Dunántúli Napló, 1959. november (16. évfolyam, 257-280. szám)
1959-11-01-01 / 257. szám
S989, NOVEMBER 1. NAPLÓ % T«xdjo«f BarcmyaréL hogy a rádióelőfizetők száma a. többi megyéhez és városhoz képest aránylag Baranyában és Pécsett a legmagasabb: 100 lakosra a megyében 28, Pécsett pedig 26 rádiókészülék jut. Az országos átlag 21 rádiókészülék 100 lakosra. Ez azt jelenti, hogy megyénkben már csaknem minden családnak van rádiókészüléke. hogy 1959. év közepém Pé- ' esett már 508 televízióelőfize- tót tartottak nyilván.' A vidéki városok közül Pécsett k van a legtöbb televízióelőfizető. 1 hogy Pécs varos népessége 1841-ben jfs 1949-ben is még a 'hozzácsatolt községek nélkül 78 ezer fő volt. Ma a peremközségek hozzácsatolása, a természetes szaporodás és nem utolsó sorban a bevándorlás következtében ma népessége számítások szerint 120 ezer fő körül mozog és f Miskolc és Debrecen után az ország harmadik legnagyobb vidéki városa. hogy a Siklós; vidékén termelt cukorborsó jelenik meg E elsőként a hazai és külföldi Piacom, amelyből 1959-bem már 210 tonnát exportáltunk a megyebői; hogy a Pécs vidéki őszibarack nemcsak a Buda vidéki és a szatymazl, hanem áz olasz és francia őszibarackot is felülmúlja cükortarta- lomban, zamatban, és színben. hogy az első termelőszövetkezet 1948-ban alakult meg a megyében, Dunasaekcsőn. A DEDASZ Pecsújhegyi Erőműve (régi) felvesz 1 lő esztergályos 9 fő lakatos f szakmunkást. Jelentkezni: Munkaügyi Osztályon (Bu- zsáki Is tu) 331 Amíg a gyümölcs magától megérik A szigetvári járás egyik községében tanácsülésen a termelőszövetkezeti mozgalom ügyéről vitatkoztak. Ezen a tanácsülésen hangzott el az egyik tekintélyes falusi vezetőnek a felszólalása is, amelyben azt fejtegette, hogy nem kell sokat beszélni az embereknek a termelőszövetkezetek ről, nem kell bíztatni őket, hogy lépjenek be. Csak várni kell. Áz idő meghozza majd az eredményeket. Ha megérik a gyümölcs, akkor magától lepottyan úgyis a fájáról. Ez a nézet nemcsak egy helyen és nemcsak így jelentkezik. Nem mindenhol így fogalmazzák meg. a lényeget, hogy várni kell, és ha megérik a gyümölcs, leesik fájáról. Van ahol azt tartják: a mi eredményeink önmagukért beszélnek, és önmaguk győznek meg minden embert az igazunkról. Az ipari üzemekben pedig lehet találkozni olyan nézetekkel, hogy az anyagi ösztönzőktől várják az eredményeket, azt, hogy azok világosítják majd fel az embereket a termelés növelésének, a termelékenység emelésének a fontosságáról, azok visznek majd lendületet a munkaversenybe, stb. Mi ezeknek a nézeteknek a közös vonása? Az, hogy lebecsülik a meg* győző szó erejét, lebecsülik a céltudatos politikai munka, még inkább az agitáció erejét, fontosságát; Hibás ét káros nézetek ezek. Az élet már számtalanszor bebizonyította a munkásmozgalom történelme során tarthatatlanságukat. Mi' egy új társadalmi rendszer, — mondhatjuk nyugodtan: egy új világ — felépítését vállaltuk és végezzük. A párt, a kommunisták, tudják, hogyan kell ezt az új világot felépíteni. Birtokukban van, ismerik a szocializmus felépítésének elméleti alapjait, a mar- xizmus-leninizmust, a szocializmus, a kommunizmus felépítésének tudományát és segíti a munkát a Szovjetúnió, a maga gazdag, kipróbált tapasztalataival. De ez vajon elegendő? Semmiképpen sem. A tömegek aktív támogatása nélkül ezek a feltételek, az elmélet ismerete, a baráti népek segítsége és csak a kommunisták erőfeszítései nem tudják megoldani a szocializVnus felépítését. A szocializmus felépítéséhez elengedhetetlenül az szükséges, hogy mindenki kivétel nélkül, minden becsületes ember felismerje, hogy a szocialista társadalom jobb életet biztosít mindenkinek, és érdeke mindenkinek személy szerint is tenni ennek az új társadalomnak a felépítése érdekében, ^.zaz szükség van arra, hogy mindenki saját legbensőbb és legfontosabb ügyének ismerje fel a szocializmus ügyét. Ha ezt minden egyes ember felismeri, akkor tesz is, dolgozik is az ügy érdekében; Itt áll a kérdés: megérik-e ez a felismerés magától, külső behatások — felvilágosító műn ka — nélkül az emberekben? Azt kell mondani: megérik. De hogyan? Csak nagyon kosszá érési folyamat* Mert az embereknek szinte maguktól kell felfedezniük a legegyszerűbb igazságokat is, a maguk anyagi helyzetének alakulásából kell levonni a következtetéseket, és meg kell birkózni nehéz buktatókkal, amig megtalálják a helyes utat Olyan ez a helyzet mint a természetben a gyümölcs érése, bár a két dolgot nehéz ösz- szehas<kilítani, csak a példa kedvéért lehet egy nevezőre hozni. Beérik a gyümölcs, ha kevés napfényt kap? Csak később. Nézzünk egy emberi példát. Megérti-e a falu népe előbb- utóbb magától is, hogy érdeke a mezőgazdaság szocialista átszervezése? Meg, feltétlenül meg. De hogyan? Csak úgy, hogy kiindul a saját életéből, és mérlegeli a helyzetet. Láthatná, hogy egyre jobban fojtogatja a falu mindeniránvu fejlődését, a falusi emberek fejlődését a kisüzemi gazdálkodás, és gondolkodni kezdene, hogyan változtathatna ezen a helyzeten. Előbb utóbb eljutna ilyen módon a helyes következtetésre, hogy a kiutat, csak a mezőgazdaság szocialista átszervezése adhatja meg. Vajon kinek lesz hasznos, ha ezt az utat választanánk a munkánkban és hagynánk „a gyümölcsöt magától megérni?” A parasztságnak aligha. Hiszen így egy sor buktató meg- járása után sokkal nehezebben jutna el a céljához, kitolódna a falu felemelkedésének az ideje, stb. Ez pedig nem érdeke a parasztságnak. Mert éppúgy, mint ahogy a bőséges napsütés segíti az érést, a felvilágosító munka, az agitáció, az igazság hirdetése az emberek toözött elősegíti a gondolatok, a helyes elhatározások érését az emberek fejében; Éppen a kommunisták azok, akiknek terjeszteni kell az igaz, a helyes utat mutató eszmét. Hiszen ők ismerik világosan a célt, az-utat, amelyen az embereknek járnia kell, 'hogy elérjenek az új világba, a jobb életet biztosító világba, a szocializmusba; És ez nem önös érdekük, Es* minden ember érdekében kell megtenniük. Mert a kommunistáknak nem az a céljuk, hogy csak ők maguk jussanak el a szocializmusig, a kommunizmusig. Nem a pártszervezetek tagjai számára épül a szocializmus, hanem minden ember számára, az egész nép Számára. És nem is képesek a pártszervezetek tagjai egymásukban ezt a feladatot megoldani. Néhány százezer ember, nem építheti fel hazánkban a szocializmust. Azt csak az egész dolgozó nép összefogása, kommunisták és nem kommunisták, a valamennyi becsületes ember együtt építheti csak fel. Huszonegyezer vendég Pécsett A Pécsi Városi Idegenforgalmi Hivatal 1959 szeptember elsejéig mintegy 21 ezer Pécsre érkező vendég elszállásolásáról, étkeztetéséről, kalauzolásáról gondoskodott. Ez év szeptemberéig 145 tanulmányi kirándulócsoport járt, városunkban 5 300 fővel. A diákok általában 1—5 napot töltöttek nálunk. Nyólcvanhat felnőtt kirándulócsoport érkezett 5 560 fővel, míg tizenhárom alkalommal 9 500 ember jött városunkba 1BUSZ- különvonatokkal. Szép számmal jöttek a külföldiek is, 52 csoportban több mint 1100-an. Az adatokból már most megállapítható, hogy a város idegenforgalma mintegy 20 százalékkal nagyobb a tavalyinál. És ha így áH a helyzet, akkor várhatunk, amíg minden becsületes ember önmagától rájön a tennivalóira, amíg rájön, hogyan is segíthetne bele ebbe a gigászi munkába? Nemi Segíteni kell az embereknek. Segíteni szóval, hirdetve ügyünk igazát. Kam« Etil Négyezer vagon cukorrépa A fentiek után érthető, hogy a tsz-ek még szívesebben kötnek szerződést cukorrépára, mint a korábbi években. A jövő évi termést csaknem 100 százalékig lekötötték már; C u korrepa-kirakodas Teljes lendülettel folyik a cukorrépafelvásárlás. A Ka- ^vári Cukoi gyárnak a me- gyében lévő több mint 70 felvásárló helyére naponta több mázsát szállítanak be a “Emelők. A gyár felvásárlói a beterített 6—7 ezer vagonos meny -"őségből eddig 4 ezer vagonig1 vettek át. Körülbelül két !yt _ múlva befejeződik a fel- asórlás. A legnagyobb tétekkel a tsz-ek, illetve állami puzdaságok jelentkeznek. A ‘yteméndi Dózsa Tsz például ?untégy 50 vagont adott és ad iü , a gyárnak, amiért körül- g ül iso mázsa cukrot, 30 va- takarmányrépával egyen- r^kű nyers szeletet, 25 mail^ melaszt és 50 ezer forint ^zpénz kap. Hasonló mény- Viségú ellenértékét leap a ■‘^Syarbólyi Tartós Béke Tsz ** *0—50 vajjonc* tételéért' a birjássi átvevőhelye». A siklósi Táncsics Tsz mindössze 8 holdon termelt cukorrépát, de ezen 200 mázsás holdanként! átlagot ért el, ami a 120 mázsás megyei átlaghoz viszonyítva szép eredménynek számít. Még többet, holdanként 240 mázsát takarított be a helesfai tsz, méghozzá magasfekvésű földeken. A nagyüzemi gazdaság tehát még ilyen területen is nagyszerű termést tud elérni. Jövőre még előnyösebb lesz cukorrépát termelni. Azok az új tsz-ek, amelyek cukorrépára szerződnek, a várható termés értékének 80 százalékát már a szerződés megkötése után kézhez kapják kamatmentes hitel formájában. Az idén csak 20 százalékát kapták meg így.' A régebbi tsz- eknek a várható termés értékének 60 százalékát fizetik ki, az ez évi ugyancsak 20 százalékiró «Mífcftn Takarékosak a baranyaiak 133 millió forint a betétállomány A gazdasági kiegyensúlyozottság és az életszínvonal emelkedése megmu tatkozik a lakosság vásárlási és takar é koskodási kedvének növekedésében. Amellett, . hogy a kereskedelem egyre több árut: közszükségleti és kényelmet szolgáló cikket ad el a belföldi piacon, a lakosság betétállománya is hétről hétre növekszik. 1959 első három •negyedében mintegy 60 százalékkal növekedett a lakosság betétben elhelyezett aaagtakaritá sainak összege, örvendetes, hogy az állományemelkedés vidéken fokozottabb, mint a fővárosban. Baranya megyében az év eleje óta 72 millió forintról 133 millió forintra növekedett a lakosság összbetétje, ami körülbelül 82 száza lékos emelkedésnek felel meg. Az Országos Takarékpénztár fiókjaiban és a postahivatalokban a dolgozók kisebb-nagyobb megtakarításait őrzik. Ezek a dolgomegvalósítasa érdekében teszik félre nélkülözhető pénzüket, hogy megtakarításukból azután —• amint nálunk is szá mos példa mutatja — megvásárolják, amit akarnak. Házat építenek, új bú tort vesznek, gépesítik háztartásukat, autó-, motorkerékpár-, televíziótulaj-, donosok lesznek. Ilyen körülmények között a betétállomány növekedése valóban hű képet ad az általános élet színvonal emelkedő Megyei Ipari Kiállítás A megyei pártértekezlet tiszteletére csütörtökön este a KISZ és a Szakszervezetek Doktor Sándor Művelődési Házában 29 baranyai üzem termékeinek bemutatásával megnyílt a megyei ipari kiállítás, Sok érdeklődőt vonzanak a MÁV Igazgatóság irámyithato kisvasútok äwfc« tstofa Mit a mtfftds mogam között. A Mohácsi Bútorgyár, a Pécsi Hangszer- és Asztalosáru- gyar, a Pécsi Faipari Szövetkezet lakberendezési tárgyakkal szerepel a kiállításon., kMMyíteto masat mutatja be működés közben,
