Dunántúli Napló, 1959. november (16. évfolyam, 257-280. szám)

1959-11-15-01 / 269. szám

#S). NOVEMBER 13. NAPLÓ Tíz fiatal mérnök Pénteken délután kölönce — írhatnánk úgy is haem profilba vágó” felirat díszítette a szerkesztőség klub- . helyiségének ajtaját: Műsza­kiak ankétje. Sorban nyitották az ajtót, belépett a tíz fiatal műszaki, hogy baráti megbeszelosen mondják el problémáikat, né­zeteiket saját munkájukról, Pétg városának fejlődéséről, az ipar helyzetéről Baranya me­gyében, kicsi és nagy dolgok­ról egyaránt, , ' . Azt írtuk: fiatal műszaknak ankétja. Többségükben fiata­lok is voltak jelen, és senki nem vette rossznéven, hegy Jávor György főmérnök «v- társ, aki a pécsi fűtőháztól jött, jóval elmúlt már hui» éves, hajában ősz szálak cfflj" lógnak. A problémák felveté­sében azonban vetekedett * fiatalokkal, felszólalásából len­dület és akarat, fiatalos keav sugárzott ___ . A kissé elfogódottan k»- dódő beszélgetés hamar felol­dódott, a legkülönbözőbb fog­lalkozás ú szakemberek elenK érdeklődéssel hallgatták« ma- sík iparág képviselőiét, az. ■Szabó László vezető főmérnök a MÁV Igazgatóságról «Vi Ferenc üzemmérnök ft"®® állomásáról és az etobtaekbe« említett, a többségükben fia tál műszakiak között ulo^ve­terán” Jávor György a J*** távlati feladatairól beszélt«»- 1957-tői kezdve különösen hagy gondot fordít állam. a vLút fejlesztésére. Uj mű­szaki berendezések, k««*“ létesítmények, a ítés egyformán érdeklő a mérföldköveink •£*£ arányú fejlesztésnek. _ r , sem kell hosszú idón^n ®ttel hi«, és máris korszerű dieselmozdony. .. látásokat is ^ s bizony a környékben hak hozzá kell 8ZDk^Rend- hörgéshez, nagy kívüli előnyt a sok füst és koran ^ny «dósétól való mely pótolja a wetlege» nagyobb _ Gazdaságosabb, jobb, köny­tűbb a dieselmotóony^ ^ny_ nyebb lesz a vaf*f^_€!ny­kája is. A műszakiakat ng»y_ hyiben érdekű a vasút ŰT?vasút korezerü*^^ mos érdekee mtózaW hÄß lémát is Elvet. ,^öv<jk hyílik arra, hogy a rfro^ó_ kifejthessék tudáatóa^^ mváltsák dtóljSStóő­Nyilvánvaló, hogy az dós nagymértékben toMPT fekszik majd a vasúti iránt. Szeretnék, ha a többet foglalkozna a bb munkájában egyre P^y _ perepet kapó Új «nóds**M kel, új eljárásokkal a dies« sítés kérdéseivel; rtomyak „ Szöllősi Imre és ^Hocnv^ József vegyészmérnök * Sörgyár különböző szeiböl jött el ez műszaki fejlesztés ?ége mellett törtek lan^fr a Számos jó példa ak«dán*r * múltban is a bőrgyárban, hogy a régi eljárásokat títani lehet Itt van példám » gyorscserzési elÍára®V^í^a pndkívüli módon termelékenységet, A b&gy leiató&l ~ /'£ 2 Vásároljon ismétlő, esengfo, ébresztő órát 160,— Ft Kapható: ®ro*, ékszer- és ajándékboltokban> állami áruházakban ban szeretnek dolgozni, lehet továbbtanulni, fejlődni. Nagyon jók a külföldi kapcso­lataik, múlt héten egyiptomi szakember tekintette meg az üzemet s nyilatkozott elisme­rően munkájukról. Kár, hogy külföldi tapasztalatcserékre csak idősebbeket küldenek ki. Qk is szeretnének kijutni, megtekinteni a sok szép üze­met. Benkő Jenő okleveles épí­tészmérnök a Baranya megyei Építőipari Vállalattól hiányol­ta, hogy lapjaink nem foglal­koznak eleget az új panel­üzem felépítésévei, munkájá­val. Egy éve került ki az egyetemről, meglepte az építő­munkások megváltozott han­gulata. Három évvel ezelőtt dolgozott már az építőiparban ás az volt a véleménye: nem lehet egykönnyen a rengeteg idegen, különböző tulajdonsá­gokkal rendelkező embereket átnevelni. Ma nagyon jó szel­lem uralkodik az építőknél, többségükben lelkesen és kedv­telve végzik munkájukat Sok­kal jobban törődnek az építő- munkások életével, « munkás- szállásokon előadásokat, film­vetítéseket tartanak. Ttitunger Jénát bányamér­nök a Pécsi Szénbányászati Tröszt vasesd üzeméből jött el. Lassan, megfontoltan mondta el véleményét a Petőfi-akna munkájáról. Nagy feladatok várnak a pécsi saénmedence bányászaira s második ötéves Sen. Uj eljárásokat kell alkalmazni, új módon kell dol­gozni. A fémtámos biztosit» elterjesztésében gyorsabb üte­met kéne felvenni. Szerinte a műszakiak feladata, hogy er­ről a bányászokat meggyőz­zék. Helytelen dolog az, ha egy műszaki ember, különösen ha fiatal, nem képezi tovább magát Az élettel csak úgy le­het lépést tartani, ha minden­ki rendszeresen tanul. Kiss József köri. mérnök, a KPM Autóközlekedési Igazga­tóságtól szintén e mellett kar­doskodott Fel kell keltem az emberekben a továbbképzés iránti érdeklődési. Várja, hogy ehhez a sajtó nagyobb segít­séget adjon. Művelt emberek, magastudású műszakiak, kul­turált munkások kellenek. Nemcsak a gazdasági Ejlodes a lényeg, az emberek tudata is mindjárt megváltozik, ha képezik magukat, többet ltod­nak. A munkások sietik a jólképzett műszaki embereket, bizalommal visel tétnek irá­nyukban.; Stefiid! Vm8 főtechnológus a Sopdana Gépgyárból a gyár műszaki fejlesztésének kérdé­seiről szólt Egy exportra ter­melő üzemnek féltékenyen kell vigyáznia a termékek minősé­gére. Újabb prototípusokat gyártanak, melyhez különös gond és figyelem kell. A gyár­ban nagyon megbecsülik a műszakiak munkáját Jó ilyen légkörben dolgozni. Ma már a fiatal műszaki embereknek nem problémá­juk az elhelyezkedés, mint a múltban volt. Mindenki ki­fejtheti képességeit, tanulhat, dolgozhat, alkothat. Ez derült ki az elmondottakból, ezt tük­rözték a fiatal műszakiak hoz­zászólásai Természetesen problémák még akadnak. Mint ahogyan a börgyári fiatalok megjegyezték: kevés lakást juttatnak a fiatal műszakiak­nak. Nem küldik őket külföldi tanulmány útra. Ezek a problé­mák nem megöl óhatatlanak, nem súlyos kérdések, melyek­re nem lehet válaszolni A lényég azonban annak tfelismerése, hogy soha, sehol, semmilyen társadalomban nem nyílott olyan perspektíva fia­tal mérnökemberek előtt, mint a mi társadalmunkban. Soha, sehol nem övezte őket a társadalom megbecsülése úgy, mint nálunk. Jó hogy ezt ter­mészetesnek veszik, magától értetődőnek tartják, de cserébe azt kéri tőlük a munkáshata- Ictm, hogy fáradhatatlan har­cosai legyenek az újnak, el­mélyültem kutassák a munka Jobb megszervezésének, a ma­gasabb technológiai formák kidolgozásának lehetőségeit. SZÜTS ISTVÁN ......-..-4% Pé cse« vendégszerepel Hirka Pokorna A napokban érkezik ha-! zánkba Prágából, Csehszlová- j kia zenei életének egyik ki­magasló egyénisége: Mirka Pokorna zongoraművésznő, j Még nagyon fiatal, de máris a művészi sikerek sora áll mögötte. 1951-ben megnyerte j a Bedriseh és Színe tana nem­zetközi zongoraverseny nagy­díját, majd a Német Demok­ratikus Ifjúsági Fesztivál ze­nedíját. 1956-tól Bécsben foly­tatta tanulmányait és az oszt­rák hangvensenyiközönség ked­vence lett. ■ ] Bejárta az egész világot, nagy sikerrel szerepelt a Szov­jetunióban, Jugoszláviában, i BuLgáriábán, Olaszországban, Japánban, Angliában és Indiá­ban. Most rövid időre hazánk­ba utazik és Budapesten hang­versenysorozatot ad. A mű-, vésznő 19-én érkezik Pécsre és a Városi Művelődési Ház nagytermében a Csehszlovák Kultúra és a művelődési ház, rendezésében este fél 8 órai kezdettel tartja hangversenyét. Műsorán Liszt, Chopin, Színe- tana, Prokofjev művei szere­pelnek. ........... I ft HNHNsft irtazofi FiRnorszásbaj Szombaton délután a feri­hegyi repülőtérről Finnország­ba utazott a Hazafias Nép­front öttagú küldöttsége, amely a finn nép deimokrati-1 ku# . uniójának meghívá­sára két hétig tanulmányozni fogja az ottani népfront-mun­kát. cAz iq.az fuuo hzet álfán Terven felül t 175 hárm»}16$ sokréiy 109 bálészibMiarnitÁra 540 scziu Hint adtunk már arról, hogy a Mohácsi Bútorgyár novem­ber 13-án befejezte éves ter­vét. Felemelt 13 926 000 forin­tos éves tervüket 14 012 000 fo-. rintra, vagyis 100,6 százalékra teljesítették. Ez a siker egyút­tal azt is jelenti, hogy a kong­resszusi felajánlásukban sze­replő, december elsejei éves tervtéljesítéo határidejét 17 nappal megrövidítették. A vállalat dolgozód most azon fáradoznak, hagy az év hátralévő részében újabb mun- kssikerekkel segítsék a nép­gazdaságot. Az év végéig még az alábbi termékeket bocsát­ják a kereskedelem rendelke­a Mohácsi Bútorgyárban zésére. Elkészítenek 175 Duna, típusú háromajtós szekrényt,“ 109 garnitúra Mohács típusú hálószobabútort és 540 sezlopt. Ugyanezen időszakban gyárta­nak még 40 kárpitozott garni­túrát, 20 magyar kihúzóe asz­talt és 25 egyszemélyes reka- miét. E termékek szállítási szerződéseit a Bútorórtékesító Vállalattal már megkötötték. Ez a mennyiség az éves tepv 15 százalékát teszi ki. Ezek szerint a vállalat dolgozói az év hátralévő időszakában tel­jesítik az* a vállalásukat js, mely szerint éves tervüket 10, illetve 15 százalékai túliteljie- sítíkj Érdekes megfigyel­ni: az emberek arcá­ról gyakran le lehet olvasni hány tagú a családjuk. A család gond, ha ma nem is olyan nagy, mint ti­zenöt, húsz évvel ez­előtt, de mégis gond. Akinek egy család el­tartásáról kell gon­doskodnia, az is gyak ran spekulálhat, de akinek kettőről, há­romról, sőt ötvenhat­ról, mint a cslkóstöt- tősi Tartós Béke elnö­kének, Marton Károly elvtársnak, annak még többet kell spe­kulálnia. Olyan a ter­melőszövetkezet, mint egy nagy család. Nem könnyű ennek a csa­ládnál! a sorsáról gondoskodni, különö­sen nem olyan köz­ségben mint Cslkós- töttös, amely mindig a jobbmódú közsé­gek közé számított. Ha Marton Károly végigmegy az utcán és látja az egyik tag gyengébben öltözött, akkor feltétlenül meg kérdi tőle: — Mi van, talán nem tudsz eleget ke­resni? És, ha a válasz ez: — Dehogynem, van másik ruhám is, csak gondoltam ez is jó lesz erre a munkára — Marton Károly akkor is problémáik a kérdésen, mint az apa. ~ amikor a gyereke nem öltözik úgy, ahogy szeretné. Gondolkodik és a vezetőséggel együtt mindig találnak meg­oldást 1900 holdja van a termelőszövet­kezetnek és Marton Károly most már nem tizennyolc hold­ban, hanem az egész határban gondolko­dik. Ez sem könnyű. Elvetni, betakaríta­ni, mindig oda kül­deni az embereket, ahová kell, ehhez a rengeteg földhöz ál­latokat szerezni és legalább olyan jöve­delmet biztosítani a tagoknak, mint ami­lyen egyéni koruk­ban volt. O a meg­mondhatója annak, hány nyugtalan éj­szaka rejtőzik amö- gött,. hogy itt-ott je­lentkező lyukakat si­került betömni és így biztosítani a meg­ígért jövedelmet. — Mert voltak lyukak itt is: főleg az állat- tenyésztésben voltak kiesések. És ennek ellenére a bevételi tervet mindig teljesí­tették. Ehhez persze hozzájárult az is hogy búzából 418 má­zsával« őskí ásgából pedig 273 mázsával tewnett több, mint amennyit beterveztek —• Jövőre már könnyebben élünk! — mondják a tagok — 100 szarvasmar­hánk van már, meg 105 sertésünk, köz­tük 12 idősebb koca, meg 30 süldő. Épül az 58 férőhe­lye* istállójuk, a ha- . tárban legelészik 144 juhuk. Szóval gyara­podnak és ehhez is, meg ahhoz is, hogy előzetes számítások szerint körülbelül 40 forint lesz a munka­egység értéke köze van Marton Károly- nak, az elnöknek is. És az emberek, hogy vannak meg­elégedve a vezetés­sel, a termelőszövet­kezettel? Akit meg­kérdeztem mindenki azt mondta: „Az el­nökünk sokat segít, mindig van ötlete. Legutóbb is a veze­tőségi ülésen azért kardoskodott, hogy minél többet szer­ződjünk, mert ebből jön a pénz, ebből lesz a jövedelem.“ Gombás Vitust és feleségét nem kér­deztem meg ugyan, de a véleményüket elmondják a bejegy­zett munkaegységek. Gombás Vitus eddig 482 munkaegységet teljesített, * felesége pedig 265-öt. Könnyű kiszámolni mennyi ez negyven forintját val. — Több, mint amennyi a ' 12 hqld aután annak idején megmaradt Gombás Vituséknak. Vagy itt van Máthé Lajos hét holdas gaz­da. ő sertésgondozó és az eddig össze­gyűlt munkaegysége 535. — Úgy számítom, meglesz a havi jöve­delmem a termelő- szövetkezetből olyan 2500 forint, — mondr ja Máté bácsi. Marton János a növénytermesztésben dolgozik és 311 mun­kaegységet írtaik b* neki eddig. ö se, más se pa­naszkodik. És hogy ez így van, abban benne van Marton Károly elnök sok nyugtalan éjszakája, spekulálása is. Mar­ton Károlyé, aki a maga 18 holdját El­cserélte a közösség nagy, 1200 holdjával és a maga kis csa­ládja mellé egy nagy család gondját-baját is a vállára vette. Nagy dolog ez. Elis­merés, megbecsülés jár érte. A színházak államosítá­sának tizedik évfor­dulóját ünnepeljük. Ezek­ben a papokban országszer­te ünnepi társulati üléseken emlékeznek, meg a színhá­zak művészei annak a nagy útnak a kezdetéről, amelyen járva immár mérföldkövek kel léptünk előre. A felszabadulás előtt a, tőkés színházakban vajmi kevés szó esett művészi szín­vonalról, a nép műveltségét emelp mCteimpoliti károk Vita azonban ezekben a színhá­zakban is volt. Igaz, • hogy ezek a viták legtöbbször a bevételről, a ki nem fizetett gázsikról estek. Művészi színvonal? Lehetett beszélni ott elmélyülésről, alkotásról, ahol egy-egy színház egy évadban 7<>—80 színdarabot is bemutatott? A tőkés szín­házak kénytelenek volta,k újabb és újabb „csemegé­vel'' szolgálni, mert a pénz hajtotta őket Siralmas „mű­vészet' volt ez. Uj vérkeringést csak 19.19 vitt a színházak életébe isi. Az áporodott levegő helyett Új, friss légjárat járta át a színházak ódon Etáit, meg­kezdődött egy egészséges fejlődés. Megalakultak az irodalmi és színházi taizott- gok, a színházak államosí­tása is megtörtént, megkez­dődött a músorpolitika új alapokra való fektetése. Vö­rösmatinékat vöröskatona-- esteket, a proletárgyerme­keknek gyermekelőadásokat szerveztek, megalakult a szí­nészek szakszervezete. Nagy­szerű teirvek készültek a ma­gyar színház reneszánszáért. Sajnos, a terveknek csak egy kis hányada valósulhatott meg. A Horthy-fasizmus negyed százados uralma alatt igye­kezett még írmagját is ki­irtani ezeknek a nagyszerű elgondolásoknak- A színhá­zak életében ismét elfoglalta helyét a giccs, a valóság ta­laját soha nem érintett „al­kotások". S fia egyik-másik haladóhb gondolkodású szín- igazgató próbálkozott a giccs áradatban valami művészit is produkálni, arra mindjárt ferde szemmel néztek a mű­vészetet csak a pénz szeművé gén át néző üzletemberek. Az igazi művészet csak a felszabadulással kezdte cél­irányos és következetes éle­tét A felszabadulás és az államosítás között eltelt években azonban még elég­gé egyenetlen volt ez a fej­lődés. Az állami és a magán- színházak sokszor ellentétes érdekei gyakran összeütköz­tek. Csak az államosítással Vált lehetővé, hogy egységes vezetés alatt végezhessék a színházak is munkájukat 1949-ben államosítottuk a színházakat. Megkezdődött a népbutító, az öncélú és művészieden színdarabok ki- geprűzése a magyar színpa­dokról. Nagy utat tettünk meg ezen a területen is. Ezt az utat járta a Pécsi Nem­zet; Színház is. A Pécsi Nemzeti Színház is részese volt ennek a fej­lődésnek, munkájával hoz­zájárult a tisztább, az igazi művészet érvényesüléséhez. Az államosítás évében olyan színdarabokat mutatott be többek között, mipt Móricz Zsigmond Úri murija, Scser- baesov Dohányon vett kapi­tánya, Földes Mihály Mély­szántása. Természetes, koránt­sem mondható el, hogy egy- csapásra megváltozott min­den s egyszer s mindenkorra száműzték a gyenge színda­rabokat, a semmitmondókat. De mind erősebb lett a szín- , házak, s így a pécsi színház igaz művészetet adó oldala s az élet mind jobban helyet, követelt magának a szfnpa- idon te. A magyar színház­történetben eddig soha nem látott tejvirágozásnak indult el a művészet. Csak egy-két országos adat: az államosí­tás óta Shakespeare-t 850- szer, Mohert 800-szor ját­szottak magyar színpadon. A legnagyob eredmény: megjelentek a nép életét be mutató színdarabok is a mfi életből fakadt mondanivaló ­víI. A szocialista realizmus kezdte hazánkban is szár­mát bontogatni és ebben felmérhetetlen segítséget te íptunk a szovjet színház­művészettől. A P#csi Nemzeti Színház is számos nagyszerű előadást mondhat magáénak, olyan műveket, amelyekkel méltán szerezte meg az igaz, mŰYe‘ szetel szerető és értékelő színházlátogató dolgozók el­ismerését. Emlékezünk meg bynajevszkij: Szabad szét. Gorkij: Jegor Bulicsov es a többiek. Visnyevszku: Opti­mista tragédia, Gorkij: El- lenségek, és még egy egész sor nagyszerű előadásra. Számos eredeti bemutatóval j is jelentkezett színházunk, helyesen támogatta az új magyar dráma ügyét is. Az ellenforradalom okoz­ta időleges zűrzavaron is viszonylag gyorsan urra lett rendezte sorait. Az elmúlt esztendőben pedig jelentős és országos visszhangra ta­lált kezdeményezéssel hívta fel magára a figyelmet. A modern dráma hete Wl si­került, nagyban hozzájárult számos művészeti kérdés alapos megvitatásához. A Pécsi Nemzed Színház az államosítás pillanatától nagy fejlődést ért ej. Ennek tényét a művészeti színvo­nal emelkedésén kívül még számos tény bizonyítja: 1940- hen például a zenes színda­rabokat 9 tagú zenekarral mutatták be s ma mar 29 állandó zenekari tagja van. A színház művészeinek, dol­gozóinak létszama is meg­növekedett, annyira, hogy a Kamaraszínház és a tájszin- ház is megkezdhette műkö­dését, A művészi munka nem emelkedhetett volna színvonalában ekkorát, a fejlődés nem következhetett volna be, ha nem állt volna rendelkezésre anyagi dotá­ció. A színház állami támo­gatása 1049 óta mintegy há­romszorosára emelkedett, Az államosítás 10. évfor­dulójának esztendejében útebb fejlődést ért eh Mint­egy másfélmillió* költségve­téssel létrejött az állandó opera- és balettegyüttes, b pécsi Nemzeti Színház a vi­ros és a megye szinte tag- jelentősebb kulturális cent­rumává fejlődött, S ez a'fej­lődés korántsem ál,U meg. Máris tervek vannak arra, hogy az opera- es a balett­együttes a megy ebien Is be­mutassa műsorát, Pártunk és államunk gondoskodása révén a majdnem 70 éves színházi épület tatarozásá­ra, felújítására is sor kerül. Első lépésként ebben a szín­házi évadban mintegy egy­millió-kettőszázezer fprmtol biztosított a legszüksegesebb munkálatok elvégzésére, A tervező iroda pedig mar megkezdte a töhb evre stóta munkák terveinek elkészíté­sét, amelyek yalórnváltaeuk során a színház kívül és be­lül is a korszerű követel menyeknek megfelelő lesz. A Pécsi Nemzeti Színház különösen az utóbbi két év­ben — ha még előfordulnak is bizonyos hibák a művé­szet rovására — határozot­tan megjavította musorpolp tikáját, művészi színvonalat. Ez az eredmény pedig elsq­sqrban a színház vezetőinek, színészeinek, technikai mun­katársainak munkáját és hozzáértését dicséri. Njyq- díjak, különböző kitünteté­sek adományozása is ennek az áldozatos tevékenységnek az elismerése. A mostani ünnepség során is számps kitüntetés, jutalom kerül ki­osztásra. Az államosítás lű. évíor- dulója alkalmával kö­szönt j ük színházunk összes művészeit, dolgozóit s kí­vánjuk: az eddigi utat járva mind mogasáh!? művészi eszmeiséggel járuljanak hoz­zá dolgozóink szórakoztatá­sához, művelődéséhez, az igényességre nevelést egy pillanatra sem szem elől té- J’esztve­Garay Ferepp 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom