Dunántúli Napló, 1959. december (16. évfolyam, 282-305. szám)

1959-12-02 / 283. szám

2 NAPLÓ 1959. DECEMBER *• Hruscsov elvtárs beszéde az MSZMP kongresszusán (Folytatás az 1. oldalról.) Ha a nép egyszer a pártra bízta az ország vezetését, ez nemcsak, hogy nem mentesíti vezetőit a tömegkapcsolatok erősítéséről való gondoskodás alól. hanem éppen arra kötele­zi őket, hogy különösen érzé­kenyek legyenek a tömegeik megnyilvánulásai iránt, állan­dóan a gyakorlatban ellenőriz­zék a párt politikájának he­lyességét. A Magyar Dolgozók Pártjá­nak volt vezetői, az irántuk tanúsított bizalmat sajátos mecbízó! evélnek tekintették, amely függetleníti őket a párt tagoktól és a pártonkívüli tö­megektől, azt hitték, hogy té­vedhetetlenek, hogy nekik min den meg van engedve és fi­gyelmen kívül hagyhatják az objektív adottságokat és a dol­gozók véleményét. A meggyő zést, mint tömegek vezetésé­nek a pártban meghonosodott alapvető módszerét kezdte fel­váltani a parancsolgatás és íz adminisztratív módszerek al­kalmazása. Az ország objektív helyzete sajátosságainak fi­gyelmen kívül hagyása komoly hibákhoz vezetett a gazdaság- politikában, valamint az áWa- rrri- és a pártépítés más terü­letein. Az olyan bonyolult munká­ban, amilyen a szocialista épí­tés vezetése, senki sincs bebiz­tosítva a hibákkal szemben. De bátorság kell ahhoz, hogy az emberek ne féljenek nyíl­tan beismerni és idejében jó­vátenni az elkövetett hibákat. A Magyar Dolgozók Pártjának korábbi vezetősége sajnos nem volt ilyen bátor. Nagy keser­vesen beismerték ugyan az el­követett hibákat, de semmit sem tették azok kijavítása ér­dekében. A helytelen, hibás vezetési módszerek következtében meg­bomlott a normális viszony a párt és a széles dolgozó tö­megek között, megingott a tö­megeknek a pártba vetett bi­zalma. Ezt aztán saját szeny- nyes céljaikra kihasználták az ellenforradalom erői és ügy­nökségük, a revizionisták, ki­használták a munkásosztály és a dolgozó parasztság ellen­ségei, Magyarország dolgozó népének ellenségei. módszereit, vissza tudták ál­lítani a párt iránti bizalmat, amelyet a korábbi vezetés aláaknázott, meg tudták sze­rezni a néptömegek támoga­tását. A Magyar Szocialista Munkáspárt és vezetőségé­nek történelmi érdeme min­denekelőtt az, hogy bátran rálépett a korábbi vezetőség által elkövetett hibák hatá­rozott jóvátételének útjára. Az ellenforradalmi lázadás nyomán előállott nehéz kö­rülmények között állhatatos következetességgel valósítot­ták meg a vezetés lenini Ha a forradalmi erőnk fő forrásából — a marxizmus— leninizmus tanításából — me­rítünk, újból és újból meg győződünk arról, hogy ez annyira erős és hatalmas, olyan jól szolgálja a munkás- osztály, a dolgozó nép érdeke­it, hogy még ilyen megpró­báltatások közepette sem apad ki. A magyar kommunisták megszabadultak a helytelen fo­galmak béklyójától, hidegvérre tettek szert, józanul értékel­ték a helyzetet, találtak ma­gukban elégséges erőt ahhoz, hogy leküzdjék a belső nehéz­ségeket. leszámoljanak a mun­kásosztály ellenségeivel, az el­lenforradalommal és rávezes­sék a népet a helyes útra. Es a nép, mint mindig, támogat­ta a magyar kommunistákat, a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottságát, amelynek vezetését a nehéz időben bátor és állhatatos kommunisták, Kádár János, Münnich Ferenc és más olyan elvtársak vállalták, akik őket követték. (Hosszantartó, nagy tat»-) A szocialista tábor olyan hatalmas, hogy erőnk legyőzhetetlen Elvtársak! Más szocialista országokban is előadódhattak bonyolult jelenségek a társa­dalmi életben és a kommu­nista pártok munkásságában. A Szovjetunió Kommunista Pártjának XX. kongresszusa után bizonyos pártok, közöttük a ml pártunk is, bizonyos ne­hézségekkel találkozott, bizo­nyos lázas tüneteket mutatott. De minden a szervezet erejé­től, attól függ, mennyire ké­pes az ellenállni, a betegség­nek. A Szovjetunió Kommu­nista Pártja elsőnek mutatott példát a személyi kultuszból származó összes hibák bátor és éles elítélésére. Ez helyes is, bár egyesek azt mondták, hogy a szocialista országok társadal­mi életében Jelentkezett bizo­nyos bonyodalmak, pártunk XX. kongresszusától erednek, hogy nem kellett volna olyan élesen felvetni a kérdést. meggyőzően megerősítették azt a széleskörűen ismert lenini tételt, amely szerint a proletariat*», diktatúrájá­ban nem szűnik meg az osz­tályharc, hanem csapán más formákat ŐK. Nem, elvtársak, ezt így kel­lett tenni. Meg kellett tisz­tulni és meg kellett szaba­dulni minden lerakodástól. Ahogyan egy művésznek el kell tüntetni a képről az idő nyomát, hogy az teljes szépsé­gében ragyogheseon, ugyanúgy nekünk Is el kellett takaríta­nunk bizonyos dolgokat, hogy megmutassuk az alkotó mar­xizmus—lendnizmus igazi ar­cát. Ismét hangsúlyozom, külön­böző mértékben mindegyik oárt átélte ezt a lázas állapo­tot, de a láz után szervezetünk még erősebb lett és még ma­gabiztosabban haladunk, a Marx, Engels, Lenin mutatta úton, megyünk előre, a kom­munista társadalom felépítése felé. (Lelkes, nagy taps.) Nem alkarok még egyszer visszatérni a magyarországi eseményekre, nem akarok a múlton rágódni, de meg kell mondanom, hogy a magyar- országi ellenforradalmi láza­dás tanulságainak nemcsak helyi, nemcsak magyar jelen­tősége van. E tanulságokat nem hagyhatják figyelmen kí­vül a többi kommunista és munkáspártok sem. A magyarországi ellenforra­dalmi lázadás tanulságaiból néhány fontos következtetés adódik a szocializmus építése Időszakának osztályharcára. Pártunk XX. kongresszusa helyesen bírálta J. V. Sztálin­nak azt a hibás tételét, hogy amint növekszenek a szocia­lista építés sikerei, éleződik az osztályharc. E tétel bírálata azonban távolról sem jelenti, hogy tagadnánk az oeztályharc szükségszerűségét a szocializ­mus építésének korszakában. A Szovjetunió és a népi de­mokratáidul országok azocialis- I* építésének tapasztalatai Ezen tú'menóen egészen nyil­vánvaló, hogy a proletariátus diktatúrájának erősödése és a szocialista építés sikerei sza­kadatlan változást eredmé­nyeznek az oszt alyerő viszo­nyokban a szocializmus javára, csökken az ellenséges osztá­lyok maradványainak ellen­álló ereje. Ez volt ez osztály- harc fejlődésének általános tendenciája azokban az orszá­gokban, amelyek a szocialista fejlődés útjára léptek. A fejlődés azonban nem ha­lad egyenes vonalban, a szo­cializmus építésének időszaká­ban az osztátyharc a belső és külső körülmények Ilyen vagy olyan változásai folytán, egyes időszakokban erősödhet és a fegyveres összeütközésig menő legélesebb formákat is öltheti, amint ez 1956-ban Magyar- országon is történt. Ügyünk szempontjából hiba lenne meg­feledkezni a magyarországi ellenforradalmi lázadásnak er­ről a fontos tanulságáról. A szocializmus ellenségei most sem mondanak le a szo­cialista tábor szétzúzására Irá­nyuló terveikről és természet­szerűleg a gyenge láncszeme­ket keresik ebben a táborban. Szeretnének egyenként leszá­molni a szocialista országok­kal. Figyelnünk kell erre a ve­szélyre, mert ez nem alapta­lan, és mindent el kell követ­nünk, hogy ellenségeink re­ménykedését kioltsuk, hogy az ilyesféle reményeket meghiú­sítsuk. Ezekben a gálád ter­veikben az imperialista törek­vések és remények szövetsé­gese csak ostobaságunk lehet. Ha elbizakodunk, ha veze­tésünkben hibákat követünk el, ha eltorzítjuk a marxizmus —leninizmusnak a szocializ­mus és a kommunizmus építé­séről szóló tanítását, a kommu­nizmus ellenséged kihasznál­hatják ezeket a hibákat, amint az 1956-ban történt. Most külön-külön. mind­egyik szocialista ország és az egész szocialista tábor olyan hatalmas, hogy erőnk leküzdhetetlen. erejét. Tekintetbe kell ven­nünk, hogy a szocialista orszá­gok szembeállítására, a test­véri, baráti kapcsolataik meg- lazítására Irányuló törekvés az ellenfelünk által vezetett osz­tályharc egyik formája^ Ezért jelentik a proletárinternacio­nalizmus megdönthetetlen el­vei a nemzetközi kommunista mozgalom legfőbb, mellőzhe­tetlen törvényét A szocialista rendszer nagy előnyeinek ésszerű felhaszná­lásával, a szocialista viliág tábor sokoldalú erősítésével követ­kezetesen, alkotó szellemben kell megvalósítanunk a szo­cializmus és a kommunizmus építéséről szóló lenini tanítást, a leninizmus mestereinek kell lennünk, nem szabad lemaradni és nem szabad előrefutni, hogy egy hasonlattal éljek: egy­máshoz kell igazítanunk óráin­kat. Ha egyik vagy másik or­szág vezetősége elbizakodik, ez csak az ellenség malmára hajthatja a vizet Ebben az esetben maguk a szocialista országok, maga az a vezetőség fog segíteni ellenségeinknek a szocializmus ellen, a kommu­nizmus ellen folytatott harcá­ban. Ezt pedig nem engedhet­jük meg. gának fejlesztésében, kijelöli a népgazdasági tervek sikeres teljesítésének, a népjólét to­vábbi fokozásának útjait őszinte szívvel kívánjuk az i Népköztársaság történelmi fel* önök pártjának, az egész ma- j adatának megpldásában — 8 gyár népnek, hogy arasson szocializmus építésének be»' újabb győzelmeket a Magyar | jezésében. (Nagy taps.) Korunk legfontosabb és legégetőbb kérdése a tartós világbéke megteremtése Elvtársak! Korunk legfonto­sabb és legégetőbb kérdése, az egyszerű emberek százmillióit foglalkoztató kérdés a nemzet­közt feszültség enyhítése, a háború elhárítása, a tartós és szilárd béke megteremtése a földön. Felesleges volna itt azokról a nagy erőfeszítésekről beszél­nem, amelyeket a Szovjetunió és a többi szocialista ország az egyetemes biztonság biztosi tása érdekében tett. Ez min­denki előtt Jól ismert. Meg­elégedéssel állapíthatom meg, hogy erőfeszítéseink nem vol­tak kiábavalók, A Szovjetunió lépései az ál­talunk előterjesztett általá­nos és teljes leszerelési prog' ram, valamint az Egyesült Államokban tett látogatá­som, Eisenhowerrel, az Egye­sült Államok elnökével foly­tatott megbeszéléseim a nemzetközi feszültség bizo­nyos enyhülését eredmé­nyezték. A Szovjetunió, a Magyar Népköztársaság és valameny nyl szocialista ország szo­cialista építésének tapaszta­latai arra tanítanak, hogy eredményeink annál na­gyobbak és annál szilárdab­bak, minél aktívabbak a dol­gozó tömegek, minél telje­sebben figyelembe veszik alapvető létérdekeiket, mi­nél nagyobb érvényesülési lehetőség nyílik a nép alko­tó kezdeményező készsége előtt. De még egyszer hangsúlyozni kell, ez egyáltalán nem Jelenti azt, hogy az ellenség nem fog­ja az aknamunka módszereit alkalmazni mindegyik orszá­gon belül, nem próbálja az egyik szocialista országot szem beállítani a másikkal, hogy ez­zel gyöngítse a szocializmus A szocialista országok terv- gazdálkodása, kölcsönös segí­tése és a gazdasági építés gya­korlati tapasztalatainak kicse­rélése meggyorsítja előrehala­dásunkat a nagy cél felé. A szocialista gazdasági élet fel­lendítése szempontjából óriási jelentőségű az anyagi érde­keltség lenini elve. A leniniz­mus azt tanítja és a szocialista építés gyakorlata megerősíti, hogy a dolgozóknak munkájuk eredményeihez fűződő anyagi érdekeltsége nélkül nem lehet felemelni az ország termelő­erőit, szocialista gazdaságot teremteni és elvezetni az em­berek tízmillióit kommuniz­mushoz. Az önök pártja Központi Bizottságának beszámolója meghatározza a fő feladatokat az ország szocialista gaidaaá­Ez azonban csak a kezdet. Sok még az olyan erő, amely min­den eszközzel megkísérli meg­állítani a nemzetközi feszült­ség kezdeti enyhülését és fenn­tartani a hidegháborús álla­potot. . A burzsoá sajtóban nem Ke­vés koholmány jelenik meg külpolitikánkról. Egyesek azt állítják, hogy a Szovjetunió és a többi szocialista ország azért híve minden kérdés békés meg­oldásának, és azért javasol általános leszerelést, mert gyenge és fél a kapitalista vi­lág katonai erejétől. Mások azt hangoztatják, hogy a mi békeharcunk sem nem több, sem nem kevesebb, mint ma­nőver, taktikai fogás, hogy valójában fegyveres erővel akarjuk az egész világon elter­jeszteni a szocialista * rendet. Az imperialisták oly módon Igyekeznek befeketíteni béke­szerető külpolitikánkat, hogy különböző koholmányokban titkos indítékokat és célkitű­zéseket tulajdonítanak e poli­tikának. A bebizonyithatatlant azon­ban nem lehet bebizonyítani. Nekünk nem kell titkolnunk céljainkat. Ezekről a kommu­nisták már több mint száz év­vel ezelőtt nyíltan beszéltek a híres kommunista kiáltvány­ban. MI kommunisták, soha nem titkoltuk és nem titkoljuk hogy olyan társadalmi be­rendezkedés meggyőződése* hívei és aktív harcosai va gyünk, amelyben egyik em­ber nem zsákmányolhatja ki a másikat, egyik nép nem nyomhat el másikat, ahol minden ember és minden nép számára biztosítva van a szabadság és a boldogság. Éppen ezért a kommunisták a háború legkövetkezetesebb ellenségei. A szocialista országoknak semmiféle indító okuk nincs háborúk kirobbantására, arra, hogy eszméiket fegyveres erő­vel terjesszék. Békés együtt­élési politikánk világos és ért­hető. A békés együttélésért, a tartós és szilárd békéért foly­tatott harcunk széttéphetetle- nül összefügg a szocializmus nagy vívmányainak védelmé­vel. Ml azt akartuk és azt akar­juk, hogy az államok egy- másközöttl viszonyában Je­lentkező összes vitás vagy megoldatlan kérdéseket bé­kés úton, tárgyalások útján rendezzék. Olyan utakat kerestünk és ke­resünk továbbra Is, amelyek a vitás kérdések megoldása vonatkozásában elfogadhatóak mind a kapitalista, mind a szocialista államok számára, hogy megakadályozzuk a há­ború kitörését. Természetesen azonban soha nem engedünk eszméinken alapuló elveink' bői Kérlelhetetlenül harcolunk és harcolni fogunk a mar­xista—leninista Ideológiáért, a kommunizmus magasrendű eszméinek diadaláért. (Nagy taps.) Ellenségeink az ún. koanmu- nista veszélyről rikácsolnak. De mutassanak nekünk az egész földkerekségen akárcsak egy kommunistát is, aki há­borúra uszított volna, amint ezt nyugaton mértéktelenül harciaskedvü tábornokok, sőt államférfiak teszik, akik azt sürgetik, hogy zuhogjon a Szovjetunióra és a szocialista tábor többi országára sz atom­os hidrogénfegyverek halélt- hozó terhe. Egyetlen kommu­nista párt, — ha valóban kom­munista párt — soha és se­hol nem jelenthetett ki olyas­mit, hogy célját háborúk ki­robbantása útján szándékozik elérni A békemozgalom ma nagy erő A nemzetközi munkás- és kommunista mozgalom egyik leírton tosabb feladatának te­kinti a harcot a tartós és szi­lárd békéért. A kommunista pártok a békéért küzdő összes haladó erők élcsapatában ha­ladnak. Minden nép békét akar har­col a békéért. A békemozgalom ma nagy erő, korunk legátfogóbb, leg­nagyobb tömegeket egyesitó mozgalma, amely politikai nézetektől és meggyőződés­től függetlenül az emberek százmillióit tömöríti sorai­ban. Felbecsülhetetlen e mozgalom jelentősége és szerepe. Az im­perialista reakció, amely meg­rémült a békemozgalom növe­kedése láttán, minden eszköz­zel csökkenteni igyekszik a mozgalom erejét. Az imperia­lizmus ügynöksége e célból a legkülönbözőbb fogásokhoz fo­lyamodik, igyekszik a pesszi­mizmusnak és a békeharc kí- látástalansógának hangulatát beoltani a tömegekbe. Felteszik például azt a kér­dést, hogy milyen szerepet Játszhatnak a kapitalista or­szágok néptömegei a békeharc­ban, ha ezekben az országok­ban nem a népek döntenek a háború és a béke kérdésében, hanem a ktmákmá^teáé m­tályok érdekeit képviselő kor­mányok? Természetesen hely­telen dolog lenne tagadni, hogy a reakciós erők a népek akarata ellenére kirobbanthat­nak és nem egyszer ki is rob­bantottak már háborúkat. Ez azonban egyáltalán nem jelen­ti azt, hogy a háborúellenes harc valami értelmetlen és re­ménytelen dolog. Az ilyesféle fatalista nézeteknek, amelyek passzivitásra kárhoztatják a tömegeket, semmi közük sincs a marxizmus—lenlnizmushoz. A nemzetközi munkásmoz­galomnak megszületése pilla­natától fogva elidegeníthetet­len vonása volt az, hogy kö­vetkezetesen harcolt és harcol az Igazságtalan, hódító hábo­rúk ellen. Ez a harc nem volt eredménytelen, meghozta a ma­ga gyümölcseit. Elégséges emlé­keztetni arra, hogy a világ el­ső szocialista állama ellen In­dított külföldi katonai inter­venció felrázta minden ország munkásainak osztályöntudatnt Is ,* munkásai megmoz­dultak „El a kezekkel a Szov- jetoroszországtól F* Jelszóval. Ez rr^t*m0ZdUláS betöltött* sze­Vlagyimir íljlcs Lenin mon­dotta: „Mihelyt a nemzetiközi burzsoázia feltámad ellenünk, saját munkásai fogják le ke- A és más társadalmi erőknek aZ imperialista háborúk ellen v*' vott harca nem egy ízben M* moly akadálynak bizonyult a* agresszorok háborús kaland' Jainak útján. Kétségtelen, hogy a jelenlegi körülmények »o* zött összehasonlíthatatlan" megnőtt annak a harcnak 8 jelentősége, amelyet a hala*' más néptömegek a békéért & a biztonságért folytatnak. Mostanában enyhült a nemzetközi feszültség Ml továbbra Is következe* tesen fogunk harcolni a he* kés együttélésért, a teljes le* szerelésért, az egyetem6® biztonságért. Reméljük, hogy az ezután ^ vetkező legmagasabb színi“ találkozók újabb lépést jelen* tenek majd ezen az úton. V»“' nak, akik még mindig a h1' degháború lángját próbálják szítani és „az erő pozíciójából szándékoznak cselekedni. ezeket illeti, még egyszer ki* jelenthetjük — a bunkósbot nem segít rajtuk. Mint ismer®* tes, minden botnak két vé«e van. Ha botot emelnek a szf cialista országokra, • bot ma* atk vége azok fejére üt, akik vele hadonásztak. (Nagy taps-' Sajátos időszak van, amik°r az ősz utolsó napjai után be* köszönt a tél, viszont a po>j' tlkai életben nyilvánvaló f®1' melegedés érezhető. Ez me* nem meleg, még nem a tavast de a felmelegedés Jelei érez* hetóek. Es az agresszív erők nagyon nyugtalanok eml»44’ mindent megtesznek» bog® csökkentsék a hőmérséklet®1’ erősítsék a fagyót. Ez óv kora tavaszán has/*1®? találkozónk volt MacmlH8“ úrral, Anglia miniszterelnök®" vei. Ez a találkozás saját®® módon elindította a felme«** gedést a nemzetközi légkörbe“; Nemrégiben találkoztál Eisenhower úrral, az Egyes4111 Államok elnökével. Ez a t»' lálkozó a meleg amerikai °sl napjaiban zajlott le és »z mondhatnám, hogy meleg®“ elbeszélgettünk. Mi a Szovjetunióban && véljük — és mások is egyeter* tenek velünk, — hogy most»' nóban enyhült a nemzetkP^ feszültség. Mindenesetre n szándékkal, azzal az óhaj!8’ megyünk az ilyen találkozik' ra, hogy megvitassuk a oldásra megérett kérdések®1’ hogy helyes, kölcsönös mejrH tésre jussunk, és ami a 1®*, főbb, megtaláljuk az és»z«r megegyezést a béke megs»1^* dítása érdekében. De Gaulle tábornok, Fr»“" daország elnöke meghívását”8 a Jövő év márciusában sor k*T rül a franciaországi találko7-®! ra. A külföldi sajtóban m®5 itt-ott Jelentkeznek ob’8“ hangok, hogy ml elvetettük kormányfői értekezlet közeiig vőben való összehívásán» gondolatát. Az Ilyen állítás® nem felelnek meg a valós»* nak. t Ml mindig azt vallót«®” hogy a kormányfői találko*®j hasznosak és, hogy mi° t előbb megszervezik ezeket tfilálkoízóikAt, annál Jobb. Jfo ez a ml álláspontunk. tárgyaló felek, akiknek réf* kell venniök ezen a találk8" zón, bizonyos mértékig ^ véleményt vallanak. + Nekünk természetesen kell Ceehov három nővéréflv főszereplőihez hasonlóan viáfj, kednünk, akik bármilyen szerettek volna eljutni Me®*'j vába. Mi már régen megm°“ tűk, hogy a kormányfői éti kéziét összeülhet Genf1'8 j vagy bármely más helyen. akarjuk ezt a találkozót, azt akarjuk, hogy gyümölcs»*: legyen, hasznot hozzon a *** péknek. (Folvóeóáe • I, ilirnlmi

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom