Dunántúli Napló, 1959. december (16. évfolyam, 282-305. szám)

1959-12-17 / 296. szám

NAPLŐ lm. DECEMBER n. 3 Tovább szervezzük a kongresszusi munkaversenyt Az Építők Szakszervezetének Baranya megyei Bizottsága készül a következő esztendő munkájára Focik Jenő eJvtárs pártunk Vll, kongresszusán többek kö- aött ezeket mondotta előadói beszédében: „A szocialista tár­sadalom a tömegek tudatos tevékenysége alapján épül. A dolgozók öntudatának növeke­dése gyorsítja fejlődésünk ütemét. Ezért van a szocialista Versenynek, a szocializmus építése kommunista módszeré­nek óriási értéíke. A szocialis­ta verseny a dolgozó tömege!: nevelésének fontos emelője. Pártszervezeteink a szakszer­vezetekkel együtt szervezzék tovább és állandósítsák a kongresszus tiszteletére kibon­takozott szocialista munka- versenyt !" Az Építő-, Fa- és Építő­anyagipari Dolgozók Szakszer­vezetének Baranya megyei Bizottsága, mely 17 vállalat­ban és 20 kirendeltségben Csaknem 14 ezer építőmumkást egyesít, hogyan kívánja erő­síteni a szocializmus építése kommunista módszerét, ho­gyan szervezi, állandósítja a kongresszus tiszteletére indult versenymozgalmat? Krisztics Márk elvtárssal, az Építők Szakszervezete megyei bizott­ságának elnökhelyettesével és Papp Elek elvtárs politikai munkatárssal beszélgettünk ezekről a kérdésekrőlj Hz 1959-es esztendő • eredményei Á márciusi párthatározat­ból adódó feladatokat az Épí­tők Szakszervezetének megye­bizottsága a vállalatok szak- szervezeti bizottságaival meg­beszélte és termelési tanácsko­zásokon foglalkoztak velük. A szakszervezeti aktívahálózat elkezdte munkáját, a pártszer­vezetekkel közösen.- Ennek eredményeképpen csaknem mind a 17 vállalatnál kibonta­kozott az utóbbi évek egyik legnagyobb, legtömegméretűbb mozgalma, a kongresszusi ver­seny mozgalom.­A kongresszusi verseny tet­te lehetővé, hogy például a Baranya megyei Állami Építő­ipari Vállalat már a harma­dik negyedév végére 378 la­kást, 4 iskolát és 9 termelő- szövetkezetnek istállót adha­tott át a határidő előtt két két és fél hónappal, hogy a Kom­lói Építőipari Vállalat 293 la­kást, 3 iskolát, 4 tsz-istálló építését fejezhette be élőbb, hogy a Tatarozó Vállalat 3 is­kolát és 8 tsz-istállót adhasson át a megrendelőknek a vállalt határidő előtt. A Mélyépítő Vállalat dolgozói számos ipari létesítményt, köztük a Mohácsi Farostlemezgyár részére ké­szült kikötőt, utakat, bányá­szati beruházásokat készítet­tek el jó minőségben a tervek szabta határidő előtt. Az épí­tőanyagipar a kongresszusi Versenyben több cementet, több téglát, zúzott íkövet, par­kettát, porcelánszigetelőt adott a népgazdaságnak, mint az el­múlt évben, s a termékek mi­nősége is sokat javult, A jó szervezési munka válto­zást idézett elő a kongresszusi verseny tartalmát illetően is. A régebbi munkaversen yek mennyiségszemléletét felvál­totta a verseny sokoldalúsá­gára való törekvés, a gazda­ságosság kérdéseinek elötérbe- állása. Különösen szép ered- ményt érteffc el az építobnga­dók az anyagtakarékosság te­rületén, Mogyorósi Mihály komplexbrigádja például a pécsi új hőerőmű építkezésnél egy félév alatt 49 413 forint értékű anyagot takarított meg, Pém József kubikosbrigádja 14 466 forintot, A verseny nyilvánossága A nyilvánosság fonnál is_so­kat változtak 1959-ben az épí­tőipari vállalatoknál, A Bra. Építőipari Vállalat III, kerü­leti nagy építkezésénél nem elégedtek meg a verseny nyil­vánosságának azzal a formá­jával, hogy a jól dolgozók ne­vét és elért százalékát kurták a táblákra, hanem az épüle­tekre rámeszelték az átadási határidőt, azt hogy egyes ré­szein melyik brigád dolgozik, míg máshol szemléltető módon ábrázolták az építőanyagok árát. Az Építők Szakszerveze­tének megyebizottsága tapasz- talatcserót rendezett több vál­lalat között és az eredmény nem is maradt el, A Cement­árui pari Vállalatnál például bevezették ezt a módszert és a selejt mindjárt kevesebb lett a cementlapok termelésé­nél. Természetesen a kongresszu­si versenybe bekapcsolódott ép ítömunkások, a brigádok igényelték a munkateret és a jó építőanyagellátást i6. Több­ségében el lehet mondani, hogy az anyagellátás kielégítő volt, a folyamatos munkavég­zés lehetőségét a gazdasági vezetők, műszakiak biztosítot­ták, A kongresszusi verseny egyik legszebb eredménye, hogy megalakultak a szocia­lista munkabrigádofc. illetve az e címért küzdők népes cso­portja. Míg az első félév vé­gén az építőirpaban 30 bri­gád 373 fővel vett reszt ebben a magasabb fokú versenyben, addig ma már 60 brigád, 740 épílömunkás küzd a szocialista munkabrí- gád cím elnyeréséért. A szocia­lista munkabrigádok már nemcsak a gazdasági munká­ban akarnak sikert elérni, a határidő-lerövidítésekben, anyagtakarékosságban, a ter­vek teljesítésében, hanem ma­gasabb igényekkel lépnek fel saját magukkal szemben, Vál­lalásaik között szerepjel a szak­mai, politikai továbbképzés, egymás segítése, a gyengébbek támogatása, A 26-os Építő­ipari Vállalatnál pséddául olyan brigádokra találtak, akiknek tagjai együtt járnak színház­ba, olvasóköröket szerveznek, fizetésükből értékes dolgokat vásárolnak családjaik részére, kulturális igényeiket elégí­tik ki. Nyilvánvalóvá vált a szak- szervezet munkásai részére, hogy ez a mozgalom. — mint ahogy Fock elvtárs előadói beszédében hangoztatta — a szocializmus építésének kom­munista módszere, melynek elterjedése a magastudású, jól képzett építőmunkás kialakí­tásához is vezet. Épjpjen ezért a következő esztendőben még többet kívánnak foglalkozni ezekkel a brigádokkal, műsza­ki és politikai továbbképzé­sükkel. A kongresszus tisztele­tére kibontakozott versenyt az Építők Szakszervezete tovább kívánja szervezni minden ver­senyforma gazdag kiteljesedé­sével, de különösen segíteni az újtípusú emberek maga- sabbrendű öntudatának kifej­lődését, a szocialista munka- hrigád -mozgalom általi Az 1959-es évben élért ered­mények az építőipar szakszer­vezeti bizottságainak: jó mun­kájáról is képjet nyújtanak. A jövő esztendőben, mely a második ötéves terv alapjai lerakásának esztendeje fis lesz, még inkább törekedniök kell arra, hogy a pjártszervezetek irányításával, a pjártszerveze­tek segítségével a VII, kong­resszus határozatainak valóra- váltására ösztönözzék a szer­vezett dolgozókat, megyénk sok ezer építőmunkását. Szüts István A genfi atomértekezlet szerdai ülése Genf (Reuter), Az atom­fegyverkísérletek beszünteté­sével foglalkozó háromhatalrm genfi értekezlet szerdai ülésén a nyugati hatalmak közölték a Szovjetunió (képviselőivel, hogy komolyan tanulmányoz­zák a legutóbbi szovjet tervet, A szovjet javaslatot — mint ismeretes — hétfőn terjesztet­ték elő. Élménybeszámolókon, nőnapokon, falugyűléseken ismerkednek dolgo­zóink a kongresszus munkájával A kongresszus munkája iránti nagy érdeklődést a párt és a különböző társa­dalmi szervezetek erejükhöz mérten igyekeznek kielégí­teni. A pártkongresszus me­gyei küldöttei több helyen élménybeszámolókat tartot­tak, illetve tartanak. A pécsi járásban 56 községi nőta­nács rendez folyamatosan nőnapokat, amelyeken a nemzetközi nőnap ötvenéves évfordulójának méltatása mellett részletesen beszá­molnak a pártkongresszus­nak a magyar nők helyze­tét értékelő, tovább javító munkájáról is. A megyében, tekintettel az asszonyok ré­széről mutatkozó nagy ér­deklődésre, a már beindult, mintegy 100 gazdasszonykö- rön kívül további ötvenet szerveznek és a gazdasszony- körökön a pártkongresszus munkáját fe ismertetik. A pjécsi járás asszonyai közül sokan felvetették. Kádár elv­társ felszólalásában különö­sen az a mondat ragadta meg őket, hogy ma már nem kell gyermekeiknek mon­dani: „A kenyér aludni ment”, amire p>edig saját gyermekkarukból még ma­guknak is keserves emlé­keik vannak. A pjécsi asszonyok megnő- , vekedett pjolitikaj érdeklő- ! képzése Februárban kezdődik a mezőgazdasági mérnökök szakosított továbbképzése dósét az is mutatja, hogy a kongresszus ismertetését programjába vevő ,.Nők is­koláján” a kongresszus után növekvő számban vesznek részt: így a 14 iskola egyi­kében legutóbb tartott elő­adáson negyvenöttel több asszony jelent meg. mint amennyien oda eredetileg beiratkoztak. A KISZ-szervezetek ugyan­csak széles körben ismerte­tik a kongresszus anyagát: jelenleg a ..Kongiesszusi ol­vasókörök ’’-ben mintegy 2000 fiatal tanulmányozza azt. Ezenkívül a különböző KISZ oktatási foíTnákban 8000 KISZ- és KfSZ-en kívüli fiatal kezdi meg december második felében, január ele­jén a kongresszusi anyag ta­nulmányozását. Az Agrártudományi Egyetem men a jövő év fepruárjában megkezdődik a mezőgazdasági _ [ mérnököd szakosított tovább- hogy a szakemberek megszerezhessék a belterjes mezőgazdaság egyes területein szükséges különleges ismere­teket. A továbbképzés a ko-, vetkező hat szakon indul: nö­vényvédelem, öntözéses nö­vénytermesztés, baromfite­nyésztés, halgazdaság, tejgaz­daság és üzemgazdaság. Idő­tartama: tizenegy hónap, ez alatt a hallgatók főképpen el­méleti ismereteiket gyarapít­ják, de bizonyos gyakorlati időt töltenek termelő üzemek­ben is. A szakmai továbbkép­zésre jelentkezés részletes pá­lyázati feltételeit a Mezőgaz­dasági Értesítő december 16-i száma közli. Egyéb felvilágosí­tást a gödöllői Agrártudományi Egyetem mezőgazdasági tudo­mányi karának dékáni hivata­la nyújt az érdeklődőiknek. Születik az új Szentlászlón Azt mondják szent­lászlón: nálunk már mozog az egész falu* Igen, mozog. Ked­den délig már negyvenhaton írták alá a tervelőszövetkezet- be a belépési nyilatkozatot. Igaz, hogy negyvenhat csa­lád még nem az egész falu, csak a falunak egy része. A falu másik része még vívódik, de figyel is: ütik írják: alá a belépést, és mit mondanak? Hogyan születik az új? Ta­lán nincs is izgalmasabb té­mája az életnek, mint az űj születése. Nagy művésznek kellene ahhoz lennie a króni­kásnak, hogy ennek a szüle­tésnek minden rezdülését, minden konfliktusát rögzíteni tudja és tökéletes kép gyanánt tudja átnyújtani az olvasónak: ime így születik az új élet a falun. Kik a bábái ennek a születő újnál:? Sokan vannak. És min­Az Új durvántút Uäz&tt Abban az „utcá- ban,? így álltak sor­ban a szedők: Kő- szeghy,' Papp, Móró, Tiglmann, Gárdosi, Klimó, Ropoli. *-• A Klimó bácsi volt a tördelő, de ő is be­állt szedni, hogy gyorsabban menjen. Mindez tizenöt év­vel ezelőtt történt a Perczel utcai Dunán­túl nyomdában. Az­óta mór sokminden megváltozott. Klimó bácsi nyugdíjba ment Tiglmann üzemvezető lett, Gárdosi meg le­doktorált és most ügyész, de bármeny­nyire is sok minden történt a tizenöt év alatt, azért 1944 de­cember 17-ét nem fe­lejtették el a nyom­dászok. Aznap jelent meg az első felsza­badulás utáni pécsi napilap, az Uj Du­nántúl, a Dunántúli Napló elődje. Az a nap is úgy kezdődött, mint a többi — mert akkor már bejártak a nyom­dába röpcédulákat szedni. Egyesekért autóval mentek el. A sofőr szovjet volt, a kísérő meg Gölön­csér Gyuri bácsi, mert ő ott lakott a nyomdában és tudta, -bot. lakik. Mire összejöttek a nyomdászok, megjött a kézirat is. Ma ki kell nyomni az első szabad újságot. Gáz­nak azonban híre hamva sem volt, s a szedőgépek abban az időben még gázzal működtek. Sebaj, mondták a nyomdá­szok *-* kiszedjük kézzel. Szétszaladtak a városban, az összes nyomdából öszeszed- tók a „kenyérírást’’ (így hívják a nyom­dászok azt a betű­típust, amelyet leg­gyakrabban szoktak szedni, azaz ezzel ke­resték a kenyerüket.) Nekiállt a hét szedő és hat óra alatt kéz­zel kiszedték a két oldalt Ezt a munkát máskor két gép­szedő két óra alatt elvégezte. De délre így is elkészültek a szedéssel. Matrica­présük nem volt, de azért, minden sike­rült s nemsokára ké­szen állt nyomásra a lap. Igen ám, csakhogy az újsághoz papír is kell. Az pedig kevés volt. Nosza nyakuk­ba szedték a nyom­dászok megint a vá­rost, összeszedtek mindenféle hengeres csomagolópapírt A rotációsnál akkor is, ma is Monostori Já­nos gépmester és Gö­löncsér Gyuri bácsi dolgozott. Mosolyog­va mondják: •—> Volt is annyi szép színes újságunk, hogy csuda. Mert hol kék, hol zöld, sárga vagy barna csoma­golópapírra nyom­tunk ■— de a fontos az, hogy mégis volt lap. Ette, marta a dur­va csomagolópapír az ólombetűket úgy, hogy mire a nyomás végére értek, már alig lehetett elolvas­ni az újságokat Később aztán kap­tak jobb papírt is. A szovjetek hozták. Azt mondták: —• Na ne panasz­kodjatok, itt a papír. Csakhogy az meg kétszer olyan széles volt, mint amilyenre nekik szükségük lett volna. De azért nem estek kétségbe, sze­reztek égy kereszt­fűrészt és Monostori János meg Gölöncsér Gyuri bácsi nagy fü- részelést rendeztek mindennap. Persze olyan is lett az újság széle, mintha balta­vai vágták volna el. dig többen lesznek. Itt van például a falu egyetlen kom­munista egyéni gazdája, Mara József. . Az elsők között írta alá a belépési nyilatkozatot, és azóta fáradhatatlanul járja a falut, beszélget az emberekkel, vitatkozik, és igyekszik min­denkit meggyőzni. Vagy Haris József, a gépállomás kommu­nista brigádvezetője. A gépál­lomásiak közül elsőnek írta alá a belépési nyilatkozatot, aztán ment a többi gépállo­mási dolgozóhoz: nézd én alá­írtam, írd alá te is..; Egyi­kük sem járt eredmény nélkül. Persze kettőjükre mondhat­ják azt is, hogy hivatalból vég­zik az agitációt, hiszen kom­munisták mind a ketten. Ez igaz. Hiszen nem is tagadják, ők azért is dolgoznak a tsz szüle­tése érdekében, mert pártbeli kötelességük is ez, a párttag­ságukból következik, hogy így is segítsék a párt politika já- a végrehajtását; Ámde mellettük vannak még a fa­luban jópánan, akik nem tag­jai a pártnak, mégis szívvel, lélekkel dolgoznak a születő tsz érdekében, Metzing Hona gyakorló éves tanítónőről az idősebb elvfér- sak is azt mondják: csoda, hogy milyen munkabírással dolgozik; Mivél érvelhet egy fiatal tanítónő, aki még csak most kóstolgatja, hogy milyen is az az élet? Ilonka tanító néni például azzal, hogy az ő szülei is tsz-fagofc már nyolc éve Ivándárdán, és jól élnék a tsz-ben, megelégedettek, ha újra kellene választanak, me­gint csak a szövetkezetét vá­lasztanák. Mondják, igen sok agitátor születik a faluban a szervezke­dés közben is. Mert úgy van­nak az emberek, hogy ameddig nem döntöttek magukban, hogy merre is álljanak, addig legfeljebb nem mondanak sem át, sem bét. De amikor már egyszer elhatározták magukat, hogy odaálinak a termelőszö­vetkezet ügye mellé, és össze­kötik véle a sorsukat, akkor már a legsajátabb ügyüknek tekintik a tsz szervezését és még mérgelődnek is: milyenek is a többiek, hogy azok meny­nyit gondolkodnak j.»a Így voltak az egyik me­nyecskével is. Ellenkezett a férjével, egyre csak mondogat­ta, ne írjunk alá, várjunk még, gondoljuk még meg. Aztán amikor a sokszori meggondo­lás után mégis úgy döntöttek, hogy aláírják a belépési nyi­latkozatot, ő volt a legelső, aki végigszaladta az utcájukat és bekiabált minden házba: ti aláírtátok már? Hét miért nem írjátok alá? írjátok csak alá ti is, majd meglátjátok milyen asszonycsapatot alakítunk a tavaszon! Szóval ilyenféleképpen men- Lázár Brvinlnek a-dolgok^ így lett Kiefer — De id nézte ak­kor az újság szélét? Hiszen az emberek csoportba verődve a nyomda előtt várták az újságot. Mindenkit érdekeltek a hírek. Arról nemigen be­szélnek a nyomdá­szok, hogy ők meny­nyit kínlódtak, küz­döttek azért, hogy az emberek mindennap újságot kapjanak a kezükbe. Azt mondja valaki: í— Az ember a kel­lemetlen emlékeket hamarabb elfelejti, mint a jókat. így aztán inkább Misáról esik szó •— Misa egy szovjet százados volt, aki időnként élelmet ho­zott a nyomdászok­nak. Néha még bort is. Sorra föleleve- necfaek az emlékek, nagyokat nevetnek a „gondolat bábái”, akik mind elősegí­tették a Dunántúli Napló megszületését. Hát valahogy így volt tizenöt évvel ez­előtt. Azóta is min­dennap csinálják az újságot, minden éj­szaka megfeszített figyelemmel dolgoz­nak, hogy másnap mindenkihez eljusson az újság. Antalból is agitátor. 0 más szombaton reggel aláírta a be­lépési nyilatkozatot; — Hogy érzi magát, most az aláírás után három nappal?-— Jól, — mondja, — Most már nincs töprengés, nincs fej­fájás a sok gondolkodástól. Szombaton átjött hozzám Krautner János is. Kérdezi: na, hogy döntöttél? Mondtam! aláírtam. Azt mondta ő erre, na. ha te aláírtál, akkor én se maradok ki. Azóta már Krau­tner János is aláírta a belépési nyilatkozatot. Vasárnap fjedig a Paróczi bácsi jött át. Ö is kérdezte, hogy döntöttem. Ne­ki is mondtam. Ö is csak azt mondta, látja, most már ő is úgy teszi a legjobban, ha aláír. Alá is írta a Paróczi bácsi is a belépési nyilatkozatot, Itt a mi utcánkban már nem sokan vannak kívülállók. Csak most már jönnének a többiek is. Ha egyszer elkezdtük, akkor már legyünk szocialista község; i » .— Nézze, — mondja Kiefer Antal, — én tudom, hogy nagy táblák nélkül már nem gaz­dálkodás a gazdálkodás. Az én fiam most végez majd a szent­lőrinci technikumban; Beszél­gettünk mi sokat erről a fiam­mal is. Egyszer egyik tanára is itt volt nálunk, vele is be­szélgettem. A nagy táblákon, gépekkel, olcsóbban is, jobban is tudunk gazdálkodni, — ez biztos, Most már csak az kell majd, hogy az egész falu fog­jon össze; Mert mondhatom, hogy a mi falunkban jó dol­gos emberek Iáknak; Igaz, hogy négyféle lakosságból áll a falu, mert laknak itt német- ajkúak, horvátak, felvidékiek, meg a környékbeli idetelepül­tek, de mindnyájan jól dol­goztak eddig. Hát ha mi itt jól össze tudunk majd fogni, ak­kor abból az ezer hold szántó­ból, ami van a határunkban, nagyon sokat ki tudunk hoz­ni . s. Most már csak ezen tö­röm a fejemet, hogy már csuk ott tartanánk;!. Iffy születik az új. Akik már eljegyezték magu­kat vele, már a jövőn gondol­kodnak, magukban már ter­vezgetnek; A többiek még ví­vódnak és figyelik az újakat, és figyelik, mikor dönt a szom­széd, a sógon a tekintélyes emberek Nem mondhatjuk hogy az új élet könnyen születik, min­den vajúdás nélkül De hát így jön minden a világra; így szü­letik meg as áj Szentiászló is, hogy aztán majd annál több boldogsággal űzessen a szülői­nek, azoknak; akik már a jö­vendő új élet jövőjén töpren­genek, azoknak is, akik ma még nem tudnak dönteni, de holnap már szintén a születő új mellé állnak. Korúéival

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom