Dunántúli Napló, 1959. december (16. évfolyam, 282-305. szám)

1959-12-02 / 283. szám

N APLÖ 1959. DECEMBI BEU á Hruscsov elvtárs beszéde az MSZMP kongresszusán iTdhftam m 3, éWn*.) tételt, azt atarJuS., hogy estnek a kérdésnek a megoldása ne rontsa, hanem Javítsa viszo­nyunkat: A szovjet kormány kész kipróbálni minden lehet­séges békés eszközt, hogy meg­valósítsa a német probléma békés megoldását, dlűmoedítsa a nemzetközi légkör meg Ja vil­lását, megteremtse a teltétele­ket i— az egész emberiség bol­dogsága érdekében — a lesze­reléshez és az örök béke meg­teremtéséhez« Ha azonban nem találunk megértésre, ha azok az erőik, amelyek Adenauer kancellár dBáspomtJám helyezkednek tovább mák acskódnak, tovább ragaszkodnak az erópoll tiké­hoz, akkor számunkra nem marad más hátra, minthogy aláírjuk a békeszerződést a Német Demokratikus Köztár­sasággal: A Szovjetunió nem szándékozik azok kezére ját­szani, akik az erőpolitika hí­vei. Mi szívesen, aláírnánk a szerződést Nyugat-Nómetof- szággal is, volt szövetségeseink­kel együtt, de ha ezt nem tud­juk megvalósítani, kénytelenek leszünk belemenni egy egyol­dalú szerződés aláírásába a Német Demokratikus Köztár­A béketörekvés távolról sem gyengeségünk jele Adenauer kancellár úgy vélj, hogy a német kérdés megoldá­sa egyértelmű Németország egyesítésével. Érthetőik a né­met nép egyesülési érdekei és törekvései, az egységes német állam megteremtésére irányu­ló igyekezete* Németország most két külörtböző társadal­mi és politikai berendezkedé­sű államból tevődik össze* Az egyesítés kérdése e helyzet reális értékelése kapcsán kü­lönös Jelentőségre tesz «ért. Ezt a kérdési csak —ft a németek áldhatják meg mert minden attól függ, mi­lyen társadalmi és politikai rendszer lesz az egységes Németországiban, Kinek ke« est eldöntenie? Valamelyik más országnak? A szövetségeseknek ? Nem, e* maguknak a németeknek a jo­ga. ön pedig, kancellár űr, még találkozni sem akar a Német Demokratikus Köztár­saság képviselőivel, ön azt akarja, hogy mi, vagyis a volt szövetségesek egyesítsük Né­metországot, akik Hitler el­len harcoltunk. Nekünk vi­szont, akiit szövetségesek vol­tunk a hitleri Németország ellen viaelt háborúban», eltér a véleményünk ebben a kér­désben: egyeseknek a kapita­lista Németország, vagyis Nyu­gat-Németország tetszik, má­soknak a szocialista Német­ország. azaz a Német Demok­ratikus Köztársaság* Hogyan oldhatjuk meg tehát mi, szö­vetségesek, ezt a kérdé«*? Azt mondják, hogy teljesí­teni kell a szerződéses kötele­zettségeket, A szövetségeseknek «* adott kérdésben semmiféle szer­ződése, semmiféle kötelenett- ségv állaláaa nem volt, Németország a leverés és a fegyverletétel után négy öve­zetre oszlott* Később három övezetet egyesítettek és kapita­lista alapon kezdték fejleszte­ni, Kelet-Németország pedig ■— ahogy akkor nevezték —,a mostani Német Demokratikus Köztársaság a szocialista utat választotta és mi üdvözöljük a Német Demokratikus Köz­társaságot, amely lendületesen fejlődik* így hát Németország útjá­nak kérdésében csakis maguk a németek dönthetnek. Ade­nauer úr. ön nem térhet ki ez elöl. Előbb vagy utóíbb, ön vagy más, aki a nyugatnémet kormány élén fog állni, ha reálisan gondolkozik, eljut er­re az egyedül helyes következ­tetésre. A Szovjetunió és a Német Demokratikus Köztársaság reá’isan akarja tekintetbe ven­ni a kialakult feltételeket. Nyu főt- N ómetorezágbíin megmaradtak a kapitalista feltételek és mi nem aka­runk törést okozni, nem aka­runk erőszakot elkövetni a nvugatberllni lakosság aka­ratán és óhaján a társadal­mi és politikai rendszer meg­választásakor, megadjuk azt a Jogot, hogy mindenben sa­ját maga döntsön. De más megoldásra törek­szik Adenauer. Ez azonban annyit Jelent, minit a kérdést valamelyik ország, vagy veia- melvik ország-csoport érdeké­ben megoldani, valamelyik or- S7ág vagy az országok valame­lyik csoportja ellenére. Ez vagy nyereség, vagy %^zteség or Igen fontos politikai keidé»­ben, valakinek a javéra és va­lakinek a kárára. Ebbe azon­ban nem megy bele sem egyik, sem a mósdk fél. Abban csak az őrültek reménykedhet­nek, hogy ezt a kérdést erő­szak elkalimazósával, háború vál old ják meg: Az épelmé­jű emberek tudják, mi az a háború és mindent megtesz­nek, hogy háború ne legyen. Egyesek azt mondhatják: miért veti fel Hruscsov ezt a kérdést, amikor mér majd­nem létrejött a megegyezés a kormányfőd értekezletben, ahol majd megtárgyalják e*t a kér­dést: Egyetértek ezzel a véle­ménnyel és én nem te vetném fel ezt a kérdést, ha nem kel­lene tekintettel lennem Ade­nauer úr megnyilatkozáeauira. Nem hagyhatom vitass nél­kül azokat s kérdéseket, amelyeket Adenauer kancel­lár felvetett. Tehát nem én vagyok a kez­deményező ebben, én csupán kénytelen vagyok válaszolnia nyugatnémet kancellár meg­jegyzéseire, A Szovjetunió politikájában mindig a békés együttélés nagy elveihez fog ragaszkod­ni. Mi azonban nem könyör- günk a békéért. A béketö­rekvés távolról sem gyenge­ségünk jele. A Szovjetunió és az egész szo­cialista tábor ereje napról- napra növekszik. Minden szük­séges adottsággal rendelke­zünk ahhoz, hogy elhárítsunk bármilyen csapást. De mi nem akarunk áldozatokat, nem aka­runk rombolást és nem akar­juk embermilliók pusztulását. Nemrégiben egyik beszédem­ben elmondottam, hogy olyan mennyiségben halmoztunk fel rakétáikat, atom- és hidrogén- töltetet, hogy ha megtámad­nak bennünket, elsöpörhetjük a föld színéről összes valószínű ellenfeleinket« (Taps.) Nem gyengeségből, hanem a békés együttélés elvi, lenini politiká­jából a földkerekség legszéle­sebb néptömegeinek érdekeivel összhangban álló politikából kiindulva, készek vagyunk azonnal megsemmisíteni mind­ezeket a készleteket, ha elfo­gadásra talál az egyetemes le­szerelési program. Hadd fe­csegjenek az imperializmus propagandistái a kommunis­ták titkos terveiről, mi bizo­nyosak vagyunk abban, hogy békeszerető politikánk követ­kezetessége és világossága minden nap minden órójával újabb és újabb híveket szerez számira« Kedves Elvtársak? A szocialista tábor országai magabiztosan és feltartóztat­hatatlanul haladnak nagyszerű célunk — a kommunizmus fe­lé. A Szovjetunió kommunis­tái, az egész szovjet nép erőt és fáradságot nem kímélve munkálkodik, hogy végrehajt­sa pártunk XXI. kongresszu­sénak történelmi jelentőségű határozatait, valóraváltsa or­szágunkban a kommunista épí­tés nagyszerű programját. Évről-évre fokozódik és szi­lárdul országaink gazdasági ereje, emelkedik a dolgozók életszínvonala. A szocialista tudomány és kultúra mind ú.labb és újabb magaslatokat rész be. Egvre szilárdabb és megbonthatatlanabb lesz a szocialista táborban tömörülő országok egysége. Ez erősíti a világ minden egyszerű embe­rének azt a meggyőződését, hogy a bélre erői győzedel­meskednek a háború erői fö­lött: Kádár elvtárs beszámolójá­ban meggyőzően és sokolda­lúan ismertette a magyar nép történelmi vívmányait és nagyszerű sikereit. Pártunk és az egész szovjet nép őszintén örül ezeknek • sikereknek. Igaz szívvel kíván önöknek és önökön keresztül minden magyar kemmuntetának, a népi demokratikus Magyarország munkásainak, parasztságának és értelmiségének újabb sike­reket abban a nemes harcban, amelyet hazájuk derűs jövő­jéért, a magyar nép boldogsá­gáért, a szocializmusért foly­tatnak. (Nagy taps.) Most pedig engedjék meg, hogy felolvassam az SZKP Központi Bizottságának a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt VII: kongresszusához intézett üdvözlő üzenetét: Az SZKP Központi Bizottságának levele „A Magyar Szocialista Munkáspárt VII. kongresszusának Szocialista Munkáspárt Kedves Élvtársak! A Magyar VII. kongresszusának küldöttei! A Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizott­sága, országunk minden kommunistája és minden dolgo­zója nevében forró testvéri üdvözletét küldi önöknek és önökön keresztül az MSZMP minden tagjának, a Magyar Népköztársaság munkásainak, parasztjainak és értelmisé­gének, egyszersmind őszinte szívvel sikeres munkát kí­ván a Magyar Szocialista Munkáspárt VII. kongresszusá­nak. (Taps.) A Szovjetunió Kommunista Pártja forrón üdvözli test­vérét és elvtársát, a Magyar Szocialista Munkáspártot, amely bölcs hozzáértéssel vezeti a magyar munkásosztályt és Magyarország minden dolgozóját a jobb Jövő megterem­tésének, a szocialista és a kommunista társadalom felépí­tésének útján. A Magyar Szocialista Munkáspárt letéte­ményese és hűséges folytatója annak az ügynek, amelyet a magyar kommunisták 41 esztendővel ezelőtt kezdtek meg. Egéett tevékeyscgcben a marxizmus—leninl/.mus hal­hatatlan elmélete vezérli, s ezt az elméletet alkotó szel­lemben alkalmazza országának konkrét adottságai szerint. A Magyar Szocialista Munkáspárt és Központi Bizott­ságának hozzáértő vezetése révén a magyar nép sikeresen visszaverte a belföldi és a nemzetközi reakció támadását, rövid idő alatt begyógyította az ellenforradalmi lázadás által okozott sebeket és újabb nagyszerű eredményeket ért el a szocializmus alapjainak építésében. A revizionisták­nak, valamint a szektásoknak és a dogmatikusoknak sem­miféle ptóbálkozásukkal sem sikerült létéritentök a Ma­gyar Szocialista Munkáspártot erről az útról és ma a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt, tömegkapcsolatai további erősítésének útján haladva, elismert vezére a dolgozó ma­gyar népnek, a szocializmus és a kommunizmus nagy ügye diadaláért folytatott harcban. Az önök nagyszerű sikerei büszke örömmel töltik meg a movjet dolgozók szívét, akik őszinte és megbízható ba­rátai a magyar népnek. A magyar kommunisták a testvéri kommunista és munkáspártokkal vállvetve, a szocialista táborhoz tartozó országok népeinek összeforrott családjában az első sorok­ban harcolnak a békéért és a nemzetközi feszültség enyhí­téséért, a földkerekség valamennyi népét egybefűző barát­ság erősítéséért és fejlesztéséért. Újabb nagy sikereket kívánunk a Magyar Szocialista Munkáspárt VII. kongresszusa küldötteinek és önökön ke­resztül a Magyar Szocialista Munkáspárt minden tagjának, az egész magyar dolgozó népnek a politikai, a gazdasági és a kulturális építésben, a dolgozók jólétének további fo­kozásában. a hatalmas szocialista tábor valamennyi orszá­gának erősítését és tömörítését célzó harcban. (Taps.) Éljen a szocializmust építő testvéri magy ar ncp! (Taps.) Éljen a Magyar Szocialista Munkáspárti (Nagy taps.) Erősödjék és virágozzék a megbonthatatlan szovjet- magyar barátság! (Nagy taps.) Éljen és erősödjék a szocialista tábor országai és a nemzetközi kommunista mozgalom egysége! (Nagy taps) Éljen a marxizmus—lenlnizmus! (Hosszantartó. Ute- smessé váló taps. — A jelenlévők helyükről felállva lap­A külföldi sajtó az MSZ VII. kongresszusáról BERLIN „Szilárd barátságban az MSZMP-vel” címmel a Neues Deutschland első oldalon közli a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottsá­gának az MSZMP Központi Bizottságához Intézett üzene­tét. A lap négy hasábon közli budapesti tudósítója, Werner Kolmar „ÜJ győzelmek előtt” című telefonjelentését. Az Am Abend budapesti tu­dósitója kiemeli: Egész Ma­gyarország nagy örömmel üd­vözölte a hírt, hogy N. Sz. Hruscsov a kongresszus ven­dége. A Szovjetunió Minisz­tertanácsa elnökének Jelenléte természetesen nagyban növeli az MSZMP történelmi jelentő­ségű kongresszusának fontos­ságát. A nyugat-németországi la­pok hétfői számukban hír- ügynökségi jelentések nyo­mán ugyancsak beszámoltak arról, hogy N. Sz. Hruscsov H. Sz. Hruscsov távirata Ghnrchiilliez Moszkva (TASZSZ) Moszk­vában közzétették annak a táviratnak a szövegét, amelyet november 30-án Nyikita Hrus­csov, a Szovjetunió Miniszter­tanácsának elnöke küldött a 85. születésnapját ünneplő Winston Churchillnek. Kollégáimmal együtt — han­goztatja a távirat — kellemes érzéssel gondolunk vissza a közös ellenség, a fasizmus el­len vállvetve harcoló népeink fegyverbarátságának eszten­deire. A szovjet emberek min­dig nagyra becsülték az ön kiemelkedő szerepét a Hitler- ellenes koalíció közös erőfe­szítéseiben. Ugyancsak megelégedéssel kísérjük az ön nyilatkozatait, amelyekben síkraazáll a nem­zetközi feszültség enyhülését előmozdító csúcsértekezlet és leszerelés megvalósításáért — fejeződik be a távirat. vezetésével szovjet döttség érkezett Buda? uz MSZMP kongiét*" A Frankfurter ban Edgar Walenta d™ az MSZMP kong«*»* megnyitása alkalmából pr’aga Az MSZMP hetedik ívsHZUsánnfc megnyitó»* mából több csehszlovák mertetl a párt ^ munkájának '‘rétimén!*1 A Mladá Fronta va! számában kiemeli a ^ kommunisták és a dó»# megek rendkívüli akWJ A pozsonyi Pravda lap állandó budape»11 tója, J. Fábián az.*' ideológiai tevékenység tatja. A Vecernl Praha lap beszámol a keas1 megnyitásáról. Kie a magyar kommunjjt nncskozá-a iránt kill»” igen nagy az érdeklőd 45 testvérpárt küldötté jelenléte is bizonyít. LONDON Col In Lawson, a ^ press tudósítója J«**1 i pestről, az MSZMP ] kongresszusával kapd „Láttam Budap«***! j dülés idején, láttam 10 pal ezelőtt ás most * . gyobb bámulattal tW* , lönbség. A rendszer áll a talpán. Az üzlet«* szétveti az áruk tönwg dapeet már szinte heverte az 1956-os r% kát. Lakóházak ép®1” denütt. tü| A News Chronicie ja jelenti: . ir3j „Még az erősen bl lamú megfigyelők >* ,, rik, hogy Magyaror»*m dasági talpraállása t® ] minden várakozást• ■'* nyugati megfigyelők s^ nalc olyan jeleket, . közvetlen válságra* *. mára mutatnának. ^ ják, hogy a rendsz®r ^ megalapozott és J* irányító- képességeké fel. Mohács felszabadulásáig 15. évfordulóját ünnepe Ezután Nemeikért János, a Lenin Kohászati Müvek párt-* bizottságának titkára, Németh Károly, a Csongrád megyei Pártbizottság első titkára, Ta­tár Kiss Lajos, a Hajdu-Bihat megyei Tanács vb-elnöke. Hidasi István, a Közép-dunán­túli Szénbányászati Tröszt igazgatója, Kiss Dezső, m bu­dapesti pártbizottság másod­titkára, majd Darabos Iván, az MSZMP Zala megyei bi­zottságának első titkára szó­lalt fel. Ezután dr. Münnich Ferenc. o forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja szólalt fel. Szombaton este a Mohácsi Bartók Béla Művelődési Ház kultúrtermében nemzetiségi nappal egybekötve ünnepelj/ ték Mohács város lakói a vif ros felszabadulásának 15. év fordulóját. Színpompás képet nyújtott a magyar, délszláv, német és román népviseletben megjelent kultúrcsoportok és a nemzetiségi úttörők felvonu­lása. A díszelnökségben helyet foglalt Ognyenovics Milan, or­szággyűlési képviselő, a Ma gyarországi Délszlávok Demok rattkua Szövetségének főtitká­ra, Polgár József, a Magyar­országi Német Dolgozóik De­mokratikus Szövetségének fő­JHérk&zik a ( iíjavetta pécsi szivarka. Hétféle szempont szerint bí­rálják el a szlvariutkat. FWos az íz, a szag, tartalom, erős­ség, csípősség. Ennyi jó—rossz tulajdonsággal kell rendelkez­nie egy eladásra érett ciga­rettának. S a zsűri pontoz: Amelyik fajta szivarka nem éri el a minimális pontértéket, kiesett a további „küzdelem­Nem könnyű a dolga a mű­vinek. Egy-egy próbaszívásnál három-négy féle cigarettát is bírálniok kell. S közben feke­tekávét isznak, hogy kösömbö- sftse a mcllékízt Mondják, hogy Budapesten Is rendeznek Időszakonként próbaszlvást, ahol már az or- •zágos elsőségért „küzdenek” I különféle szlvarkik. Már a pécsi szlvarka is volt első, Minden héten kétszer: próbaazívás. Tegnap is volt „mérkőzés" A bíró a meós volt és a Dohánygyárban. Kitettek az zsűriben a műszakiak foglal- pedig ahogy hírlik a pesti asztalra néhány doboz „friss- tak helyet« S az egész gyár asUrl nem Is valami nagy dó­gyártmányt és megkezdődött a drukott, vajon gyóc-e ismét a bunyósokból áll, titkárhelyettese. A o~.f r hangzása után Sza ^ nyitotta meg a ^ nappal egybekötött ^ dulusi ünnepséget. 1I ta, hogy 1944 novem^ korszakot jelentett ^J| város életében, ekke ^ egymásra először a lönböző nemzetiség® ^ Ferenczt Lajos, * ' tt rács vb-elnöke emlékezést. Többek mondotta, hogy 1111 Ltr jelentősége van • va' i b£jdulá*áfMUk. FerenczJ Lajos, a '.{fi náca vb-elnökének széssel fogadott t*'5-i; v a nemzetiségi üttör® tt csokorral köszöntötte j* nökséget, majd P<MLdj a Magyarországi “ gozók Demokratikus ^ ge főltlkárhelyettese jt( és német nyelven s* » neplókhöz. Méltat« kongresszus jelenj^Lgt felhívta a jelenlévők ^9 a mezőgazdaság sZ°ca1.\tr\ szervezésének Azt követte OgnVf” lan elvtárs felszól8 lyet horvát és malty® gidj mondott. A Délszlávok Demokra'^ vétségének üdvöí,e: ^ csolta Mohács vár«* ,*lllE nak a város felszab«® pF 15. évfordulója alka'^e > összefogás Jelent***® 0 5 fel a figyelmet, .éj-gt nagy feladat, erővel ne tudnánk. mert ez visz előre bp szebb és boldogabb> ^ — mondotta. Az nálé elhangzása pás kultúrműsor * ^1 Az ünnepséget k»*0* '•u v^*'

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom