Dunántúli Napló, 1959. november (16. évfolyam, 257-280. szám)
1959-11-26-01 / 277. szám
!*». NOVEMBER 2«. NAPLÓ 3 Szívesen tanulnak a siklósi járás KISZ-fiataljai As elmúlt évben mindössze tizennégy alapszervezetünkben veit KlSZ-oktatás. Tíz helyen szerveztünk politikai kört, há- POm helyen „A világ térképe dőtt”-kört és egy helyen pedig ifjúsági akadémiát. A múlt évi tapasztalataink azt bizonyították, hogy fiataljaink szívesen tanulnak. Villányban például az elmúlt évben húsz fiatal részvételével kezdtük meg a politikai kör foglalkozásait. Ez a szám az év végére megháromszorozódott, ötvennyolc résztvevővel zártuk az oktatási évet De hasonlóképpen növekedett évközben a tanuló fiatalok száma Harkányban, Iván batty ánben és másutt is. Ebben az évben negyven helyen szerveztünk KlSZ-olota- tást. Az elmúlt hónapban a Propagandisták és azoknak a KISZ alapszervezeti titkárok Készére, ahol oktatás indul. Járási értekezletet tartottunk. Az értekezletből azt a következtetést vonhattuk le, hogy idén éppúgy, mint tavaly, sikeresen fejezhetjük majd be néhány hónap múlva az oktatási évet A KISZ-vezetők munkája azonban az oktatási év előké- ttítéBévej még nem zárult le. Mondhatjuk, hogy a munka java még csak most következik, miután megkezdődött mindenütt a tanulás. A vezetőségek fonton feladata, hogy egész évben kísérjék figyelemmel az oktatásban részt vevő kiszívták és a szervezeten kívüli fiatalok fejlődését. A tanulás közben válik el, hogy kiket keB segíteni és kiknek lehet feladatokat adni társaik segítésére. Helye« módszer, ha a taggyűléseken In foglalkoznak a tanuló fiatalokkal, méltatják eredményeiket, buzdítják Őket, a saját hibájukból lemaradókat pedig bírálják; Helyesen teszik ott, ahol jelenleg még kevés szervezeten kívüli fiatal tanul a KISZ által szervezett politikai oktatásban, ha most, az oktatási év közben is gondot fordítanak a szervezeten kívüli fiataloknak az oktatásba való bevonására. Az elmúlt évben igen jól és hasznosan használták fel nem egy tanfolyamon a szemléltető eszközöket, a szemléltető rajzokat, grafikonokat, táblázatokat, diafilmeket és egyéb eszközöket, a tanult anyag jó megmagyarázására, érthetőbbé tételére. Javasolhatjuk, hogy ebben az évben is használjanak fel minél több szemléltető segédeszközt az oktatás során. Sok szemléltető eszközt kis ügyeskedéssel maguk az oktatásban résztvevő fiatalok is elkészíthetnek. Természetesen a politikai oktatás sikere nagyrészt azon is múlik, hogy a propagandisták hogyan készülnek fel előadásaikra és hogyan igyekeznék megismertetni hallgatóikkal a tananyagot. Biztosak vagyunk abban, hogy propagandistáink, aktivistáink, kisze- seink fontos feladatuknak tekintik a* oktatást, valameny- nyien tanulnak és segítenek elvtársaiknak fa a tanulásban és az idei év munkája fa eredményes lesz. KOVÁCS ISTVÁN, a siklósi járási KISZ- Bizottság munkatársa. Jutalomműsor 400 komlói bányásznak A Komlói „Május V Művelődési Ház november 29-én, szerdán este jutalomműsort adott a kongresszusi versenyben kitűnt 400 komlói bányásznak. A műsor keretében a budapesti kamarakórus, neves fővárosi művészek közreműködésével reneszánszkori madrigál- és kánon-számokat, operarészleteket és operaáriákat, népdalokat, daljátékokat és operettrészleteket tolmácsoltak. A Komlói „Május 1” Művelődési Ház a jutalomműsort a közeli napokban megismétli. Szellemi öttusában mérték össze erejüket az orvosok és a jogászok Széplaki rossz játékvezetése — sok érdeklődő — nehéz kérdések és jogász-fölény jellemezte tegnap este a Liszt teremben megtartott jogászmedikus összecsapást a szellemi öttusában. Még maguk a jogászok sem remélték ezt a fölényt. Talán mégis igaz, hogy a jogásznak univerzális embernek kell lennie — s talán az is igaz, hogy ezt már joghallgató korában el kell kezdenie az embernek... Az első félórában fej-fej melletti küzdelem folyt — minimális jogászfölény a dobogón, izgatott találgatások a hallgatóság soraiban. A pontokat nehezen, lassan gyűjtötte mindkét együttes. A nehéz politikai, sport, zenei, irodalmi kérdések mellett tánc* tudásukat is be kellett bizonyítani a résztvevőknek. Az ügyes ségi verseny keretében lencsét, Emlékünnepség Humboldt halálának 100 éves évfordulója alkalmából A társadalom széles rétege ée a pécsi tudományos élet képviselői különös tekintettel figyelik és kísérik figyelemmel Utazgatás — államkoltségen A Népi Ellenőrzési Bizottság vizsgálati jegyzőkönyveiből kitűnik, hogy egyes állami szeriek dolgozói a szolgálati személygépkocsikat hivatalos úton kívül te felhasználják. Ki tudja, mi mi minden rejtőzik 8 menetlevelek mögött? Utólag ugyanis már nagyon nehéz, konkrétan megállapítani a bejelölt útirány alapján, hogy adott esetben a gépjárművet hivatalos útra használták-e fel. használatok esetén első esetben a taxi-viteldij, másodszor kétszeres viteldíj fizetését kell elrendelni. Javasolták, hogy a kocsik kilométer adnia mák feljegyzését rendeljék el. W. M. a tudományos élet haladását. A Magyar Földrajzi Társaság és a TIT közös rendezésében ma. csütörtökön délután emlékezik meg Alexander von Humboldtról, halálának 100. évfordulója alkalmából. Arról az emberről, világjáró kutatóról, aJd egész életében a természet belső összefüggéseit és ellentétekben gazdag fejlődését vizsgálta. A megemlékezést Radó Sándor egyetemi tanár, a földrajzi tudományok doktora tartja. babot kellett válogatniok az izzadó fiatalembereknek, s minél rövidebb idő alatt elfogadható verset kellett írniuk ... Elhangzik a kérdés, néhány pillanatig feszült csend, majd egyik csoportból válaszol valaki ,a másik hallgat, vagy időn túl felel — ami természetesen érvénytelen. Háromtagú csoportok indultak mindkét fél részéről, mind az öt kérdéscsoportban. A zenében, sportban, politikában a jogászok bizonyultak jobbnak, az ügyességi versenyben a medikusok győztek, az Irodalomban döntetlen eredmény született. A végeredmény' tehát 3*/* —1 Vá a jogászok javára. A játék szép volt, a küzdelem mindvégig heves és nyílt, a kérdések nehezek. Sajnos, a szervezés és a játékvezetés nem felelt meg a követelményeknek. Reméljük, a legközelebbi összecsapáson ezek a körülmények sem fogják zavarni a jól sikerült szellemi öttusát. — A BARANYA MEGYEI tanácsi helyiipari vállalatok könnyűipari vállalatai közötti kongresszusi versenyben október 31-ig a Mohácsi Téglagyár 118, a téglagyári egyesülés 114,8, a Szigetvári Műszaki Vállalat 113,8, a Mohácsi Gépgyár pedig 107,6 százalékra teljesítette termelési tervét. A termelékenységi tervet a Mohácsi Bútorgyár 120, a Komlói Helyiipari Vállalat 125, a Mohácsi Gépgyár 108,4, a Szigetvári Műszaki Vállalat 108,1, a Tanácsi Téglagyári Egyesülés pedig 106 százalékra teljesítette. »»♦>«»»»»>» Voltak azonban tipikus hsk, ahol .kilógott a lóláb“. A Pécsi Geodéziai Vállalatnál Például a kiküldetési rendelvény és a menetlevél adatai között eltérés mutatkozott, *Uert az adatokat „emlékezetből“ írták. Vállalati gépkocsd- V®1 utazgattak egyesek nem éppen fontos ügyekben a Hidasi Szénbánya Vállalatnál. (Például: Pécs—Debrecen). Egyes intéanényeknél szinte úivattá vált, hogy egy-egy személy jutazott vállalati személy- •ápkocsiwal Budapestire, holott igen drága mulatság. Arról bem is beszélve, hogy a főváros és Pécs között naponta há- hwn személy-, három gyorsvonat, két autóbusz és két légi- iára t közlekedik. Az állami tehergépkocsik üzemeltetésének és gazdaságos Elhasználásának vizsgálatakor kiderült, hogy a vizsgált tervek 67 százalékánál a tehergépkocsik foglalkoztatása bem éri el a 10, illetve 12 órát. a statisztika már csak azért * nagyon saomorú, mert rendelet szabályozza, hogy a •zabad gépkocsikat fel kell •Jánlani a TEFU-nak. A gép- kocsielóadók egyáltalán nem értékelték a Járművek havi Eljesitményét és üzem anyag- fogyasztását a vállalatok egy- hármad részénél. A túlfogyasz- lás már olyannyira megszokottá vált, hogy például a Víz- és Csatornamúveknél a 100 százalékos túlfogyasztás megszűnteiére sem történt Intézkedés. A vizsgálat befejeztével a Népi Ellenőrzési Bizottság több bíwznos Javaslatot tett. Többek küzrttt azt, hogy a szolgálati gépjárművöket e«y személy Jfaak akkor használhatja, ha a felügyeleti szerv erre írásbeli Segítőtárs unk a gépállomás Még a nyáron, a cséplés idején talál- koztam Mihály János nagypalll középparaszt tsz-taggal. Azért nevezem annak, mert livatalosan már a ta* vasszal megalakult Petőfi Tsz tagja volt, szeptember elsejéig azonban még egyenleg gazdálkodott A Petőfi ugyanis őszi cezdésre alakult, pontosabban szeptember elején fogott hozzá a közös gazdálkodáshoz. Ekkor má.- augusztus végét mutatott a naptár. Mihály János élhős homlokkal járttelt a cséplőgép körül, és egyszer csak összekapott a traktorossal. Nem vszeked- tek — szó sem volt erről! — de azéri odamondogatott neki nyíltan. Hogy a vita okára napfény derüljön, tudni kell, hogy a Petőfi Tsz még a tavasszal közösbe csapott nyolcvan hold földet és rétet, bevetette árpával és zab- bal, hogy ősszel, Induláskor ne legyen takarmányból hiányuk. Ebből a nyolc van holdból tizenhetet leszerződött n gépállomással aratásra, a pécHváradiuk azonban — rengeteg munkájuk tévén — nem tudták ’evágni. m hold tarlóhántás is, amire ugyancsak tavasszal szerződtek a traktorosokkal. Hét ezért volt mérges Mihály János. •— Nem bízott a gépállomásban. Attól tartott, ha szeptember elején megkezdik, akkor is így megy. Hiába lesz a szorgalmuk, ha a traktorosok megakasztják a munkát. Maholnap már három hónapja annak, hogy Nagypallon jártam. Ezért kíváncsian vártam, hogy vajon mit szólnak most a gépállomáshoz? Ma is „szapulják”? A Petőfi Tsz már egész jól berendezkedett. Molnár József könyvelő az egyik taz-tagot avatta be a raktároskodás rejtelmeibe, Bányai Adam tsz-elnök pedig olyan magától értetődő természetességgel számolgatott az íróasztal nál, mintha őrök életében elnök lett volna. — Haragszik-e még a tagság a gépállomásra? — tettem fel a kérdést félig tréfásan, de azért komoly éllel. — Miért haragudna? — válaszolta mosolyogva. -u Messze vagyunk már szeptembertől ! Sn elmondta: Amikor megindultak, ide irányítottak Pőcsvá- radról két körmöst és két Zetort. Azok szállították a trágyát, gyűrűztek, vetettek, s ma már az őszi mélyszántás 70 százalékát is elvégezték. Kifogástalanul dolgoztak, igazán nincs panasz a munkájukra. H.'gy . nyáron másképp volt? Hát kérem — előfordul. Csak megértésnek kell lenni. Ha a gépállomás hanyag, akkor mondjuk meg neki magyarosan, de ne űzzünk sportot az ócsárlásukból! Azok fa hibázhatnak, az pedig a munkával jár... Szóval ma már elégedett a tagság a gépállomással. Megszerették a traktorosokat. Belátják, hogy bizony, nem könnyű éjszakánként a metsző szélben szántani, amikor mások a Jó meleg dunna alatt alszanak. És azt is, hogy géppel sokkal gyorsabb és könnyeob Az egyéni parasztok — tizenöt család van még kint — még máig sem végeztek a vetéssel, ők pedig már el is felejtették. — Egyébként Is, a Petőfi Tsz-nek olyan élet- eleme a gép, mint élő lénynek az bjrigén A szövetkezet ugyanis nem dúskál életerős férfiakban, mert a fiatalok többsége Iparba jár. Ugyanakkor magas jövedelmet — körülbelül 60 forintot érő munkaegységet —■ akarnak jövő ősszel osztani (Decemberben már 25 forint előleget adnak egységenként.) Ez nem csekélység, kézi erővel nem lehetne ennyit előteremteni. A gépállomás nem olajozott fogaskerekeken járó pontos óraműszerkeeet. Ha úgy megy minden, mint a karikacsapás, akkor is előfordul, hogy a nagy dologidőben egy-egy tsz- nek nem tudnak idejében gépet küldeni. Mindent összegezve csak előnyös a tsz számára, ha legalább egy fürge, úgyszólván minden munka elvégzésére alkalmas uni- verzál gépet vásárol. így tervezik Nagy- pallón is. A közgyűlés már döntött: jövő évben Zetort, és a hozzá való munkagépeket — kaszálógépet, kultivátort és ekéi; — vesznek 96 ezerért. Kiszámították, hogy négy DÉr lovat takarítanak meg vele, így a Ze- tor már az első évben megkeresi az árát. Az univerzál tralr tort egy nagyobb erőgép, aztán újabb gép követi majd. A tagság egy része már ma is kardoskodik, hogy mielőbb vegyék mag a másik erőgépet fa Tizenötmillió forint a uagyharsányi kőbánya fejlesztésére Robbanás ráZ.íódtatja meg a földet. Paxittál, csillékkel, dömperekkel hordják a harsányt hegyet. Valaki megjegyzi: — Szeretném azt a percet megérni, amikor az utolsó lapát követ dobják itt a csillébe, vagy vagonba. Az emberek nevetnek rajta. Nevetnek, mert évtizedek óta bányásszák innen a követ és alig látszik valami a sok-sok munkából. Óriási mennyiségű kő van itt együtt. Talán az országban egyedülálló hegy ez, ahol tisztán, egy tömegben fordul elő a nvészkő. Talán Hallgatom a párttitkárt és képzeletemben megjelenik az új, nyolcszáz kilovoltos transzformátor, lelki szemeimmel látom, mint repül a levegőbe a már megfúrt régi mészkeme rice, mint bővítik a Nagyhar- sány—Pécs közti vasútállomásokat, hogy bírják a nagy terhelést. Meri■ bővíteni kell a vasútállomásokat, ha csak el nem fogadják az illetékesek azt az ■ésszerűbbnek látszó javaslatot, hogy a Villány—pécsi vasútvonalhoz megépítik a nagyharsány—villányi vasútvonalat. Ez olcsóbb is lenne, A nagyharsányl kőbánya távlati képe. ezért is- született meg a terv papíron és ezért hajtják végre ma már ezt a tervet robbanóanyaggal, kalapáccsal, dömperrel, csillévé L Weigerding György, a nagy- harsányi kőbánya Párttitkára egy nagy kőtörmeléken áll és onnan mutatja, mi hová kerül majd. — Itt épül az egyik tizes törő — magyarázza. — Me lette hamarosan elkezdik a másik tizes törő építését is. Ahol az előbb robbantottak, ott építjük majd meg a nagy 12-es töröt is. Ott lent a kanyarban, ágazik majd el a vasútvonal. Három ipari vágány fut majd be a bányához. A követ törő, csillében követ szállító emberekre mutat. — 1960 decemberében ilyet már nem lát itt. Nyugdíjba mennek a kalapácsok és gazdáik, az eddigi bttrt'c&zók más szakmát tanulnak majd. 10 meg gazdaságosabb is, hisz a uagyharsányi kő •azonnal főútvonalon menne tovább. A jövő me Vett ismerem a múltat is. Mint gyerek láttam még a bambusznádnyelü kis- kalapácsokat, amelyekkel az útburkoló kavicsot törték és tízegynéhány évvel ezelőtt maga m is bunkóztam, talicskáz- tam még ebben a bányában. Emlékszem, milyen nagy öröm volt, amikor eltűntek a talicskák és minden vagonhoz kisvasút vezetett. Azóta persze sokat fejlődött a bánya: dömperek, markológépek, új török segítették a munkát és most 15 millió forinttal szinte eddig elképzelhetetlen arányokban fejlődik ez a bányaüzem, amely Sztálinváros kohóinak, az ország cukorgyárainak, ütés mélyépítéshez szállítja a követ. —- Eddig napi hatóan ragon volt a termelésünk <— mondja Már alapozzák az «V* törők tonnás dömperek hordják majd a követ a törőkbe és egyszerre két és fél tonna követ markol az új csehszlovák bágger, amely már itt won, csak össze kell szerelni. Az alsó bányában mgont raknak. Nagy robajjal hull a kő a vagonokba. — 1960-ban már rakodók sem lesznek. Szállítószalag viszi majd a követ a vagonokba. A régi t&rőnél határaikat robbantanak. Zúg, csörög a törő, mintha csak tudná, meg vannak az órái számlálja. — A törő helyére egy nagy kőőrlőt építünk. Ez az őrlő évente 150 000 tonna mésZ'cő- lisztet ad majd a mezőgazdaságnak talajjavításra és más célokra, _ az üzem vezetője, Szilfai József. — Ha teljesen beépítjük a 15 millió forintot, akkor napi kétszázötven vagon követ termelünk. Persze ehhez nem elegendőek a oépek, emberek is kellenek. A jelenlegi százötven helyett akkor 300 ember dolgozik majd itt a bányában. A nagy hegy nyugodtan áll. mint egy hatalmas, egybefont kőtömb kínálja a további lehetőségeket is. Erről említési teszek a bánya vezetőinek is. — Hát bizony, ha ide építenék a tervezett cementgyára. eoyikét, nem lenne rosst btlel. mert itt beláthatatlan idökr elegendő alapanyag van együt- SZALAI JÁNOS