és népdalokból áll. A darab ösz- szeállításához hosszú hónapokon át gyűjtötték, kutatták az anyagot, míg végre elkészült a szövegkönyv. A lakodalmas 1801-ben játszódik, s hogy minél hitelesebben megjeleníthessék a kort és az embereket, bejárták az egész környéket, hogy elbeszélgessenek a legöregebb emberekkel, akik még jól ismerték az ormánsági népszokásokat. Egy "hetvennyolc éves csányoszrói néni elmesélte saját lakodalmát, amit majd nagyon jól be tudnak illeszteni a műsorukba. Szorgalmasan gyűjtik a korabeli ruhákat, népviseleti darabokat, amelyek lassan olyanok lesznek az Ormánságban, £M. Komlói Állami Építőipari Vállalat keres azonnali belépésre közgazdasági végzettséggel építőipari pénzügyi gyakorlattal rendelkező iiéflzlinvi előadókat Jelentkezés: Komló, Kossuth u. 13. az. 166 mint a fehér holló, kivesznek mindinkább. Jelenleg van 4000 forintjuk, amit ruhavásárlásra fordítanak, s később, mivel a színjátszócsoport a földművesszövetkezet öntevékeny művészeti csoportja — kapnak néhány ezer forintos támogatást, amit szintén ruhavásárlásra fordítanak. Eredeti formájú cipőket is készíttetnek, már meg is állapodtak a Szigetvári Cipőgyárral; (Hamar) lati kérdéseit. Tudományos kutatásokra épülő javaslatokkal, a burzsoá nézetek, irányzatok bírálatával segítik a szocializmus építését, a terv- gazdálkodás munkáját. Foglalkozik az intézet az ipari munkásság történetével is, a termelési viszonyok fejlődésével, a munkásmozgalmakkal. A gazdasági földrajzi vizsgálatok főleg a népesség, a munkaerőellátottság és a köz- igazgatási körzetek szocialista átszervezésének, tudományos megalapozásának problémakörével foglalkozik. Természeti földrajzi vonalon homloktérben áll a földfelszín mai fejlődésének vizsgálata, a fiatal, illetve mai földkéregmozgások kérdése, a karsztkutatás és ezzel kapcsolatosan főleg a karsztvíz számunkra rendkívül nagy gyakorlati jelentőségű kérdése. összefoglalva a kutatások irányát, az intézet munkáját, megállapíthatjuk, hogy a népgazdaság számára fontos, a Dél-Dunántúlon felmerülő problémák tudományos vizsgálatát végzik. A tudományos anyagot a kivitelező műszaki szervek, üzemek, tanácsok, termelőszövetkezetek hasznosítják. Siklós és Harkány vízellátása A Dunántúli Tudományos Intézet aktív segítséget nyújt Harkány és Siklós vízellátásának megoldásában. A villányi hegységben, a karsztos vízgyűjtő területen mintegy 4 millió köbméter víz szivárog be, amelyből valamivel több, mint 3 millió köbméterre tehető az a vízmennyiség, amely a térszín alatt lassú mozgásban van és része annak a víz- mennyiségnek, amit az Alföldön artézi kutakkal csapolnak meg. A Mecsek hegységben még több, kereken 5 millió köbméterre tehető a vízelszivárgás, mely távoli rétegek felé irányul. Az intézet munkatársai kidolgozták a beszivárgás tényezőit, igyekeznek világos képet alkotni a felszíni és a mélyvizek elhelyezkedésének kérdésében. Behatóan kívánnak foglalkozni a tettyei vízmű termelékenységének fokozásával ÍS; A terii'eti tervezés megsegítése Az éghajlat nemcsak az ember életét, hanem termelő munkáját is befolyásolja. Az éghajlatról, a csapadék és hő- mérsékleti viszonyokról készített tudományos dolgozaton lehetővé teszik a területi tervezés helyes irányba való ki- fejlesztését. A helyi tervezés fejlődése alapot nyújt a későbbiekben arra, hogy nagyobb szocialista körzetek sajátosságaiknak megfelelően tudják perspektívájukat kialakítani. A tudományos megalapozás nemcsak közigazgatási szempontból fontos, hanem a termelés sokféle ágazatának egészséges együttműködésére is kihat. Tudományos vizsgálat tárgyává kell tenni az ipari ágazatok helyes telepítését, kapcsolatban a termelhető nyersanyaggal, de ugyanígy a munkaerővel its. Mindezekhez a Dunántúli Tudományos Intézet segítséget nyújt. A tudomány mint agitációs érv Az intézet munkásságának eredményeit nemcsak a bányászatban, az iparban, a nyersanyagot feldolgozó üzemekben lehet hasznosítani, hanem a mezőgazdaságban is. Nemrégiben azzal a kéréssel fordult az egyik szerv az intézethez, dolgozza ki tudományos alapon egy Baranya megyei kisközség várható fejlesztési lehetőségeit, gazdasági perspektíváját. A dolgozat elkészült és nagyszerű, tudományosan megalapozott dolgok szerepelnek benne, a helyes vízgazdálkodástól kezdve a közös gazdálkodással elérhető eredményekig. A falvak fejlesztésének ilyen távlati perspektívái nyilvánvalóan vonzóan hatnak minden emberre, szeretnék megvalósulását is látni. Á Dunántúli Tudományos Intézetnek szoros kapcsolata van a gyakorlattal, az eleven élettel. Pártunk VII. kongresszusán elhangzottak még inkább arra irányítják a tudományos munkatársak figyelmét, ami szorosam összefügg a szocializmus építésének problémáival. A következő esztendőben még inkább támogatni kívánják Baranya megye, de egész Dél-Dunántúl ipari és mezőgazdasági fejlesztésének munkáját, hisz a tudomány számára csak egyetlen igaz feladat lehet, népünk felemelkedésének szolgálata. Szüts István VALUTA és BOR Ha borról beszélnek a gön- | téri hegy aljában, akkor valutát is kell érteni alatta, ha va- | lutáról esik szó a hivatalos látogatók beszélgetésében, akkor meg bizonyosan borra gondoltak. Mert a kettő összefügg egymással. A göntéri hegy levét Nyugat-Németországba szállítják és ott orvosság lesz belőle. Márpedig ez így, aranyosan csillogó formájában is orvosság. Minden baj ellen használható medicina. S belőle évről évre egyre több lesz. Amikor hat évvel ezelőtt egyszer érdeklődtem, hogy a Siklósi Állami Gazdaságnak mennyi szőleje van itt, csak legyintettek. Kevés. Alig huszonnyolc hold. Most meg ha kérdezem, így felelnek: — Még csak 148 hold. — Még? Hát igen! A városi hegy (az Akasztófa dűlő) mintha egyenesen szőlő számára készült volna valamikor. Volt is benne szőlő, de a filoxéra úgy megritkította, hogy a maradékot már nem volt érdemes kapálgatni. Kivágták mind egy szálig. Aztán lassan a' kaszás is kivágta a gazdákat és maradt a parlag. Ezen trVipít most szőlőt a gazdaság. Negyvennyolc hold új telepítésben olasz rizling, hárslevelű és muskotály várja a tavaszt. Ebből tavalyi telepítés húsz hold, a többit idén tették a földbe. S a tervek igen nagyok, kétszáz holdon telepítenek itt borszőlőt s másik kétszáz holdon — az már a harkányi homokba kerül — csemegeszőlőt ültetnek eladásra. S ha valaki öt év múlva kérdezi, mennyi szőlőt gondoznak a gazdaságban, így válaszolnak: — Az egész ötszáznegyvennyolc hold. Kísérleteztek franciabarackkal is. Decemberben Mayflover, Alekszander és Ford csemetéket ültettek ki húsz holdon. Egy holdra 177 csemete jutott és fogatos művelésre állították be. Eddig a környéken csak elszórtan próbálkoztak francia barack meghonosításával. Ez az első nagyobb tábla, s éppen a gazdaság földjén, olyan helyen, ahol eddig a sziklák között csak a keserű mandula termett. Még az akác is kiveszett innen, de a franciába' racknak kedvező ágyat biztosítanak most. Ennyi szőlőnek, gyümölcsfának víz is kell itt a falu tetején. Ezért a tetőn egy háromezer köbméteres víztartályt építettek és a környéket lebetonozták úgy, hogy a csapadék, hóié mind összegyűlik a tartályban. Innen vezetékeken jut el o víz az ízfejekhez (egy ízfej itt négy-öt holdnyi terület), ahol tíz hektóliteres permetező kád fogadja; S évről évre többet szüretelnek, nagyobb területről, és a göntéri bor akkor forrott ki igazán, amikor valuta formájában beírják a Magyar Nemzeti Bank nagykönyvébe. A Kossuth Lajos utcai „Nagycsemegében” áll már a karácsonyfa, alatta ízléses ajándékkosarakkal. A kosarakat a vásárlók kívánsága szerint állítják össze. Naponta négy, négy és félezer vevőt szolgál ki és közel egymillió forintos forgalmat bonyolít le az Állami Aruház. A legkeresettebb cikkek a játékok, ajándéktárgyak, divatáruk, férfiingek, nyakkendők és a női kötöttáruk. (Foto: ERB JANOS.) Termelőszövetkezeti tag lett Móricz Zsi gmond „boldog ember/#-e Szabolcs megye felső csücskében, Magosliget dolgozó parasztjai valamennyien szakítottak a kisparcellás sziki gazdálkodással. Termelőszövetkezetbe lépett rokonságával, gyermekeivel együtt az e faluban élő idős Papp Mihály is, akiről Móricz Zsigmond Joó Györgyöt „A boldog ember“ című regényének hősét mintázta. Magosligeten ezer hold földön gazdálkodik a Keleti Fény Termelőszövetkezet. Nemzetiségi nőtalálkozó Mohácson A megyei és mohácsi járási nőtanács pénteken délelőtt nemzetiségi nőtalálkozót rendezett a mohácsi és versendi so- kac asszonyok és lányok részére. A megyei nőtanács részéről Gregor elvtársnő rövid beszédben üdvözölte a találkozón megjelenteket. — Ez a találkozó azt a célt szolgálja — mondotta, — hogy a nemzetiségi asszonyokat is mind jobban oevonjuk a nőmozgalomba. Az első nemzetközi nőnap ötvenedik évfordulójára való felkészülés jegyében rendeztük meg ezt a mai és a továbbiakban még a többi ilyen találkozót. Gregor elvtársnő ezután beszélt még a nömozgalomról. Pár szóval megemlítette I a falvakban történő nagy átalakulást, a termelőszövetkezetek gyarapodását és beszélt a nők szerepéről a tsz-mozgalotn- ban. — Az asszonyoktól is függ, hogy a mező- gazdaságban is azon az úton haladjunk, amelyik könnyebb, jobb életet teremti meg számunkra. Nekünk is van beleszólásunk ebbe és a nők a falvakban támogatják is a nagyüzemi gazdálkodásra irányú ló törekvéseket. Gregor elvtársnő szavai után a nőtanács megvendégelte az asszonyokat és baráti légkörben beszélgettek. A versendi sokac asszonyok és lányok a községükben lévő termelőszövetkezetről beszéltek. Elmondották, hogy ők nagyon megszerették a termelőszövetkezetet. Sztipanov Jánosné tsz-tag elmesélte, hogy mennyivel köny nyebb most a munkájuk. — A mi falunkban napközi várja a tsz- aszonyok gyermekeit. Nincs gondjuk, hogy hova vigyék, ki vigyázzon rájuk, míg ők dolgoznak. Ez is megkönnyíti a versendi asszonyok munkáját. De maga a munka is sokkal köny nyebb, ha nem egyedül kell görnyedni kint a földön. Sokszor este, ha végzünk nótaszóval megyünk haza. Szinte nem is érezzük a fáradtságot úgy elrepül egy-egy nap. Mindenhová betör már az új. Még a népviseletük is megváltozik. Nem igen hordják már a fiatalok a régi szép ruhákat. S ha fel is veszik, már tűsarkú cipőt, nylon harisnyát húznak hozzá. így van ez a földdel is. Sokáig tartott a beszélgetés. Hol magyarul, hol horvátul. Jól érezték magukat az aszonyok. Fesztelenül barátian beszélgettek. Kellemes szép napot szerzett ezzel a nőtanács a mohácsi és versendi sokac aszr szonyoknak.
