Dunántúli Napló, 1959. november (16. évfolyam, 257-280. szám)

1959-11-27-01 / 278. szám

NAPLÓ 1939. NOVEMBER S7. Hflszonötödszir az alasz válogatott ellen A Firenzében sorrakerülő Olaszország — Magyarország válogatott labdarúgó mérkő­zés nemcsak a Gerő Kupa elsőségét dönti el, hanem egyúttal jubileumi találkozó is lesz a két ország csapatai között. Az 1910 május 26-i, budapesti első magyar—olasz mérkőzés óta eddig huszon­négyszer találkoztak a két or­szág legjobbjai a zöld gyepen. Az eddigi találkozók közül az olaszok tizenegyszer győz­tek, hatszor döntetlen volt az összecsapás és hét esetben született magyar siker. A gól­arány 45:44 a magyarok ja­vára. Erre az a magyarázat, hogy a magyar válogatott kétszer is , nggy gólarányú győzelmet aratott. Feltűnő a magyar—olasz mérkőzések históriájában, hogy a magyar válogatott csaknem 28 eszten­dőn keresztül nem tudta le­győzni az olaszokat, 1949 jú­nius 12 óta viszont az ola­szok nem tudnak felülkere­kedni régi ellenfelükön. Utoljára 1955. november 27- én, négy esztendővel ezelőtt mérkőztek a Népstadi­onban, Az olaszok nyolcvan percig állták az ostromot, de aztán három perc alatt két gólt kaptak, s így alakult ki a 2:0 (0.0) arányú végered­mény. A magyar labdarúgó válo­gatott egyébként Firenzében a 361. országok közötti talál­kozóját VÍVJ*; Teremtsen szorosabb kapcsolatot a Petőfi- aknai pártszervezet a tőid alatti dobozokkal! Már sokszor & ^kat írtunk arról, hogy milyen jól dolgoznak, hogyan teljesítik a tervüket a vasasi bányászok. Petöfi-aikna a Pécsi Szénbá­nyászati Tröszt egyik legjobb üzeme. A pártszervezet is elég nagy létszámú, s ha csak így néz­nénk, azt hihetnénk, minden rendben megy itt. Sajnos, a párttagok megoszlásának ará­nya nem kielégítő, kevés a föld alatt dolgozó bányászok között a párttag. Mi ennek az oka. Nem a bá­nyászokban és azok munkájá­ban kell a hibát keresni, hi­szen ők már számtalanszor be­bizonyították munkájukkal, hogy sokan megérdemlik a pártba való felvételt. Petőfi- akna többször elnyerte az él­üzem címet, a kongresszus! versenyben i& szép eredményt mutat fel. A tagjelöltfelvétel mégsem megy úgy, mint kel­lene. A megyei pértértekezlet ha­tározata kimondja: „Erősítsük a párt sorait az üzemi dolgo- ,zók, állami gazdaságok leg­jobbjaival”. Petőfi-aknán nem sokat tett a pártszervezet ve­zetősége ennek érdekében. Mindössze három elvtárs kér­te felvételéit az utóbbi időben a pártba. A három közül is osak agy a föld alatt dolgozó i bányász. Bár a városi párt- 1 bizottság és a Szénbányászati Tröszt pártbizottsága is fel­hívta a Petőfi-aknai pártszer­vezet vezetőségének figyel­mét, hogy a bányászok, külö­nösen a föld alatt dolgozók kö­zött foglalkozzanak többet a jó munkát végzőkkel olyan értelemben, hogy a legjobbak és az arra érdemesek megta­lálják az utat a párthoz, kér­jék felvételüket, mégiscsak egy föld alatti dolgozó elvtár­sat vettek fel tagjelöltnek. A termelésben közvetlen részt vevő dolgozókkal csak akkor tudják megértetni iga­zán a párt célkitűzéseit, vég­rehajtani a feladatokat, ha köztük dolgoznak a kommu­nisták. A dolgozók politikai nevelését, a Párt eszméinek terjesztését s nem uitolsó sor­ban a termelés pártellenőrzé- Sét nem lehet másképp jól megvalósítani. Petőfi-aknán arva hi­vatkoznak. hogy nincs módjuk foglahtozni a bejáró dolgozók­kal, mert azok autóbuszhoz vannak kötve és nem marad­nak ott munkaidő után. Két­ségtelen, hogy ez megnehezíti a pártvezetőség helyzetét, de azért meghátrálniuk mégsem szabad. Régebben volt egy ki­tűnő kezdeményezés Petőfi- aknán. A pártszervezet és az üzem vezetői kimentek a be­járó dolgozók falujába és ott tartottak a munkásk hibban Szer itáliai kafLcialódni az élethez... Képzőművészeti kérdésekről nyilatkozott Redő Ferenc Az elmúlt napokban váro­sunkban járt Redő Ferenc fő­iskolai tanár, a Magyar Kép­zőművészek Szövetsége Vidéki Bizottságának titkára. Néhány aktuális, nálunk % sokat vita­tott kérdésre vonatkozóan kér­tük ki véleményét. — Mi a megoldása ómnak — véleménye szerint —, ■ hogy a művészek szerves, eleven kapcsolatba kerülje­nek a tömegekkel? — Mint gyakorló festő nyi­latkozom erről elsősorban — mondotta Redő Ferenc. — Pá­lyám kezdeti Kaknezábon egy­magám álltam a kérdéssel üzemben; lehetséges-e, hogy a testő, aki állandóan télkédetese- dik a maga területén, egyszer mégiscsak eljut a tömegekhez. Hiszen az emberek esztergál­nak és kenyeret »ötnek, amíg a festő fest. Lehet-e mégis egy tökéletes találkozásról beszél­ni, amikor a művész sok éves, sok próbálkozásból és fárad­ságból született, kész müve érthetően és a művészet magas eszközeivel mond valamit ezeknek az embereknek? Vala­hogy így tettem fel a kérdést magamnak és bevallom, na­gyon sokáig kerestem rá a vá­laszt. Nem volt senki, aki erre felelni* tudott volna abban az időben, amikor a kapitalista szellem egyre inkább a való­ságtól való elrugaszkodásra késztette a művészeiket. Nos, aztán Marxot, Engelst (kezd­tem tanulmányozni. így let­tem marxista, és így Jelent­hetem ki nyugodt lélekkel, hogy a marxista filozófia az egyetlen, amely választ tud adni a kérdésekre. Az én em­lített problémámra is a mar­xista filozófia felelt meg vé­gül igennel. Mindenekelőtt ezt tartam alapvetőnek minden művésznél: tisztába jönni ko­runk nagy filozófiájával, s mindig annak alapján keresni a megoldást. Ez az út a töme­gek megnyeréséhez, e a velük való találkozáshoz vezet. — Sok vita folyik mosta­nában a valóságábrázom módjairól, az absztrakcióról éi a közérthetőségről. _Mi a mester véleménye erről? Papírt, rongyot lagas áron vásárolnak . MÉH-telepekv Pécs Siklós Mohács Szigetvár Pécsvárad Komló. 193 —• A művészet kétségtelen célja a valóság ábrázolása. A valóságot pedig mindig hoz­zánk való viszonyában nézzük. A szolgai másolás soha nem eredményez olyan hatású ké­pet, mint az igazi műalkotás. Egy halotti maszk például so­sem olyan „élethű”, .mint egy művész keze alól kikerült portré. A valóság bizonyos lé­nyeges jelenségeit kell kiszűr­ni, vagyis abeztrahálm kell. No már most, ez a kiszűrés, ez az elvonatkoztatás két do­logtól függ: milyen cél érde­kében történik és milyen mű­fajban történik. Hogy meddig mehet el az absztrakció? En­nek mércéje a gyakorlat A társadalomra tett hatás. Amit természetesen nem lehet me­reven értelmezni, mert a tö­megek ízlését, felfogóképessé­gét mi folytan növelni akar­juk. A közérthetőség művé­szi közérthetőség legyen. Egyesült erővel kezdenünk kell a spekulatív, cinikus absztrakt és a lapos naturaliz­mus ellen egyaránt. «— Mit tart jelenleg a ma­gyar képzőművészetben a legfontosabb kérdésnek? — A művészetinek az élettel való kapcsolatát. Olyan művé­szetet kell megteremtenünk, amely ezer szállal kapcsolódik az élethez. A képzőművészet napjainkban egyre nagyobb teret nyer, hiszen nálunk ez a jelszó: a fogyasztónak min­denből a lehető legszebbet! A képzőművészetnek lehel, sőt kell szoros kapcsolatban állni a termelés egyes ágaival. Min­dig szebb dísztárgyat, mindig szebb bútort, házat, szőnyeget, ruhát és fazekat! Képzőművé­szeinknek ezen a területen is közeledniük kell az élethez, végképp feladva a tiszta művé­szet elméletének hamis Illú­zióit. De az élethez való köze­ledést más területen Is meg kell valósítani: amikor a mű­vész egyszerű megfigyelőként jár az életben, a termelő, dolgo­zó, mindennapi életben. S mind ehhez mindennap újra meg kell vívni a harcot — elsősor­ban a művészeknek maguk­nak. ' mat a szövetségtől. De olyan jó értesüléseink voltak Bara­nyáról — nem ezt éreztem a legsürgetőbb feladatnak. A Képzőművészek Szövetségének határozott célja, hogy minél rövidebb idő alatt eltüntesse a különbséget a budapesti és a vidéki képzőművészet között. Évente két-három alkalommal több vidéki művészt hozat fel Budapestre nagy kiállítások megtekintésére. Minden terü­lettel egy műtörténész foglal­kozik majd és minden vidéki kiállítást figyelemmel kísé­rünk. KI akarjuk építeni a jó kapcsolatokat, me:: akarjuk is­merni vidéki kollégáinkat és az eddiginél nagyobb mérték­ben kívánunk nekik segíteni művelik kiállításában, publiká­lásában. A baranyai és pécsi művészeknek is csak azt mondhatom: foglalkozzanak sokat filozófiával, keressék * szálakat, amelyek a gyakorla­ti, a való élethez fűzik őket és legyen a művészeknek eleven kapcsolata gyárakkal, üze­mekkel, létesítményekkel. A közönség is segítse a művé­szeket, de a művészek is igye­kezzenek mindig szívük, tudá­suk legjavát adni a tömegek­nek. Mindezekből — úgy re­mélem — fog majd megszü­letni az Igazi, szocialista rea­lista, magyar képzőművészet. HALL AM A ERZSÉBET termelési tanácskozást, sőt termelési értekezletet az ott lakó bányászoknak, A dolgo­zók örömmel fogadták ezt. Érezték, hogy törődnek velük. Miért ne valósíthatná meg új­ra a pártszervezet ezt a mód­szert? Kell találni egy megfelelő módszert arra is, hogy a bejá­ró dolgozók részt vehessenek a pártszervezet életében Pél­dául egy-egy politikai beszá­molón. előadáson, vagy ren­dezvényen. Természetesen eh­hez elsősorban mozgósítani kell a dolgozókat. De az is fontos a tájékoztatás, szerve­zés mailett, hogy rendszeressé tegyék mondjuk a példaként felhozott politikai beszámolót. Bizonyára sok földalatti dol­gozót be lehetne vonni a párt- szervezet életébe, munkájába, ha köztük több párttag dol­gozna. Ezért kell úgy foglal­koznia a pártszervezet vezető­ségének a jói dolgozókkal, hogy azok közeledjenek a párthoz, kérjék felvételüket. Most csak körlet-pártcsopor- tok vannak Petőfi-aknán. Ez nem elég. Nagyon helyes el­gondolás az, hogy fejtési párt­csoportokat hoznak létre, de addig míg nincs annyi párt­tag a föld alatt dolgozók közt, hogy minden fejtésben néhány dolgozzon, a párt­csoportok létrehozását sem le­het megvalósítani. A dolgozók nevelésére, tájékoztatására azonban lehetne /a legjobbak- ból egy olyan gárdát szervez­ni, amelyik egy-egy párttag, vagy tagjelölt Irányításával segítséget nyújthat a pártszer­vezetnek. Olyan dolgozókból, akik, ha nem Is párttagok, de munkájukkal, magatartásuk­kal már kiérdemelték, hogy azok lehessenek. így ők is kö­zelebb kerülnének a párthoz, a pártszervezet is Jobban fog­lalkozhatna velük. A pártszervezet veze­tőségének kell azt eldöntenie, niilyen módon lehet a dolgo­zók között a legmegfelelőbb nevelő munkát kifejteni, hi­szen ők ismerik a helyi viszo­nyokat legjobban. Ismertessék meg a pártszervezet munkáját, célkitűzéseit a dolgozókkal. S ha Jobban ismerik, akkor bi­zonyára nagyobb bizalommal is fordulnak a pártszervezet­hez. Ez már egy lépés lesz ah­hoz, hogy a legjobbak tagje­löltnek kérjék felvételüket. Noha serrumiesetre sem ele­gendő csak annyit tenni Pe­tőfi-aknán, de a dolgozók nevelésében első lépésnek ta­lán elég. Ha pedig még többet törődik a pártszervezet a pár- tonkívüliekkel, különösen a legjobban dolgozókkal, akkor el is érik, hogy nemcsak egy bányász kéri felvételét a párt­ba, hanem sok olyap, aki meg­érdemli a tagjelöltséget. H. L. — A PÉCSI Bőrgyárban november 23-tól 27-ig egy manchesteri vegyészmérnök tartózkodik, aki a gyárban többféle kísérletet végez. A termelőmunka hősei Fájdalmas hfr járja be az országot: szerdáról csütörtökre virradó éjszaka a Mátravidéki Szénbányászati Tröszt szűcsi X. aknájának egyik munka­helyén hirtelen támadt bánya­iűz következtében 31 bányász életét vesztette. Az éjszakai műszakban 175 bányász tartózkodott az akná­ban. Amikor a tűz elterjedt, közülük 144-nek sikerült el­hagynia a bányát, Illetve sike­rült őket megmenteni. A sze­rencsétlenségnek SÍ halálos ál­dozata van. A bányából ki­menekült, Illetve kimentett dolgozók közül 11 személyt kel­lett kórházba szállítani, közü­lük nyolcán hamarosan el­hagyhatták a kórházat, hár­man vannak még ápolás alatt, ezek a dolgozók sincsenek élet- veszélyes állapotban. A dorogi, a tatabányai és a nógrádi bányamentő brigádok már az éjszakai, illetve a kora reggeli órákban a helyszínre siettek és a helyi bányamen­tőkkel együtt hősiesen részt- vettek a mentési munkálatok­ban. Az életüket vesztett bányá­szuk a termelőmunka front­jának hősei, akiknek megdöb­bentő tragédiája a legszélesebb körben általános részvétet vált ki. A párt Központi Bizottsá­ga, a magyar forradalmi mun­kás-paraszt kormány, az égéi* dolgozó nép mélységes együtt érzéssel és részvéttel fordul a szerencsétlenül járt hányás*" dolgozók hozzátartozói felé. Társadalmunk megőrzi * munka hősi halottjainak ént* lékét. A kormány és a társa* dalom gondoskodik a halottak hátramaradottairól. A kor‘ mdny rendkívüli bizottság®' küldött ki, amely a helyszínen azonnal intézkedett a mentési munkálatok irányításában és a hozzátartozók azonnali vácit’ segítésére. A szerencsétlen«? áldozatául esett bányászok családjainak azonnali segély* utalnak ki, gyermekeikről mi*' den vonatkozásban gondcsk»' dlk az állam; a temetés fa*' szes költségeit az állam vise"; Fájdalommal búcsúzunk 31 mátravidéki bányász*^’ akik a termelőmunka WB®" a boldogabb holnapért vív3** küzdelem hősi halottal. A 1®*" nemesebb célok, mindnyáj:'®® közős érdekének megvalósítá­sán fáradoztak, amikor utol" érte őket a halál. Mélység fájdalommal búcsúzunk tőin®* s Ígérjük: nevüket, tettük«1’ áldozatos munkájukat son* nem feledjük. 8 ha majd n»®?' valósul mindnyájunk köz®* vágya, akarata, akkor Wdn fogjuk, hogy ők a legtöbbet. ® legdrágábbat, életüket áldozta érte. Dili IFIÉ — AZ ÁLLAMI tulajdon­ból eladásra kerülő házingat­lanok vételárának 60 száza­léka ezentúl a községfejlesz­tési alapot illeti. Ezt a bevé­telt a jövőben kizárólag ház­építésre lehet felhasználni. — CSÜTÖRTÖKÖN reggel 9 órai kezdettel a megye ter­melőszövetkezeti agronómu- sai részére kétnapos zárszá­madás és tervkészítés-előké­szítő tanfolyam kezdődött a megyei tanács mezőgazdasági osztályán. Pénteken a siklósi várban kezdődik meg a ter­melőszövetkezeti könyvelők kétnapos zárszámadás és terv-előkészítő tanfolyama. , ~ A KÖZELMÚLTBAN 16 községben alakult KISZ politikai kör a pécsi járás­ban, — NOVEMBER 23-án dél­előtt 11 órakor Vj-Mohács, Iskola u. 51—53. számú ház kukoricagóréja és a ház ud­varában lévő sertésól füzé­hez hívták ki a mohácsi tűz­oltóságot. A helyszínen tar­tott vizsgálat megállapította hogy a tűzesetet Sendílla Já­nos 5 éves gyermeke okozta Az egyedül otthon tartózko­dó gyermek játszás közben a konyhában talált gyufával meggyújtotta a sertésólat. A SELLYÉI Építőanyag­ban Vállalat 130 ezer forin­tos gépi beruházást kapott az elmúlt napokban, hogy ily módon az I960, év elején már mlnegy 30 fiatalkorút tudjon foglalkoztatni. A híres népi szőttesek utolsó mesterei — NOVEMBER 37-én fél 7 órai kezdettel Moh** csőn a Bartók Béla MÜV®1^ déni Házban nagyszabás11 partizán óimén ybeezámn®1^ tart Krancz Pál elvtárt. •— A BARANYA megV* Vendéglátó Vállalat Sát&* a Klári cukrászdában cember 3-tól négynapos sárlással egybekötött ®u% rászipari bemutatót tart. * bemutató megnyitására cember 3-án délelőtt sor, amelyen révztvesz a ,flí* dl, hosszúhetényi, hidasi, lamint a szászvári cukit3* üzem sajátkészítményű *** lonlegességeive L — AZ energiagazdA^ KODASI Tudományos sülét Pécsi Csoportja renofT zésében november 26-án, c*“. törtökön a Janus Panno®1'1' utcában lévő MTESZ-héní ségben Borosa László, a H technikai Kutató Intézet *. dományo# munkatársa porleválasztó berendezés®®' tartott előadást. ‘— tágezetül: mit mondani egyenesen a bara­nyai és pécsi képzőművé­szeknek? — Mindenekelőtt hadd szö­gezzem le; az ország első négy megyéje között van Baranya ts képzőművészeti szempont­ból. Ezért Jutottam csak most el ide, pedig már néhány hó- megbízaitáso­A Mecsek lábánál elnyúló kis község Zengővárkony évszá­zadokon át híres volt csodálatosan szép népviseletéről és az Itt készített színes szőttesekről, Egy-egy nevezetesebb alka­lomkor, búcsúkor, gesztenyeéréskor, vagy más ünnepkor öreg é^ fiatal magára öltötte az ezer ráncba rakott gazdag pom- I pályú rokolyát, dú- tudna I snn hímzett réklit és főkötőt. Ma is meg­ejt bennünket a nép­viselet varázsa, ha olykor szemtanúi le­hetünk a zengővárko- nyi lányok szép öltö­zékének. •, A minap azért láto­gattunk el Zengővár- konyba, hogy nézzük vannak-e még akik értenek a színes szőttesek készítésé­hez és vannak-e ápo­lói a népi hagyomá­nyoknak. Először a község tanítónőjét keressük fel és tőle érdeklő­dünk, visel Lk-e még a zengővérkonyiak a jellegzetes ruhákat. A tanítónő, aki itt született, nevelkedett és már hosszú évei; óta itt is tanít a köz­ségben, jól ismeri a/, embereket. Felidézi most a régi szép szo­kásokat és átszelle- mülten mesél azokról a gazdag hímzésű öl­tözékekről, amelyek mindinkább kivesz­nek a faluból. Bizony a zengóvárkonyl nép­viselet mindinkább elenyészik. A fiatalok között már nagyon kevesen vannak, akik bö szoknyában és nagykendóben jár­nak. Többek véleménye szerint Is özvegy Ma­gyar Jánosné az egye­düli a faluban, aki még ért a szőttesek készítéséhez. Szeret­tünk volna elbeszél­getni vele is, sajnos nem találtuk otthon. Töttös Gábomé szin­tén foglalkozik szövés sei, de a díszített, több mintás szőtte­sek készítéséhez ő már nem ért. ö még az elmúlt télen is font és szőtt szép tö­rülközőket, asztalterí­tőket, s úgy tervezi, hogy a télen ismét szakft rá Időt, Természetesen meg kell azt is mondani, hogy a népviseleti ruhadarabok előállí­tása ma jóval költsége sebb, mint a modern korszerű öltözékeké. És ma már a falusi lányok és asszonyok is igénylik a nylon holmikat, a modern ruháikat. Mégis fontos, hogy a néprajzosaink mi­előbb feldolgozzák a I baranyai népviselete- |. két .Meg kell mente­ni a pusztulástól eze­ket a ritka szép nép­viseleti darabokat, mert Zcngővárkony- ban is, alig van né­hány ember, aki még a ládában őrzi a bö- zoknyát, a pruszli- kot és a színes szőt­teseket* — A BARANYA nie. Tanács művelődésügyi j tályának kezdeményezésér* megye hét községében — f y lóson, Szentlőrincen, csőn, Sásdon, Mohácson, ivén és Szigetváron — mi színpad alakult. — ÜNNEPÉLYES kere[f, között nyitották meg » polcban Mohácson a ^ Duna” elnevezésű, kori rűen berendezett cukráé*11 ^ ahol a legújabb cukráé**!"^ készítmények mellett turej. Italok, kirémkávé és a rn°,Jií' esi specialitásé „Duna“ c rászsütemény is kaphat0' — GYÚRÓ LAJOSNÉ. disa, Petőfi út 8. szám k lakos őstermelői *0®* , „gr nélkül árusított a pécsi V . con. Az I. kerületi taVjíO szabálysértési előadója ,lte- forint pénzbüntetésre j, — CSÜTÖRTÖKÖN meg mintegy 120 fő telével a szentlőrinci A Ifjúság) helyi 1111 által szervezett kásák adémis kásklubben. IdöjáráajelenW* Várható Időjárás P*"*?!^, lJ£ g átas, tóbb helyen élnyututon felhflíw®£, v»p egy-két helyen kisebb havose«ővel. ClyenK« . Várható legalacsonyabb v,vti 4 hőmérséklet mínusz 1—„iK1,,» fok között. Helyenként m'' fok Blatt Várható '««"Sntírtí nappali hőmérséklet p® A plusz 4—plusz 7 fok kő»®” pl"^ erőurbbcn ködös helyeken * négy fok alatt. Távolabbi kilátótok: . MS, kisebb eső, lui»«»" t

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom