Dunántúli Napló, 1959. november (16. évfolyam, 257-280. szám)
1959-11-07-01 / 262. szám
9 NAPLÓ 1959. NOVEMBER % Dismiinnepség a ssabolestelepi Puskin Művelődési Hámban T (Folytatna az 1, oldatról.) Segyvenkét esztendő történelmileg rövid idő, még egy emberöltőt sem tesz ki. A történelem a társadalmi rendszerek kialakulását évezredekkel, legfeljebb évszázadokkal méri. A hatalomra jutott munkás- osztá'v nak azonban e néhány évtized is elég volt ahhoz, hogy a hajdani elmaradott országot a legfejlettebb -tőkés országgal versenyző nagyi vitalommá tegye. Elég volt még Úgy is, hogy ebből a négy évtizedből egyet véres és pusztító háborúik, a forradalom utáni évek polgárháborúja és a II. világháború raboltak el a szovjet dolgozóktól. A szovjet nép e rövid idő alatt felépítette a szocializmust és most a kommunizmus építéséhez fogott. Az egész világot lenyűgözte a Szovjetunió Kommunista Pártja XXI. kongresszusán elfogadott 7 éves terv. Mely szerint az ipari termelés 7 év alatt 80 százalékkal, s a mezőgazdasági termelés 70 százalékkal nő. A Szovjetunió 7 éves tervében a szocializmus as a kapstelizrnue közötti verseny döntő szakaszába lépett. Ez azt jelenti, hogy történelmileg rövid idő alatt utolérik az Amerikai Egyesült ÁHalmokat az egy főre eső termelés tekintetében. És itt nincs megállás. A kommunizmus építésének útja töretlenül felfelé ível azután is. Nem messze az idő, amikor az emberek a Szovjetunióban élnek a legjobban. Az a gazdasági verseny, amely a szocializmus és a kapitalizmus között folyik, rövidesen végleg a Szovjetunió és a szocializmust építő országok javára dől el. A tőikések — tekintve, hogy a forradalom elmaradott országban győzött először, és be kellett hoznia ezt az elmaradást — hivalkodhattak a fejlettebb kapitalista országok iparának és mező- gazdaságának magasabb termelékenységével. Ma már azonban más a helyzet. Pár év múlva a legmagasabb termelékenység, a termékek legnagyobb bősége, a legmagasabb életszínvonal ég a legrövidebb munkaidő » Szovjetunióban lesz. A szovjet emberek megtanítottak bennünket a szocializmus útján járni Nem véletlen, hogy ez a nagyszerű példa a világ minden elnyomott és kizsákmányolt népét követésre buzdítja. A példa követői között — s erről mindig büszkén fogunk beszélni — az első volt a mi népünk. 1919-ben a magyar munkás- osztály az „orosz példát” követve hozta létre a tanácsköztársaságot. Igaz, e proletárhatalmat leverték. Nem bírta ki a támadó burzsoázia szörnyű túlerejét, de létrejöttével bebizonyosodott, hogy a szovjet példa nálunk is követhető, a szocialista forradalom útja nálunk is járható, sőt egyedül é3 kizárólagosan csakis ez az egyetlen járható útja a ‘magyar nép felemelkedésének. Huszonöt év telt el mire a magyar munkásosztálynak ismét alkalma nyílt a szovjet példa követésére. E 25 esztendő alatt a Szovjetunióban nemcsak, hogy felépítették a szocializmust, de meg is védték az imperialisták — az intervenciósok — és a belső ellenség minden támadásától. Amikor a fasiszta német hadseregek a Szovjetunióra zúdultak, az egész nép felkelt és saját barlangjába verte vissza, majd teljesen megsemmisítette a fasiszta fenevadat. Ebben a történelmi jelentőségű harcban szabadította fel hazánkat is a Szovjet Vörös Hadsereg, kiűzve innen a hitlerista hordákat és belső csatlósaik jelentős részét. E történelmi tettével kivívta szabadságunkat és függetlenségünket. A szovjet emberek megtanítottak bennünket a szocializmus útján járni és segítő kezüket azóta is nap, mint nap érezzük. Hazánk felszabadítása után a magyar kommunisták a már egyszer megkezdett úton haladtak tovább. A magyar munkásosztály Ismét és végérvényesen kezébe vette a hatalmat és megkezdte a szocializmus építését. A hatalomért folytatott harc 1---.„Ali._____I- « iá ____volt ereje ä földosztá,?a s tabil pénz, a forint lét- íozására. a gazdasági helyzet általános megszilárdítására, az első 3 éves terv határidő előtti végrehajtására. Alapvetően kedvezőbb helyzetben volt ekkor munkásosztályunk mint 1919-ben. Létrejött annak tehetősége, hogy a forradalmi harc útját viszonylag békésen, újabb véráldozatok' nélkül járhatjuk végig. A napnál is világosabb, hogy azért volt ez így, mert a mi forradalmunk és velünk együtt a többi felszabadított ország forradalma ekkor már egy hatalmas szocialista ország létezése idején mehetett végbe, s ez az ország mindig kész volt baráti segítséget, ha szükséges volt, védelmet nyújtani a fiatalabb szocialista országoknak. Mint Ismeretes, 1956-ban az imperialisták és a belső ellenség az árúlók segítségével ellenforradalmi felkelést robban, tottak ki hazánkban. Már-már úgy vélték, hogy elérték céljukat. E cél az volt, hogy megsemmisítsék a munkáshatalmat, népünknek a szocializmus építése során elért vívmányait, és visszaállítsák a burzsoá rendet. Olyan tűzfészket akartak teremteni Közép-Európá- ban, mely az adott esetben kiinduló pontja lehetett volna egy újabb súlyos háborúnak. A Szovjetunió azonban internacionalista kötelességét teljesítve segítségünkre sietett és megakadályozta, hogy a hazánk határain álló és támadásra éhes fasiszta és imperialista erők országunkra rontsanak. As ellenforradalmat nagy szovjet barátunk segítségével levertük, és a szocialista tábor országainak pegíf- ségével az egész világ haladó emberiségének örömére viszonylag gyorsan kihevertük az ellenforradalom okozta súlyos károkat. Azért folyhat nálunk nyugodtan biztonságban az építő munka, azért készülhetünk most a második 5 éves tervünk végrehajtására, mert a Szovjetunió és a szocialista tábor ereje most sokkal nagyobb annál, semhogy az imperialista hatalmak nyíltan mernének ellene támadni. Aíjry évtized alatt a szocializmus vilútrendszerré nőtt Az elmúlt 4 évtized alatt a socializmus yilágrendszerré ótt. S ebben a rendszerben 50 millió ember, az egész em- eriség egyharmada él. A szó- ialrimus erői napról-napra yarapodnak, ahogy ezt a nem- etközi események láncolata is izonyítja, míg a kapitalista sndszer a hányatlás folyamaiban van. Hruscsov elvtárs a lemzetközi fejlődésnek erről tendenciájáról így számolt e a Szovjetunió Kommunista 'árijának XXI. kongresszusét társadalmi világrendszer van: az idejét multa kapitalizmus és a növekvő életerővel teli szocializmus, amelyet az egész világ dolgozóinak rokonazenve övez”. E tényből következtetve a továbbiakban megállapította: „Ma nincs a világon olyan erő, amely visszaállíthatná hazánkban a kapitalizmust, szétzúzhatná a szocialista tábort, a Szovjetunióban a kapitalizmus restaurációjának veszélye ki van zárva, ez azt jelenti, hogy a ----*- teljesei), ha nem egyszersmind véglegesen győzedelmeskedett.” Negyvenkét esztendő alatt alapvetően megváltoztak a nemzetközi erőviszonyok. A szocialista tábor erői nap, mint nap gyarapodnak. Gondoljunk csak arra, milyen mérhetetlen erőgy^rapodást Je-1 lentett az a tény, hogy a hatszázötven milliós Kína kiszakadt az imperializmus láncából. Ez az ország, melyet az imperialisták hiába akarnak semmibe Venni, letagadni, kemény harcokkal Űzte el saját elnyomóit és látott hozzá a kommunisták vezetésével a szocializmus megvalósításának. Mind több falvet sxerez magúnak a békés egymás mellett élés gondolata Ez a világméretekben végbemenő erőviszony-eltolódás az oka annak, hogy az imperialista hatalmak kormányai békülékenyebb ég engedékenyebb húrokat pengetnek, mint néhány évvel ezelőtt. Ez a magyarázata annak, hogy idén létrejöhetett Hruscsov elvtárs amerikai látogatása, melyet Eisenhower is viszonozni fog. Mind közelebb kerül az az időpont, amikor a nagyhatalmak államfői összeülnek, hogy csúcsértekezleten vitassák meg, miként lehetne enyhíteni a nemzetközi helyzetet, hogyan lehetne véget- vetni a hidegháborúnak és a fegyverkezési versenynek. Az erőviszonyok: nemzetközi eltolódásánál figyelembe kell venni a Szovjetuniónak a rakétatechnika ég az űrhajózás terén elért sikereit Igaz, hogy a Szovjetunió nem háborús célokkal indította útnak az űrrakétáit, még csak olyan célja sem volt ezekkel, hogy meghódítsa és „gyarmatának” tekintse a Holdat. Kizárólag tudományos célokat szolgálnak ezek az űrrakéták. Mégis elkerülhetetlen, hogy ne számoljanak vele imperialista körökben is. Nem olyan nehéz kitalálni — s ezt még a néha hangoskodó amerikai tábornokok is tudják —, Hogy ha a szovjet tudósok pontosan meg tudják célozni a Holdat, akkor nem lenne nehéz számukra eltalálni valamilyen földi célpontot is. Mindezek azt eredményezik, hogy még burzsoá körökben is józaAabb hangokat hallunk. A Szovjetunió és a ' szocialista tábor sikerei azokat is gondolatba ejtik, akik nem túlságosan lelkesednek a Szovjetunió sikereiért. Az ma már közismert dolog, hogy az egyszerű emberek békéf akarnak. De egyre- másra tapasztalni nyugati- burzsoá körökben olyan véleményeket Is, melyek a nagyhatalmak közötti nézet- eltérések megoldását a tárgyalásokban látják. A békés egymás mellett élés gondolata mind több hrívet szerez magának a népek különböző köreiben. Mind nehezebb lesz tehát a háborús uszítok dolga. A körülmények egyre inkább ama kényszerítik őket, hogy ha viszolyogva is, de alkalmazkodjanak a kialakult helyzethez. A Szovjetunió teljes leszerelést javasol A Szovjetunió Kommunista Pártja és kormánya mindent megtesz azért, hogy biztosítsa a ‘ békét a világnak. Jellemző e politikára Hruscsov elvtára- nak az ENSZ-ben előterjesztett javaslata az általános és teljes leszerelésre. Javaslat ez mindennemű fegyver gyártásának megszüntetésére, a meglévő fegyverek megsemmisítésére, a hadseregek és vezérkarok feloszlatására. Még imperialist« körökben is kénytelenek voltak elismerni a javaslat őszinteségét és arra való alkalmasságát, hogy róla a legmagasabb szinten tanácskozásokat folytassanak. Itt álljunk meg egy pilla- netra, próbáljuk elképzelni, hogy az amerikai kormány, amikor még atombomba, vagy később hidrogénbomba 'monopóliummal rendelkezett, javaslatot tett volna-e a fegyverek betiltására, gyártásuk megszüntetésére és megsemmisítésére. Nehéz elképzelni. Ezzel szemben a Szovjetunió, miután elsőnek küldött űrrakétát nap- körüli pályára, miután elfőnék juttatott el a Hold felületére egy pontosain irányított űrrakétát. (S Hruscsov elvtárs amerikai látogatásakor már folytak az előkészületek a Hold láthatatlan oldalát fényképező űrrakéta felbocsátására is.) A Szovjet átlaonfő pedig olyan javaslatot terjeszt az ENSZ közgyűlése elé, amellyel lényegében önmagát is megfosztaná az eddig gyártott leghatásosabb fegyvertől. Imperialista logika szerint ez a tény egyszerűen érthetetlen. Mi azonban jól tudjuk, hogy ez a javaslat nagyon logikus. A Szovjetunió számára is nagyon ésszerű és éppen a szocialista társadalom lényegéből faikad. A békére irányuló törekvés kezdettől fogva legfontosabb jellemzője a Szovjetunió külpolitikájának. A forradalom győzelmétől ejtett 42 esztendő során a szovjet kormán y egyetlen a Ilkáimat sem mulasztott el, hogy fellépjen a népei? békéjének védelmében. Hadseregét, fegyvereit önvédelmi célra tartja fenn. És csak addig van rá szüksége, ipíg a támadás, agresszió veszélye fenyeget. A szocializmus országai elsősorban nem a fegyverekben látják saját erejűket, ez az erő mindenekelőtt gazdasági, politikai erő. A szocialista tábor erejét az jellemzi, hogy termelő erőit szüntelenül, szinte Korlátlanul képes fejleszteni, hogy a lakosság ellátását napról napra képes Javítani, hogy a tudomány, a technika, a kultúra valamennyi alkotását a dolgozó tömegek életkörülményednek állandó javítására, az emberi élet szebbé tételére, a természet erőinek az ember szolgálatába állítására képes felhasználni. 'A szocialista tábor ereje főleg abban van, hogy bírja az egész világ becsületes dolgozóinak rokonszen vét és fő célkitűzését — a békét, a .jólétét — az egész világon, minden józaneszű becsületes ember elfogadjaMa már a szocializmus megváló» sitásáról, mint közvetlen feladatról beszélhetünk Azt, hogy a szocializmus megvalósítása valóban minden becsületes ember érdeke, azt a mi szűkebb hazánk életén is lemérhetjük. Tizenöt év alatt, miután a hatalmat kiütöttük a burzsoázia kezéből és átvette azt a dolgozó parasztsággal szövetséges munkásosztály, eljutottunk odáig, hogy ma már a szocializmus megvalósításáról mint közvetlen feladatról beszélhetünk, a szervezése ut^n pedig elmondhatjuk, hogy túljutottunk a szocializmus építésének döntő szakaszán. Ez is büszkeséggel tölt el bennünket. Népgazdaságunk fejlődését az ellenforradalom átmenetileg visszavetette, de pártunk Központi Vezetőségének helyes politikája alapján és barátaink segítségével gyorsan helyrehoztuk a károkat és gazdasági életünk egészségesebb mint vahalo. Kijavítottuk azokat a hibákat, melyeket az ellenforradalom előtt az MDP vezetése elkövetett. Dolgozó népünk jobban él, mint bármikor eddig éá az emberek Jó hangulatban, bizakodva néznek a jövőbe. Természetesnek tűnik ma nálunk az, hogy sok minden hiányzik, ami a kapitalista országokban a dolgozókat sújtja, s amit éreztünk mi is a múltban. Természetes dolog az, hogy nincs nálunk munkanélküliség. Ezt már 5 évvel a felszabadulás után sikerült elérni. És szemben a tőkés rendszerrel, melyben a munkanélküliség törvényszerű, sőt „ipari tartalékhadsereg” fennállása egyenesen érdeke, a tőkés osztálynak, nálunk 1950 óta általában bizonyos fokú szakmunkáshiány van. Ma már csak Az idősebbek emlékeznek arra, hogy mit jelent munka- nélkülinek lenni, mit jelent az a bizonytalanság-, hogy a munkás nem tudta mikor kerül az utcára, mikor kell családjával együtt a fenyegető nyomorral szembenézni. Ez már a múlté. A dolgozók reáljövedelme pedig a szocializmusoépítésé- nek kezdete óta állandóan emelkedik mégpedig gyorsuló ütemben. 1949 és 1956 között ez a növekedés mintegy 33 százalékos volt. 1956 és 58 közötti időben ugyanekkora növekedés nem 7, hanem 2 év alatt következett be. Az élet- színvonal növekedését mutatja, hogy egyre több az, amiből tudunk takarékoskodni- A dolgozók nagyobb vásárlásokra gyűjtenek, míg 1956-ban 12 millió Ft volt a bankbetétek összege, 1959 első negyedévében ez az összeg 93 millió forintra rúgott, azaz a négy évvel ezelőttinek nyolcszorosára. A legszükségesebb élelmiszerek beszerzése egyre kevesebb gondot okoz a lakosságnak, sokkal inkább a ruhafélék, a bútorok a háztartási gépek, motorkerékpárok és gépkocsik. E cikkek iránt megnőtt kereslet mutatja, hogy egyre jobban él népűnk. Igen jellemzi» hogy nemsokára többen járnak saját motorkerékpárjukon, gépkocsijukon, mint ahány dolgozónak kerékpárja volt a felszabadulás előtt Igen sok lakáskérelem fekszik ma még elintézetlenül a lakásügyi szervek előtt, s nem udunk minden igényt kielégíteni, de törekvésünk az, hogy ezt a kérdést is megoldjuk. Erőfeszítéseinkre jellemző, hogy csupán Baranyában 1954 és 1958 között 546 millió' forintot fordított az állam lakásépítésekre. i Amellett hogy jól élünk, emberibb módon is élünk, megszűnt a kizsákmányolás, hogy megszűntek az urak és szolgák. Eltűnt a mi életünkből a tőkés munkaadónak a megalázó önkényessége, mellyé máról-holnapra utcára tehetett családokat. Ennek helyére a dolgozókról való gondoskodás lépett, megszűnt a társadalmi ranglétra szerinti megalázó megkülönböztetés, melynek alapján az egyszerű dolgozónak ügyelnie kellett kit szólítson nagyságosnak. Kit szólítson méltóságosnak, vagy kegyelmesnek, mert ha elvétette, könnyen bajba kerülhetett. Ma mindenkinek munkája szerint jár a megbecsülés. A bányász jó munkával nemcsak többet kereshet, de épp" úgy érdemelhet ki magas állami kitüntetést, mint a tudós, vagy művész, nem is szólva arról, hogy a vezetők százai és ezrei kerültek és kerülnek ki ma is a munkásosztály, a dolgozó parasztság soraiból. Mindezt pedig oda vezethetjük vissza, hogy 42 esztendővel ezelőtt az orosz munkásosztály a kommunisták vezetésével egy országban megtörte a tőkések és földbirtokosok uralmát, véget vetett a kizsákmányolásnak, azok kezébe adta a hatalmat, akik valóban a társadalom alapját képezik: * munkások és dolgozó parasztok kezébe. Közeledünk a nagy cél felé Ezután is minden esztendőben meg akarjuk ünnepelni ezt az évfordulót. Azt is akarjuk, hogy a következő években is gyarapodjanak azok a sikerek, melyeket hozzátehetünk a már eddig elértekhez. Rajtunk múlik, hogy így legyen. Pár napja tartották meg a megye kommunistái pártértekezletüket, és határozatba foglalták azokat a feladatokat, melyeket a következő időszakban megyénkben a szocializmus építése érdekében meg kell valósítani. E határozatok reálisak. Arra kérjük a bányász elvtársakat, a munkásokat, hogy mint ahogy eddig Is bebizonyították, a kongresz- szush verseny segítségével érjenek cl még jobb eredményeket. Elmondhatjuk, hogy mindenki, aiki kiisse körülnéz a maga munkaterületén találhat tennivalót, mellyel meg- gyorsithatja a szocializmus építését, hozzájárulva ezzel pártunk VH. kongresszusának sikeréhez, ahhoz, hogy a szocializmus mielőbb megvalósulhassák. Nagy feladatod? várnak ránk az iparban, de különösen, a mezőgazda&á gban. Nem beszél- hetünk addig megvalósult szocializmusról, amíg az ország okosságának egy nagyon jelentős része nem szocialista módon él és dolgozik, hanem saját elszigetelt kis gazdaságában, maradi módszerekkel. Pártunk Központi Vezetősége irányításával hozzálát- «unk dolgozó parasztságunk felvilágosításához és azt ajánljuk, hogy lépjen a nagyüzemi gazdálkodás útjára. Dolgozó parasztságunknak csak ez az útja van a boldoguláshoz. Kedves Elvtársak! A Szovjetuniónak a kommunizmus építésében elért sike- rei. vala,mint a szocializmust epito országok összefogása le- hetóvé teszi, hogy helyes mun- meggyonátsuk a szocjalianaus építését IW zánfcbam is. A Szovjetunió Kommunist Pártja XXI. kongresszusán Hruscsov elvtárs kifejtette, hogy a szocializmus országa* többé-kevésbé egy időben jut' nak el a kommunizmusba. Ennek a megállapításnak az a2 alapja, hogy a szocialista of' szágok között teljesen új nem' zetközi viszony alakult ki. En- nek a viszonynak a tartalmát a kölcsönös baráti segítség adja. Sokszor tapasztaltuk 15 & során a Szovjetunió önzetlen segítségét. Gyakran fordult elő, hogy md is segítettünk valamely szocialista országnak és viszont baráti szomszéda inknak is sokat köszönhet' tünk. f A szocialista országok ken zött megszűnnek az ellentéte*’ érdekek, valamennyi szocialista ország célja és érdek®1 azonosaik. Ha arról beszélünk, hogy a Szovjetunió „már” * kommunizmusba tart, mi P6' dig „még” a szocializmus1 építjük, ezzel csupán a, jelen" légi helyzetet jellemezzük, á további perspektíva az, hogf valamennyi szocialista őrt®** egymást kölcsönösen segíti® egyúttal saját fejlődését 1S meggyorsítja. Mj te elmondhatjuk, ho$? közeledünk a nagy eél fe*e: amelyért a Nagy Október. Szocialista Forradalom hős®* áldozták életüket, amelyért J* nagy szovjet nép a forradalom utáni években vállolt nélkül®! zést, nyomort, amelyért a 111 legjobbjaink közül is saW1 áldozták életüket. Elmondó3'' juk, mi már részesei .leszünk a kornak, amelyben a köh” szavaival élve „A bőség kobrából mindenki egyaránt vehet” Hála ezért a Nagy OktóoPj Szocialista Forradalom hős«' nek, a l?ommu ni sióknak, , _ névtelen munkásoknak, vöi'ós- katonáknak, hála Leninnek ^ a becsületes dolgozók tömegeinek, akik naponta hó" sies munkával hozzák közelebb az emberek boldog**^ I
