Dunántúli Napló, 1959. november (16. évfolyam, 257-280. szám)

1959-11-01-01 / 257. szám

1950. NOVEMBER 1.

NAPLÓ

S

Tizenegyezer falaz anyaga terven felül

236000 méterrel több elaöotalályú árut termett as idén a Mohácsi Selyemgyár

— Húzd megt

Izmos karok ereje vonszolja a kilencven méteres hálót Úgy látszik, mintha az emberek minden erőt kiadnának magukból, és mégis: a háló alig moccan. Tele van hallal. Tele? Egymás hegyén-hátán nyüzsögnek és fickándoznak a kövér pontyok. Szinte Járni lehetne rajtuk — háromszázötven mázsára való csapkod a hálóban, Tátognak. összepréselődve elszívják egymás diói az oxigént

Végre kihúzták. Az emberek megtőrlik Izzadó homlokukat. Működésbe lép a vízágyú, friss vizet fecskendez a temérdek halra. A víz megszünteti kínzó oxigénéhségüket Alábbhagy a tátogásuk, nyűgödtab- ban várják az iszapos vízben sorsuk beteljesedését

A férfiak combig éró „pen- durcsizmában** gázolnak a ae- kélyben. Kosárba szedik a halat. Utána a csúszdára kerülnek a pontyok, onnét pedig a hordóba. Leöblítik róluk az Iszapot, megfürdetve kerülnek a teleltetóbe.

Idős szikár ember kezeli a mérleget. Bartha László, a hal gazdaság vezetője. Nagyon elé Bedett Azt mondja: ritka jó termés az Idei:

— A maszek világban *— mert a múltban a papoké és kfontenuovó hercegé volt a tó, *— nos akkor sohasem halásztak erről a tóról többet százötven mázsánáL Most huszonegy és fél vagonuk lesz — kőnél kétezerkétszáz mázsa;

Megfordul és odakiált a Sóban serénykedő embereknek, hogy ne dobálják a kosarat a ♦ízbe. Agyoncsapják vele a ha tat. Aztán folytatja:

— A tó pedig nem növekedett. Akkor is négyszáztizenöt hold volt és annyi ma Is. ötami technikánk sokkal kor szerűbb. Mindent gépesítettünk. Nem sajnáljuk a befekegy részét, mert ha megfeszülnének, akkor sem bírnák mind a háromszázötven mázsát ma kiválogatni.

Távol sirályok vijjognak a tó fölötti Az egyik lebukik. Ezüstös, apró szeméthal csillog a csőrében, örülhet a fogásnak, mert valóságos tánclépéseket lejt a víz színén. Mintha csak a. földön járna!

Nem tudom a szemem leven ni a látványróL Az emberek nem néznek oda. Megszokták

Magyar LMtö

.ÉiilMWllllllWWWwiiai -----------------ke

zük n 3 VnJIvAbv^

Baranya megye száz ipari üzemének kongresszusi versenyében a Mohácsi Selyem- gyár is az elsők közé került. A Duna-parti üzem szövőnői, akik már első félévi jó munkájukkal megszerezték az élüzem címet, a harmadik negyedévben 4.3 százalékkal több selymet gyártottak. Ebből az anyagmennyiségből 11 000 női blúzt lehetne készíteni. De a mennyiség túlteljesítésénél te nagyobb eredménynek számít, hogy a kong resszusi verseny során eddig szinte még nem tapasztalt arányban megjavult az előállított áru minősége. A legutóbbi három hónap alatt az előirányzottnál 87 000 méterrel több elaőosztályú selymet szőttek, s ez a gyár minőségi tervének 25 százalékos túlteljesítését jelenti. Ezzel több mint 296 000 méterre gyarapodott az év eleje óta terve« felül készített elsőosztályú selyemanyagok mennyisége;

A több és főleg jó munka magyarázata, hogy a művezetők a kongresszusi időszakban többet foglakoztak az üzem dolgozóival: újabb fogásokra, szakszerűbb gépkezelésre tanították meg őket. Közel harminc fiatal szövőnő dolgozik a gyárban és a tapasztalt „öregek“ úgy szólván közügynek tekintik a velük való foglalkozást: szakmájuk megszerettetését és szakmunkásokká való nevelésüket. A művezetők és a munkamódszer-átadók fáradozásának sikeréről tanúskodnak az új szövőnők kiváló teljesítményei. Több olyan fiatal lány van már, akiknek minőségi munkája vetekedik az Idősebb szövőnők teljesítményével. Dárdai Magdolna és Czifra Jolán például, noha csak két hónappal ezelőtt kerültek a szövőgépek mellé, máris 94, illetve 88 százalékban termelnek elsőosztályú selyemárut«

társadalmi munkában

Az ez év májusában alakult páprádi termelőszövetkezeti pártszervezet kommunistái a tanács segítségével egy romos épülethez jutottak. A kommunisták összefogtak s az elhanyagolt helyiséget szinte újjávarázsolták. Több mint négyezer fo- . rint értkű társadalmi munka val minden anyagi támogatás nélkül egy igen szép párt helyiséget hoztak létre.

Bár a pártszervezet kis létszámú, legtöbb tagja idős elvtárs, mégis a fiatalos lendületükről és összefogásukról sok pártszervezet példát vehetne. A sellyei járási párt bizottság munkájuk elismerő seként köszönetét fejezte ki a páprádi kommunistáknak és jutalmul egy szép rádiót ajándékozott a pártszervezet nek. Hamarosan függönyt és asztalterítőket te kapnak a járási pártbizottságtól a páprádi kommunisták«

Erre a% érre is érvényes

a Baranya megyei Tanács tavalyi rendelete a kukoricaszár betakarításáról

Az etetett hónap időjárása igen kedvező vott a beinkarítáei munkákra ás efeőscw- hft* a kukorica törésére és szárvágésám. Mégis lemaradás van megyénkben kukoricatö- rés ben, de még jelentősebb és a lemaradás a szár vágásiban. Így a kukoricaszár vágásának lemaradása már akadályozza a vetés alá történő szántáéi és egyéb talaje lóké*zí téli munkákat, de késlelteti az őszi mélyszántás elvégzését is.

Kukoricaszár betakarításáról a Baranya megyei Tanács 2/1959. számú tanácsrendeletét már az elmúlt évben meghozta. A tanácsrendelet minden egyes pontja erre az évre is vonatkozik., óméért te teljes terjedelmében az alábbiakban közöljük la.

11.

A kukoricás zár törése után visszamaradt szár- részek betakarításéit a törte után 15 napon belül, de legkésőbb november 15-ig el kell végezni.

n A levágott szán észeket be kell hordani, illetve a szántóterület szelén kupacokba káli rakná úgy, hogy azok az őszi vetés talajelőké- szrbését és az ősei mélyszántást ne gátolják:

A propagandista

^6y-e szép ez a harcsa? Pedig *V;n> is olyan nagy! A múltkor Jóval nagyobbat fogtunk I.

ötven vagon szemesta- *ormányt szórtunk be a tankba, és kilencven vagon ser

restrágyát permeteztünk be ol- a°tt állapotban. Ezért tartunk 8a3át hizlaldát««■

— Mi szükség volt erre?

■— Az oldattól hihetetlen mennyiségben elszaporodnak 8z algák. Nyáron valósággal '^Eszinesítik a vizet. Aztán Jennek. Megeszik a bolhará a bolharákotete pedig a

A falvakban is meg

kezdődött a pártoktatás« Bolyban hétfőn tartották az első foglalkozást« Tizenhármán jöttek össze, hogy meghallgassák a marxizmus—leniniz- mus tanfolyam első előadását. Rumán József elvtárs a csoport propagandistája már napokkal ezelőtt készült erre a napra.

— Kétszeres feladat számomra az idei pártoktatási év megindulása — mond ta, — mert tulajdonképpen most ismerkedem meg az emberekkel is. Három hete jöttem ide. A hétfői foglalkozás első részét is csak ismerkedéssel, beszélgetéssel töltöttük. — Nem vehettem részi Itt a szervezésben sem. Pedig szervezési kérdés az is, hogy a hallgatók rendszeresen járjanak az oktatásra. Sajnos, az első napon öten hiányoztak. Nekem pedig az a célom, hogy mind a tizennyolc jelentkező végezze el az ok- tntést. Akik hiányoznak, azokhoz személyesen elmegyek és beszélgetek velük. Saud úgy gondolom

elérhetem a célomat.

Rumán elvtárs min

den tőle telhetőt megtesz azért, hogy a tanfolyamának mindegyik hallgatója tanuljon is az előadásokból, gyarapítsa ismereteit

— Ennek első feltétele, hogy alaposan felkészüljek az előadásokra. S nem csak a tananyagot kell ismernem, hanem annál jóval többet, mert így tudok egy-egy témáról valójában átfogó és érthető magyarázatot ad ni. Azért is fontos még a kiegészítő szak és szépirodalom isme re te, mert sokszor bizony váratlan kérdéseket tehetnek fel a hallgatók s enélkiil ezekre nem, vagy csak hiányosan adhatnék választ.

Mikor felkerestük Rumén elvtársat, akkor is a következő előadásra készült. Egy nappal az első után már a legközelebb tartandó előadás anyagát tanulmányoz ta, jegyzetelte. A tan- u/iyag mellet a klasz- szikus irodalmi müvek, sőt még a „Filozófiai lexikonénak az előadásra vonat- loodiMt is

gül vette a tanfolyam vázlatának elkészítéséhez.

— A marxizmus— Ieninizmus tanfolyamon magasabb előképzettséggel rendelkezők tanulnak — ma gyarázta. — Ha a számukra is érdekessé, újszerűvé akarom tenni az előadást, akkor nem nélkülözhetem ezeket a segédeszközöket sem.

Rumán ehrtársnek pedig mér van gyakorlata a tanfolyamok, szemináriumok vezetésében. Nem először csinálja. 1952 óta vezet szemináriumokat. Szívesen vállalta mindig és most is az ezzel járó külön munkát Kedvvel vég zi, lelkiismeretesen.

— Ha valaki nem szívesen teszi, akkor inkább ne is vállaljon ilyent — mondja. — A tanfolyamon részvevők sem tanulnak az előadásból, ha a vezető nem készül fel rendesen. Szükségük van a hallgatóknak olyan magyarázatra, amely kiegészíti a tananyagot é több oldalról Is megvilágítja a problémákat. Így az érdeklődte I»

gyobb a badgatók részéről és az előadó sokat tanulhat maga is. Most például az első pértoktatási napon az alapos felkészülésnek köszönhetem azt hogy olyan elvtársak, akik már hosszabb ideje tanulmányozzák a marxizmust—leninizmust azt mondták, hogy sók újat hallottak, így alakulhat ki jó kapcsolat az előadd és a hallgatók között. Természetesen ez is elősegíti áz oktatáson való rendszeres részvételt és az előadások utáni vita élénkségét.

Bár Rumán elvtársnak lényegesen köny- nyebb a helyzete minii a másik időszerű kérdések tanfolyam vezetőjének, mert az 6 csoportjában képzettebb elvtársak tanulnak, azon ban éppen emiatt sok kai alaposabb felkészültséggel kell a tanfolyamot vezetnie.

, Bízunk benne, hogy Bólyban megindult marxizmus—leniniz- t«us tanfolyam sikerrel fejeződik be. Rumán István elvtárs a szeminárium vezetője mindent megtesz

i *.

1.

Az előző éri termésű kukoricaszárt — reumát, csutkát vagy szárítva, eltett csalamádét — május 15-ig folyamatosan fel kell etetni vagy más módon felhasználni.

ő A nem tartósított, fel nem használt, nem értékesített kukoricaszárat, valamint a siló körül maradt hulladékot (szór, levél, torzsa Stb.) száraz helyen ásott veremben, fél méter vastagon szalmával és a fölött fél méter vastagon földdel befedve ej kell vermeini, vagy el kell égetni. Felhasználatlanul maradt Ilyen növényi részeket a kukoricatönéat követő és május 15. napja után csak vermelve szabod tárolni«

3 Az így el vermelt nö- ■ vényrészek egész nyáron át használhatók tüzelőnek, de a vermeit minden kibontás után be kell takarni«

3. $.

4 A községi tanács vóg- rehajtó bizottsága és a — tanács megbízójából — a mezőgazdasági állandó bizottság a kukoricatermés letörését és a szár betakarítását a határszemlék során ellenőrzi.

A szemle a szocialista gazdaságoknak a község határához tartozó földterületeire iß kiterjed. A hatánszemlét minden év november hó 30-»g be kell fejezni.

A kukoricamoly kártételének csökkentése érdekében május 15-e és 31-e között udvar-, illetőleg szérű- szemlét tartanak a községi ta- nácsszervftk a 2. §. végrehajtásának ellenőrzése céljából.

O A határszemle, illetőleg v- udvar- és szérűszemle megtartásának időpontját a községi tanács végrehajtó bizottsága közhírré teszi.

2.

2.

A felszólítás eredménytelensége esetén a községi tanács végrehajtó bízott- a kukoricaszár levágását és takarítását, elvermelését, megsemmisítését el nem végző személyek terhére és veszélyére, bérmunkások igénybevételével elvégezteti és ellenük a szabálysértési eljárást megindítja. Kát megelőzően a községi tanács v, h. bárki részére a kukoricaszárat térítés nélkül levágásra és felhasználásra átadhatja.

A bérmunfcáeok igény- bevételével felmerült költségeket, a községi tanács végrehajtó bizottsága a „gazdaság.*" cím „kiegyenlítő"’ kiadások zamaténak terhére reOeM;

A A szabálysértést etkö- vetőtől az adóügyi csoport (Előadók) a költségeket 15 napon belül köradók módjára behajt!*

3.

5.

1.

Amennyibe« a cselekmény súlyosabb büntetendő rendelkezések alá nem esik, szabálysértést követ el és 1000 forintig terjedhető pénzbírsággal kell büntetni azt, aki

_\ a jelen tanácsi rende- a/ létben megállapított határidőre a kukoricaszárat a végrehajtó bizottság felhívása ellenére sem takarítja be,

L\ a fel nem használt és nem értékesített kuko- ricas zárat a jelen tanácsrendeletben megállapított határidőre nem vermeli el, vagy nem semmisíti meg.

6. *.

4. *.

4 Azokat az egyéneket, akik a jelen tanácsrendeletben megszabott határidőre a kukoricaszár levágását, betakarítását, elvermelését, vagy megsemmisítését nem végzik el, a községi tanács végrehajtó bizottság (vb-elnök elnökhelyettes, titkár) térti* vevényes levélben felszólítja e munkának három napon beA jelen rendeletben foglalt

szabálysértési cselekmény elkövetése esetén az eljárás, teliden tés a községi tanács végrehajtó bizottsága (elnöke, elnökhelyettese, titkár) hivatalból történő intézkedése alapján indul meg.

A jelen rendelet kihirdetése napján lép hatályba. A hatálybalépéssel a régebbi hasonló tartalmi) rrabálvrei'tle- lelek hatályukat vesztik.

Palkó Sándor s. k. a Baranya mogyot Tuhalak. Ettől híztak nyen nagyra.

Valóban: majd kipattannak a kövérségtől. Több mint két kiló az átlagsúlyuk, de találni nyolc kilós anyapontyokat is*

Néhány nap múlva zárt, fehér vagonokba kerülnek, aztán elindulnak Prága, Berlin és Bonn felé. Minden mázsáért negyvenkét dollárt fizetnek odakünn. Valutát, amiért azt veszünk, amit akarunk;

Rá ez Lajos halászmester beugrik a vízbe, és meglazítja- »-Xlái