Dunántúli Napló, 1959. november (16. évfolyam, 257-280. szám)

1959-11-11-01 / 265. szám

te», NOVEMBER 11,

NAPtö

n

HÍREK

— -4 FONYÓDI Földműves- szövetkezeti Vegyeskar 14-én, szombaton este 8 órakor a Pécsi Főiskolai Kórussal közös hangversenyt ad a Pedagógiai Főiskola dísztermében.

— A TEGNAPI számunkban tévesen közöltük a sásdi november 7*i ünnepségről, b°9y dr. Huth Tivadar tartotta az ünnepi beszédet. Dr. tiuth Tivadar, a Pécsi Orvos- tudományi Egyetem rektora a mágocsi ünnepségen beszélt.

, - A MOHÁCSI Gépgyáron két KISZ és egy felnőtt brigád lelkes munkájával négy nappal rövidítette meg nógy hajótest elkészítését és btzrebocsátását. A mohácsi városi tanács elismerését fe- ivzte ki a brigádnak jó munkájáért.

— NEM TARTOTTA zárva baromfiait Fodor Józsefné Pécsi Szent Vince u. 6. szám ““tti laikos. Ezért az 1. kér. tanács szabálysértési előadó- la 200 forintra megbírságolta.

, A GÖDREKERESZTURI József Attila Termelőszövet- tezetet a Komlói Építőipari Vállalat patronálja. A patronáló üzem november 7. tisz- eletere egy villanymotoros áarálót és egy vízszívó motor Szerelését készítette eL-7 VJ MÉRLEGHÁZ épí- "jséí kezdik meg jövő héten ‘■eklafalun.

. — HATHETES főzőtanfo- Vam indul 18 résztvevővel "aagyarhertelenden,

ÜNNEPÉLYES keretek ^°zött az elmúlt héten adták rendeltetésének a baranya- **erttgyörgyi kultúrházat, Vu-ely községfejlesztési alapul és a község lakosságának "5 000 forintos társadalmi Unkájával készült.

— 1959. JANUÁR elsejétől október elsejéig Baranya me- °Váben 30,6 százalékkal több

23,7 százalékkal több Slrt, 29 százalékkal több fi- brnlísztet fogyasztottak az erek, mint múlt év azo- ”°s időszakában,

ÓRAREND -* INGYEN. J idén kevésnek bizonyult az Jrend a tanuló ifjúság egyik pfkeresettebb cikkg. Most a ,'ERt jelentős mennyiségű Rendet állított elő és ho- lt forgalomba a papírboltok Járt. A.z új órarendnek még r,.az előnye, hogy nem kelj- Pénzbe, — ingyen kapminden papírboltban.

err -4 KÉPESLAPGYŰJTÖK f*b találkozóját november 16- i tervezzük Pécsett, nagy- Jbású képeslap-, papír- és l>.*zeTkiállítás keretében. — njjk azokat a gyűjtőket, féfr bimüket még nem közöl- J> írják meg sürgősen: Pa- ,rértékesítő, Pécs, Perczel u.

' s*áni alá.

tiu Saranya megyei RenaőrfőkaiHe rendőr-orvosa értesíti *

város dolgozóit, hogy a x/lmeÁ lat

<£55?.’ szerda, csütörtök és pénteki

eoiton f.-.i a

_n Arálc» txrtAx.

«n

yít-müvezetől orvosi ezentúl

s;

vizsgálat

félfogadást

K°n fél 9—11 óráig tartja*

Egyre feljebb a« úton

A Pécsi Cementáruipari Vállalat telephelye olyan állapotban fogadja a látogatót, mint amikor egy családnál a lakásban nagytakarítást rendeznek. Az udvar felásva, gödrökkel teli, melynek partjain emberek hajladoznak, a tető- nélküli épület ablakkivágásában kőműves méricskél, arrébb salakot lapátolnak szorgos munkáskezek. Ez év végén befejeződik a vállalat pécsi telephelyiének

26 millió forintos rekonstrukciója,

Vajon megérdemli-« a vállalat ezt az óriási összegű befektetést, rászolgáltak-e dolgozói a 26 millió forintra? Amikor utcájára itt jártam, bizony ifém^a legkedvezőbb kép fogadott, gyenge tervteljesítés, hihetetlen mérvű munkásvándorlás, elhanyagolt műszaki fejlesztés és ami mindezekkel együttjár: panasz, elégedetlen- ség.

Azóta — mint mondani szokás — sok viz folyt le a Dunán, jópár hónap eltellett, s a Cementáruipari Vállalatnál jó kerékvágásba fordultak a dolgok, ami meglátszik alvállalat tervteljesítésén is. 1959. III; negyedéves tervüket 101.5 százalékra teljesítették, termelékenységük 102.7 százalékra ugrott fel. Az első hónaptól a'negyedik negyedévig 29.8 százalékkal termeltek többet, mint a múlt év azono6 időszakéiban, munkásaik átlag- keresete (nagyon sok nődolgozójuk van) elérte az 1306 forintot. A gazdaságosság mutatói sem jeleznek rossz időjárást, ebben az évben eddig kfo. 3 millió forint többlet- nyereséget juttattak az államháztartás pénztárába;

Az üzem rekonstrukciós bővítése következtében mód nyílik arra, hogy helyet kapjanak a vállalat telepén a különböző szociális létesítményeik, a jövő terveiben szereplő automatizálás a nehéz fizikai munka megkönnyítésének távlatait nyitotta meg a dolgozók előtt*

A vállalat vezetői, névsze- rint Somos László igazgató, Wunderlich József főmérnök, Ambrus Dezsőné párttitkár, Kropp Józsefné üb-elnök közösen összefogtak a gazdasági vezetés megjavítására, olyan szellem, légkör kialakítására, melyben az egyenes bátor szóé az érdem. Ugyanakkor a vállalat fejlesztésének perspektíváit is feltárták a dolgozók előtt, megmagyarázták, hogy komoly fejlődés csak abban az üzemben lehetséges, ahol

fezetők és munkások kél a kézben harcolnak

a napi termelési problémák megoldásáért, a tervek maradéktalan teljesítéséért;

Hónapok lassú, és fáradságos munkája nem múlt el nyomtalanul, a tervek pontos teljesítésével nőtt a többlet- nyereség, nőtt annak lehetősége, hogy nyereségrészesedési alapot képezzenek.

Ez a téglánként egymásra rakott jó munka, a dolgozókkal való fokozott törődés meghozta gyümölcsét, megszűnt a korábbi éveket oly nagy mértékben jellemző munkásvándorlás. Am a Cementáruipari Vállalat munkásai nem álltak meg félúton, hanem továbbmentek. November 7-én a pártkongresszus tiszteletére pótvállalásokat tették, hogy ezzel is segítsék az üzemet feladatai megoldásában, éves tervének teljesítésében.

A hirdi telep dolgozói terven felül év végéig 15 000 darab

bányaidomkő, valamint 650 födémpalló legyártását vállalták. A pécsiek 25 000 mozaiklapot, a dombóváriak 2000 60-as H- elemet (ami 1200 köbméter istálló felépítéséhez elegendő), 5000 mozaiklapot, 10 000 VA- 30-as bányaidomkövet, és' 200 szarugerendát, a központ mű- szs’-i gárdája, hogy a komlói telepen a próbaüzemeltetést december 24-ig beindítják s ebben az évben még 60 gerendát legyártanak.

A Cementáruipari Vállalat dolgozóinak november 7-én tett vállalásai mintegy 429 500 forint értéket jelentenek népgazdaságunknak. Vállalásuk teljesítésével sokat segítenek építőiparunknak, bányáinknak.

Segíteniök kell a jövőben is. Kevés olyan vállalatunk van, melynek rossz vagy jó munkáját annyira megereznék másik iparágak, mint éppen a Pécsi Cementáruipari Vállalatét. Ezért oly fontos és jelentős, hogy az év eleji nehézségeken úrrá tudtak lenni,

helyre tudták billenteni a mérleg nyelvét

Felelősségteljes, nehéz munka vár rájuk, ám ez a munka mindig könnyebb lesz. Jövő évben felszerelésre kerülő gépsorok a legkorszerűbb termelés lehetőségeit nyitják meg, a 26 millió forintos beruházás gazdái előtt tárva az út, hogy egyre feljebb lépjenek*

Az Ahf-arktisz-értekezlet elfogadta a megkötendő szerződés hét cikkelyét

Washington (MTI) Az AFP jelentése szerint az Antark- tisz-értekezlet résztvevői hétfőn végleges formában elfogadták a megkötendő szerződés hét cikkelyét. A szerződés összesen 10 vagy 11 cikkelyt tartalmaz majd, aláírására pedig november 16-i körül kerül sor*

Jól értesült körök szerint a hátralévő fő nehézséget Argentína magatartása okozza. Argentink ugyanis ellenzi egy olyan záradék aláírását, amely nek értelmében a békés, tudományos kutatómunkához biztosítanák az Antarktisz szabad megközelítését — a nemzeti szektorok figyelembe vétele nélküL

Tíiseser forint befektetés

— negyvenezer forint haszon

A kutatók munkájának eredményét az élet, a gyakorlat mutatja meg. Ezért van az, ha a parasztember valami . UJ dologról olvas, akkor mindjárt kívánkozik belőle a gondolat: „Akikor tudnánk meg isa- zán ha nálunk is kipróbálnánk.” így voltak valahogy ezzel a kérdéssel a lippói Béke őre Tsz-ben. Olvastak az Erratái, erről a csodalatos tápszerről és gyószerről, egyúttal és amint lehetett ki is próbáltok. Ez év márciusában kezdték alkalmazni az Errat. Karasz T ácttló elvtárs, a termelőszövetkezet elnöke egyszer meg is jegyezte:

_Ma jdnem meg is jártunk

Ki

smamák Ä

fegyelem 5

Nagy kocsiválaszték

Helore* fámleeli sportkocsi ^*Putnyik mólykocsi 1480,Pécsi Ruházati Bolt^

vele. Gondoltuk, mi többet teszünk a takarmányhoz, mint amennyit előírtak, így talán még gyorsabban fejlődnek a sertések. Nem így volt, majdnem elpusztultak azok az állatok, amelyek többet kaptak.

Persze, azóta kitapasztalták a mennyiséget. A sertéseknél egy mázsa takarmányhoz 19—■ 20 deka, a növendék szarvasjószágoknál pedig 30 deka Errät tesznek egy mázsa _ takarmányhoz. És az eredmény?

— Ugyanannyi ábrak_ mellett nem egy kiló a súlygyarapodás, hanem egy iknűó tíz deka — magyaráza a termelőszövetkezet agronómusa, Bakk Mihály elvtárs. — Ez azt _ jelenti, hogy amikor a szokásos takarmány mellett egy mázsás súlyt érmének el a sertések, akkor az Erra használatával egy mázsa tíz küóssk lesznek.

— Igen jó étvágygerjesztő is

— toldja meg az agronóraus gondolatát Horschweger Jakab állattenyésztési brigád vezetői.

— A gyakorlatban is beigazolódott nálunk az a jó tulajdonsága is, hogy a betegségekkel szemben ellenállóbbak az állatok. Például a múlt évben igen nagymérvű volt nálunk Sertéseknél a bólhurut és

ebben több sertésünk el is pusztult. Idén az ilyen megbetegedés igen kismérvű volt.

A Béke Őre Tsz-ben azelőtt a sertések általában 12 hónapos korukban érték él a 106 kilós súlyt. Most 10 hónapos •korukra már százhat kilósak.

__ Sőt kilenc hónapos korukra is elérik ezt a súlyt! — jegyzi meg ismét ez állattenyésztési. brigádvezető. Például csütörtökön szállítottunk le 56 darab 106 kilós hízót és ezek ha jól utánanézünk, még a kilencedik hónapjukat sem töltötték be. ^ ^ _

Márciusban beadtak a® se*

használatát Eddig összesen 150 kilót használtak el belőle. Ennék az ára 10 500 forint volt. Első pillantásra igen drága mulatságnak tűnik, de csak első pillantásra. Ha átlagosan 25 deka Ernát számolunk — márpedig ennyit kell számolni, hisz a szarvasmarhiate- nyésztásben, a növendékeknél is alkalmazzák és itt nem húsz dekát, hanem harmincat tesznek minden mázsához — akkor kiderül, hogy ez a meny- nyiség 600 mázsa takarmányhoz elegendő. Karasz elvtársék gyors számítást végezték.

— Márciustól november 9-ig összesen 240 sertést adtunk el — magyarázzák. — Ha kiszámoljuk, mennyibe került az Erra és mennyit hozott* akkor kiderül, hogy lényegesen többet hozott, mint vitt. Az Ernáért fizettünk 10 500 forintot, viszont az Erna használatával a kétszáznegyven sertés 30 800 forinttal többet hozott a gazdaságnak. Tehát több mint 20 0000 forint vdH a hasznuk csak a sertéstenyésztésnél

— Ha a szarvasmarhákat i6 beleszámítjuk, ekkor körülbelül 40 000 forint az a többletnyereség, amit a 10 500 forint kiadás jelentett — vonja le a következtetést az elnök.

Ennyit mondanak az Errá- ról, a tudomány egyre jobban terjedő űj vívmányáról. És ehhez még azt is hozzáteszik: azzal, hogy 12 hónap helyett most kilenc, tíz hónap alatt érik el a kívánt súlyt a sertéseik, gyorsabban felszabadulnak a férőhelyek és ugyanannyi férőhely mellett 100 darabbal többet tudnak meghizlalni. Idén négyszáz sertést hí zajaitok, jövőre hatszázat akarnak és néhány év múlva el akarják érni az évi 1000 hízót.

Irány: Miskolc, Budapest!

Ez olvasható legtöbbször az ÉM Pécsi Építőgépkarban-1 tartó Vállalat feladólevelein. Bár vállalat a neve, mégis inkább gyái-nak, mondható, ahol az ország minden részében felhasz* nálásra kerülő fontos alkatrészeket készítenek. Szállítanak Miskolcra és Budapestre vasszerkezetet, az építőipari gépek* hez tartalékallcatrészeket és az Ikarusz-gyárnak nyílászáró szerkezetet. Jól dolgoznak, munkájukat dicséri, hogy több mint félmillió forint többletnyereséget értek el. ,

Szabó Ferenc esztergályos száUítószalag-görgőket esztergái. Naponta kétszázat készíti

Ez a brigád tartalék-alkatrészeket gyárt. Most éppen görgőket állítanak össze,

Dense Gyula ablakgyártó brigádja egy óesze négy ablakot.

(Mw Erb

alatt szerel

Visouk oá; okát!

Nagy vásár volt

vasárnap. * * legalábbis az időhöz viszonyítva nagy; sok ember, rengeteg áru és borús idő. A csen des eső mellett hangos volt a vásár.

Két asszony állt az egyik átjárónál (húszán is várták, míg befejezik a beszélgetést, mert addig se ki, se be.) és azt mondja az egyik.

— Sapkát? Az ócskásoknál? Hiszen negyven forintot kémek érte, ttt ka sátrakban

huszonötért vehetsz újat.

S valóban, mám

volt nagy keletje a használt holminak, hiába kiabálta az egyik férfi (kezét egy ócska muffban melegítve), hogy;

— Viszik az órát, keresik a blúzokat — bizony senki sem vitte.

Hanem forró virstK, kolbász hamar gazdára talált. Nem tudtak annyit főzni, sütni belőle, mint ahányan a kezüket nyújtották értő* S ha valaki statisztikát csinál a

vasárnapi pécsi vásárról, elsőnek ezt kell leírnia.

S még egy!

Sok volt a vásáron a személyautó és motorkerékpár is, mint kelendő portéka, mint vásári áru. S már az sem lehetetlen, hogy valamelyik vásárló így állított haza;

— Hoztam nektek egy használt Skodát ;;: vásárfiának!

(G, SJ

I