Dunántúli Napló, 1959. november (16. évfolyam, 257-280. szám)

1959-11-18-01 / 271. szám

1959. NOVEMBER 18. NAPLÓ 3 Levelek a KISZ-életről 23 ezer forint értékű társadalmi munka, 1,6 millió forint megtakarítás újításokból Vállalatunknál, a Baranya ®>egyei Mélyépítő Vállalatnál a pártszervezet javaslatára 1957 júniusában alakult meg a KlSZ-szervezct. Sok munka 5rán nőtt és erősödött a szér­iáit találhatunk. Ebben az év­ben a fiatalok újításaiból ere­dő megtakarítás 1,6 millió fo­rintot tesz ki. A vállalati KISZ-élet szer­vezettebbé tételére nagyobb ^ezetünk és most már elmond- munkahelyeinken létrehoztuk “atiuk. hogy képes betölteni “tatását. KlSZ-szervezetünk jó ered­ményeket ért el a vállalat fia­tjainak mozgósításában, ki­tette részét a társadalmi mun­íciókban, mozgósított fon­r?8 célkitűzéseink megvalósí- - , , , , ■ás ára hét ifjúsági brigád alakult 77 .......... ■ ■ .. fataljaink jelentős mértékű fővel. Felajánlásaikban vállal- oktet^ tolon^M^om^in Odaírni munkát végeztek ták a határidők lerövidítését dig harmincöt fiatal tanul. A 5 kertvárosi óvoda, napközi az egyes építmények felepite- ^ iskola építésénél és kertvá- sénél, az István-aknai és a r°s Parkosításánál is. Vállala- mohácsi munkahelyeken a Ko­vács-, Farkas-, Stabl- es a Wolf-brigádotk. A pártkongresszus tisztele­az önálló KISZ-csoportokat. A vállalatnál folyó munka­verseny fellendítését célozza a KISZ-nek az a kezdeménye­zése, hogy a fiatalság ifjúsági brigádokat alakítson és ezek a brigádok kapcsolódjanak be a munkaversenybe. Eddig már téré és hazánk felszabadulá­sának 15. évfordulójára a KISZ Központi Bizottsága ja­vaslatára KISZ-szervezetünk megszervezte az „ifjúság a szocializmusért” mozgalmat, illetve a próbázást. Ebben a mozgalomban részt vesz 43 KISZ-fiataL Vállalatunk fiataljainak po­litikai képzettségét is tovább szeretnénk emelni. Ezért eb­ben az évben ismét megszer­veztük a „Világ térképe előtt” politikai oktatást. Ezen har­minc fiatal vesz részt, a párt­Olcsóbb lesz a családiház­építés í'c lakóház-építésénél is í“Qden esetben részt vettek fataljaink a társadalmi roun- “jhan. Ezeknél a mimkálatok- lJ* végzett társadalmi mun- (ank összege 23 ezer forintot k?4ki,. fervbei vették ezen- g^^yszabarixm a KISZ­« hz *lata jalnk ho.sy oktatás első előadása igen hónapban a központi tele- & elismerést vál­grikon 600 darab facsemetét "' &R: £ ^a^ok között. . cetnek el társadalmi mun- tott 153 . ^ ^ban. Nagy gondot okozott az n A* újítók között Is sok fia- júságj vezetőknek, hogy milyen Istállót és górét építettünk vállalatnál folyó továbbképző és szakosító tanfolyamokon mindenütt megtalálhatjuk a tanulni vágyó fiatalokat. SAJGÓ JENŐ KISZ-titkár, Az első előadás nagyszerűen sikerült tiH^zarmislenvi Vj tavasz Tsz 32 férőhelyes tehénis- 0Ja> amelyet az 506-as Iparitanuló Intézet fiataljai építettek. % „^■szervezetünk tagjai Cíozták, hogy személyes KiJ*. újukkal is elősegítik a s^Sazdaság szocialisita át- ■Í^Vezésénak ügyét, és segít­mftani a lelkes, odaadó mun­kájukra. Mü. M. 506. sz. Iparitanuló Intézet KlSZ-alapszerve- zetének vezetősége. témájú előadásokat válassza­nak ebben az oktatási évben, hogy a község egész ifjúságá­nak az érdeklődését kielégít­hessék. ügy igyekeztünk a te­matikát összeállítani, hogy az előadások ne legyenek unal­masak, valóban a fiatalok ér­deklődési körében mozogja­nak, lekösse figyelmüket, ne­velje és tanítsa őket. Ebben a munkában segítettek a fiata­loknak a község nevelői és vezetői is. Az első előadásra a vártnál sokkal több fiatal jött össze a mozihelyiségben, sőt a község vezetői közül is többen meg­jelentek, hogy meghallgassák az érdekesnek ígérkező elő­adást Az előadást dr. Takács Jó­zsef elvtárs, a TXT Baranya megyei titkára tartotta. Címe, az ismeretség — barátság — szerelem — házasság volt A két és félórás előadás során Takács elvtárs sok olyan fon­tos dologgal ismertette meg a fiatalokat, amelyeknek ismere­te szinte nélkülözhetetlen tár­sadalmi életünkben. Azt, hogy mennyire érdeklik ezek a kér­déseik a fiatalokat, mutatja az is, hogy többen tettek fel kér­déseket is az előadás után és többen kérték, hogy más al­kalommal is rendezzünk ha­sonló előadásokat Székelyszabari szervezet. K1SZ­Megjelent az építésügyi miniszter módosító rendelete az építőipari munkák költ­ségeinek előirányzásáról és elszámolásáról. A korábbi rendelet a lakásépítkezéseknél kétféle árat, közületi, vala­mint a lakosság részére meg­állapított árat ismert és ki­mondotta, hogy ha a lakás- építkezés megrendelője ma­gánszemély, kivitelezője pe­dig állami vállalat, vagy kis­ipari szövetkezet, a faanya­gok fogyasztói és nagykeres­kedelmi ára közötti külön­bözeiét fel kell számítani az építtetőnek. Ez az új terme­lői árak életbeléptetésekor némi áremelkedést idézett elő, ezért — mivel a Minisz­tertanács kimondta, hogy az új termelői ár a magánépít­kezések színvonalát nem emelheti — a most kiadott módosító rendeletben az épí­tésügyi miniszter a pénzügy- miniszterrel és az Országos Árhivatal elnökével úgy in­tézkedett, hogy a faanyagok fogyasztói és nagykereske­delmi ára közötti különböze tét a jövőben nem kell fel­számítani. Ezenkívül intéz­kedik még a rendelet, hogy a kivitelező vállalat vagy kisipari szövetkezet az épít­kezés költségvetési végössze­géből öt százalék enged­ményt adjon a magán építte­tőnek. A rendelkezés nemcsak a lakóház- és lakásépítkezésre, hanem az átalakításra, hely­reállítása, felújításra, tata­rozásra is vonatkozik, összesen mintegy 13 500 fo­rint az olcsóbbodás egy átla­gos kétszobás családi ház építésénél^ Csehszlovák művészek Beremenden November 18-án a Cseh­szlovák Kultúra, a Dózsa Ter­melőszövetkezet és a Cement­gyár rendezésében csehszlovák —magyar baráti napot tarta­nak Beremenden. A vendégek a nap folyamán meglátogatják a termelőszövetkezetet, majd es­te 6 órai kezdettel a község kultúrtermében műsoros estet tartanak. Az est folyamán hangversenyt ad Mirka Pokot- na, a hazánkban vendégsze­replő híres csehszlovák zongo­raművésznő. A műsorban fel­lép továbbá a tsz kásádi üzemegységének délszláv kul- túrcsoportja. Ez alkalommal kerül sor a kásádi üzem­egység névadó ünnepségére is —, melyen a csehszlovák— magyar barátság tiszteletére — előreláthatólag csehszlovák I nevet vesz fel a szövetkezet. Gondok a hegyen A hegyben voltunk szombaton délben is kevés a ma Ott nártnannn Ez a heßv eßv kü- Jarat> es lemaradnak az asz- kisiparost, fönös része a várofLk^Min- szonyok, akik a piacra mentek tisztviselőt hoVcltoU községe" 3 sorába ^XSttyan a másik dolog ^laStkok^o^TzautZ még a jobbmódú kiskereskedőt, sem igen találhatta meg az ember az tartozik, mégis valamikor A nagydaindoliak panasz­olyan messze esett innét a kodnak> hogy nem jó az útjuk, város, hogy szinte hihetetlen, Ugyams az ut javításakor a Itt leginkább városban dolgo- k°PÍilyára sok földet szórtak zó emberek laktak régebben f* am‘k5* hosszabb esős idő is, most is azok laknak. A koszont be akkor az autóbusz szőlő az csak éppen úgy tar- neP ^ “ „Ir­tózik az életükhöz, hogy ép- ,.Pe mondták mások pen van. Valamit hoz a kony- hiányzik a begyből, már- hára, de nem az az élet. Az mint az Isten-kut környékéről ... életet a gyárban, vagy építke- ~ nyilvános távbeszélő- talpa sem kopott többet, mint zésnél, bányában vagy hiva- llamas is. Kellene sokszor ej- amennyibe az autóbusz került talban végzett munka bizto- f?ka Is’ .orvosért, mentőért volna, mert itt feljebb a sítja. A szőlő csak inkább la- telefonálni, mert már előfor- kereső családfő járt cipőben, kóhely - meg nyűg. Mert dult’ ^ megszültek az azért azt is meg kell művelni, asszonyok, amíg az ember be­.... • a vámig telefonálnia busz csak éppen megközelí­tette a legtöbb lakosú dűlőket. De nem is igen volt az baj, mert nem használták. Akik munkába jártak, vagy muta­tóba egy-két gyerek iskolába a városba, gyalogoltak napon­ta kétszer egy-egy órát így volt ez akkor természetes, így volt megszokott No a cipő kapálni, meg metszeni, meg szüretelni. Ezért akik itt lak­nak, igen sokat dolgoznak. Mindennap reggeltől estig. Nyolc órát gyárban, vagy egye­bütt, aztán pedig sötétig a szőlőbem szaladt Szóval gyerekféle legfeljebb vasár­nap, de ez már így is nagy a hegy, az még ma szú volt. Az asszonyok is leg­is hegy. Egy kicsit messze esik a belvárostól, egy kicsit az isten háta mögött van, és más itt az élet, mint beljebb, ahol aszfalton fénylik az eső; Itt csak sarat csinál az eső; A pártnap után beszélget­ek* v“ ekkeh Azt mondta valaki: higyje el, kodtak. Autóbuszra, telefonra, , , , sárra. Hej, bizony ezernyi ba- *« megegyszer annyi cipőt el- ja van a hegyben lakó ember- nyúz az ember, mint benn a nek! városban; A sár lerágja az Mert vegyük csak az autó- ember lábáról a cipőt. Igaz is. _ , buszt! Reggelente kevés a já- Éppúgy igaz, mint a többi, ‘gy VOlt ttt régen. Tizen- rat, hogy mindenkit beszállít- amit elmondtak a hegy la- öt éve és még azelőtt Micsoda i hassanak a munkahelyre, meg kői. Mégis — bocsássanak meg idők voltak azok! Ma az isten­Ä --------------------------------* ----- - ­in kább csak a város szélén húztak cipőt, bogy mégis a városban ne kelljen mezítláb jámiok, de amikor leléptek az aszfaltról, már vissza is dug­ták a kosárba és mentek cipő nélkül. így hát a cipőből nem kellett kétszer annyi, mint a városi embernek, negyedany- nyi is elegendő veit« Sí npiitanak kozáZT ................................................................................................................................................. M, a hegy lakói, - ez nem vala­V* t|jr Tavasz Termeloßzo jaiMiimiiMiimiMMiiiM.. , mi hanezato* ((Létnek egy harminckét ä ne'yes tehénistálló építé- fgZ? és az újpetrei Petőfi öO'előszövetkezetnek egy tiwSonos körgóré vasbeton fáinak az elvégzésében. *hunka elvégzése nagy lkatok elé állította a fiata- tiwr.Az őszi mezőgadzasági ^ a termelőszövetkezet «s tagját igénybe vették ^ nemcsak a szafcmun­hani iem a segédmunkáit is kellett eivégez­W társadalmi munkában } Jsvők jelesre vizsgáztak, ''fyri'kában és lelkesedésben. W***er 7-ig harmincezer \ t értékű munkát végez- ‘<h,-^ - Teljesen befejezték a ^ «álló és a körgóré épí- ÖWL®*enkívűl esetenként -se- s*5vrh nyújtottak a termelő- - €Zetben folyó egyéb Jvakban is. \ a segítség az ipari tanu­szakmunkásainak volt, akiknek az el- Kező időben is lehet szá­wVi Hit kíván 4 vásárló ? a címmel rendeztek este 8 órakor a Szak- , tot Zetek Székházéban an- , IW arnelyen jelen voltak í 81aik ' -és írószergyártással * keP„°,zó gyárak képviselői, K-hf,- 'skedelem küldöttei és S2etesen a fogyasztók. \o„°fs kérdést tettek fel a és a mennyiségi kapcsolatban. So- Z olcsó és jó diáktollat ,5 •T'-.tók, mire a Műanyag­ot y ttötoll-gyár igazgatója Se -Választ adta, hogy jŐ- forintos értékben V diáktoUakat hoz­fdr. galorrvba. TUTOINI Papírforma szerint igaza van ... Agro- nómus vagyok, és az iparban dolgozom. Falura kellene men­nem, hiszen hívnak bennünket. De ami­kor akartam, nem mehettem! <— Most hagyjam itt a máso­dik szakmámat? Ami­kor ezt is megszeret­tem? Látom, értelmetle­nül néz rám. Majd az elején kezdem. Csak arra kérem, hallgasson meg tü­relmesen. Jó? Még ötvenkettőben, tizenkilenc esztendős koromban végeztem a kaposvári mező- gazdasági techniku­mon. Azonnal agro- nómus lettem, s a szakmában dolgoztam egészen a bevonulás­ig, ötvenhárom őszé­ig­A repülősöknél szolgáltam, három év múlva szereltem le. Az ellenforradalom kellős közepén. A szüléimhez mentem Mozsgóra, s alig vár­tam, hogy vége le­gyen a zűrzavarnak. Azonnal elutaztam Szigetvárra, a járási tanácsra és megmond tam: helyezzenek r állami gazdaságba, tsz-be, vagy nem bá­nom akárhová, csak a szakmába. Agronó- mus akarok lenni. Azt válaszolták, za­varosak még az idők. Egyelőre nem lehet. Jöjjek majd később. Hát mentem. Meg­próbálkoztam vagy tízszer egymás után Hasztalanul. Nem tudtak állást adni. Erre a pécsi munka- közvetítő hivatalnál kilincseltem. Ott sem sikerült. Hiába futot­tam Ponciustól-Pilátu sig, nem tudtam me­zőgazdász lenni. Ekkor már négy hónapja éltem szüle­im nyakán. Szégyel- tem magam. Bejöttem Pécsre és ide kerül­tem a fúrási üzem­hez, ötvenhét febru­ár 18-án. Belenyu­godtam. A fiatalos kalandvágy úgyis el­szállt belőlem, mert katonakoromban ösz- szecsatangoltam az egész országot. És arra gondoltam: itt maradok néhány hó­napig, aztán — amint csak lehet — vissza­megyek agrcmómus- nak. Korai volt az örö­möm. Amint munka­társaim megtudták, hogy agronómus va- ayok, elkezdtek hec- celni. Legtöbb csak tréfából célzott a „fi­nom” kezemre, az ok­levelemre; ám nekem ez is fájt Soha sem voltam úrigyerek, apám báró Bieder- mannál és a jó ég tudja még hány gróf­nál cselédeskedett. Engem kellett kipé- cézni? Mondom: bántott az ugratásuk, de hall­gattam. Nehéz munka a fú­rás. Akármilyen idő volt, mi mindig a szabadban voltunk. Télen odafagyott a kesztyű a vashoz, a váltamat szaggatta a hideg. Eszembe is ju­tott: de jó lenne ag- ronómusnak lenni! Behúzódnánk a meleg irodába és fütyülnék a hidegre. De ez csak amolyan pillanatnyi gyengeség volt. A má­sik percben még daco­sabban dolgoztam. Felfigyeltek rám. El­küldték szakmunkás tanfolyamra. Mind távolabb ju­tottam az agronómus- ságtól. Egyetlen cél lebegett szemem előtt csakazértis megmu­tatom, hogy nem va­gyok puhányi úri- gyerek! A szakmun­kásoknál is a legjob­bak egyike lettem, így kerültem fúró- mesteri tanfolyamra Ennek már másfél éve. Fúrómester va­gyok. Uj szakmámat ugyanúgy szeretem, mint a régit. Mert ebben is sok a szép, öreg 30—40 évig szol­gált fúrómesterek mondják, hogy egész életükben nem furat- tak két egyforma lyu­kat. Mindegyik más volt, egész életében tanul itt az ember. — Ezzel fordított arányban mind hal­ványabb lett bennem az agronómusság em­léke. Csak a tél végén ébredtem fel ebből az állapotból. Akkor, amikor a párt felhí­vása megjelent a ter­melőszövetkezetekről. — Pártszervezetem olyan embert kere­sett, aki ért a pa­rasztok nyelvén. így kerültem Kovácshi* dára. Heteket töltöt­tem a faluban. Min­den házba bekopog­tam. Jól éreztem ma­gam. Megismertem és megszerettem az embereket. Agronómusnak is visszahívtak már. Ta­vasszal majdnem el­mentem. De csak majdnem, mert eszembe jutott a fú­rás. Most hagyjam itt? Amikor ezt is megszerettem? Nehéz ügy ez ké­rem. De döntenem kell egyszer. Itt az ősz. nem lehet sokáig várni. Magyar László mi hangzatos szólam akar lenni és nem is azt akarja kife­jezni, hogy jól van minden így, ahogyan van. Nem, erről szó sincs. Bizony kell ide jó út, kell, még több autóbuszjárat, kell telefon. De mégis az az ember érzése, hogy jó világról, jó életről be­szélnek ezeik a panaszok. Miért? Nem akarjuk minden­kor hajánál fogva előráncigál- ni a múltat, de néha a múlt magától is élőbújik és szinte odaáll a jelen mellé: hasonlít­satok össze, mérjétek le embe­rek az életeteket. Régen a hegyen lakni sok­kal nagyobb gond volt mint kúti kul túrotthonban rendsze­resen vetítenek filmet, tarta­nak előadásokat, szórakoznak, és bejárnak a városba szín­házba, moziba. És hát közben hajtják azért a maguk igazát, verekszenek egy kicsit az új buszjáratokért, a telefonért, a jobb utakért. Mert kell. Me^ a mai hegynek már igényei vannak. Város. És egyre vá­rosibb nívón akar élni. S nemcsak akarnak itt jobban élni, hanem tudnak is. Persze gond azért van elég. De ezek is, — mondjuk így — újtípusú gondok. És ezek is eltűnnek majd, egészen biztos, hogy el­tűnnek. (Kurucz) Szabad a bemenet Már most vásárolja meg a karácsonyi ajándékokat! Öngyújtók Karórák Manikfirkét/.l. Fésűkészlet Férfiingek Női pulóverek Női nylon fehérnemű 52— 68 Ft-ig 225—1200 „ 50—270 „ 52—130 „ 59—240 * 95- 320 * 58—160 •» Több ezres ajándék-választékkal várja a z V L I, AMI t R |J II A % DUNÁNTÚL ELSŐ ÁRUHÁZA 8255

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom