Dunántúli Napló, 1959. november (16. évfolyam, 257-280. szám)

1959-11-17-01 / 270. szám

VILÄG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Kitüntetések, jutalmak DUNÁNTÚLI , NAPLÓ A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BARANYA MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANACS LAPJA XVI. ÉVFOLYAM, 270. SZÄM ÁRA: 30 FILLÉR 1939. NOVEMBER 17. KEDD a színházak államosításának 10. évfordulója alkalmával Tegnap délelőtt a Kamara­színházban a színházak álla­mosítása 10. évfordulójánál; megünneplésére jöttek össze a Pécsi Nemzeti Színház mű­vészei, dolgozói. Az ünnep társulati ülésen megjelent Égii Gyula elvtárs, a megyei párt- bizottság első titkára, Ambrus Jenő elvtárs a városi pártbi­zottság első titkára, a Műve­lődésügyi Minisztérium, a Mű­vészeti Dolgozók Szakszerve­Nagyobb önállósággal a korszerű, szocialista mezőgazdasági nagyüzemek kialakításáért Kormányhatározat a termelőszövetkezetek gazdasági megerősítéséhez és fejlesztéséhez nyújtott állami támogatásról A termelőszövetkezetek számszerű növekedésében, szervezeti és gazdasági meg­szilárdításában az idén jelen­tős eredményeiket értünk el. Különösen régi termelőszövet­kezeteink növelték tovább eb­ben az évben gazdálkodásuk színvonalát és a tagság jöve­delmét. E jelentős fejlődéshez hozzájárult a 3004/1958., vala­mint a 3004/1/1959. számú kor- foányhatározait is. A termelőszövetkezetek fej­lődésében bekövetkezett ör­vendetes változás, a kis- és középparaeztok tömeges belé­pése és a termelőszövetkezetek gazdasági megerősödése új helyzetet teremtett. Ennek kö­vetkeztében szövetkezeteink ma már nagyobb saját erőforrásokkal rendelkeznek, amelyeknek az eddiginél foko­zottabb és ésszerűbb felhasz- nálását az állam sokoldalú Gazdasági segítséggel egészíti hí A kormány támogatása arra irányul, hogy a termelő­szövetkezeteik mielőbb belter­jesen gazdálkodó és jól jöve­delmező szocialista mezőgaz­dasági nagyüzemekké válja­nak. Ezt a célt szolgálja a Ma- £Var Közlöny legutóbbi sza­badban megjelent 3004/2/1959. számú határozata a termelő- szövetkezetek gazdasági meg­erősítéséhez és fejlesztéséhez Sújtott állami támogatásról. . legnagyobb segítséget az új fs területileg megnövekedett termelőszövetkezetek kapják. Jelentős támogatást nyújt jtz állam a termelőszövetkeze­tek belterjes gazdálkodásának kialakításához. Különösen hegy súlyt helyez a határozat s, szövetkezeték talajerőgaz- dálkodásának fejlesztésére: kedvezményesen kapják a zöldtrágyázásra szükséges ye- lornagot, s műtrágyaigényüket az állami gazdaságok mellett az egyéni termelőket megelőz­ve elégi tik ka. Az ez évben alakult vagy jelentős terület­tel megnövekedett termelőszö­vetkezeteknek az alakulást, il­letve területnövekedést követő két éven át továbbra is a nit­rogén-műtrágya vételárából 25, a foszfor-műtrágyáéból 50, a káli-műtrágya vételárából pe­dig 75 százalékot engednek el. A talajjavításhoz szükséges anyagokat a rendeltetési állo­másra szállítva az állam to­vábbra is terítés nélkül bizto­sítja a termelőszövetékezetek­nek, s viseli a gépi talajjavítás költségeinek 50 százalékát. Igen számottevő a nagyüzemi gyümölcs- és szőlőtermesztés kialakítását elősegítő kedvez­mény. Hitelelengedésben ré­szesülnek többek között azok a termelőszövetkezetek, ame­lyek rendszertelenül telepített sűrű gyümölcsösüket felújít­ják, illetve amelyek parlag- területeken legalább 10 ka- tasztrális hold nagyságú gyü­mölcsöst vagy szőlőt telepíte­nek. A megállapított feltételek teljesítése esetén a telepítésre fordított összes költség 80 szá­zalékát kitevő hitel engedhető el. Az öntözött területek növe­lését elsősorban a meglévő öntözőrendszerek és berende­zésék megfelelő kihasználásá­val kell biztosítani. Gondos­kodni kell az egyszerű víz­szerzési lehetőségek megfelelő hasznosításáról. Ennek előse­gítésére a termelőszövetkeze­tek ugyanazokat a hitelelenge­dési kedvezményeket kaphat­ják, mint az új öntöző telepek építésénél. .... A növényvédelem hatéko­nyabbá tétele érdekében a ter­melőszövetkezeteket ^ ellátják nagyüzemi növényvédő gépek­kel és a gépvásárlást hitel- nyújtással is előmozdítják. Azok a termelőszövetkezeitek, amelyek kártevőktől mentés terményt, illetve terméket ál­lítanak elő, a feltételek telje­sítése esetéin — a rézgálic ki­vételével — a növényvédő­szerek árából 30 százalékos visszatérítést kapnak. Fontos intézkedést tartalmaz a határozat a termelőszövetkezet állat­állományának fejlesztéséről. Legfőbb feladatként a saját tenyésztői munka fokozását és a háztáji állatállomány sza­porulatának megvásárlását je­löli meg. A közös szarvas­marha-állomány saját erőből történő fejlesztésének elősegí­tésére a termelőszövetkezetek hitelt kaphatnak és hitelelen­gedésben részesülhetnek. A közös állomány növelése érde­kében a termelőszövetkezetek kössenek szerződést tagjaik­kal a háztáji gazdaságokban tartott jóminőségű borjak fel­nevelésére. A termelőszövet­kezetek a tenyésztési célokra nem megfelelő, de szaporí­tásra még alkalmas teheneket és üszőket legalább egyszer borjaztassák le, s utána hiz­lalják meg az anyát is, a bor­ját is. A határozat intézkedik a közös sertés-, juh- és ba­romfiállomány fejlesztésének állami támogatásáról. Tovább­ra is középlejáratú hitelt nyúj­tanak a termelőszövetkezetek­be bevitt jószág ellenértékének kifizetéséhez, valamint az új éts a területileg megnöveke­dett tetmelőszövetkezetek ré­szére tenyészállat-állományuk kialakításához. A határozat hangsúlyozottan rámutat arra, hogy a szövet­kezetekben termelt es átvételére ösztönző szerződési feltételeket kell megállapítani és gondoskodni kell arról, hogy a szerződé&Te lekötött egész területről származó áru- mennyiséget — amennyiben az a minőségi követelményeknek megfelel — átvegyék. Az ipa­ri központok zöldség- és gyü- mölcsellátásának javítása ér­dekében mód van arra, hogy a termelőszövetkezetek közvet­lenül kössenek szerződést kis­kereskedelmi vállalatokkal, földművesszövetkezetekkel, in­tézményekkel, a mezőgazda- sági termelőszövetkezetek az évi kiadásokhoz szükséges pénzügyi alapot az áru szer­(Foly tatás a 2. oldalon.) Gábriel József elvtárs ünnepi beszédét mondja. zeténék képviselői, a városi A színháznál 10 éve dolgozó­tanács, valamint Pécs város kát a városi tanács részesítette kulturális vezetői. jutalomban. Jutalmat kaptak: Katona Ferenc elvtárs, a Arany Kató, Bakos László, színház igazgatója nyitotta Bázsa Éva, Mátrai Mária, Mo- meg az ünnepi ülést, majd ün- nőri Ferenc, Somló Ferenc, népi beszédet, a színházak ál- Szabó Samu, Monori Ferenc- lamosításának 10. évfordulója né, Mándoky Kálmán, Gyön- alkalmóval Gábriel József elv- gyösi János, özv. Olasz LOjos- társ, a városi tanács művelő- né, Csariálosi Zoltán, Vincze Győző, Cseke Mihály, Gorrieri Ferenc, Mára marost József, Rózsavölgyi Ferenc, Harter Jó­zsef, Heriszt János, Gáspár József, Molnár Józsefné, Schu­ler Ferenc, Tiszai Károly, Ti- Kucsera Pál, vezetője désügyl osztályának mondott. Az ünnepi beszed után ke­rült sor a kitüntetések és ju­talmak átadására. A szocialista munkáért ér­demérem kormánykitüntetést szai Gusztáv, Takács Margit kapta. A szó- Kővári Jáno-s. cialista kultúráért jelvényt és A jutalmak átvétele után a 1000—1000 forint pézjulatonat: kitüntetettek és jutalmazott ak Somló Ferenc és Bázsa Éva. A nevében Dariday Róbert kö- kiváló dolgozó jelvényt és 800 szönte meg a párt és az állam forint pénzjutalmat Tiszai Ká- gondoskodását és elismerését, roly és Gyöngyösi János. majd a további, még az eddi­A színházak államosítása 10. ginéi is jobb munkára tett évfordulója emlékplakettet kapták: Katona Ferenc, Lend- vay Ferenc, Szabó Samu. Pau- lusz Elemér, Dariday Róbert, Sármássy Miklós.------------------------— ígé retet. Az ünnepi társulati ülés vé­geztével a városi tanács a szín­ház összes művészét, dolgozó­ját megvendégelte. Kína már október végéig 90 százalékra teljesítette évi ipari tervét Peking (Uj Kína) Az Állami Statisztikai Hivatal kimutatá­sa szerint Kína évi ipari tér­Otvenhárommillió forintot fordít beruházásra 1960-ban a megyei tanács Tíz községet villamosítanak — Korszerűsítik a mohácsi áruházat Hat önkiszolgáló bolt létesül A megyei tanács vb-a 1960- ban 53 millió forintot fordít a tanácsi gazdaság fejlesztésére. A tervekből kitűnik, hogy kö­zel négymillió forintot kap eb­ből a helyiipar. A Baranya megyei Tégla­gyári Egyesülés például 400 ezer forinttal szárítószínt épít. A „szalvéta-börzén I 5*“» csak úgy lappangott lyeget,« fe£f sztrini. egy-egy jól megkötött „üzletF után. A baj csal» ott kezdődött, hogy például egy vadászkala­pos, 35 év körüli hölgy meg­vett egy csomag 6 forintos „pécsi témájú“ Szalvétát és vagy 10 perc alatt forintért darabját, ott a helyszínen ki­árusította, mind az ötveneb Tíz perc alatt 44 forintot ke­resett egy csomag szalvétával. De így tett az a 30 év körüli, szőke, festetthajú hölgy is, aki a magyaron kívül állítólag külföldi szalvétát árusított meglehetősen magas áron. Úgy tett, mintha nem adna el be­lőle, felcukkolva a gyereke­ket. Aztán mégis eladta jó pénzért valamennyit. A gye­rekek pedig látva, illetve azt gondolva, hogy ez milyen drá­ga holmi, az utolsó fillérüket is odaadták, örültek, természe­tesen örültek a szép szalvéták­nak. Ez azonban nem védi az „igazi börzét“ játszó felnőtte­ket. A börzehangulat nem mú­lott el hétfőn sem. Bár a gye “ »árosban a szalvétagyűjtési minde^\.°LJmiS megnyitó- rekek délután már nyugodtab- *evvedély. Szolidan, örömmel A papi gyűjtés jár- ban csere-berélgettek, teülöno­^ujtögettek, csere-berélgettek savai ** e/vw mllvnr rn.entudtáká. i vált. Talán nem is sen mikor megtudták, hogy nem beugrani”, mert a kiállításra, meg az üz­l^erekek. Még a felnőttek, a vánnya £e"fc 'miatt, ha- fontot mindjárt ar,iák is örültek, látva, hogy an y miatt akik becsap- —- usAiutAsr l^lány vagy kisfiú milyen nem azok délután , ldosan simogatja, rende^1 száz felnőtt és gyerek zsi­'}Jnrka mintás szalvétákat. Színház téren. Csere­2*1 gyűjtsenek! Hiszen gyűj- bongott a ^ j> farka mintás szalvétákat gyűjtsenek! Hiszen gyűr Kttek már nagyapáink i* bé- barettek* ___ akik becsap Vas árnap délután letekbe ^ rövidesen új, szép szalvéta-szállítmány érkezik, örültek w< M­A gyerekek Ebből a keretből terveztetik jövőre a Mohácsi Bútorgyár 14 millió forintos beruházását. Az élelmiszeripar fejlesztésé­re 700 ezer forint jut. Az ősz- szegből gépeket és gépi beren­dezéseket vásárolnak. Az épí­tőipar 330 000 forintot kap. A hegyi utak és hidak épí­tésére 3 millió 100 ezer forin­tot fordítanak 1960-ban. Nyolc- százezer forintot szánnak jö­vőre a belkereskedelem fej­lesztésére. Háromszáznegyven- ezer forint értékben mintegy 6 üzletet alakítanak át önki- szolgáló bolttá a megyében. Hatszázkilencvenezer forint értékben pedig korszerűsítik a mohácsi ruházati áruházát. A tanácsi szolgáltató válla­latok fejlesztésére hárommil­lió 200 ezer forintot fordítanak. Legjelentősebb helyet a víz­ügyi beruházások foglalják el. Az egészségügyet 5 millió fo­rint értékben fejlesztik. Ebből mintegy 3 millió forintot kap a komlói kórház. A tervek sze­rint ugyanis 1960-ban a komlói kórházat 200 ágyassá fejlesz­tik. Az oktatási beruházások­ra 9 millió forintot terveztek. A tervekből kitűnik, hogy Harkányban például 167 ezer forintos költséggel vállfás- öltöző épül a nyári zsúfoltság megszüntetésére. Uj kertészeti növényház épül Mohácson 130 ezer forintért. A segédipari üzemek pedig (lakatos, bádo­gos, asztalos) 200 ezer forintot kapnak gépi beruházásokra. 1960-ban mintegy 30 átmenő lakás építését fejezik be. Bü­rüs, Gyöngyösmellék, Kista­mási, Nemeske, Molvány, Szö­rény, Magyarlukafa, Vásáros- béc és Pettend községeket vil­lamosítják. összesen 140 férő­hellyel növelik a bölcsődei fé­rőhelyek számát. Az 53 millió forintból közel félmillió forin­tot kap a Megyei Idegenfor­galmi Hivatal. melési tervét több mint 90 százalékra teljesítette. Október végéig 11 legfonto­sabb termelési ágban beleért­ve a szerszámgépeket, gene­rátorokat, vasúti kocsikat és a műtrágyagyártást — már telje­sítették, vagy túlteljesítették az ,1959-re szóló tervet. Egybevetve az elmúlt év Ha­sonló időszakával, az • acélter­melés 70 százalékkal, a nyers­vasé pedig 105,8 százalékkal növekedett. Az ipari termelés összértéke januártól októberig 48,9 szá­zalékkal múlta felül az elmúlt év megfelelő időszakát. R magyar országgyűlés küldöttsége Ostravában Prága (MTI) A magyar par­lamenti küldöttség hétfőn az ostravai iparvidéket, a cseh­szlovák szénbányászat és ko­hászat központját látogatta meg. Az tnterparfanentáns ■agyar csoportja vezetőségének ülése Az Interparlamentáris Unió magyar csoportjának vezető­sége dr. Molnár Erik, a ma­gyar csoport alelnökének el­nökletével hétfőn az Ország­házban ülést tartott. A ta­nácskozáson résztvett Dinnyés Lajos, az országgyűlés alel­A Magyar Népköztársaság és az Indiai Köztársaság nagykövetségi rangra emeli a két nrszég közötti diplomáciai képviseletét A Magyar Népköztársaság és az Indiai Köztársaság között fennálló baráti kapcsolatok további erősítésére a két ország kormánya elhatározta, hogy diplomáciai képviseletét 1959. de­cember 1-től kölcsönösen nagykövetségi rangra emeli. India kormánya K. P. S. Menon urat — moszkvai nagy­követét akkreditálja első nagykövetként a Magyar Népköa­nöke is. Az ülésen a Szovjet­unió Legfelső Tanácsának, va­lamint a Koreai Népi Demok­ratikus Köztársaság legfelső népi gyűlésének a világ parla­mentjeihez intézett felhívását vitatták meg. A magyar csoport, csatlakoz­va az országgyűlés külügyi bi­zottságának határozatához, ki­fejezte meggyőződését: a Szov­jetunió kormányának az ENSZ közgyűlés elé terjesztett javas­latai az általános és teljes le­szerelés reális útjait jelölik meg. Az Interparlamentáris Unió magyar csoportja a leg­határozottabban támogatja eze­ket a javaslatokat, s azt kí­vánja, hogy az emberiség bé­kéje, biztonsága és jövője szempontjából nagyjelentősé­gű kezdeményezések mielőbb teljes valósággá váljanak.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom