Dunántúli Napló, 1959. november (16. évfolyam, 257-280. szám)

1959-11-10-01 / 264. szám

2 NAPLÓ 1959. NOVEMBER Hf. 4 II világ ifjúságának napja Tizennégy éve alakult meg a Demokratikus Ifjúsági Vi­lágszövetség, a DÍVSZ. Zász­lajára az if júsági világszerve­zet ezt írta a tizennégy évvel ezelőtti megalakulásakor: Egységbe ifjúság, előre a tar­tós békéért! Ez a jelszó ha­totta át fennállásától a DÍVSZ munkáját és ez a cél vezérli ma is a szövetség tevékenysé­gét. A DÍVSZ jelentős sikereket ért el a Föld fiataljainak az összefogása terén. Sikeresen mozgósította a különböző szí­nű, fajú, nemzetiségű és kü­lönböző nyelveken beszélő fiatalok tömegeit a béke vé­delmére, az egymás megérté­sére, a fiatalok közötti barát­ság elmélyítésére. A DIVSZ- nek erről a munkjáról ékes bizonyságot szolgáltatnak a lezajlott világifjúsági találko­zók, ahol mind nagyobb szá­mú fiatal, mind több ifjúsági szervezet képviselői találkoz­tak, hogy az ifjúság közös üevéről, sorsáról, jövőjéről ta­nácskozzanak. Ezek a világ- ifjúsági találkozók igen je­lentős politikai erővé váltak az elmúlt tizennégy év alatt. Se^ettek az ifjúságnak, a föld valamennyi fiataljának megérteni azt, hogy a fiata­lok jövője nem a háború, ha­nem csak a béke lehet. Segí­tettek ezek a találkozók meg­ismerni a különböző népek fiainak gondolatait, segítettek az ifjúsági békemozgalom egységének a kialakításában. A DÍVSZ V. kongresszusa, amely a közelmúltban zajlott le, ismételten állást foglalt a békés egymás mellett élés po­litikája mellett. A kongresz- szus felhívta az ifjúsági szer­vezetek, a föld valamennyi fiataljának a figyelmét, hogy a jövőben még aktívabban vegyenek részt a népek har­cában, segítsenek valóra vál­tani a népek óhaját, régi vá­gyát, segítsenek száműzni mindörökre a háborút. Szer­vezett harcra szólít a kong­resszus a szervezett atom­kísérletek ellen, harcra a bé­kejavaslatok mellett, amelye­ket a Szovjetunió 'kormánya nevében Hruscsov elvtárs ter­jesztett az ENSZ közgyűlése elé. E célok érdekében rende­zik meg ma a föld minden országában a DÍVSZ megala­kulása 14. évfordulójának ün­nepségeit. Nálunk: érdektelenség Külföldön: világsiker! Nagy elismerést keltett kül­földön — a vezető kapitalista országokban is — a Magyar- országon gyártott keramikus lapka. A keramikus lapkat fémmegmunkálásra alkalmaz­zák. Mint gyorsforgácsolási módszer igen előnyös, mert az eddigieknél lényegesen na­gyobb a vágatsebessége. Kül­földi szakemberek — közöttük amerikaiak is — a világon a legjobbnak tartják. Keresik a magyar keramikus lapkát és szívesen vásárolják. Ennek el­lenére ez a kitűnő gyorsfor­gácsolási módszer hazánkban úgyszólván a holtpontra jutott. Annak idején a pécsi Sopiana gyárban is végeztek kísérlete­ket, azóta azonban egyáltalán nem használnak keramikus lapkát. Ml ennek az oka? Felkerestük a Sopiana gyá­rat, megkérdeztünk két szak­embert. íme a válaszok: Czakó János főmét nők : A keramikus lapka alkalma­zása előnyös. Általában mecha nikus felerősítő módszerként alkalmazható. Kísérleteztek ragasztással is, de az nem vált be. Itt nálunk a kísérletezés idején csak mechanikusan erő­sítettük fel. Szorító elemmel, ékkel, vagy csavaros megol­dással szorították bele a lap­kafészekbe. A lapka fészek­megoldása rendkívüli pontos­ságot követel, mert meghatá­rozott helyzetben kell a lap­kát a fészekbe helyezni. A ko­rábbi kísérletek beváltak. Kö­rülbelül másfél évvel ezelőtt a Gépipari Tudományos Egyesü­lettel közösen bemutatót is szerveztünk. A bemutató jól sikerült, a keramikus lapkák nagy sikert arattak. Azóta azonban csend van, keramikus lapkák nincsenek, tehát nem is tudjuk alkalmazni őket. — Ha lenne keramikus lap­ka, szívesen alkalmaznák? — Az attól függ. Ha kül­földnek megéri, akkor nyilván nálunk is gazdaságos lenne. Az esztergályosok azonban félnek tőle, mint minden újtól, s ezt is fenntartással fogadták. Ezt a fenntartást azonban a kera­mikus lapka alkalmazásainak eredményeivel el lehetne osz­latni. Erre azonban egyelőre nem kerülhet sor, mert kera­mikus lapka a mi számunkra "'ncs. Rihter János technikus: — Nem kapunk keramikus lapkát. Mi a kísérletezéseket a régivel, a rózsaszínűvel végez­tük. Ridegebb volt a réginél, de a forgácsolási sebessége jóval nagyobb. Azt mondják, a fehér színű keramikus lapka jobb, de azt sem kapunk. Egyébként hazai alkalmazásuk a jelenle­gi áron — véleményem sze­rint nem gazdaságos. Semmi­vel sem olcsóbb mint a ke­mény fém, ezzel szemben a kemény fémnek nálunk na­gyobb az alkalmazási lehető­sége. — Miért kedvelik külföldön? — Elsősorban azért, mert a nagyobb vágósebesség mellett az éltartóssága is nagyobb a keményfémnél. Nekik anyagi­lag megéri. A kísérletezések alkalmával nekünk is azt mondták, hogy ezek a kera­mikus lapkák igen olcsók lesz­nek. Annyira olcsók, hogy a nyolc él elkopása után nem lesz érdemes élesíteni, mert egy. új kevesebbe kerül. Nem így lett. Nem beszélve arról, hogy az élesítése is bonyolul­tabb, házilag nem is valósít­ható meg. De a legnagyobb baj mégis ac, hogy nem lehet kapni. így állunk a keramikus lap­kával. A külföld keresi, ná­lunk nem lehet kapni. Más or­szágokban gazdaságosnak tárt- iák — nyilván azért részesítik előnyben, azért vásárolják — nálunk drágának vélik. Nincs itt valami ellentmondás? Nem furcsa az, hogy a keramikus lapka alkalmazását — mint előnyös gyorsforgácsolási mód­szert — igen fejlett iparral rendelkező kapitalista orszá­gokban kifizetődőnek, gazda­ságosnak tartják, nálunk pe­dig nem lehet kapni? U T Koncentráció U«y van az, ahogyan a közmondás mondja: nincsen öröm üröm nélkül. Mert az emberek többsége örömmel fogadta a pénteki kiadós őszi esőt. Én pedig bosszankod­tam, mert rövid tíz perc alatt majdhogynem bőrig áztam. Hasonlóan vélekedhettek azok a bányászok is, akik a Szé- chenyi-akna gidres-gödrös ud­varán behúzott nyakkal igye­keztek fedél alá jutni. Közü­lük az egyik meg is jegyezte: — Ilyenkor még a bányában is jobb, mint a felszínen. — Pedig ők előnyösebb helyzet­ben voltak, mint én, mert 'mindegyikük gumicsizmát vi­céit. Nem is kerülgették a po­csolyát, hanem toronyiránt vágtak neki az útnak. Akkor még nem iß sejtettem, hogy rövid idő múlva jóma­gam is ötszáz méter mélység­ben a föld alatt leszek, A furcsa kirándulás törté­nete azzal kezdődött, hogy a pécsbányatelepi bányászok eredményei felől érdeklődtem. A sok kitűnő eredmény mel­lett feltűnő volt az András- aknaiaknak viszonylag gyen­gébb teljesítménye. — Mi történt András-aknár^? Miért maradtak el a többiek­től? Kérdésemre Fessél Tibor mérnök válaszolt; ^ .... — Koncentrációs törekvé­seink első lépését tettük meg a közelmúltban Andráe-aknán. Ezek az első lépések még egy kicsit botladozók. Aztán mindjárt meg Is hí­vott egy kis kirándulásra. — Jöjjön velem és szemé­lyesen győződjön meg az otta­ni állapotokról 1 Rövid idő múlva a ha­tos szint egyik szállítóvágatá­ban bandukoltunk András- akna irányába. Körülbelül két kilométernyi gyaloglás után elértük a déli keresztvágat 25-ös telepi fejtését. Itt a mérnök hozzám for­dult. — Most lemegyünk a hetes szintre. Közben megnézheti, mi is az a koncentráció, ho­gyan dolgoznak a bányászok. Azt már korábban is tud­tam, hogy a koncentrációt mi­lyen céllal hozták létre. Ez ideig a termelés előkészítését a bánya teljes területén folya­matosan végezték. Ennélfogva az előkészítés, a termelés, a szén elszállítása és egyéb ten­nivalók nagyszámú segédsze­mélyzetet igényeltek. Az is igazság, hogy a gazdaságos termelés egyik alapfeltétele mind az előkészítés, mind pe­dig a termelés koncentrációja. Ezen indokok alapján hozták létre az András-aJcnai koncent­rációt. Miközben mindezt végiggon­doltam, mór el is indultunk. Szűk kis lyukon préseltük be magunkat. Először azt hittem, hogy csak a bejárat lesz ilyen keskeny. Tíz-tizenöt métert tehettünk meg kúszva, amikor szemem már tele volt porral. Pedig még jócskán kellett kúsznunk, míg végre bányá­szokra bukkantunk. Ketten voltak. A mérnök a kereszt- vágat állapota felől érdeklő­dött az egyik bányásztól. Ezen a részen igen nagy a nyomás, a szén minősége fo­lyós, a pószta csak nehezen tartható. Tovább mentünk. Most már egyre gyakrabban bukkantunk bányászokra. Né­hányon, főleg a fiatalabbak, a szén csúszását segítették, kézzel, lapáttal, ki milyen helyzetben volt Valaki elkiál­totta magát. — Gyorsan adjatok drófot, mert elszalad;.: Azt nem tudom, hogy mi akart elszaladni, de a szüksé­ges drót szinte pillanatok alatt előkerült. Es amit a dró­tot kérő bányász kapott.;. Csak később értettem meg, miért voltak vele szemben olyan szigorúak. Már túl vol­tunk utunk felén, amikor Volf Béla csapatvezető — akkor mér ő Is mellettünk volt — felháborodottan panaszolta a mérnöknek. — Az egyik oanyasz már megint nem hozott magával csavart. Most mi lenne vele, ha éppen szükség lenne rá? Hova szaladna? Itt nem lehet könnyelműsködni! Az egyik helyen hosszabban időztünk. Jobban szemügyre vettem a bányászokat. — Mennyit tud termelni egy műszak alatt? — kérdeztem az egyiktől. Felém fordított szénporos arcából csak fehér fogsorát és szemét láttam. Hangja Is tom­pa és vontatott volt. — Hát a négy csillét nagyon nehéz elérni. Ez valóban nem sok. A kon­centráció előtt a fejtéseken a hat-hét csille sem volt sok. Hát akkor ez a magyarázata a viszonylag gyengébb ered­ményeknek. Ezek szerint a koncentráció gyakorlatilag cső­döt mondott? IDŐJÁRÁSJELENTÉS Várható időjárás kedd estig: erősen felhős Idő. Ma a délkeleti, keleti részeken az esőzés megszű­nik. az ország többi részén továb­bi esők. havasesők lesznek. Hol­nap a esapadékhullás az ország nyugati felében Is gyengül, sok­felé megszűnik. Mérsékelt, ma he­tvenként meg élénk, balnap gyen­gülő északi, északnyugati szél. Várható legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet keleten 2—5, nyuga­ton 0 — plusz 3. legmagasabb nap­pali hőmérséklet keleten 6—9, nyu­gaton 3—6 fok között. Távolabbi kilátások:- a hét kö­zepén MM Mi ttafcfe mMrtwli Nem tudtam válaszolni a kérdésre, mert a mérnök je­lezte, hogy tovább megyünk. Ezen a részen már bővült a vágat, a csúszda is nagyobb, szélesebb lett. A por sem volt már olyan veszélyes. Bár le­het, hogy én edződtem hozzá a viszonyokhoz. — Ezek a kezdeti lépések — magyarázta a mérnök. — Az itteni munka valóságos isko­lát jelent a bányászoknak. Ilyen körülmények közé csak hat-nyolc évenként kerülhet­nek a bányászok. Akik itt dol­goznak, azok is tapasztalatla­nok, járatlanok ebben a mun­kában. És egyébként is min­den kezdet nehéz. De két-há- rom hét múlva elérjük a várt teljesítményt. Mikor kiértünk, még mindig esett az eső. De a Mecsek nyu­gati oldalán már lassan vilá­gosodott, Rácz János Kél távirat Két távirat érkezett szerkesztőségünkbe: az egyiket a nagyhareányi köz­ségi tanács rendkívüli ülésé ről küldték, melyen átvették a megyei tisztasági verseny első díjáért járó 30 000 forint jutalmat. Egyben azt is je­lentették a nagyharsáyyiak, hogy teljesítették vetéstervü­ket. A másik távirat a szi­getvári Műszaki és Fémipari Vállalattól érkezett. Jelen­tették, hogy éves tervüket és a kongresszusi felajánlást november 6-án teljesítették és december 31-ig még fél­millió forint értékű vállalást tettek. A KITTÜLTETTETT A minap, amikor barátaimmal beszáll­tam a Déli-pályaud­varon a pécsi vonat egyik fülkéjébe, nem tudhattam, hogy ki az az ősz ember, aki­vel szemben helyet foglaltam az ablak­nál. Nem tudhattam, hogy hívják, hovg utazik, s talán nem is tudom meg soha, ha a szemem meg nem akad a mellén díszlő szép kitünte­tésen. Amikor megkérde­zem tőle, milyen ki­tüntetése van, hosz- szan elnéz a szemüve­ge mögött az ablak­keretbe foglalt táj elfutó változataira és elpirul, mint egy sze­relmes kamasz, aki­nek kitalálták a gon­dolatát. — Most kaptam „A szocialista kultúráért” című kitüntetést és a velejáró ezer forintot, könyvtáros vagyok egy kis Baranya me­gyei községben: Sző­kéden. Vándor János bá­csi kérgestenyerű, egyszerű ember, vi­lágéletében munkás volt, de mindig sze­rette a könyveket, mér fiatalon olvasta Marx Károly mun­káit, amelyek ma is féltett kötetei ma- gánkönyvtárának. — Tíz éve múlott, hogy fáradhatatlanul dol­gozik a szökédiek „János bácsija” a kultúra terjesztéséért, a könyvek megsze­rettetéséért. — Már 1947—48-ban is volt könyvtára a község­nek, de ez „Csáki szalmája” volt, min­denki hordta a köny­veket és senki nem tartotta őket számon. Tudták róla a falu­ban, hogy nagy ba­rátja a könyveknek, így őt kérték meg, hogy vegye gondo­zásba a könyvtárat, amire ő szívesen vál­lalkozott Is. S azóta fellendült a könyv­tári élet Szőkéden. Mindent megtett az­ért, hogy a könyvtá­rat ellássák a legjobb, legfrisebb könyvek­kel, hogy a falusi em­berek is megismer­hessék a haladó vi­lág íróinak legszebb, legújabb alkotásait. Nem volt könnyű a munkája, mert bi­zony az emberek szí­vesebben jártak a kocsmába italozni és kártyázni, minthogy könyvet vegyenek a kezükbe. — Kitartó munkájának az ered­ményeit mi sem bi­zonyítja ékesebben, mint az a tény, hogy volt olyan idő is. ami­kor a 120 házból álló községben 240 rend­szeres olvasója volt a könyvtárnak. Sike­rült elérni, hogy a oécsi járás ««vik leg­jobb körvvtő—i a sző- kédi könyvtár lett. Vándor János bácsi a járástól, a megyé­től és a minisztéri­umtól is számtalan­szor kapott már ki- sebb-nagyobb jutal­makat, okleveleket. A múlt napokban expressz-levelet ho­zott neki a posta, hogy november har­madikén jelenjen meg a Művelődésügyi Minisztériumban. — Nagy volt az öröme és a meglepetése, amikor elsőnek adták át neki „A szocialis­ta kultúráért” kitün­tetést és a velejáró ezer forint' jutalmat. Százkötetes könyv­tárral kezdte a mű­ködését a szökédi könyvtár, 'S ma már több mint nyolcszáz­ra tehető a könyvek száma. Január elsejé­től a könyvtár taná­csi kezelésbe kerül, már ötezer forintot beterveztek a könyv­tárállomány felújítá­sára. Szőkéden ma­gyarok, németek és délszlávok laknak. Gondoskodtak arról is, dlogy a könyvtár­ban is meglegyenek a magyar, német és horvát nyelvű szép- irodalmi és tudomá­nyos könyvek. Ragyo­gó tisztaságú, benső­séges olvasószoba áll az olvasók rendelke­zésére. ahova szíve­sen térnek ma már be az emberek egy- egv érdekesebb rádió­műsor meghallgatá­sára is. A könyvtárból nem hiányzik a legfiata­labb generáció sem, az iskolások és a leg­kisebbek is rendsze­resen betérnek egy- egy mesekönyvért, a Kisdobosért, s a Já­nos bácsi időnként diavetítéseket is tart számukra, hogy oda szoktassa őket a könyvtár helyiségé­be. Több sajtótermék Is jár a könyvtárnak, úgy tervezik, hogy a jövőben az Ország- Világot is megrende­lik. Szeretnek, ha egy televíziót Is beszerez­hetnének. 1956-ban, amikor több helyen kigyul­ladtak a könyvmég- lyák — Szőkéden is akadtak barbár em­berek, akik a tűz martalékává akarták tenni a szellemi ter­mékeket. Vándor Já­nos ekkor is helyt­állt és felemelte til­takozó szavát a gyalá­zatos tett ellen. Bár elzúgott már felette 63 esztendő, de most is fiatalos lendülettel dolgozik, s van abban valami megkapó, ahogyan a könyvekről mesél. — Minél több emberrel- megismertetni a fa­luban az ított szó va­rázsát, a klasszikus irodalom nagv alko­tásait — ezt tartja feladatának. Immt Imre kTrck A munkásakadémia előadásai Az MSZMP Pécs városi Bizottsága november 10-éu du. 17 órakor tartja a Mun­kásakadémia „Általános P°" Utikai és ideológiai - kérdé­sek” tanfolyamának harm»" dik előadását. Előadó: Kárpáti Ferenc elvtárs, az MSZMP városi Bizottságának másodtitkára* Az „ateista kurzus“ tan* folyam harmadik előadása november 11-én du. 17 óra* kor lesz. Előadó: Fehér István elvtárs, a városi tanács tnú* velődési osztályának munka* társit. Az előadások helye: Álla­mi Pedagógiai Főiskola marxizmus előadóterme. Kérjük a munkásakadémia hallgatóit, hogy az előadá­sokon pontosan jelenje»** meg. MSZMP Pécs városi Bizottságának ágit* prop. osztálya. — JÖVŐRE 1 millió há­romszázezer forintot korfzerű fürdő és öltöző ír lésére a Pécsi Bőrgyár. — A SZIGETVÁRI Var üzem a minőségi exportvaj' termelés pontversenyének kJ' értékelésében országos v>' szonylatban első hely«2*81 ért el. — CSAKNEM hatvanéi* bányaidomot készített * Pécsi Cementáruipari ViW lat komlói üzeme október ben. Az idomok nagyrét a trösztnek és a Komlói namélyítő Körzetnek szá1,1 tolták. — A VÁROSI TANÁ<£ művelődési osztálya és a rosi nőtanács közösen vemtoer 16-án értekezlet tart szülői munkaközösség' nökök és a szülői munkáké zösségek felelős pedagógus részére. — VIDA GYULA pécsi vező bútor-pályamüve részt vesz a közeljöyéb megnyíló budapesti búí0f'> állításon. A pályámt*1’ egyes darabjait a Pécsi f ipari KTSZ készítette el• — A VÁROSI nőtanárt ■ a szülészeti klinika megállapodás jött melynek értelmében szú orvosok havonta felviláít, tó tanácsadást tartanak 0 . rosi nőtanács helyiségeit. Az első tanácsadást no'’e.t bér 12-én 5—6 óráig — mélyépítő HírfL bocsát ki az ÉM. BM. m'Zi építő Vállalat. A kis híradó havonta egyszer nik meg. Az első szám J... bek között foglalkozik a vt- lalati jövedelemmel és a flV reségrészesedéssel. ,.y — A KÉPESLAP-^'„fr TŐK első találkozóját j* vember 16-ra tervezzük esett, nagyszabású képest- papír- és írószerkiállít^ . i rétében. Kérjük azok0 ^ gyűjtőket, akik címűiket JV nem közölték, írják meS gősen: Papírértókesítő, Perczel u. 2. alá. fJ) — VJ ORVOSI és tejbegyűjtő épül pölöskén társadalmi ban. A falu lakosai vajpfi' pontként segítenek az kezesnél és már faleűVe i/)j áll az épület és a tetoá goznak. Engedély nélkül épített Alcinese Tibor Marx út 13. sz. alatti 1 jpíJfl Ezért a szabálysértésén ,^1' forint pénzbüntetést K fizetnie. Helyreigazítás A* augusztus »-én . „Nyílt levél Sándor J°zs -dtei diósvUzlöi Kossuth T»2, ** tSÖff című cikkünkben clfr„suo*<’nf' Sándor József nem tilt* «jdy 600 négyszögöl területe* f ladó háztáji szólök kö* velése ellen, Sándor S" • ugyanis csekély terület“ van. Sándor Józsefnek való viszonya a cikk se óta sokat változott- tJji azoknak a tagoknak, a több ni un „»ecvssaat ”

Next

/
Oldalképek
Tartalom