Dunántúli Napló, 1959. november (16. évfolyam, 257-280. szám)

1959-11-01-01 / 257. szám

Falusiak kása tája mmmmmmmmmmmmamimmummmmmm Mi újság a megyében? « A MEGYE, útviszonyai és a gépkocsleUdtás Javuláséval lMO Január l-rt Baranya nviyy* ugass, területit mkapcsolják a mester­séges termékenyítő tuBózatba. Így 02 tdet IS MO-rét etemben Jövőre 29—24 000 tehén fsdexteté- Iét fogják ellátni • veeetarsiges termékenyítő állomások. — A MEZÖMAG VÁLLALAT Megyeri úti magtisztító «cpere a napokban három na®meia«*ít- ményű mágneses magtimiitógíp érkezett Németországból. Az uj noodem gépek lucerna, vUxtSér here, bíborhere és egyéb here- félék magjának tisztítására, illes­ve arankamentesítésére kiválóan alkalmasak. A Petkus-féle mág­neses magtisztítók dupla henger- Boroeak és éránként! teljesítmé­nyük «—> mázsa. — A TERMßNYPORGALMl Vállalat « mtilt ént 71 vagonnal Szemben az idén kW vagon hib­rid kvkerica-vetőmag leazáJlL- tására fcütött szerződóst m bolyt hitrrldgyárral. Ez a mennyiség i960 tavasadra Baranya egész te­rületét ettitfa ólomzárolt hibrid Vetőmaggal. A termelők kíván­ságát figyelembe véve, ez alka­lommal — kizárólag a Jól bevált M artonvásárí s-ös beltcnyiszlá- ses hibrid vetőmag kerül kiosz­tásra. ■ ■ I f f| Hl ttomat készíts« itnuHicaszar-szftazsi 7 A naegye tsz-eáben nyár vé- •fcn, tél elején elkészítették a *6tóailót, s október végéig be- tották, eltárolták a vize­ző* téli tömeg takarmányt, bonban a tsz-ek állatáUomá- Rya ax év folyamán annyira J^aporodott, hogy szükség van *■ kwfconoaezár adózására. .A kukoricaazár-ezilázs er­edési lehetősége sakkal U- J^b, mint a zöldszilázsé. | fokozott gonddal készít- l rp el! A kukorica törése “tán azonnal vágjuk le és Bi­rsük be a szárat, mert ké- **00 máj «gyre inkább elfá­€5gyiT€ £yPin.g^»K}^i áizct ^zíthetünk belőle. A stlógő- árok vagy paláink töltésé­ig ügyeljünk arra, hogy az ?Prő- • ­i^r-tépet t szár a répásáé­it ?*k|gy azt az elmúlt években- Jól elkeveredjen. Nem í“bad rétegezve silósmi, mint tsz-ben megtették. A ré- r®tzóssel — egy sor kukorica- 3rt egy sor répaszelet — a ”**Sas cukortartalmú szelet jut el a szárhoa és így a j?sava® erjedíéfl gyenge, a szi- »*•, Pedig rossz minőségű lesz. - *vpas2eietet legalább 30 szá­jjá*0« arányban egyemlete- jyy keverjük a szárhoz és le- «zai 8 vízzei hígított rnelasz- *s öntözzük meg. így az , Jedés még gyorsabb és töké- 8-í??bb lesz. A cukorrépa le- jj, irtásával a taz-«k a répa- j^v folyamatosani megkap otí ’ ^°1 mégis kevés a szelet, W®, 1*z vezetői sürgősen }«- be Igényüket a járási mezőgazdasági osz- ^jyan és központi készletből ^ !Vvzó mennyiséget részük- f egyszerű dolog kiutalják! I gyarázza Barics Pál. Kiskertünk Gyümölcsfa ültetésénél egyik legfontosabb feladatunk megfelelő facsemete beszerző* se* Megbízható helyről szerez­zük be oltványszükségletilnket és lehetőleg csak I. o. minősé­gű oltványt vásároljunk! Ilyen megbízható hely például a Kér tészeti Vállalat, állami gazda­ságok oltványtelepei és a Sző­lőoltvány és Facsemete Forgal ml Vállalat. Oltvány vásárlás­kor nem szabad garasoskodni, mert az egy-két forinttal ol­csóbb, piacon vett pajzstetves vagy silány fajtájú, oltvánnyal nagy kárt okolhatunk magunk nak, mert beteg olvánnyal egészsége* fiáinkat is megfer­tőzhetjük és a fajta azonossá­gát csak évek múlva, az első termés után látjuk meg. A vásárolt oltványt éld kell készíteni ültetéshez. Ha mesz- szebbröl szállítottunk és ez alatt a csemete kissé kiszá­radt, áztassuk gyökérzetét víz­ben, míg a héj ráncoasága el­múlik. Közvetlen ültetés előtt éles késsel minden gyökeret metsszünk vissza. Hosszabb gyökereket negyven centimé­ter hosszúra vágjunk vissza, rövid ebbet egy-két centiméter tel megkurtítjuk, addig míg nyirkos, egészséges szövetű metszlapct kapunk. Sebzett, törött gyökereket a a sérülés felett kell visszavágok Általá­ban vigyázzunk m gyöí metszésénél, hogy minél dú- sabb gyökérzet manjon, mert1 annál biztosabb a* eredéi. He! lyes, ha metszés után híg, ■ agyagos pépbe mártjuk a gyö- körzetet, ezáltal óvjuk az el­ültetett fácskát a felesleges kiszáradástól. • Az előre elkészített, meg- . ülepedett talajú gödörből (er­ről múlt vasárnapi számunk­ban írtunk) ültetéskor csak annyi földet vegyünk ki, hogy a. gyökéraetet jól belehelyez­hessük. Vigyázzunk, hogy a facsemeték sem mélyebbre. sem magasabbra ne kerülje­nek a talajba, mint a fa-isko­lában voltak, ezért az ülepe­désre számítva mintegy félte­nyérnyivel magasabbra ültes­sük le. A gyökerek közét por- i hányó földdel töltsük ki, és ültetéskor a csemetét Tárogas­suk meg, hogy a gyökerek jól elhelyezkedhessenek. Ezután a fa tövénél a főidet gyengén ta­possuk le és száraz talajba ültetés esetén 20—25 liter víz­zel még őszi ültetésnél is ta­nácsos beöntoonL Az ültetés befejeztével a fák tövét 25—30 centiméter maga­san kupacoljuk fel földdel. Ezáltal a csemeték bsztosab- állnak a földben és a téH fo­gyok. ekten Is védekezünk. Kiskert és«. . Tanulnak a gazdák Péntek esténként összegyűlnek a felső­szen t márt on i gazdák — úgy hatvan-hetvo* nen — a falu kultúr­termében, ahal a párt agrártéziseit, a decem bért és márciusi hatá rozatakat ismertetik, beszönek a mezőgaz­daság fejlesztéséről, a helyes gazdálkodás* ról, egyszóval mind- arró, ami egy paraszt embert érdekelhet. A két utolsó előadáson Barics Fái Is ott volt -v Legutóbb parázs vita kerekedett — mondja — és- a* elő* adó alig győzött felel- getni a sok kérdésre. Arról volt szó, ho­gyan gondoskodnak a termeKszüvetkezete ben az öregekről, be­tegekről. Mennyi a nyugdíj* és mikor kapja meg a tsz-tag. Mikor? — Az nem olyan ma — Aki máz régi tsz- tag.az 5 év után meg kapja a teljes nyugdí jat, aki pedig 19«» végéig lép a tsz-be, ez 10 év után. Ha, va* laki ennél később lép be; az 15 ledolgozott év után részesülhet nyugdíjban. Felvetet­ték a gazdák, hogy a gyári munkás nyug­dija magasabb. Igen ám, de a tsz nyugdí­jas a közös vagyam­ból is részesedik, ház­táji földet kap, stb... Míg - Barics Pál ilyen aprólékosan ki­oktat a nyugdíjren- deletről, egy másik Satal gazda, Roata József is megérkezik. O is eljár ezekre az előadásokra, mert mimt mondja, ilyes­mit nem tanultak az ezüstkalászos tanfo­lyamon. Pedig ők sze retnek tanulni. Ta­valy például húsz szentmártoní gazda fejezte be a kétéves ezüstkalászos tanfo* lyamot és legtöbbjük kitűnő eredménnyel. Borié» Pál tavaly vizs gázott le az általános iskola nyolcadik osz­tályából is jelesen. Most pedig azért jött be a tanácsházára, hagy beszerezze a szü letéai, anyakönyvi ki" vonatot, mert a kö­zépiskolai felvételhez ez is szükséges. Nyolc felsőszentmár- tomi fiatal gaida je lentkezett a szentM- rinci mezőgazdasági technikum levelező tageoatáraL Bari«» Pál ott szorongatja kezé­be« az iratokat és úgy gondolja, hegy harmincnyolc éves fejjel ex a dolog ma­gyarázatra szorul. így vélekedik: — Hiába csúfolód- nak az öregek, hegy fehl eszei, meg így, meg úgy. Mégis töb­bet termett a mi ku­koricánk, mint az övék, mert mi hibri­det vetettünk. Éa mű trágyázunk 1% meg tejet itatunk • disznóinkkal, és tör könyvezett marháka tenyésztünk. Persz# még nem mindig sl» kerül minden. Ezért a'n mb vrább fanul ni Az ezSstkalászof tanfolyam arra volt jó, hogy megtudjuk, milyen keveset tu­dunk még. Aztán szóba jön • na "tern <?azdál- kodás lehetősége is, A fiatal egyéni gaz-' dák gondolkoztak már ezen. Először ala kítottak egy sertés- tenyésztő szakcsopor­tot, majd! létrejött szentmárt ónban a tej szövetkezet De ter­veiket leginkább egy JA tsz-be* tudnák rve■evalósítani. Ott az f*~ '"nnén el kell • képzett szakember. v meg as upromofi/cseplesl Az koddá fftiaonaciép- lések miatt az iáira később — csak szsptembar második, falábam — hadták meg a mohát, köles, lucerna, vörös- here és egyéb aprómag csáp lését. Da Most már novem­ber elején járunk és az ap- rómageséptés még mindig Igám. lassam halad. Ennek egyik oka, hogy a gépállo­mások ebben az időszakban, íz ászt talaj» unkák végzi­tér* rendezkedtek be, és sok szar mám tudnak vagy nem ts igyekeznek a ctépléshez erőgépet biztosítani. Más­részt a termelőír sem siet­nek. Úgy gondolják, hogy a száraz idő nem irthat a sza­badban. lévő lucerna és rö- röshere kazlaknak), s így minden máz munkát előny­ben, részesítenek. A száraz idősek azonban vége. Itt az esd é* ez már sok kárt tehet a csépeletlen sgeémagban. Az idén amúgy is- gyengébb termést adtak a herefélék, mert augusztus­ban a nuLgkötés idején sok eső esett, ami a lucerna és vöröshere magkötézét aka­dályozta. Míg az elmúlt szá­raz évben S0 kiló, 1 mázsa laser »asmag termett egy hol­don. addig az idén, megyei cUlagba* csak. 20 kiló. A Ixt- temameg özemben valutát jelént az országnak. Gondol­ái — emi már tgydker meg­termett — ekkor se, ha sok tan, de főleg, ka. kevés. Meg kell tehát gyorsítani az av- megrsénf-tmt-e­____________

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom