Dunántúli Napló, 1959. november (16. évfolyam, 257-280. szám)

1959-11-06-01 / 261. szám

!*89. NOVEMBER 6,

NAPLŐ

^Megyénkben vendégszerepei

a nemzetközt ncujijdijm (BudafLeit (Miami uáneeciif tittei

Nagy siker a szigetvári bemutatkozó előadáson

Nyolc hónapos külföldi vendégszereplés után megyénkben mutatja be művészetét a Budapest Állami Táncegyüttes és népi zenekara, mely ez évben Olaszországban, Franciaországban, Albániában és a Szovjetunióban szerzett megbecsülést népünk művészetének: A szicíliai Agrigentóban megrendezett nemzetközi táncos találkozón nyerte el az együttes a nemzetközi nagydíjat. (A vendéglátó agrigentói együttes is bemutatkozott az elmúlt na- Pókbáfi Pécsett és Komlón.)

A Budapest Táncegyüttes művészeti vezetője és koreográfusa, Molnár István érdemes művész 1943-ban járt először Baranyában, s ma is szívesen emlékezik itteni gyűjtőútjára. A baranyai táncok elemei is helyet kaptak az együttes műsorában, s büszkén gondolhatunk arra, hogy az Arra alá ® Baranya szélen című dal és üveges táncunk az együttes műsorában a fél világot beírta. Külföldön, különösen a nyugati országokban soTan Csért tekintették meg az együttes műsorát, mert egzotikumot téttak benne, de a magával- ragadó előadás után úgy tá- Valztak a nézőtérről, mint a Magyar nép barátai.

A szocializmus országaiban természetes, hogy az állam tokát áldoz a népi kultúrára, 8 nyugati országokban azonban a népi kultúra szerelmednek mindent maguknak kell előteremteniük. Az állami né- együttes Ismeretlen fogalom Nyugaton. A Budapest táncegyüttes sikere nyomán kezdtek el foglalkozni Francia- °rszágban az állami népi fgyüttes létesítésének gondolatával;

Nálunk lehetőség nyílik arra, hogy szerte az országban él- vezzük népi kultúránkat magas művészi színvonalú bemutatókon. A Budapest Együttes Szigetváron, Sásdon, Vajszlón, Véménden, Pécsszabolcson, Mohácson, Dunaszekcsön, Siklóson és Mozsgón mutatja be azt a műsorát, amellyel meghódította a külföldi közönséget. Ahogy Molnár István tréfásan megjegyezte: „Itthon is megmutatjuk, hogy megérdemeltük a nemzetközi nagydijat.“ Valóban megérdemelték. Szigetváron, az együttes baranyai bemutatkozó előadásán 300 néző szűnni nem akaró vastapsa bizonyította, hogy az

együttes nagyszerű élményben részesítette a közönséget.

A közönség, különösen az Ifjúság lelkesedése azt bizonyította, hogy mind többen megértik népi kultúránk jellem és fzlésíormáló jelentőségét, egyre nő a népünk táncait, muzsikáját kedvelők tábora. E tábor szélesítésében nagy feladatot old meg a Budapest Együttes.

Külön meg kell emlékezni a népi zenekar szép teljesítményéről, mely az együttesnek egyik fő erőssége. Igazi jó népi zenekar kiváló összjátékkal és hangszerszólókkal. A magyar népi zene kedvelői nem egy számot megismételtettek. Jónás Mátyás prímás és Von- rinecz Béla zenei vezető munkája nagymértékben segítette az együttes megérdemelt sikerét.

Az együttes dicséretére válik, hogy a „műsorváltozás jogának fenntartását“ arra használta fel, hogy töbhet adjon, mint amennyit a hirdetmény igérta^

KívWnjuk, hogy a Budapest Táncegyüttes és népi zenekara megyénk községeiben, a szigetvárihoz hasonló sikerrel szerepeljen. L. G.

T

Mágocsi úttörők

Én édesanyámnak bevittem a vizet a kútról, és ezért megdicsért, és segítettem egy néninek leszállni az autóbuszról és a néni megköszönte.

Mágocs György 1 jelelt rajvezetöjé- nek, a nyocadikos Mészáros Zsuzsának arra a kérdésére, hogy mit segítettél — hogyan segítettél az időseb’ beknek.

Itt, a mágocsi iskolában az úttörődélutánok mindig eseménydúsak, frissek, elevenek. Már kintről az utcáról hallani a vidám éne két, az egyik szobá bál pedig a Vörös Csepel dallamai hi* vágatnák.

Rab Aranka tanítónővel, az úttörő lányok vezetőjével

járom be a termeket. Ahol elsőnek bekukkantottam, az újoncpróbáJok készültek feladataikra. És Király Anna meg Mészáros Zsuzsa sokoldalúan ok- tatgatja őket. Vigh Kati és a többiek szépen, határozottan felelnek az úttörők kötelességeiről.

— Vezető elvtárs- nő, Szombath Gabriella, a Vadvirág őrs vezetője jelentem, az őrs foglalko záson együtt van. Foglakozásunk tárgya: készülünk november hetedike megünneplésére.

A fegyelmezett jelentést még fegyelmezettebb pihenj! Ülj le! vezényszó követi. Valóban, ezek a fla'talkák szerényen, csen desen, igazi úttörőhöz méltóan viselkednek. A kis Gabriella meg Hargitai Ilonka, a Mackó-őrs vezetője vezeti a foglalkozást. Énekelnek.

— Nótafa, kezdd a dalt! — szól a vezető-tanárnő. És a Nótafa, azaz Vaszi Annusjta csengő, tiszta liangján kezdi a Vörös Csepelt. A többiek vele éneklik a régi munkásdalt.

Rab Aranka büszke lehet úttörőire! Fegyelmezettek és önállóak, emellett — ami a legfontosabb — önálló véleményük van a dolgokról. És ez — többek között — a legnagyobb pozitívuma munkájának.

Jelentős újítások a Mohácsi Gépgyárban

A Mohácsi Gépgyárban nagy

gondot fordítanak az újítómozgalom felkarolására, aminek legjobb bizonyítéka, hogy az elmúlt napokban 3 olyan újítás született, melyek komoly megtakarítást jelentenek és megkönnyítik a munka menetét.

Az egyik újítás lényege abban áll, hogy az öntödei kohónál az eddig szabadon eltávozott hőenergiát a kúpoló kemence megfelelő átalakításával ismét fel tudják használni, mégpedig oly módon, hogy az eddigi hideg levegő helyett theleg levegőt fúvatnak vissza a kohóba. Ez az,,eljárás lényeges mennyiségű öntödei koksz- megtakarításit eredményez, s ugyanakkor a kohóbélelés élettartamét is meghosszabbítja. Az Újítás bevezetésével jelentkező gazdasági eredmények felmérése folyamatban van.

A Mohácsi Gépgyárban lévő másik újítás is jelentős. A kú- polőkexnence bélésanyaga közel 30 százalékos samottliszt- ból tevődik össze és napi 50 kilogramm samottliszt felhasználását igényli, amit az újítás

, révén most szUlkó anyaggal

helyettesítenek. Előnye, hogy hőállóbbá teszi a kohóbélelést, gazdaságosabb, mert míg a spmottliszt ára mázsánként 77 forint, addig a szilikon ára mázsánként mindössze 16 forint.

Az esztergaműhely nehéz egységeinek az új műhelybe való átköltöztetése a meglévő szállítókocsik alkalmazásával lassú és nehézkes volt. Most egy újítással lehetőség nyílik arra, hogy a MIB lendkerék felhasználósával olyan elmés szállítási eszközt szerkesztettek, amivel az elszállítás gyorsabban és könnyebben megoldható.

Letartóztatták a kubai légierők volt főparancsnokát

Miami (Reuter). Miamiban letartóztatták Pedro Dlaz Lanz-t, a kubai légierők volt főparancsnokát. Lanzt a kubai kormány gyilkossággal és gyilkossági kísérlettel vádolja.

A MEGY EV ILI, gazdasági vezetői nagy figyelmet fordítanak dolgozóik szakmai továbbképzésire. Jelenleg két tanfolyam működik a vállalatnál. A dolgozók — azok is, akik vidéken teljesítenek szol gálatot, — minden szombaton délután megjelennék , a továbbképzésen és nagy szorgalommal tanulnak. Többnyire szabadszombatjukat áldozzák fel azért, hogy minél jobb, képzettebb szakemberek lehessenek. A negyven tanuló a tanfolyam befejezése után kötelező vizsgán vesz majd rését.

U) gépekkel, gépi berendezésekkel gazdagodott a MEGY EV ILL mohácsi motorteker cselő részlege. Az új esztergapad, oszlopos fúrógép, kézifúrógépek és a villamos szárítóberendezés segítségével az eddig átlagos 36 órás villanymotor-tekercselési időt 14—15 órára csökkentették. Mindezek segítségével lehetőségük van arra, hogy állami megrendelések mellett a termelőszövetkezetek villanymotor tekercselési igényelt átlagosan 24 óra alatt kielégítsék,

0 kukorica Magyarországon

A. Sevcsenko cikke a Pravdában

Körösi József elvtárs,a tangazdaság agronómusa, a budapesti kukoricaértekezleten felszólalásában a következőket mondotta:

„Eddigi tapasztalataink szerint a négyzetes-fészkesen vetet silókukorica termelési szempontból teljesen bevált, azaz olyan taikarmánynöványt kaptunk, amely területegységenként minimális költséggel tápanyagokban igán gazdag és igen sok takarmány terem.“

így 1 ha négyzetes-fészkes kukorica termesztésre 72 normál munkaórát, 1 hektár takarmányrépa termesztésére pedig 424 normál munkaórát fordítottak. A hektáronkénti munkaszükséglet tehát azt mutatja, hogy a takarmányrépa hatszor olyan munkaigényes, mint a négyzetes-fészkes siló- kukorica. Nem kaphatunk azonban teljes képet, ha nem vesszük figyelembe, hogy a kukorica »okkal több keményítő egyenértéket ad hektáronként, mint a takarmányrépa. A munkaráfordítást termékegységre (keményítő) átszámítva láthatjuk, hogy négyzetes-fészkes silókukorica majdnem 10- szoro8an felülmúlja a takarmányrépát.

az új élet Indulásának rtfi napjait mutatják — egy- “tcslól nagyon is ejválasztha- ?ú8n képek — s mutatják a bhtő erőt: a párt erejét, “biely harcba tudta szólítani ®. képet' — az idegen és saját rtivomák ellen a szabadságért r®,harcba a szabad élet épifé- eert, védelméért is! A nagy- győzelem megacélozva a juharnak hitét és erejét, eteö- f?rte a kétkedést, az ingado- i^8t és újból megmutatta a vglényegeeebbet: a párt soha tanácsol rosszat a nép- i_; ' A feladat ' végrehajtása ^het nehéz, de ha egységes járattal követik a párt sza- ei ’ a győzelem nem marad

jA vuhani árvízvédelem ma 1, ."r szilárd. 1954 óta több mint .^tsznz kilométer hosszú gátat jtütettek, Illetve erősítettek fv?8. negyvenmillió köbméter label és százezer köbméter fémből készült 30.70—31.30 1Tla8as 8át védi a vaun' Nyugodtan nézhetnek a ío*ey esőzések elé, többé nem nyegeti életüket a Jangce L]j8- A gátakkal 480 négyzet- brnéter földet hódítottak el jó. árterületből. Hatalmas álla- gazdaság virágzik ott, három év múlva az város tej-, baromfi- és w”^Szükségletét fedezi. A jj. ‘"hyezö népi kommunák pe- Jß. ® város határain túl erő- tótÜí *ovább a gátakat a tar- ^“«hyi tanács tervei alapján.

árvízvédelem tehát ^*■■4 —. megtudtam ezt

de — ismétlem *— a kétórás beszélgetés egy tiszta csepp a kínai élet múltjából, jelenéből is, és a válasz arra a kérdésre: hogyan is lehet ennyire egységes több mint hatszázmillió ember11 Mert meggyőződött róla, hogy a párt új életet- teremt számára hazája földjén! Ezért az új életért dolgozni,kell? — hál dolgozik! Testével kell védenie az ár ellen? — védi! Vasat kell önteni a népi kohókban — vasat önt és ha kell, hegyeket fúr át szinte puszta kézzel, derékig gázol a tavakban, mocsarakban. hogy iszappal javítsa a földet! £s esténként, munka után tanul, olvas és — furcsa? — verseket ír új életéről! Milyen volt ott az élet, ahol nem is egészen két évtizede, 1942 nyara ég 1943 tavasza között hárommillió ember halt éhen. Epsteint Idézem ismét: „megették a füvet ée leszedték a leveleket a fáról. Az asszonyok „menlőföldet’’ kerestek. Ez egy olyan agyagfajta volt, amelyet ha meg- ‘ettek, egy Ideig a jóllakottság érzését keltette. A férfiad fiatal leányaikkal és feleségeikkel elindultak a városok felé. Eladták őket rabszolgának, vagy szeretőnek a gazdagok ágyába. A helyi hivatalnokok viszont banketteket rendeztek, így akarták bizonyítani, hogy a tartományban bőségesen van élelmiszer". Tegyük e mellé a mai képei: rizzsel teli fazekak a népi kommunák ebédlőiben, s abból jóllakásig

ehet a kínai paraszt; Ma 5s, és ami ennél is több: holnap

Őrangyalunk a fűikében

Éjfél felé járt a2 idő, amikor inár elég fáradtnak éreztem magam ahhoz, hogy megkíséreljem az alvást. Elmosolyodtam: Budapesten délután 5 óra, a hivatalokban befejezik a munkát, megtelek az eszpresszók, vendéglők, kezdődik az esti élet, a szórakozás... Ilyenkor aludni? Igen ám. de amikor a pestiek úgy éjféltájt álomra hajtják a fejüket, itt már reggel lesz, indul az élet, a fülkénkbe benyitnak a barátaink, hogy reggelihez hívjanak. Lefeküdtem tehát. A kerekek egyhangú kattogása jó altatónak bizonyult.

Reggeli után fülkénk ablakából néztük egy ideig a téli tájat, a zuamarés fákat, s a tovatűnő falvak házalt övező furcsa magas kerítéseket. Tetőmagasságú faijai védekeznek a bőrtbórotváló északi szél ellen. A vonatban azonban kellemes meleg volt, s egyszer csak nyílt fülkénk ajtaja, s 15—18 év körüli lány lépett be. Friss teát hozott. Letette a palackot a kis asztalra. Otthonosan rendezkedett. A magával hozott csészéket niégbgyszer áttörölte, majd töltött mindannyiunknak a gőzölgő, illatos teából] És

vári. Megittam a tea felét. A csészét visszatettem az asztalkára. Ezt a pillanatot leste csak, nyomban újra töltött. Szentkirályit naranccsal kínálta. Galli még lustálkodott a reggeli után, felöltözve vlsz- szafeküdt, s csak úgy derékig húzta magára a takarót. A vastag pulóverben így is melege lehetett. Őrangyalunk hirtelen nyakig betakarta. Galli megadóan tűrte az anyai gon- doskodoást, majd amikor a kislány nem nézett oda, mégiscsak lejjebb ráncigálta a takarót. Közben engem cigarettával kínált, Szentkirályinak újabb narancsot nyomott a kezébe, s nemsokái-a észrevette, hogy a makrancos taika- ró megint lecsúszott szendergő Galli barátunkról. Most már fülig húzta rá. Ezt a gondoskodást viszonozni kell! Mi is megkínáltuk. Addig mosolygó arca kissé elkomolyodott. Tűnődött. Gondolom, végigszá- guldott a szabályzaton, van-e benne olyan pont: ha visszakínálnak, fogadd el. A mi őrangyalunk ugyanis letette a tálcát, fogta a teárpalackot éí kiment. Mondott is valamit, de hát — kínaiul. Pedig sok kedvesség lehetett a szóban, talán bocsánatkérén a távozás miatt, talán azt mondta: mindjárt visszajövök. Ez nem is volt annyira fontos, de az furta az oldalunkat, hogy ki is ez a kislány, hogy került ide?

A hajduszoboszlól tangazdaságban kísérleteket végeztek a silókukorica gazdaságosságának megállapítására,

Első kísérlet 96 tehénnel, őszi takarmánykeverékből készült silótakarmányt etettek.

Második kísérlet 99 tehénnel: kukoricából készült silótakarmányt etettek.

Amikor a tehenekkel alap- takarmányként őszi keverékből készült silótakarmányt etettek, ■ 1 liter tejre 1 forint 43 fillér értékű takarmány esett;

Amikor kukoricából készült silótákarmányt etettek, az 1 liter tejre eső takarmány költsége 1 forint 5 fillér, azaz 38 fillérrel, illetve 34 százalékkal kevesebb volt,

Emellett a silókukoricával etetett tehenek átlagos tejhozama emelkedett, míg őszi takarmánykeverékből készült silótakarmány esetén csökkent.

Amikor a Hunyadi mezőgazdasági termelőszövetkezet állat tenyésztő telepén áttértek a silókukorica etetésére, a napi tejhozan 400-ról 650 literre

emelkedett. Ugyanakkor a tehenek takarmányadagjában jelentősen csökkentették az abraktakarmányok mennyiségét. Az 1 liter tejre eső takar- mány felhasználás 62 fillérrel csökkent;

Véleményünk szerint ezek a kísérletek rendkívül fontosak és eredményeik rendkívül örvendetesek. Az állattenyésztésben éppen úgy, mint a mező- gazdaság bármely ágában, döntő tényező a termékek mennyisége és önköltsége.

A fent között adatokból világosan látható, hogy a kukorica tejes- és viaszérett állapotban adja a legtöbb tápanyagot, emellett önköltsége a legkisebb és felhasználásával a legolcsóbb tejet kapjuk. Az a tény, hogy az 1 liter tejre eső takarmányfelhasználás siló- kukorica etetése esetén 34 százalékkal kisebb, mint őszi keverékből készült silótakarmány etetése esetén, azt bizonyítja, hogy a takarmánytermesztésben a jövő a kukoricáé. A kukorica saját maga mellett agitál rubellel vagy forinttal, tejjel, hússal.

Figyelemre méltók a marha- hizlalásra felhasznált, a siló- kukoricával szerzett tapasztaltok. Amikor a Sallal termelőszövetkezetben (elnök: Farkas József) először került sző ba a silókukorica termesztése, néhány paraszt nem kételkedett abban, hogy a silókukorica felhasználható a tehenek takarmányozására. Mi lesz, azonban a marh a h i’ I" 1 ár;' a 11 •— tették fel a kérdést. , Nem tévedünk? Az aggodalom azonban alaptalan volt. A silóku korica uniaenáMs

nak bizonyult. A tehenek, a sertések, a juhok szívesen fogyasztják. Kitűnően alkalmas marhahizlalásra ia. a szóvérkezet 140 bikát állított be hizlalásra. Ezeket főképpen kukoricaszárból és csőből készült silótakarmánnyal etették. Kitűnő eredményt értek el. A hízöúllatok havi átlagos súly- gyarapodása 37, vagyis több mint 1 kilogramm »olt naponta.

A tejes- és viaszérett állapotban betakarított kukorica több mint kétszer annyi keményítőt tartalmaz, mint a sűrű vetésű. Ez utóbbi nemcsak, hogy nem fejleszt csöveket, hanem címert sem hány. Míg a sűrűn vetett csőnélküli kukorica 9—12 százalék keményítőt tartalmaz, addig a tejesés viaszérett állapotban béta- korított silókukoricában, amint azt az 1958. évi vegyelemzé- sek mutatták. 22—27 százalék keményítő található.

Szeretném felhívni ezekre az adatokra a mezőgazdasági dolgozók figyelmét. Arról Van szó, hogy a szakemberek, tudósok és gyakorlati dolgozik, körében mindeddig az a vélemény terjedt el, hogy a kuko: ricát állítólag előnyös zölden, még a csövek kifejlődése előtt etetni. Ennek az álláspontnak a hívei a sűrű kukoricavetést tartják helyesnek, mert tévesen azt tételezik fél, hogy minél sűrűbb a vetés, annál nagyobb a termés. Aki erre az útra lép, szándékosan önmagát lopja meg. A Szovjetunió, Magyarország, az NDK, Csehszlovákia és egyéb országok tapasztalatai határozottan bebizonyították, hogy ha a kukoricát uem címerhányáskor, hanem tejes- és viaszérett állapotban takarítjuk be, akkor tápanyagtartalma jelentősen megnövekszik* Területegységenként 2-3-súor annyi kenié- nyítöértéket kapunk.

Természetesen* helytelen lenne szembeállítani a silókukoricát a szemeskukoricával. Nem arról van szó, hogy a száraz szemeskukorica helyett csakis sUótakarmány céljaira termesszünk kukoricát és azt tejes- és viaszérett állapotban takarítsuk be. Magyarországon a múltban a kukorica adta a népgazdaság számára szükséges gabona nagy részét és ez ma Is ísy van. Természetes, hogy nx - gyar barátaink célja a ku’V rica olyan felhasználása, K egyrészt megkapják a s. ges száraz szemeskukor r másrészt pedig nagymerny sé ,gű nedvdús takarmányuk is egyen. A kukorica!ermesztós újszerű elképzelésének célja éppen e feladat megoldása.