Dunántúli Napló, 1959. november (16. évfolyam, 257-280. szám)

1959-11-03-01 / 258. szám

NAPLÓ kommunista értelmiség megtisztelő feladata Ma már rendeződött az el­lenforradalom által összeku­szált, felkavart értelmiségi front. Lecsillapodtak a forró­fej űek, megszilárdultak a két­kedők és bizonytalankodók és a javíthatatlanok csekély tö­redékén kívül az értelmiség nagy többsége becsületes, ló munkát végez. Munkájuk nagyban hozzá­járult ipari és mezőgazdasági termelésünk múlt évi nagy­szerű eredményeihez. Az ellenforradalom után a párt azt tűzte ki célul, hogy rendet teremt • a fejekben, folyamatosan kivonja az el lenség befolyása alól a meg­tévesztett, de egyébként becsü­letes dolgozókat Ez a fokozatos tisztázódási folyamat természetesen nem ment magától. Számos objek­tív és szubjektív akadályt kel­lett útjából elhárítani. Nem könnyű senkinek sem kimon­dani azt, hogy „hibáztam“. Sokan — inkább mellébe­szélnek, megkerülik az, igazsá­got, vagy a rosszabbik eset­ben egyenesen megkötik ma­gukat ,és a felismert hibához is makacsul ragaszkodnak. Józan és tárgyilagosságra törekvő emberek azonban előbb-utóbb fel kell, hogy is­merjék tévedésüket — külö­nösen akkor, ha ehhez segít­séget is, bíztatást is kapnak. Mind többen keresik a kap­csolatot a párttal, a KISZ-szel és a többi tömegszervezettel, mind lelkesebb agitátoraivá válnak a párt és a nép igaz Ügyének, Az értelmiségiek körében tapasztalható konszolidáció pártunk politikájának helyes­ségét igazolja. Egyes véletle­nektől eltekintve, pártszerve­zeteink ma már szakítottak az értelmiségellenes, szektás és mindenképpen elítélendő ál­lásponttal. Tartózkodnak az általánosításoktól, módot ad- - fiák a hibák kijavítására, po­litikai meggyőző munkát foly­tatnak az értelmiség körében. Ennek az elvi politikának központi alakja, legeredmé­nyesebb tényezője a kommunista értelmiség. Az értelmiség körülményei­nél fogva, kisebb csoportban, vagy esetleg egyedül végzi a munkáját, munkaköre eléggé elhatárolt, ennélfogva baráti köre, környezete is eléggé szűk körű. Ki tud hozzá legköze­lebb kerülni, ki tudja legter­mészetesebb módon, a legha­tékonyabban a párt Igazságait megismertetni vele? Nyilván­való, hogy a kommunista tár­sa, aki maga is értelmiségi, tehát ismeri szokásait, gondol­kodásmódját, problémáit. Az MSZMP-nek — érthe- tően — jóval kesebb értelmi­ségi tagja van, mint az MDP- nek volt. A mennyiségcsökke­nés azonban minőségi javulást Hivatalos totó-nyeremények A sportfogadás 1959. novem- „ bér 1-i, heti fordulódra 852 720,5 db kéthasábosnak megfelelő tippszelvény érkezett be a Sportfogadási és Lottó Igazgatósághoz. Felosztásra ke­rült összesen 1 534 907,70 Ft. Az 1. és 2. nyerőosztályban egy­formán 383 726,92 Ft, a har­madik nyerőosztályban pedig 511 635,90 Ft kerül kifizetésre. Vigaszdíjra ezen a héten 255 817.95 Ft-ot fordítanak. Az 1. nyerő osztályban 36-an értek el 12 találatot. A nye­reményösszeg egyenként 10 658,75 Ft. A 2. nyerőosztályban 672-en értek el 11 találatot, a nye­reményösszeg egyenként 571,25 Ft. A 3. nyerőosztályban 6287-en értek el 10 találatot, a nye-^ reményösszeg egyenként 81,25 forint. A 10. és 11. találatos nyere­mények kifizetése november 9-én, a 12. találatosaké pedig november 12'én kezdődik. A 42. fogadási hét 9 találatos S7elv; p" 'i részesülnek vigasz- díjban. Egyrt'y vigaszdíjra jo­gosult szelvényre 71,25 Ft nye- «eTOÓnyööbzcg j«t. eredményezett. A kommunista értelmiség sokkal öntudato- sabb, aktívabb, következete­sebben képviseli a párt poli­tikáját, mint az MDP idősza­kában. Számos párt- és KISZ- aktivista dolgozik közülük az élet különböző területén, isko­lákban, tudományos intéze­tekben, üzemekben, gépállo­máson, községekben. Ahhoz, hogy valaki minden körülmények között kiálljon a párt politikája mellett, termé­szetesen bizonyos fejlettségi fokra, tudatos meggyőződésre, elvi szilárdságra van szükség. Értelmiségi párttagjaink több­sége rendelkezik ezekkel a tulajdonságokkal. Egyedül csak rajtuk áll, hogy mennyi­re aknázzák ki ezeket. A külső, objektív feltételek ma már Igen kedvezőek, bár­melyik területet is nézzük. A párt és a kormány politikája helyes, konszolidált. Nincse­nek nyugtalanító fordulatok, válságok, következetes a poli­tikai vonal. Nem kell félni at­tól, hogy a múlt hibái meg­ismétlődnének Az értelmiség döntő többsé­ge helyesli ezt a politikát, egyre inkább kiveszi részét an­nak gyakorlati megvalósításá­ból. Ez a kedvező légkör természetesen egymagában még nem minden. A pártszer­vek és pártszervezetek által kidolgozott helyes politika ap­rópénzre váltása az értelmi­ségiek felé elsősorban a kom­munista értelmiséglekre vár. Ez a feladat hosszas, minden­napi tevékenységet jelent, sok-sok egyéni beszélgetést, vitát — és ami a legfontosabb: kölcsönös bizalmat, nyílt őszin­teséget mindkét részről. Párt- és tanácsszerveink munkájára ma már inkább az jellemző, hogy törődnek az ér­telmiségiekkel. Anyagi és er­kölcsi támogatást adnak mun­kájukhoz, amit többek között az egyre száporodó orvoslaká­sok, tantermek, művelődési házak társadalmi munkával történő építése is bizonyít* A pécsi járásban lévő közsé­gek párttitkárai például időn­ként összehívják a község pe­dagógusait, az orvost, az ag- ronómust. A fontosabb hatá­rozatokat megbeszélik, meg­vitatják a politikai helyzetet. Családjuk körében is meglá­togatják őket — igyekeznek emberi, baráti kapcsolatot ki­alakítani velük. Hasonló mó­don foglalkoznak a műsza­kiakkal a komlói, a pécsi bá­nyaipari trösztnél, a porcelán- gyárban stb. ftincs persze mégis minde­nütt így. A szektás hibákat nem könnyű máról holnapra leküzdeni, bár máris össze­hasonlíthatatlanul jobb a helyzet, türelmesebb, megér­tőbb az értelmiségi ekikel való bánásmód, mint korábban. Ez igen örvendetes és méginkább indokolja a kommunista értelmiségiek iránt támasztott követelmény jogosultságát, megkönnyíti kü­lönleges pártmunkájukat: ér­telmiségi társaik folyamatos, a marxizmus—leninizmus'szel­lemében történő nevelését Nem lehet ennél fontosabb feladat a kommunista értel­miség számára. Gyorsítsuk meg a búzavetést! Befejeződött a rozs és őszi árpa vetése A tervezett búzavetésterü­let 70,2 százalékát vetették be eddig a megyében. A já­rások sorrendjében első a mohácsi járás, amely a búza- vetésterület 86 százalékán már végzett a munkával. A tsz-ek búzavetésterületének már csaknem 90 százalékán földben van a mag ebben a járásban. A második a sellyei járás 83, a harmadik a pécsi já­rás 77, a negyedik pedig a siklósi járás 72 százalékkal. A pécsváradi járás az ötö­dik helyre került 65 százalék­kal, ez a szám azonban nem ad hű képet a járás termelő­szövetkezeteinek szorgalmas munkájáról. A járás tsz-ei ugyanis tervezett búzavetés­területüket ■— elsőnek a me­gyében — száz százalékig elvetették. A pécsváradi já­rás tsz-eiben terven felüli búzavetés várható. A sásdi járás a hatodik 60 százalékkal, hetedik pedig a szigetvári járás 44 százalék­kal. A számok puszta sor­rendje Itt sem ad teljes ké­pet a valóságos helyzetro1. A szigetvári járás tsz-ei ugyan­is a tervezett terület 59 szá­zalékán már elvetették a bú­zát, mig a sásdi járás tsz-ei csak 37 százalékot értek el ebben, s így utolsók a me­-AJ.­Képünk a szederkényi Aranykalász Tsz S0 férőhelyes, favázas nOvendékmarha-lstdllóját ábrázó l)a, félig kész állapotban. Tíz Ilyen istállót építenek a megyé gépállomásai a termelőszövetke­zeteknek az év végéig. gyében. A szigetvári já­rás az utóbbi héten jól ha­ladt a munkákkal, a vető- szántásban is jobban áll a sásdi járásnál. (Áldozatké­szen dolgoznak a traktoro­sok, közöttük a palotabozsoki- ak kihelyezett brigádja.) A munkákat tehát a sásdi já­rásban is meg kellene gyor­sítani. A rozs és őszi árpa vetése befejeződött a megyében. A megye a tervezett szint 102 százalékát teljesítette. Túl­teljesítette a tervét a sely- lyei, pécsi, sásdi és mohácsi járás, mig a szigetvári já- járásban és Mohács városá­ban még nem végeztek tel­jesen a rozs és ősziárpa-ve- téssel. * Mint megírtuk, 24 olyan tsz, amely csatlakozott a vé- méndi UJ Tavasz Tsz novem­ber 7 tiszteletére tett vetési versenyfelhíváshoz, befejezte a vetést. Az alábbiakban kö­Kollégiumavató ünnepség Mohácson Mohácson vasárnap déU előtt a Bartók Béla művelő- dési házban tartották a Petőfi Sándor 'középiskola fiúkollé- giumának avató ünnepségéti Nagyszámú vendégszülőkt diákok töltötték meg a mű­velődési otthon termét. Az ünnepséget Hauszman György elvtárs, a kollégium igazgatója nyitotta meg, majd Perjési László elvtárs a KISZ Központi Bizottságának titkára mondott avató beszé­det. » A beszéd elhangzása után Perjési elvtárs átadta a KISZ'ajándékát, a kollégium zászlaját, Takács Gyula elv­társ pedig a Művelődésügyi Minisztérium és a megyei ta­nács nevében átnyújtotta a 1kollégium működési okle­velét A különböző diákott­honok és KISZ-szervezetek megjelent képviselői szalagot kötöttek a kollégium zászla­jára, majd mintegy másfél órás kultúrműsor után véget ért a Petőfi Sándor fiúkollé­gium avatóünnepsége. V. A. _______1959. NOVEMBER 3. nmmi — A DIÖSDI CSAPAGY- GYAR közreműködésével no­vember 12-én délután 5 óra­kor a ‘Gépipari Technikum­ban előadást rendeznek „A gördülő csapágyak megvá­lasztásának korszerű irány­elvei“ címmel Havas György gépészmérnök tart előadást. — A BARANYA MEGYEI TANÁCS Végrehajtó Bizott- sága utasította az illetékes szakosztályokat: készítsenek tervjavaslatot az ipari üze­mek szociális létesítményei hiányosságainak időrendi sorrendben való felszámolá­sára. — A KOMLÖI KlSZ-bizott- sághoz tartozó KISZ és ifjú­sági bányászbrigádok húsz- ezér csille szenet termeltek terven felül a pártkongresz- szus tiszteletére. (Sokrétűen mutatja he megyénket a Kincses Baranya fotókiállítás Szép és mnvószi, kiállítást rendezett a járási tanács ter­mében a Mecseki Fotoklub. A klub már nem először je­lentkezik kezdeményezéssel, amely megyénk egy-egy jel- «wöteiti meg a fotóművészet eszközeivel. Az „Ezerarcú Pécs” című kiállítás után most a „Kincses Bara­nya” szépségei jelennek meg fotóikban. A kiállításra beérkezett mintegy iooo íekete-iehér és színes fénykép közül a bíráló bizottság csaknem 400 felvé­telt talált bemutatásra alkal­masnak. Mi a kiállítás fő érdeme? Elsősorban az, hogy a kiállítás összhatásában érződik: a be­küldött fényképek szerzői sze­retik és ismerik megyénket. Természetesen nem töreked­tek és nem is törekedhettek megyénk valamennyi kincsé­nek, érdekességének bemuta­tására, de így is képet kapha­tunk szűkebb hazánk gazdag­ságáról, tájainak szépségeiről, nagyszerű építkezéseiről. A látogató gyönyörködik a képekben s hirtelenjében nem is tudja talán megmondani, melyik tetszik a legjobban. Csaknem kivétel nélkül mind­egyik képben ismerős építke­zéseket, tájakat talál, de meg­találja bennük a képek alko­tóinak egyéni szemléletét is. Hosszú sor lenne, ha vala­mennyi képet értékelni akar­nánk, de néhányról feltétlen szólnunk kell. Elsősorban is azokról, amelyeknek témája a dolgozó ember, akik a „Kin- csecs Baranya” még gazdagab­bá tételén munkálkodnak, ök ennek a megyének legnagyobb kincsei. Sok-sok képet lehetne meg­említeni, azokat, amelyek a munka nagyszerűségét mutat­ják. Lehet, hogy talán nem is a legjellegzetesebbek kerülnek most szóba, lehet, hogy a bí­ráló bizottság más képeket ta­lálna említésre méltónak, de engedtessék meg e sorok író­jának saját véleményének hangot adni. Csak egy-két kénről, mert hiszen sokkal több képről lehetne elismerő véleményt mondani, mint amennyit *— halygzUk« miatt — most megírhat. Nagyon tet­szetős és az alkotó mun,ka lendülete érződik Samu Jó­zsef: Vasútépítés Hosszúhe- tényben című képén. Szép fényhatásaival, témájával me­gyénk egyik jellegzetes épít­kezéséről ad szánját. Eiter Ist­ván: Porcelánfestő című képe a dolgozó munkája közbeni elmélyülését, az alkotás szép­ségeit mutatja. Bezzegh Zol­tán; Épülő erőműnél című ké­pe megyénk legnagyobb épít­kezésének egy nagyszerű pil­lanatát — egy panel beemelé­sét —, örökíti meg úgy, hogy az emberi alkotómunka nagy­sága érződik a felvételen. Szépek a baranyai tájak ké­pei. Cserta Péter: Légakna felé című fotoja a fényhatások játékával vonja magára a fi­gyelmet. Dr. Szász János: Komló-Dávidföld, Lantos Mik­lós: 6-os út Pécsváradnál, dr. Gyúró Béla: SZOT-üdülő, Tll- lai Ernő: Magyarszéki táj és még egy sor megyénk festői tájait megerőkítő képek mél­tán nyerik el a látogató elis­merését. Nagyon találó Antal László; Változnak az idők cí­mű képe. A kép feketeruhós idős asszonyokat és egy nylon- ruhás kislányt ábrázol. Antal László: Kikérés című szép ké­pe előtt sokat időzik a láto­gató. A baranyai népviselet, műemlékeink képei mind­mind megyénk gazdagságát, sokrétűségét mutatják. Dr. Gyúró Béla: Hózápor a Szé­chenyi téren című fotója tet­szetős, érdekes, kifejező. A „Kincses Baranya” fotó­kiállítás azt bizonyítja, hogy a Mecseki Fotoklub kezdemé­nyezése Ismét sikeres volt. Kellemes és hasznos a kiállí­tást megtekinteni* G* F* — KILENCSZAZNEGY- VEN JÉRCÉT adott át a ba­barc i termelőszövetkezetnek és kétszázötven tenyészpuly- kát szállít e héten Borsod, Nógrád megye, valamint Szol­nokra és Hódmezővásárhely­re a Baranya megyei Mező- gazdasági Vállalat — A BARANYA MEGYEI Vidéki Vendéglátó Vállalat a III. negyedévben áruforgalmi tervét 105,8 százalékra, nye­reségtervét pedig 116 száza­lékra teljesítette. — AZ IFJÚSÁGI bányász­brigádok a pártkongresszus tiszteletére indított munka- versenyben 800 folyóméter előváj ássál és 30 795 tonn3 szénnel teljesítik túl a ter­vüket. Az elővájásban a komlói Ifjúság és KISZ-bri- gádok járnak élen. A telj a-’ sítményük 752 folyóméter ter­ven felüli elővájás, tehát a megye bányász ifjúsági bri­gádjainak terven felüli elő- vájásának a kilencvennégy százaléka* — A SZIGETVÁRI Mű­szaki Vállalat részére 226 000 forintot szavazott meg a Pa‘ ranya megyei Tanács Végre­hajtó Bizottsága a szombaton megtartott ülésén. Ebből ai összegből szerelőcsarnokot lé­tesítenek és hegesztő dina­mót szereznek be. — A MEGYE KlSZ-szer- vezeteinek tagjai a harrna' dik negyedév végéig több mint kétszázezer órát dol­goztak társadalmi munkába*1 A kiszisták az útépítéseknek parkosításoknál, fásításoknak termelőszövetkezetekben gédkeztek és egyéb munka' kát végeztek el. — TÍZ AGGYAL bőv0 októberben a Tüzér utcai s*? ciális otthon. Jelenleg negyven elaggottnak biztos gondtalap, nyugodt életet. — A HUGHES Airoraft Cor­poration új készüléket sze kesztett: az 1200 kilós „Mobot ot. Ez az elektronikus aüt mata pótolja az embert a T dioaktív övezetekben és 011 lv, den olyan munkahelyen, afne^ valamely oknál fogva vefiZ^ lyes: bányákban, robbanó»ze,,i gyárakban stb. A „Mo0°., százféle mozdulatot képes .. végezni: két televíziós ké»* . lékével „lát“ és mikrofon! keresztül „hall“. Fémkezéb^ kalapácsot, csavarhúzót és ^ denféle más szerszámot ( tartani. Működése 80 roe távolságból irányítható. ^ — PALOTABOZSOKftí mintegy 15 ezer forint patronáló társadalmi man . val elkészült az iskola ne I cadik tanterme. Ezzel le’1 vé vált, hogy a tanulók ben a tanévben már náo mennyien délelőtt járhat iskolába. ^ Áramszünet lesz Mlózatál^PpO- miatt Vasas X. bányatelep*” ,tf vember l-től 30-ig lelősz“* reggel 1-től délután 1« óráig* I

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom