Dunántúli Napló, 1959. november (16. évfolyam, 257-280. szám)

1959-11-25-01 / 276. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! DUNÁNTÚLI , NAPLÓ A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BARANYA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÄCS LAPJA XVI. ÉVFOLYAM, 277. SZÄM ARA: 50 FILLÉR 1959. NOVEMBER 25. SZERDA Hárommilliárd forint értékű áru a kongresszusi verseny többtermeléséből Az iparban folyó kongresz- jzusi verseny érezteti hatását a kereskedelem forgalmában is. A kongreszsusi verseny ered­ményeképpen a harmadik ne­gyedévben már azoknak az iparvállalatoknak többsége is túlteljesítette szállítási kötele­zettségeit, amelyek az első ne­gyedévben még el voltak ma­radva. A négy százalékos ipari tervtúlteljesítésnek a kereske­delem számítása szerint leg­alább harminc—negyven szá­zaléka a lakosság részére szük­séges árukból tevődik össze A kércskode'mi vállalatik pót" Foglalhassunk as emberekkel! Nemrég egy értekezleten va- lamelyik felszólaló nagyon ér­dekes problémát feszegetett. Hozzászólásának lényege az »olt: sokat kell foglalkozni az emberekkel, gondjaikkal, ba­jaikkal. Igaza volt. Az emberek jó, »agy rossz hangulata sokat je­lenthet egy gazdaságban. Te­gyük fel, hogy valakire ráül­ünk egy pár ökröt és ezzel szántogat. Rossz hangulatban van és az előírt fél hold he­lyett, csak negyed holdat szánt meg. Kiesés ez? Persze, hogy átesés. De mennyivel nagyobb kiesés, ha egy többtízezer fo­rint értékű traktoron ül ez az ember, mondjuk sztalinyecen, amelynek normája 25 hold Ez a rossz hangulatú ember csak 13 Holdat szánt meg és előfor­dulhat, hogy idő előtt tönkre •begy a keze alatt a gép. Falun most van kialakuló­ban egy új parasztság. Uj ve- »etök születnek. Olyan embe­rok állnak a községek élére, akik azelőtt csak a maguk családjának az életét irányí­tották, most pedig egy egész talu bízza rájuk a sorsát. Nagy Eond ez és e gondon csak a tagok, az emberek tudnak könnyíteni. Csak bánni kell tudni az emberekkel. Ez pe­dig nem könnyű dolog. Van­nak üzemek a világon, ahol üzemi pszihológusok működ­bek. Ezek az emberek vizs­gálják a munkások lelki prób­áméit. Sokan azt mondják er­ro: felesleges. Nem, egyáltalán bem felesleges, hisz a mi üze­meinkben is példák ezrei bizo- byítják, azok az emberek, akik­nek problémájával időben es lói foglalkoztak, ismét az él­vonalba kerültek. Persze, fa­jún ez a helyzet bonyolultabb. Falun csak most kezd becsü­lete lenni az embernek. Ed­dig az állat volt előtérben. Az fgyéni gazda hamarabb elhív­ás a tehenéhez az állatorvost, mint a beteg feleségéhez az emberorvost. Sajnos igaz az, bogy az állatokról van törzs- könyvünk, az állatorvos min­dont tud a tehenünkről, de búnál kevesebbet az embere­inkről. Ha véletlenül baleset e» valakit, hirtelen még azt ?em tudjuk megállapítani, b°gy milyen vércsoportba tar­áik, pedig ennek bejegyzé­sre is lenne hely, ha másutt b«m a személyi igazolványban. Az egyik állami gazdaság­in elhatározták, hogy az igaz­gatói alapot, a szakszervezet wnzét arra fordítják, hogy jbindenkit végigvizsgáltatnak. Neves orvosok mentek ki a gazdaságba és az eredmény az lett, hogy több mint ötven embernek ki kellett húzni a ‘°Pát, az asszonyok között volt oly, ---­ne m tudott róla — és dolgo­zott. Falun is megnyílt az ingye­nes orvosi kezelés előtt az út azzal, hogy a parasztok egy része már a szövetkezeti útra lépett, másik része pedig most gondolkodik rajta. A szövet­kezet emberré teszi végre az embert. Ezt a lehetőséget nem mindenütt használják ki, pe­dig az emberek, a termés- eredmények növelése szem­pontjából igen nagy a jelentő­sége. Milyen okos gondolat lenne például, ha egy-egy ter­melőszövetkezet vezetősége úgy határozna, hogy a hosszú téli napokon mindenkit meg­vizsgáltatnak a körzeti orvos­sal tetőtől talpig, durva ha­sonlattal élve ne csak az ál­latorvos tudja mi bajuk az ál­latoknak, hanem az emberor­vos is tudja mi bajuk az em­bereknek; Termelőszövetkezeteinkben tanulnak a vezetők. Mindazt elsajátítják, ami a gazdálko­dáshoz szükséges egy kivételé­vel. És ez a kivétel: az em­berekkel való bánásmód. Per­sze nem megy minden egyszer­re, de soha sem szabad szem elől téveszteni: azokat a célo­kat csak úgy tudjuk elérni, azokat a feladatokat csak úgy tudjuk megoldani, amelyeket magunk elé tűztünk, ha nem legyintünk egy-egy emberi probléma hallatán, hanem igyekszünk is azon segíteni. Ez nagyon fontos, mert enélkül mehet ugyan lassan, vontatot­tan a munka, de jól soha, mert a gépeken emberek ülnek, a jószágokat emberek gondoz­zák, a földet emberek műve­lik, emberek, akiknek lehet kisebb, nagyobb problémájuk. És ezek az emberek a problé­mák megoldását azoktól a ve­zetőktől várják, akikre ők a szavazatukat adták. Nem arról van szó, hogy most minden gazdasági veze­tő iratkozzék be a pedagógiai főiskolára és legyen egyúttal pedagógus is. Ez képtelenség. A gazdasági vezetéshez nem kell, hogy valaki pedagógus legyen, de arra szükség van, hogy a célkitűzések megjelö­lésénél a vezető vegye számí­tásba legelőször is az embert, akivel azt el akarja érni. Az ember, mint mondani szokták, a legbonyolultabb gépezet. És ezt a gépezetet csak úgy tudjuk megjavítani, ismét teljes működésbe hozni, ha meg tudjuk állapítani a hibát, ha segíteni tudunk a hibán. A mi vezetőink isme­rik embereiket és mint a té­nyek mutatják, a legtöbb eset­ben helyesen nyúlnak az em­beri problémákhoz. A legtöbb esetben, azonban nem mindig, pedig ezt a legtöbb esetet Négymillió mázsa búza-lermésföbbfetet hozna a szintvonalas talajművelés A Talajtani es Agrokémiai Kutató Intézetben elkészült az ország első talajeroziós tér­képe. A több éves térképező munkával megállapították, hogy az ország szántóterületé­nek mintegy negyven százalé­ka, kereken négymillió hold az erodált talaj, ahol a víz le­hordta, illetve hordja a termő­földet. A Talajtani Kutató Intézet három helyen — Pécelen, a Herceghalmi Kísérleti, és a Lovászhetényi Állami Gazda­ságban folytat talajvédelmi bemutató kísérleteket Itt szintvonalasán művelik a ta­lajt vagyis a barázdákat nem a lejtővel párhuzamosan, ha­nem arra keresztben, vízszin­tesen húzzák, s így azok útját állják a talajt is magával hor­dó, lefutó víznek. A keskeny egyéni parcellákon, amelyeket annak idején csaknem minde­nütt a lejtő irányában szabtak ki, nincs lehetőség a szintvona­las művelésre, de a te'melő- szövetkezetben már sokhelyütt érdeklődnek az új művelési eljárás iránt. A kísérleti parcellákon be­bizonyosodott, hogy ezzel a módszerrel a nyers löszig le­koptatott talajon is jó termést lehet elérni. Pécelen például kétszer annyi kukorica termett. zának megfelelő terménnyel szintvonalasán művelt földön, mint az ugyanolyan minőségű, de hagyományosan müveit ta­lajon. A kísérletek alapján a kuta­tó intézetben kiszámították, hogy ha az ország teljes ero­dált területén bevezetnék a szintvonalas talajművelést, évente négymillió mázsa bú­adna többet mezőgazdaságunk. A nagyüzemi gazdálkodás tér­hódításával erre fokozatosan meg is teremtődik a lehetőség, csak az szükséges hozzá, hogy a hegyes-dombos vidékeken alakuló termelőszövetkezetek tábláikat mindjárt a lejtővel vízszintes irányban alakítsák ki. Több mint halever személygépkocsi A kormányzat az elmúlt években lehetőséget teremtett arra, hogy magánosok is lé­nyegesen nagyobb számban vá­sárolhassanak személygépko­csit A kimutatások szerint az idén magánosok 3278 új sze­mélygépkocsit és több mint kétezer használt gépkocsit vet­tek meg. 1952-höz viszonyít­va ötszörösére nőtt a magán- tulajdonban levő gépkocsik száma. Ugyanakkor jelentősen meg­szaporodott az állami vállala­tok, intézmények gépkocsi­Szovfet kibernetikusok érkeztek Magyarországra ., an is, akit valóságos cső- ; úúnak tartottak az orvosok, mindig formájában kellene ^ súlyos beteg volt — ő | állandósítanunk. A Szovjetunió Tudományos Akadémiája és a Magyar Tu­dományos Akadémia közötti tudományos együttműködés újabb gazdagodását jelenti négy kiváló szovjet kibemeti- kuci háromhetes magyarorszá­gi látogatása. Budapestre érkezett M. A. Gavrilov, a Szovjetunió Tudo­mányos Akadémiája automa­tizálási és távmechanikai inté­zete laboratóriumának veze­tője, a műszaki tudományok doktora, a matematikai logika műszaki alkalmazásának vi­lágszerte elismert kutatója, V. P. Szmirjagin, a szovjet akadémia számolóközpontja elektronikus számológépek al­kalmazási 063tályának vezető­je, T. I. Milcsenko, az osztály főmérnöke, és D. I. Golenko, tudományos munkatárs. A vendégek először Szeged­re látogatnak, ahol egy hetet töltenek. Tanulmányozzák a Magyar Tudományos Akadé­mia szegedi matematikai ku­tató intézetének munkáját és megtárgyalják a jövő évi kö­zös munkák tervét. Budapes­ten két hétig tartózkodnak. parkja is. 1959-ben 650 Volga, 870 Warszawa, 871 Moszkvics, 380 terepjáró személygépkocsi jutott a vállalatoknak, illetve az állami gazdaságoknak. A tervek szerint a jövő esz­tendőben ismét sok személy- gépkocsit hozunk majd be kül­földről, az erre vonatkozó tár­gyalások már megkezdődtek. rendeléseket adtak az iparnak., közölték újabb igényeiket, hogy miből kívánatos az ipar túltermelése. Ennek köszönhe­tő, hogy a kiskereskedelem az év első háromnegyed részében két milliárd forinttal teljesítet­te túl értékesítési tervét, ami csaknem tíz százalékkal na­gyobb forgalmat jelent a tava­lyinál. A kereskedelem számított arra, hogy a többtermelés, a termelékenység emelkedése növeli a lakosság bevételét és vásárlóerejét. Ezért a kereske­delem majdnem hárommil­liárd forinttal több árut szer­zett be a tervezettnél. Pamut­szövetből például 30 százalék­kal, mintegy 8 millió méterrel növekedett a forgalom. — Fésűs gyapjúszövetekből négyszázezer méterrel kapott többet a lakosság, készruhák­ból mintegy 680 millió forint­tal többet értékesítettek, mint 1958-ban. ötven százalékkal volt több a női kabát, kosztüm­ből és női ruhákból 150 ezer­rel adtak el többet, mint ta­valy. Budapestre érkezett a mongol pártkiildottség Kedden Budapestre érkezett az MSZMP VII. kongresszusá­ra a Mongol Népi Forradalmi Párt küldöttsége: L. Cend. a Mongol Népi Forradalmi Párt Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság másod­titkára és Zs. Goncsogdorzs, a Mongol Népi Forradalmi Párt Központi Bizottságának tagja, a Hobdo kerületi pártbizott­ság első titkára. « najyar EHSZ-kiilifiitfsés veretűjének ebédje 8 New York-í EN8Z-pa,ólában New York (MTI) A magyar küldöttség vezetője hétfőn ebé­det adott a New York-i ENSZ- palotában. Az ebéden a szo­cialista országok küldötteinek vezetőin kívül megjelent szá­mos európai, ázsiai, afrikai és dél-amerikai küldöttség veze­tője. Péter János üdvözölte a megjelenteket, s emelte poha­rát a békés egymás mellett élésre. A pohárköszöntőre Favzj, az Egyesült Arab Köztársaság külügyminisztere válaszolt ezekkel a szavakkal: „Azt hi­szem, mindnyájan csatlakoz­nak hozzám, amikor ezt mon­dom: igyunk Magyarországra, a magyar nép boldogságára és jólétére.” Közel négyszázezer vendége volt az idén Baranyának A Baranya megyei idegen­forgalom az előző évek forgal­mával szemben 1959-ben ör­vendetes emelkedést mutat. Az Idegenforgalmi Hivatal ál­Négy baranyai termelösxövetkexethen sálhaladták a 4000 literes évi tejhozamot Baranyában kilenc termelő- szövetkezet — a babarci, a beremendi, a bólyi, a lippói, a mágocsi, a máriakéméndi, a nagyárpádi, a reménypusztai és a szajki — kapta már meg a kitüntető „törzsállattenyésztő gazdaság“ cimet. Komoly fel­tételei vannak a cim elnyeré­sének: többek között jó szak­vezetés, képzett gondozók, nagyüzemi istállók, bőséges takarmányalap és tehenen­Tizéves a kolarovgrádi Kossuth-múzeum , Szófia (MTI) A ke- J ' -bulgáriai Kolarov- «i'ád egyik mellékut­cában kovácsoltvas , ,aPu mögött, futósző- £ ós virágzó krizan- j^hiok között áll egy *8l0-ben régi bolgár Júliusban épült ház. J^áztíz évvel ezelőtt, 7*9 november 21-én *“Hen a házban ka- "ú* menedéket Kos- üth Lajos, a magyar ^®badságharc vezető- *■ amikor tobbszáz emigránstársával együtt a török meg­szállás alatt lévő Su­men (Kolarovgrád előző neve) városá­ban telepedett le. A bolgár kormány tíz évvel ezelőtt ezt a házat műemlék­ké nyilvánította és e házban Kossuth-mú- zeumot rendeztek be A múzeumban a ma­gyar szabadságharc dokumentumait, a szabadságharc kato­náinak egyenruháit, valamint Kossuth La­jos és emigránstár­sainak sumeni emlék­tárgyait, a magyar emigránsok Sumen* ben kiadott újságjai­nak példányait, s Kossuth emléktár­gyait állították ki Fennállása óta több­tízezer ember — bol­gár és külföldi — köztük többszáz ma­gyar tekintette meg a bolgár-magyar ba­rátságnak ezt az em­lékművét. Csupán eb­ben az évben kilenc­ezer volt a látogatók száma. Az emigráns ma­gyar szabadságharco­sok sumeni tartózko­dásának emlékét, nemcsak ez a múzeum őrzi. A város főterén áll Kossuth Lajos mellszobra. amely­nek a talpazatáról soha sem fogynak el a virágok. ként legalább 3500 literes évi tejhozam. A kilenc termelő- szövetkezetben összesen fél­ezer törzskönyvezett tehenet gondoznak a tsz-tagok és az átlagos te j hozam 3600 liter lesz az idén: 150 literrel több, mint a múlt évben; Négy közös gazdaságban — a beremendi Dózsa, a babarci Béke, a nagyárpádi Uj Alkot­mány és a szajki Úttörő Tsz- ben — már több mint 4000 li­ter tejet fejnek egy-egy tehén­től. Rendívül jó eredménynek számít ez, ha tekintetbe vesz- szük, hogy a II. ötéves terv irányelvei az állami gazdasá­gok számára is csak 1965-re írják elő a 3500—4000 literes évi tejhozam elérését. Külö­nösen magas a fejési átlag a beremendi Dózsa Termelőszö­vetkezetben. 1957-ben 35 te­hénből álló törzset kapott az államtól a közös gazdaság és azt két esztendő alatt megkét­szerezték a tagok. A múlt év november elsejétől mostanáig 4514 liter tejet adott a Dózsa Tsz egy-egy tehene és ezzel a legjobb eredményt érték el az egész megyében. Ez nagyrészt annak köszönhető, hogy a tér cneIŐ6Zöwetkezetben Jó szak­vezetés alakult ki, biztos ta- kormányalapot teremtettek és az állatgondozók a múlt év­ben részt vettek a Szentlőrinci Tangazdaságban rendezett te­henész-tanfolyamon. Jövőre újabb három terme­lőszövetkezet kapja meg a „törzsállattenyésztő gazdaság" címet, mig a II. ötéves terv időszakában számuk megkét­szereződik. A törzsállatte­nyésztő termelőszövetkezetek feladata, hogy tenyészállato­kat neveljenek más közös gaz­daságok számára. Eddig főleg saját állományukat fejlesztet­ték a felnevelt üszőkkel, a jö­vő évtől kezdve azonban már egyre nagyobb számban szállí­tanak kiváló tenyészállatokat az árutermelő szövetkezetek­nek. A tenyészállat nevelés a legjövedelmezőbb ágazatnak bizonyult már eddig is a törzs­állattenyésztő közős gazdasá­gokban. A nagyárpádi Uj Al­kotmány Tsz például öt te­nyészbikájáért körülbelül 90 ezer forintot kapott, a bólyi Kossuth Tsz pedig egy kiváló apaállata 24 000 forintért kelt rf. 1 - • ■ .-í m tál bevezetett területeken szep­tember 30-ig összesen 397 738 vendég fordult meg. A siklósi várat ez évben 40 730-an láto­gatták meg. Ez a szám 11 007- tel nagyobb, mint az elmúlt évi látogatottság. Nagy forgal­mat bonyolított le a harkányi gyógyfürdő is, ahol a fürdő­idényben 293 241 ember töltötte szabadidejét. Az idegenforga­lomnak 1959 június 25-én ad­ták át az abaligeti turista­házat és a oseppkőbarlang mellett festői környezetben ki­alakított két és félhold terü­letű mesterséges tavat. A tu­ristaház és a tó, amely für­désre és csónakázásra egyaránt alkalmas, a várakozáson felüli népszerűségre tett szert. Há­rom és fél hónap alatt közel 26 000 turista fordult meg Abaligeten. A Keleti-Mecsék- ben megbúvó sikondai gyógy­fürdőt 19 800 fő látogatta meg. A péesváradi és szigetvári várak látogatóinak száma pe­dig a 18 780-at éri eL A magyar—romén vízügyi vegyes-bizottság november 4—24. között Buda­pesten tartotta tizenkettedik ülésszakát. A baráti szellem­ben és kölcsönös egyetértés­ben folytatott tárgyalásokon határozatokat hoztak a ma­gyar—román határterület fo­kozottabb belvízrendezését, a határfolyók árvédelmét, a Ma­ros és a Szamos vízhozamá­nak hasznosítását és más ha­tárterületi vízügyi feladatokai érintő kérdésekben;

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom