Dunántúli Napló, 1959. november (16. évfolyam, 257-280. szám)
1959-11-29-01 / 280. szám
1989, NOVEMBER 29. NAPLÓ 3 I radio közvetítései A rádió november 30-án, ®étfőn 18 óra 30 perc kezdettel a Kosuth és Petőfi adón. oangképekben számol be a •árt VIL kongresszusa tanácskozásának első napjáról. Készleteket közvetít a Köz- Ponti Bizottság beszámolójául, amelyet Kádár János élvtárs, a KB. első titkára terjeszt elő. A Kosuth-rádió * bét többi napján 18 óra 30 Perces kezdettel ad hangké- Prket a kongresszusról. A% „ősipar“ gépesítése 1960-ban a Porcelángyárban 700 tonnával több szigetelőt készítenek, mint az idén 15 szabad év December végén lesznek az államkölcsön sorsolások Egy hónap múlva ismét ?r*eOperdülnek a békekölcsön- sorsolás szerencsekerekei. Az Országos Takarékpénztár december 29-én és 30-án Budapesten, az egyetemi színpada rendezi meg az idei utol- s° államkölcsön-húzásokat, pzuttal a második, a harmat és a negyedik békekölcsön nyereményeit sorsolják. ^ második békekölcsönt december 29-én, kedden, a harmadikat és a negyediket pe- ®'0 30-án, szerdán sorsolják*. 34 négytalálatos . A lottó 48. játékhetére belezett 3 580 060 szelvény.: ^ttaláiatos szelvény nem volt; ‘jágy találatot 34 fogadó ért ?*• A nyereményösszeg egyénit 78 972 forint 50 fillér. A ‘‘árorntalálatos szelvények teáma 2767, ezekre a szélvédőkre egyenként 485 forintot Jetnek. Két találatot 80 639 Iogadó ért el, nyereményösz- teeg egyenként 16.60, A kerámia, illetőleg porcelán gyártás, a különböző használati eszközök, edények készítése egyike a legrégibb iparágaknak. Éppen ezért sokan úgy gondolják, a munka jó részét kézzel kell végezni, nem lehet gépesíteni. Egy országos statisztika például közli, hogy 1906-ban a magyar kőedény, porcelán, majolikaipärban ösz- szesen 14 erőgép dolgozott 372 lóerővel. Zsolnay Miklós korában is, amikor pedig nagyban fejlesztették a pécsi gyárat 30 kemence működött, a munkafolyamatokát csaknem kivétel nélkül kézi erővel végezték. A felszabadulás idejéig csekély változtatással ez a helyzet uralkodott a porcelán- gyártásban* Megjelennek az új gépek A baráti országokkal való együttműködésünk, a villamos- hálózatok egységesítése, a 16 ezer voltos távfeszültségről 25 ezer voltos távfeszültségre történő áttérés nagyobb porcelán- szigetelők készítését kívánta meg a pécsi gyártól, valamint jobb szigetelőképesség biztosítását a gyártmányokban; A megrendelések egymásután érkeztek a gyárba, a;z igényeket ki kellett elégíteni; Két feladatot kellett megoldandók a gyár mérnökeinek: olyan vákumprést beszerezni, mely a nagyméretű szigetelőkhöz szükséges masszarudat is elő tudja állítani, valamint egy olyan célgépet szerkeszteni, melyen a nagyméretű szigetelők megmunkálása lehetségessé válhat; A korszerű, minden igényt kielégítő vakumprés megérkezett a műszaki fejlesztési program keretén belül, a célgépet pedig sikerült megszerkeszteni. Elkezdődtek a kísérletek és a gép beváltotta a hozzá fűzött reményeket. 1959- ben már 2 és félezer kiváló minőségű szigetelőt tudtak népgazdaságunknak átadni. — Különösen értékes ez a munka devizamegtakarítás szempontjából, mert ezt a fajta szigetelőt Franciaországból kellett volna importálnunk, ha nem sikerül hazai gyártását megoldani. Ugyancsak gépesítették a hosszú rúd Szigetelők gyártását is. Ez a szigetelő típus egy méter 20 centi' magas, nagyfeszültségű távvezeték szigetelésére használják. A gyártáshoz szerkesztett gép lehetővé tette, hogy 1960-ban már nagy- üzemileg tudják készíteni a megrendelők számára. A transzformátorállomásoknál használatos síntartó szigetelők gyártása is eddig kézi erővel történt. Ebben az évben gépesítették a massza alakítását, formálását, tökéletesebb lett a gyártás technológiája, és ami nagyon lényeges négyszeresére nőtt a termelékenység az új gépek segítségével. A munkások közvetlen érdeke A Pécsi Porcelángyárban nagy lépést tettek a szilikózisveszély csökkentésére is. A régi fafödémeket folyamatosan cserélik le hidegpadlós, mosható födémekkel. A porképződést így sikerült kiküszöbölni, illetve lecsökkenteni; Kidolgozás alatt áll a mázolásnál is a munkafolyamatok gépesítése, az eddig kézzel történő sajtolásit egy nyugatnémet gép beszerzésével kívánják megoldani; Ebben az évben a Nemzetiségi est Orávakeresztóron és Drávasztárán O között: Majakovszkij: Beszélgetés Lenin elvtárssal című versét. Igen hatásos volt az „Egy szomjas ember gondolatai“ című vers, amit horvát nyelven adott elő a kultúrcso- port egyik tagja. Az est legérdekesebb műsorszáma a két részes „Túrós kukoricamáié’’ című színdarab volt, amit megfelelő tónusban jó átéléssel’ játszottak a fiatalok. Jaksi György két népdalt adott elő horvát nyelven, amely szintén kedves élményt jelentett a közönségnek; — De kies Márk és Zsuzsiéi Marian, a Délszláv Szövetség kulturális előadói két dalmát népdalt szólaltattak meg gitár- kísérettel. Kellemes hangjuk utat talált a hallgatók szívéhez. Dicséretet érdemel még Arnold Gyuláné, szólóénekes. „A Magyarországi Délszlávok J Ezután‘került sor Ognyeno- A n*Jsoros ^mokratikus Szövetsége és a /oics elvtárs beszédére, ame- naP* élményé volt a ramsi tellyei járás pártbizottsága i'űyet magyar és horvát nyelven bereknek; ^gysikerü nemzetiségi estet tartott. Többek között beszélt ^ádezett november 26-án Drá- arról, hogy pártunk és kormá- "akeresztúron és 27-én Dráva- nyunk nemzetiségi politikája ^árán. Az ünnepi nagy gyűlő- hogyan valósul meg a gyakorin megjelent és beszédet latban. A történelem folyamán “''áldott Ognyenovics Milan, még soha olyan jogokat nem apszággyűlesi képviselő, a Ma- élveztek a magyarországi nem- ^«rországi Délszlávok De- zetiségiek, mint éppen nap- J}°kratikus Szövetségének fő- jainkban, és soha olyan jól 'ákára, Kaszapovits András, nem éltek, mint ma. Nem az ?rs2sggyűlési képviselő, a ká- a fontos, hogy kinek milyen termelőszövetkezet elnö- az anyanyelve, hanem hogyan . > és Czégény József elvtárs, járul hozzá a szocializmus épí- pártbizottság léséhez, hogyan teljesíti hazafiul kötelességét. Nem lehet nek külön útjai a délszláv községeknek sem. Egyedüli biztos út a nagyüzemi gazdálkolakatosműhely két új eszterga- padot kapott. I960 tervei A műszaki fejlesztés tervét a gyárban már kidolgozták, jóváhagyásra készen áll. A következő esztendőben tovább akarják gépesíteni az egyes munkafolyamatokat, le akarják rövidíteni a termelés idejét, a legfejlettebb technológiát kívánják alkalmazni a gyártásban. Célul tűzték ki a minél több hazai nyersanyag felhasználását, a gyártási selejt minimálisra csökkentését. E célból bevezetik az ultrahangos szigetelővizsgálatot, mely a legkisebb belső hibát is megállapítja; A postaszigetelők készítésénél kiküszöbölik a kézi munkát, áttérnek a gépi gyártásra; Lerövidítik a gyártás idejét, importgipsz-felhasználást ki akarják küszöbölni. Ugyancsak kidolgozásra kerül a DELTA típusú szigetelők gépesítési technológiája. 1960- ban a masszatömbök szikkasztását már elektromos úton kívánják végezni, korszerűsítik a bögregyártást; Kétmillió forintos költséggel egy belső átrendezést hajtanak végre, új műhelyeket képeznek ki; Lehetőség nyílik majd-; az átszervezés után újfajta szigetelők gyártására; A gépesítéssel, a legfejlettebb technológia alkalmazásával el kívánják érni, hogy 1960-ban 700 tonnával több szigetelőt gyárthassanak le, mint ebben az évben. A szakember-képzés A műszaki irányítás állandó javítása céljából a jövő évben is szakemberek utaznak: külföldre tanulmányutakra, tapasztalatcserékre. Ebben az évben 3 vegyész és egy gé-: pészmémökkel bővült a műszakiak létszáma, valamint két technikussal. Nyolc ipari tanuló szabadult fel és nyolcat: iskoláztattak be. A szakmunkásképzés a következő évben rohamléptekkel halad előre, tovább folyik a művezetők továbbképzése is; Az 1960-as gazdasági év műszaki fejlesztési tervének megvalósítása előkészíti a gyárat a második ötéves terv feladatainak megoldására; Ma már olyan munkafolyamatok gépesítéséről esik szó, amit: azelőtt elképzelni sem lehetett. Kömnyebbedik a porcelángyári munkások helyzete, az „ősi: iparban“ is egyre inkább átveszi a gép a munkavégzést. — te — i HIÁNYZOTT! MI HIÁNYZOTT? Rákóczi útnál egy MÉH-átvevohely MÉH-átvevőhely megnyílt! Rákóczi nt 6K, hátul 8® udvarban. ________296 HT izenöt éve borongás volt a november vége. Huszonkilencedikére virradóra is szemerkélt az eső. Ebben a szemerkélő esőben lestük, füleltük, hogyan erősödig kelet felől az ágyúdörgés, ki lehet-e már szűrni a zajból a gyalogsági fegyverek hangját, halljuk-e már a harckocsik lánctalpának a csikorgását. Hajnal volt, már kezdett áttörni a fény a felhőfüggönyön, amikor leszaladt valaki az óvóhelyre és felzavarta az alvókat: itt vannak! Senki nem kérdezte, hogy kik vannak itt, miért kiabál. Gyerekek, öregek, nők és férfiak futottunk fel a lépcsőkön, lei az utcára, ahol vonultak fel a harckocsik. A vöröscsillagos tankok. Végre! — mondta valaki. És senki, nem kérdezte, hogy miért. Mindenkiben ez a gondolat élt: végre itt vannak. Talán csak. kevesen tudták volna pontosan ’megfogalmazni akkor, azokban a hajnali órákban, hogy most egy város életének egyik legfontosabb történelmi óráinak vagyunk tanúi. Hogy most egy új korszak kezdődik majd. Ézt inkább csak érezték az emberek. Nagyon sokan érezték.;; Tizenöt év telt el attól a. novemberi hajnaltól, amikor Pécs várost felszabadították a szovjet hadsereg csapatai. Tizenöt.év, kerek évforduló. Ilyenkor mindig szokás visszapillantani a lepergett évekre, egy' kicsit sorraven- ni. mi is történt az eltelt idő CLlutt. Nem könnyű dolog ez? Nem azért, mert, szegényes volt az eltelt tizenöt év, hanem, mert nagyon is gazdag volt. Van egy öreg ismerősöm. Pécsett volt 1900-ban katona. Ordonánchuszár volt m mondja. Kérdezte, milyen a város, mert ő is nagyon szerette. Épül egy új városrész a régi gyakorlótéren, meg teleépült már házzal, nagy emeletes házakkal a Kolozsvár utca. Azt mondta az én öreg ismerősöm: tudja, én hiszek magának, de nem tudom elképzelni, hogy ekkora lett az a város, hogy már a gyakorlóteret is teleépítik . ; ; így van. Olyan messze jutottunk tizenöt év alatt, hogy egy íkicsit magunk is tanakodunk: igaz ez? Igaz. Az elmúlt tizenöt év alatt igazi nagyvárossá váltunk. A felszabadulás előtt Pécs úgy élte a maga életét, mint az ország bármelyik városa. A belvárosban, a fényes kirakatok környékén tüntetett a pompa, a külvárosokban, a perifériákon pedig a nyomor fojtogatta az embereket. 1936—38-ban a hivatalos adatok szerint 8562 munka- nélküli volt a városban. A város lakossága ugyanakkor valamivel több, mint hetvenezer volt. Tehát minden kilencedik ember munka nélkül maradt a válság éveiben. De nem is erre szoktak akkoriban hivatkozni, hanem arra, hogy Pécs egyetemi város, kultúrközpont. Igen, 1938-ban 1280 hallgatója volt az egyetem négy karának. És közülük csak nyolc százalék volt a munkás- és parasztszármazású. De nézzük, hogyan léptünk mindig előbbre. Nézzük a lakosságot! 1941-ben 73 ezer lakosa volt a városnak, ma számítás szerint 120 ezer lakosa van. 1950-től kezdve mintegy ötezer lakás épült a városban. Uj városrészként megszületett Meszes és új városrész bontakozik ki a város nyugati szélén, és egyre inkább kibontakozik egy újabb városrész a város déli szélén is. A néhány gyár helyett, amelyek már a felszabadulás előtt is működtek, ma korszerű ipara van a városnak. 1938-ban 7900 ipari munkás dolgozott Pécsett, ma 26 000 az iparban foglalkoztatottak száma. Ugyanígy növekedett a város kultúrában is. Ma az' egyetemi és főiskolai hallgatók száma meghaladja az ezerhatszázat és közülük több mint ötven százalék a munkás- és parasztszármazású fiatal. Felépült a televíziós adóállomál : sunk, megnyílt évekkel eze- . | lőtt a Jxrmaraszínházunk, • megszaporodtak a mozijaink, j javult a közlekedésünk. Ősz- i szehasonlíthatatlanul többet i fordítunk mi pécsiek is ruházkodásra, élelemre, művelődésre mint a felszabadulás előtt. És ezt nem is a statisztika, hanem a boltokban vásárló háziasszonyok kosara, a vasárnapi Kossuth Lajos utca forgataga, a mozik és szánházak zsúfolt nézőterei bizonyítják. A mi városunknak több ezer éves történelme van. Sokat örököltünk a bennünket megelőző városlakóktól. De azt anélkül, hogy túlmagasztalnánk a mi korunkat, elmondhatjuk nyugodtan, hogy a felszabadulásunk óta eltelt tizenöt év alatt annyit fejlődött a város* mint amennyit azelőtt évszázadok alatt. Gazdagságban, területileg, a népesség alakulásában, és kultúrában. Az évfordulón csak há- lás szívvel gondolha- - tünk a harcosokra, a szov- | jet nép fiaira, akik a tizenöt ♦ év előtti novemberi hajna- ♦ Ion felszabadították váró- ♦ svaikat, akik ágyúdörgés és ! fegyverropogás közt ezért is, • ezért a tizenöt évért is kar- í coliak, : : : 9 Épliptásról tanácskoztak a KGST tagországai Jereván (TASZSZ), Csütörtökön Jerevánban beíejező/ TéHesítik Harkány fürdőt, villanyt, bekötőutat kap az abaligeti cseppkő barlang tényei járási gyűlést Czégény József i.y.'árs nyitotta meg, aki fog. fczott a VII. páríkongresz-M^M* ■S téziseivel. Majd pedig das. Ognyenovics elvtárs rész- S'zapovits András elvtárs tar letesen foglalkozott a nagyit rövid beszámolót. Ismer- üzemi gazdálkodás előnyeivel, í^e a kátolyi termelőszövet- amely jobb és kulturáltabb i!Zet eddigi szép eredményeit életet biztosít a falusi dolgozó ,,s iövő évi terveit. Száznegy- emberek számára is. fi "egy ember kezdte el a nagy tiagy tetszéssel fogadta a yemi gazdálkodást Kátolyban közönség a 24 tagú katolyi kul- ? ma már 251-en vannak, túrcsoport fellépését. A gyo- ?Nk a termelőszövetkezetben nyörű népviseleti ruhákba öl- Mfc tözött tánccsoport a „Vranyan- kát, Kukunyestyét, a Cigán- kát, Jábukut, Mamaska kólót, Baranska kólót és legénytáncot adta elő .A műsor két legszebb száma a Csillagtánc és a legénytánc volt. Néhány verve* w megszólaltattak többek !4‘ják* boldogulásukat és bizw jövőjüket. Jövőre lánctal traktort akarnak vásárolhl ” uj halastavat és strandfürdőt -Vétenek. Olyan korszerűen kerített, jól felszerelt lslál- építenek, amilyen kevés a*. bmtánkbsm » Baranya megyében — Pécset k' í" ' — az idén négyszázé;:.. u. gató fordult meg, ebből háromszázezer vendég Harkányfürdőt, a többi Siklóst, Abaligetet, Szigetvárt, Pécs- váradot, Sikondát kereste fel. A megye idegenforgalma kétszeresen múlta felül az előző évit, A tanács idegenforgalmi hivatala és a többi érdekelt szervek most arra törekszenek, hogy a legtöbb vendéget vonzó helyeket, így a gyógyhatásáról országszerte híres Harkányfürdőt, valamint az abaligeti cseppkőbarlangot az érdeklődők télen is igénybevehessék, felkereshessék. Ennek érdekében kezdték meg Harkányfürdő téliesítését. A mélegvízü, pyl- tott strandfürdő mellett fűtött öltözőhelyiséget és Innen a medencéhez vezető üvegfolyosót építenék. Ugyancsak télíesitik a 26 fürdőszobát magábanfog- laló, iszapolóval, Zuhanyozókkal, masszázzsal ellátott Kos- suth-fürdőt. Még a tél folyamán elvégzik a vízcserét meggyorsító munkákat: újabb nagy méretű csővezetéket fektetnek le, a meglévő vezetéket felújítják, aminek következtében a strandmedence vízcseréjének ideje harmadára csökken. A strand téliesítésé- vel január 1-re, a Kossuth- fürdő téliesítésével pedig márciusra készülnek el, az összmunkákra négyszázezer forintot áldoz a fürdővállalat. Folyamatban van és december végére befejezik a természeti szépségeiről és legújabban az asztmás és hurutos betegségek gyógyításáról ismert abaligeti cseppkőbarlang villamosítását. Ezenkívül hatszázezer forintot fordítanak gépkocsikkal jól járható bekötőút építésére« ✓ Abaligeti időpontokat. környéke jó lehetőséget nyújt a téli sportok űzésére is; A Baranya megyei Idegen- forgalmi Hivatal közben készül a jövő évi csúcsforgalomra. A történelmi nevezetességű, idegenforgalmi érdekessé- gü tájakról —- Siklósról, Aba- ligetről, Harkányról, Pécsvá- radról, Komlóról, Szigetvárról, Mohácsról, a Mecsek és Baranyáról általában képes útikalauzokat,, ismertetőket, színes leporellókat ad ki sokezer példányban; Eaenkívül az ország kétezer nagyüzeméhez, iskolájához, intézményéhez, túrista egyesületeihez általános tájékoztatót küld e helyek megközelítési lehetőségeiről. A visszaérkező válaszok alapján előre biztosítják a szálláshelyeket, idegenvezetőket, illetve „telt házak” esetén közj lik dött a KGST vegyipari állandó bizottsága munkacsoportjának harmadik tanácskozása, amelyen az NDK, Lengyelor- ■ szág, Románia, a Szovjetunió és Csehszlovákia képviselői vettek részt. A Kínai Népköz- társaság megfigyelőket küldött, A tanácskozáson megvitatták a műgumi gyártásának alapvető problémáit: Megvitatták még az új üzemek és üzemi berendezések tervezésének « javaslatait és szükségesnek mondották a Csehszlovákiái, romániai és lengyelországi gyárak építkezéseinek meggyorsítását. Emtékbélyeg-sorozatot ad ki a posta A postavezérigazgatóság közli, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt hetedik kongresz- szusa alkalmából 60 fillér és 1 forint névértékű emlékbé- lyeg-sorozatot hoz forgalomba. Az új bélyegek 196L január a látogatásra megfelelőbb I 31-ig használhatók postai kül1 deménje* bán ■few
