Dunántúli Napló, 1959. november (16. évfolyam, 257-280. szám)

1959-11-29-01 / 280. szám

kastély mellett, tmely sokkal szebb, tágasabb is korszerűbb a réginél: A tanév elején megkezdő- 'dött az úttörőélet Is. Az első hetekben csapatgyűlésre hív* tűk össze a pajtásokat. Az összejövetelen megtörtént az őrsökre való beosztás és rövi­den ismertettük a közeljövő- ben végrehajtandó feladatain­kat. Fő Jeladatunk a második próbára való felkészülés volt. A pajtások mindig pontosan jelentek meg az összejövetel len. Az őrsvezető helyettes je* lenti az őrsvezetőnek, majd fel• írják a pajtások a foglalkozás ton elhangzott anyag vázlatát, Úttörődalokat énekelnek ét Vasárnap lent jártam Erdő­fűn, Lázat munkában vannak ott az úttörő pajtásdk. Színi* előadást rendeznek, amelyre meghívják a közelben lévő Kőikéi falu pajtásait is. Szín* re kerül a „Télapó csizmája“ című egyfelvonásos mesejáték és a „Zsörtölődő Panna“, szin- *tén egyfelvonásos. A pajtások tanulják szerepeiket. Meg kell dicsérni külön, a rendezőt, Ta­tai Imréti kitartó, szorgalmas munkájáért. Elismeréssel kell szólni Mogyorósi Marikáról, aki ügyesen és otthonosan mo­zog a színpadon. Kitűnően ját­szat a vasorrú banya: Wan- tenkack Mária is. A csapattanács elnök elv­társiéi még megtudom, hogy már tavaly is játszottak a paj­tások. Voltaik Majson, Kölke- den. Sátorhelyen és még va­ezután következik a legérde­kesebb, a játék. A fiúk fut- ballozndk, a lányok pedig tár* sasjátékolckal játszanak. Min­denütt vidám, arcot látunk ezen a napon, így következtek a hetek egymás után, míg elérkezett a próba letételének ideje. Elő­ző nap a csapatvezető és még két pajtás elmentek kijelölni a terepet. Másnap két órakor teljes felkészültségben sora­koztak az őrsök az iskola előtt. Az állomásvezetők elhelyez­kedtek a kijelölt helyeken, Tízpercenként indultak az őr­sök az útjelek szerint. Máso­dik állomás után volt az első levél, amely azt tartalmazta, hogy ezt az útszakaszt hang­talanul kell megtenni. Az őr* sók betartották a parancsnot lami öt faluban, ahol nagy sikerrel szerepeltek. A bevé­telek egy részéből a kiadáso­kat fedezik, másik részét pe\ dig beteszik a takarékba. Úgy tervezik, hogy év végén két hétre mennek nyaralni a Ba­laton mellé. Szeretnének még és jelentették a harmadik H- lomás on, a feladatot végrehaj­tották. A negyedik állomás előtt volt a második levél,, amely titkosírást tartalmazott A negyedik állomás után egy pajtást elsősegélynyújtásban kellett részesítem. A hetedik állomásnál az volt a feladat, hogy egy deszkapallón kelje­nek át a pajtások az árok túl­só felére. Elérkeztek a célhoz, ahol a jelszót kérdezték. A leih jobban felkészült őrsök hiba­pont nélkül értek a célba. A próba négy órakor írt véget és a csapatvezető ekkor felolvasta a következő paran­csot; fel kell kutatni falunk felszabadulásána/t történetét. Remélhetőleg ez a felderítés is szép eredménnyel fog vég­ződni. SZŰCS ENDRE őrsvezető, Bükkösd. egy lemezjátszót is vásárolni a csapatnak. Sok sikert kívá­nunk a munkához. MAROSVÖLGYI ZSUZSA Mohács ^nőnknek — A Bécsi Egyetem utcai úttörőcsapatok nagyszabású zászlóavató ünnepélyt rendez­nek városunk felszabadulás» nafc 15. évfordulója alkalmá­ból. * r- A pécsi Petőfi utcai és a mecsekaljai úttörőcsapatok zászlóavató ünnepélyt rendez­nek, * — Az Istenkuti, rheesekaljai úttörőcsapatok pajtásai emlék­fákat ültetnek városunk fel- szabadulásának tizenötödik évfordulója alkalmából. ér A IIL kerület úttörői ró­zsatövet gyűjtenek és április 4-ro rózsaligetet készítenek; * — Pécs város úttörőcsapatai a város felszabadulásának 15. évfordulója alkalmából ünne­pi csapatgyűléseket tartanak, ahol idős partizánok beszélget­nek a pajtásokkal. Ä m- A Pécs városi Úttörő El­nökség 36 jutalomtárgyat adott ki a város felszabadulásának !§, évfordulója alkalmából a jól dolgozó úttörő-vezetőknekr — Az almamellék! 1440. sz. Petőfi Sándor úttörőcsapat pajtásait dicséret Illeti, amiért az úttörőélet törvénye szelle­mében segítik a községük ha­tárában élő Szabó bácsit, ak| a falutól 3 kilométerre lakiS a szőlőhegyen. Köszönjük, pajtások! Kesaübol jelentik Izgalmasan készülődtünk a kis* dobos avatásra. A szabadban ter­veztük ezt az avatást, a rossz idd bekbvetkeztivel azonban meg kel* lett változtatni a tervünket és így zárt helyiségben tartattuk. Az ú» törő és a kisdobos őrsök a müve» lödésl házba vonultak. A jelentél után a csapatzászlót hozták ö* Ezután a csapatvezető elv társ <és Keszthelyi Lajos — beszédet mon­dott és ismertette a napiparancsotj. Ünnepi beszédet Dobos De 9 párttitkár elvtárs mondott. Meg» köszönte mindazoknak a segítsd gét. akik hozzájárultak a kisdobos csapatzászló megvételéhez. Ezután a kisdobosok elmondták a fogon dalom szövegét és az avató szűf lök átadták az ajándékot. Cnnék pélyes keretek között kiosztották az igazolványokat te az emlék! lapokat. Az avatás után megfen)» dégeiték az úttörőket és a ki0 dobosokat. HORVATH ARANKA rajvezető helyette* Látogatás az erdőfői csapatnál Már beszélgettünk arról, hogy a testek vonzzák egymást. Ha egy zsinegre valamilyen Súlyt kötünk és a zsineget egyik ke. linkkel megfogjuk, a Súlyt pedig a kezünk fölé emeljük a súly a kezünkre esik. (Itt nem a kezünk von­zóereje okozza a leesést, ha­nem a föld.) Ha azonban a súlyt forgatni kezdjük meg­felelő sebességgel, az kifeszíti a zsineget és függőleges hely­zetben sem esik le. Minél rö- videbb a zsineg, annál gyor­saimban kell forgatni a súlyt, Hasonló a helyzet a lunyikok és szputnyikok keringésével! A föld vonzza «leitet a mes­terséges holdakat is, azonban ha ezeknek elég nagy a kerin­gési sebességük, nem zuhan­Tadomány, technika nak a földre, hanem a kerin­gés, (forgó mozgás) miatt fel­lépő erő — ami a zsineget ki­feszíti — és a vonzóerő egyen­súlyba kerülnek és a mozgás állandósul Attól függően, hogy a hold (mestrséges, vagy nem), a föld közelében halad ellip­szis alakú pályán, vágj' attól távol, a keringés sebessége nagyobb vagy kisebb. A ke-, ringésl pálya alakját és nagy­ságát tehát a mesterséges holdnak, rakétának a pályára való érkezés pillanatában meg­lévő sebessége szabja meg, va­lamint az, hágj’ milyen távol­ságban éri el a kijelölt pályát. A pálya kijelölése, kiszámí­RAKÉTÁK, tása, illetőleg a rakéta vagy mesterséges holdnak, megfelelő irányítása igen bonyolult fel­adat. Befejezésül beszéljünk még arról, hogy lehetséges-* má* égitestre eljutni; A II; lunj'lk eljutott ugyan a holdba, d* zuhanással és ezáltal a rakéta műszerei tönkrementek, hi­szen több mint 2 km másod- percenkénti sebességgel ért „holdat“. Meg kell tehát aka­dályozni a zuhanást. Elvileg ellentétes irányban működő rakétákkal lehetne fékezni a sebességet, azonban ezeknek megfelelő időpontban és irány­ban való működés* közel 400 ŰRHAJÓK ezer km távolságban nem egy* •fcerű dolog. Ebbői az 1* látszik, hogy aa ember eljutása például a hold­ra még'jobban nehezíti a fel­adatot, hiszen mag kell aka­dályozni a holdra való zuha­nást. majd vissza kell indí­tani és a földr* zuhanás se­bességét megfelelőre kall csök­kenteni. Biztsa azonban, hogy atek a nehézségek nem legyőz» he tetlenek, Nincs mész* as Idő, «mikor már aa ambarl tudomány áttöri a világűr kor­látalt és megveti lábát más égitesteken, Bujtár József Falusiak háza tája ■J® Dánia nem a kisparasztit országa Ma már jóval kevesebb hamis elképzelés él, hazánk falvaiban a dán mezőgazda­ságról, mint a felsőbabádul ás előtti és utáni években. Talál­kozunk azonban még ma is hibás nézetekkel. Vannak akik azt hiszik: Dánia — melynek mezőgazdasága egyik* a leg­fejlettebbeknek e nyugati tő­kés országok közül —• e klsáru termelő parasztok országa. Sokak szerint a kisparaszti gazdaságok érték el azt a ma­gas termelési színvonalat, ame­lyet a dán mezőgazdaság ma­tat. Ha valaki pontosabban meg­vizsgálja a dán mezőgazdaság helyzetét, szerkezetét, meggyé* ződhet arról, hogy nem a kls- árutcrmelő kisparaszti gazdál­kodóé eredményezte jelenlegi magas színvonalát Dániában a mezőgazdasági termékek túl­nyomó többség* kapitalista árutermelésből származik. A dán statisztikai kiadvá­nyok a következőképpen cso­portosítják a gazdaságokat: 0—18 hektárig, 10-től 40 hek­tárig, 40-től 120 hektárig él 120 Í ektár fölött. (Egy hektár ta­blet 1,72 katasztrális hold.) Ha csak a 40—120 hektár közötti birtokcsoportot vizs­gáljuk, akkor azt látjuk, hogy a dán mezőgazdasági üzemek ti százaléka Ilyen gazdaságok* bői áJl. Tehát ezek a gazda­ságok számszerűen kevesebben vannak, viszont az összes föld­Am időt csapadékos nyár nagy mennyiségű, ds gyen» gébb minőségű gabonater* mést eredményezett. A sah eső futtáidra a gabona egy része csírázásnak indulás mire a magtárakba került, A csírázásnak Hiúit gebo* nábam a keményítő csirizzé alakult át, s ezért a» dl lisztből gyakran rossz mi« nőségű, ragacsos kenyeret készítenek, amiért a pékek semmiképp sem hibáztatha* tők. A Megyei Minőségvizsgáló Intézethez beküldött liszt- in imták alapján az intézet dolgozói megállapították, hogy az új liszt csak B, vagy B2 minőségű, tehát jóval gyengébb m tavalyinál, ugyanakkor sikértartalma is kisebb. Az intézet dolga• zói azonban elmondták, hogy a liszt minőségében — de» cemher közepére, végére — lényeges javulás várható. A furcsa és szinte hihetetlen­nek hangzó Jövendölésnek" tetület 62 százalékát — ée ez a lényeg — ők foglalják *1. A 10 hektárnál kisebb gazda­ságok — a mezőgazdasági üze­mek kereken 70 százaléka — az összes földterületnek csak 11 százalékát birtokolják. Vi­lágos tehát, hogy nem a kis­gazdaságok játsszák a döntő szerepet, hanem azok, amelyek kezében a földnek a zöme van. Dániában az egyik legfon­tosabb gazdálkodási ág a szarvasonarhatenyésztée. A tej­éi vajtermelés világviszonylat* ban is magas színvonalon áll. Nézzük meg hogyan alakul hát a szarvasmarha tenyésztés? A dán szarvasmarha-állo­mány 8 százaléka van a kis­A külföldön használatos nö­vényvédőszerek körül 1938- ben több új szerrel folytattak kísérletet hazai kutatóintéze­tek, kísérleti és állami gazda­ságok, valamint a gyártó, for­galomba hozd é* termelő vál­lalatok. Baranya megyében is több állami gazdaság, termelő­szövetkezet végzett az elmúlt évben sikeres kísérletet új, eddig Ismeretlen szerekkel. Az eredmények azt mutatják, hogy a szakemberek megked­velték az új, jó hatású növény- véd őszereket és a MÜNÖ­komoly tudományáé alapja ven. A magyarázat az, hogy • száraz raktárakba került gabonában a csírázást folya­mat megáll, sőt ha a gabo­nát jól tárolják ée tárolás közben gondosan kezelik, a víztartalom csökkenésévei egyidejűleg a gabonában képződött csiriz újra kemé­nyítővé alakul át, tehát ja­vul a minősége. Ezért igen fontos, hogy a gabonát az idén különös gonddal tárol­ják. A liszt minőségének javí­tásában a malmok ie komoly szerepet játszanak. Igen fon­táé, hogy a malmok ne ad­janak ki frissen őrölt lisztet a termelőknek, illetve a sü­tőiparnak, kenem — a friss őrleményt —» a lisztet előző­leg legalább két hétig pi­hentessék. Ahol pedig mái van rá, ott az új lisztet a ta­valyival keverve adják ki a sütőiparnak és a termelők- neki gazdaságok 36 százalékának tulajdonában. Ezek a kisga» daságok kevés jószágukkal bi­zony nem tudnak komolyan beleszólni a termelésbe. Ugyan­akkor a nagy gazdaságokban — a gazdaságok 32 százaléká­ban találjuk a szarvasmarha- állomány 74 százlékát. A dán állattenj'észtésnek a tej* és vajtarmelés az alapja, a tej és a vaj zömét pedig a dán nagy­üzemek adják. Esek a számok mu­tatják, hogy Dánia fejlett me­zőgazdaságát nem a kisparaszti gazdaságok, hanem a mező- gazdasági nagyüzemek emelték a Jelenlegi magas színvonal**. SZER vállalatnak egyre na­gyobb mennyiséget kell raktá­roznia belőlük, hogy aa igé­nyeket kielégíthesse. Baranyában az egyik leg­jobban bevált külföldi szer • Wofatox német porozó, mely- lyel néhány állami gazdasá­gunkban igen szép eredménye­ket értek el a rágó é* szívó kártevők, különösen a cukor­répa levélteivek irtásában. A Wofatox ma már keresett nö- vénj’védőszer, egj-etlen hibája, hogj* erős méreg és így a mé- hekre is veszélyes. Másik új porozó szer a Me- llpax, melyet a gyümölcsösök­ben olyan rágókártevők irtá­sár* használnak, amelyek el­len a méhek védelme érdeké­ben nem lehetett eddig /irág- záeban védekezni. A Melipax } méhkimélő, a méhekre ve- ! szélytelen szer. A gyümölcsö­sön kívül a repce, zöldségfé­lék, málna rovarkártevői ellen használják. , Lisztharmat ellen hatásos szer a Sulfex szürkésfehér színű permetezőszer, mely por­alakban kerül forgalomba. A megyei kísérletekben is legnépszerűbb új növényvédő­szer a svájci gyártmányú Si­mazin, melynek gyártásét 1960-ban hazánkban Is meg­kezdik; A_ Simazin eddig leg­jobban bevált gj'omirtő szer, különösen & tarackot pusztít­ja eredményesen. Megyénk­ben eddig a nagyüzem sző­lőkben és gyümölcsösökben aBcalmazták, valamint a Drá­va menti savanyú talajokon a tarack Irtására. Simazinntd kapálás nélkül művelhető a kukorica. Egyszeri Simazmo» permetezéssel és ugyancsak egyszeri gépi kapálással teljes eredményt érhetünk el; A tél beköszöntésével id» szerűvé válik rí rágós ker­tünk néhány éueiő növényét a^nagyohi^ f a ajkárok *J!eti Elsősorban macáinkat- kdl óvnunk, mivel nemes ré­zsűink nagy része a tel*t csak takarássaf viseli d, Legalkalmasabb és kéznél 14» vő védőmrryay s f(JM. Bb- korrózsá inkor kapával hús­zunk fel földet és lsépezzüA hiKzonöt-ftarmfnc centimé­tere» kupacokat a rrósatő- veknél, ez elegendő védelmit nyújt. Magas törzsű rozs» íácskák törzsét óvatos« nagyívbe» hajtsulr-le, hogy a korona a földre érjen, majd ráhúzzuk kapóval a földöt a koronára. Papírrnl csak végső esetben PédjA rózsáinkat fagy ellen, ha • törzs már idős, aiíásodott ÓZ nem hajlítható. Ilyenkor a koronát több rétagű papi« rai vesszük körül. Helytelen a koronát vastag szalma pó­lyává! körül vénái, mert alatta enyhe, napsütéses tél időben erős feimele^dés ál elő és a nedves, párá* m» le* hatására a rügyek kf» Pálinak, elpusztulnak. R» zséink visszametsaését sol* ne ősszed végezzük, metszé­sük ideje tavasszal, március végén, április elején van; Védeni kell lomb, vagy szalmás trágya takarással ó szabadban telelő mahónlá*, hortenziát, babérmeggyet éí az idei űltetésű vadszőfőt Is. Ha még nem végeztük eL úgy sürgősen takarjuk 1* lombba! hagymás növényein­ket (tulipán, nárcisz, jácint) és szabadban telelő kétnyári világainkat (málvvarózsa, gyűszűvirág, sárga viola, stb) Évelő és kétnj’árl virá­gaink elszáradt szárát is vágjuk vissza, ne csúfítsa kertünket. „KISKERTESZ" Szülészeti és kertészeti faüfáeuim Rüncpm A TIT Munkácsy Mihály Szabad- •gyetrmr a pécsi és Pác* környé­ki szőlészek és gyiitnölcskertészek részére évről évre megrendezi a lék hónapokban kSekedvelt szőlé­szen. boriszarl és kertészeti kol- léptumát. Az időn több borászati elbaridét tkmtnnk Be. Ezeket 0» előadásokat a Mécsén trtdáki Álla­mi Pincegazdaeáo szakemberei tartják meg. As előadások témá­ja: ebuszéra is tekolázorr pince• műveletek: fejtés, házasítás. szú» rés. pasztőrözés, csemege- és űr• 'mös készítés. A szőlő víz- és táp- anyagigényének neun ttrpasxtaia* tai. korszerű talajerőfenntartás, <* ssölötermelés alakulása világvi­szonylatban. különös tekintettel a romániai tapasztalatokra Borké­miái és mikrobiológia, erjesztés: borhibák és bőrbetegségek. 0 be­teg borok kezelése, a* elhanya­golt szőlőterületek rendbehaadsa: különös tekintettől a kiöregedett tőkék felújítására. A borászat tör­ténete, kereskedelem ét export, a geiimólaeiák élettana, a guiiméles- fák tápanyaggazdálkodása, termő­terület és tápanyag viszonya *tó­-------- --------------------­Javulás vártaid a liszt mineségéleu 4%^»» ---------------­Jó l beváltak as új növényvédő&serek

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom