Dunántúli Napló, 1959. október (16. évfolyam, 230-256. szám)

1959-10-04 / 233. szám

1959. OKTÓBER 4. NAPLÓ 3 Az MSZMP Komlói Városi Bizottsága hatliatősan segíti a bányák műszaki színvonalának emeléséi A Komlói Szénbányászati Tröszt megyéink legjelentősebb ipari centruma. Az elmúlt 10 esztendő alatt hozzávetőlege­sen nógymilliérd forintot for­dított államunk arra, hogy ha­zánknak ez a kokszolható sze­net termelő bázisa felfejlőd­jön. A régi, a korszerűtlen bányaüzem mellé, több új bá­nya épült, és ezeket a bánya­üzemeket, már többnyire leg­korszerűbb berendezésekkel szerelték fel, A komlói bá­nyák ma hazánk legkorszerűbb bányaüzemei Modern aknákkal, modáVn szállítóberendezésekkel rendel­keznek és a legnehezebb mun- kal'olyamatokát, főként a szállí­tást és a rakodást már sokhe­lyütt gépek végzik. A komlói bányászok munkája azonban mindezek ellenére még min­dig nehéz, különösei} a jövesz- a munkahelyi szállítás, a biztosítás jár sok fáradsággal, erőfeszítéssel Az MSZMP Komlói városi Bizottsága már a márciusi Párthatározat megjelenése nőtt, de különösen a párthatá­rozat megjelenése után egyik legfontosabb feladatának tar­totta és tartja a bányák műsza ki színvonalának gyorsütetmű önelését. A pártbizottság és a bányaüzemek pártszervezetei jól tudják, ahhoz, hogy a bá­nyák műszaki színvonala gyors ütemben növekedjék, hogy a műszaki fejlesztési tervek mán den pontja maradéktalanul megvalósuljon, nem elegendő csupán a beruházásra, a fel­újításra, a gépek beszerzésére rendelkezésre álló pénzössze­geket elkölteni, hanem Bókkal több kell ennél. Az is szüksé­ges, hogy minden kommunista a munkásoktól a bányaüzemek vezetőiig, megértse a műszaki fejlesztés fontosságát, hogy cse lekvő harcosa legyen az újért, a korszerűbbért fólyő küzde­lemnek és ebben a küzdelem­ben maga mellé tudja állítani a párlonkívüliek zömét, meg- ■ nyerje őket nagy céljaink szá­mára. Tapasztalatból tudjuk, a ré­ginek, a megszokottnak na­gyon mélyek a gyökerei. A megszokást, a ragaszkodást le győzni és az új, az ismeretlen iránt bizalmat kelteni nehéz dolog. Hosszú, kitartó, szívós harcot kell folytatni egy-egy új gép, új biztosítási mód bevezeté­séért, még akkor is, amikor már az első kísérletek sikerrel járnak, hát még akkor, ami­kor a kezdeti próbálkozások ' nem hoznak eredményt. A komlói kommunisták, kom munista műszaki vezetők nagy érdeme, hogy a márciusi párt- határozat megjelenése után, e cél érdedében azonnal csata­sorba tudták állítani a tröszt, a bányaüzemek műszaki veze­tőit. Ennék köszönhető, hogy az üzemek műszaki vezetői már a márciusi párthatározat megjelenését követő műszaki értekezleten számos helyes, a műszaki fejlesGtést elősegitő javaslattal álltak elő, és azokat azóta jórészt meg is valósítot­ták. A pártbizottság tagjai azon­kívül, hogy rendszeresen részt vesznek a műszaki értekezlete­ken, termelési tanácskozáso- kon, gyakran ellátogatnak a bányaüzemekbe is és a hely­színen segítik, ellenőrzik a bá- nyaüzemek munkásainak, ve­zetőinek tevékenységét. A má­sodik félév kezdetén végrehaj­tó bizottsági ülésen vitatták meg a Komlói Szénbányászati Tröszt első félévi munkáját, és a második félév feladatait. Ezen az ülésen sok szó hang­zott el a műszaki fejlesztésről és határozat is született, amely kimondja: a tröszt-vezetősége dolgozzon ki. az 1959-es évre tervqzett műszaki fejlesztési feladatok megvalósítására egy tervezetet, megjelölve benne, hogy hol, mit, mikor kell el­végezni. Ez a tervezet elké­szült, és ennek nyomán több bányaüzemben, így Béta-ak­nán is, az üzemi pártszerve­zet külön megvitatta, melyek azok a legfontosabb feladatok, amelyeket az év hátralévő szakaszában a műszaki fejlesz tési terv végrehajtása érdeké­ben meg kell valósítani. A komlói városi pártbizott­ság igen fontos feladatának tartja az újítóji és feltalálók mozgalmának állandó segíté­sét, támogatását, hisz a mun­kás és műszaki újítók,, éssze- rüsítők nélkül nem lehet el­képzelni eredményes műszaki fejlesztést. A pártbizottság ép­pen ezért egy-egy alkalommal külön is megvizsgálja a bánya üzemek újítóinak helyzetét, Se­gít elhárítani az újítási moz­galom fejlődését ma még gátló akadályokat. Legutóbb a pártbizottság ipari osztályának vezetője a tröszt két műszaki vezetőjével közösen, megvizs­gálta, mi az oka annak, hogy Béta-aknán nem alkalmazzák Fehér Márton vájárnak na­gyon ötletes újítását a két irányban szállító gumiszalagot. A vizsgálat eredménye az lett, hogy Béta-aknán megkezdték az újító által javasolt gumi- szalagok gyártását. A tanulság pedig; ha az újítás ügyét in­tézők lelkiismeretesebbek let­tek volna, a korszerűtlen szál­lítóeszközt, a talicskát, előbb ki lehetett volna hozni a bá­nyából. A kommunisták és a párton kívüli munkások, műszakiak összefogásának eredménye­ként, a Komlói Szén hányásé ati Tröszt már ebben az évben is jelentős eredményeket ért el a műszaki fejlesztés terén. A legszebb eredményt kétségkívül a fémtámok és fémsüvegek alkalmazása hoz­ta. Előreléptek ezenkívül a vágatok korszerűsítése terén is. Még ebben az évben sor ke­rül a jövesztés gépesítését szol. gáló szénfűrész és széngyalú alkalmazására, valamint a_ paj­zsos fejtésmóddal történő kí­sérletek folytatására. A váro­si pártbizottságnak nem kis része van abban, hogy ma már a tröszt és a bányüzemek mű­szaki vezetői lelkes hívei az újért folyó harcnak, bátran, áldozatkészen vesznek részt a bányák műszaki színvonalának emelésében: A Komlód Szénbányástzati Tröszt bányászaira az elkövet­kezendő években igen nagy fel adatok várnak. Meg kell kez­deni Komló fejlesztésére for­dított • milliárdok visszafizeté­sét, több, olcsóbb, jobb szenet kell termelni. Erre pedig csak akkor lesznek képesek, ha nö vélik, mégpedig az ötéves terv irányelveinek megfelelően, leg­alább 40—50 százalékkal a Keresse fel a Pécsi Rnha- és Cipőipari Vállalat Petőfi utca 47. sz. alatti FÉRFI NŐI SZABÓSÁGÁT őszi anyagokból bő választék Hozott anyagból is vállalunk munkát. Javítást, fordítást is végzünk. Szolid árak, legújabb divat, figyelmes kiszolgálás. SZEKERES ISTVÁN SZENTESI BALINTNÉ férflszabós&g részlegvezetője női szabóság részlegvezetője 38Ó munkatermelékenységét, gépe sitik a legfontosabb munkafo­lyamatokat, továbbra is gyors ütemben korszerűsítik a bánya üzemeket. A tervek szerint el kel] éroiök, hogy a frontfejté­sek napi előrehaladása, 1,25 méter, a kamrafejtéseké pedig i méter legyen. A mai vágat­hajtási sebességeket lega’ább 4o —60 százalékkal kell növelni. A kézi csillézést úgyszólván meg kell szüntetni, és idővel át kell térni a jelenlegi 650 kilogrammot befogadó csillék helyett a 2000 kilogrammot be­fogadd'nagy csillék használa­tára, amely egyben a szállító­vágat-rendszer átalakítását is megköveteli. Mindez pedig azt jeleníti, hogy a bányaüzemek műszaki és fizikai dolgozóinak meg kell ismerkedniök az új techniká­val, az új gépek tömegével, meg kell tanulni ezekkel bán­ni, termelékenyen, gazdaságo­san dolgozni. A városi pártbizottságnak éppen ezért a jövőben is haté­konyan kell segítenie, a kom­lói széntröszt bányászainak ilyen irányú törekvéseit és a kommunisták figyelmét ez­után is e fontos feladat megöl dására kell Irányítani, hogy „a munka termelékenysége, @ műszaki színvonal emelkedése meggyorsuljon a népgazdaság­ban, hogy jobban megközelít­sük az élenjáró országok szín­vonalát“ Felavatták a III. kerületi és a mecsekaljai iskolát Az avatóünnepség megnyitásaként bevonulnak az iskola úttörői. Tegnap délelőtt két új isko­lát avatlak Pécsett. Délelőtt 10 órakor az új, Ifi. kerületi«(új- mecsekaljai) iskola fellooogó- zott udvarán gyűltek össze Pécs város párt és állami szer­veinek képviselői, a kulturális élet vezetői, más iskolák igaz­gatói, pedagógusai, hogy részt- vegyenek az avatóünnepségen. Az ünnepi beszédet Papp Imre elvtáirs, a pécsi városi tanács elnökhelyettese mond - ta. Szólt arról a jellemző .tény­ről, hogy egy napon két is­kola felavatására is sor ikerül, T Meg;ufa'mazták a legkiválóbb orvostanhallgatókat Szombaton délután 4 órakor az orvostudományi egyetem tanácstermében ünnepélyes ke­retek között kihirdették az egyetem állami szervei és KISZ-szervezete által az „Év­folyam legjobb hallgatója”» il­letve a „Csoport legjobb hall­gatója” címért indított tanul­mányi verseny eredményét. Az „Évfolyam, legjobb hall­gatója” címet Papp Gyula ötödéves, Vértes Marietta ne­gyedéves, Péter Erzsébet har­madéves és Jászai Veronika másodéves hallgató nyerje el. A „Csoport legjobb hallgatója” címet harmincketten kapták meg. Az eredményt dr. Huth Tiva­dar, az egyetem rektora hir­dette ki. Rövid beszéd kereté­ben megdicsérte, további jó munkára buzdította és megju­talmazta a legkiválóbb orvos­tanhallgatókat. Ezután az egye­tem állami és pártvezetői, va­lamint a KISZ-szervezet meg­bízottja elbeszélgetett a meg- jutaknazottakkal, mégpedig két korszerű, jól felszerelt, minden igényt kielé­gítő iskola felavatására. A ré­gi reptér immár tóbbezer la­kost számláló városrész, amelynek valóban égető szük­nító pedagógusokra nem kis feladat hárul, s bizonyára sok nehézséget is le kell küzdeniük ahhoz, hogy jól felkészült, test­ben és lélekben egészséges if­júságot bocsássanak ki maid Egy kísérlet mérlege: 5^60emülióeforintos nyereség Az Irányi Dániel téren, a piaci bódék szomszédságában sze­rény külsejű, kopott tábla hirdeti a Sző­lészeti Kutatóintézet nevét. Nem is gon­dolná az ember, hogy az intézet országos központja immár 60 esztendős múltra te­kint vissza, s pécsi telepén sok tízmilliós nyereséget eredmé­nyező kísérletek foly­nak. Kísérleteinek fő színhelye a Mecsek déli lejtője, ahol 45 holdas szőlője és sa­ját- pincéje van. A pécsi telep tehát nem csak szőlőművelési, hanem borgazdasági kísérletekkel is fog­lalkozik. . Az intézet időnként bemutatót tart, ahol a meghívott szakem­berek előtt ismerte­tik a legújabb kuta­tások eredményét. Az idén már 10 bemu­tatót rendeztek, tizen egyedikre pénteken délután került sor az intézet mecsek- alja-szentmáklósi te­lepén. A bemutatón 16 vendég jelent meg, közöttük Baracs Jó­zsef elvtárs, a me­gyei tanács íőagronó- musa, Somogyi Béla elvtárs, a városi ta­nács mezőgazdasági osztályának vezetője és mások, A szakem­bereknek Diófási La­jos, a vezető kutató helyettese mutatta be a trágyázás! kí­sérletek, az erózió el­leni védelem, a sző­lők megóvásának idei eredményeit. A meg­hívottak sokat időz­tek a parafinos olt­ványoknál; amelyek­kel Németh Márton vezető kutató folyta­tott eredményes kísér leteket. Amint Dió­fási elvtárs ismertet­te, előzetes számítá­sok szerint a parafi­nos oltvány 15—20 százalékkal olcsóbb lesz a szokott árak­nál, s a szocialista nagyüzemek és az egyéni szőlőtermelők kellő mennyiségben vásárolhatnak ezek­ből a veszsőkből. A sok irányban el­ágazó kísérletek kö­zül talán a Guyot tőkeformája szőlő kel tett a legnagyobb ér­deklődésit. Diófási elvtárs kilenc éve kí­sérletezik velük. A hagyományos bakművelésű tőke­forma elavult, mert a sorközép felé hajló tőkeszarvak akadá­lyozzák a gépi műn« Icát. Ilymódon tehát nem lehet megoldani az egyik legigénye­sebb kultúrnövény gépesítését. A kuta­tó ezért arra töreke­dett, hogy olyan tő­keformát alakítson ld amelynek szarvai és vesszői nem a sorkö­zép, hanem a sor irányába terjednek. Ez az úgynevezett Guyot tőkeformájú szőlő. A kilenc éve tartó kísérletek sikerrel jártak, a Guyot tőke­forma teljesen be­vált. Ezekben a sző­lőikben 150 centimé­teres sortávolság ese­tén biztonságban mo­zoghatnak a szőlőmű- velő traktorok. A kutató nem elé­gedett meg ezzel az eredménnyel. Az új tőkeforma kialakítá­sával egyidőben arra törekedett, hogy fo­kozza a terméshoza­mot is, anélkül, hogy a szőlő mustjának cukorfoka lényegesem csökkenne. Ezért a mecseki borvidék négy legfontosabb szőlőfajtájának négy éves termésátlagát és mustcukorfokát ha.r sántította össze; / A fehér burgundi (Chardonnay) holdan­ként! termése a ha­gyományos bakműve- léssdl és hosszúcsa­pos metszéssel ll*má- zsa, mustjának cu­korfoka 22,6 — Gu­yot módszerrel 31 mázsa és 21,5 fok. Az olasz rizliing ha­gyományos módszer­rel 41 mázsát és 21,7 musteukorfokot, Gu­yot módszerrel 50 má zsát és 21,3 mustcu­korfokot adott; 7— Ugyanebben a sor­rendben a furmint­il 27 mázsa és 22,1 fok, illetve 54 mázsa és 21,3 fok a cirfand­linál pedig 44 mázsa és 23,2 fok, illetve 70 mázsa és 21,6 must­cukorfok az ered­mény; (Mind a négy sző­lőfajtánál az 1955— 1958-as átlagtermés eredményeit hasonlí­tottuk össze.) Negyvennégy és hetvennégy mázsa között igen nagy az eltérés, s amint lát­hatjuk, a must cukor foka sehol sem csök­ken 20 fok alá. Az 1—1,5 fokos csökke­nés olyan csekély hogy emberileg nem is érzékelhető. A be­mutató vendéged er­ről saját maguk is meggyőződtek a brr­kóstoló alkalmával? Amint Diófási elv­társ elmondotta, a me gye szőlótalajának körülbelül 60—79 szá zaléka kiválóan al­kalmas a Guyot-féle művelésre Ha csak a megye szőlőterüle­tének negyed részén, mintegy 4—5000 ka- tasztrális holdon ter­meljük így a szőlő', akkor sok ezer hek­tóliter kiváló minő­ségű bort nyerhetünk körülbelül 50—60 mii lió forint értékben. az iskola kapuin. Az ünnepélyes átadás után Laki Pálné. az SZMK elnöke a szülök nevében megköszönte az iskola létrejöttét mindazok­nak, akik segítettek ebben a nagy munkában. Á tanulók kultúrműsora után zászlót adtak át az úttörő- csapatoknak. A zászlókra sza­lagot kötöttek a területi párt- szervezet és f KISZ-szervezet, valamint a nőtanács képviselői. A. Pintér István nevét viselő fiúcsapat zászlajára sza­lagot kötött a Rádió ostromá­nál hősi halált halt százados özvegye is, * Fél égy órakor a mecsekal- jai 8 tantermes iskola ünnepé­lyes avatására került sor. Ezen az ünnepségen megjelent Lu- gosi Jenő elvtárs, az MSZ­MP Központi Bizottsága köz­nevelési alosztályának vezető­je. Az iskolát B e d ő Pálné, a Ifi. kerület tanácselnöke ad­ta át az iskola vezetőségének, nevelőtestületének és tanulóif­júságának. Az ünnepélyes han­gulatú program után a jelen­levők megtekintették a mo­dem, világos, levegős épületet és annak berendezését. KÉT KÖMÜVESSEGEDET betonjárda építéshez, egy kútásót kikészítéshez, sür­gősen keres, jó fizetéssel a somogyapáti községi tanács. Telefon: Szigetvár 41. sz. 93 Szervezőket (lehet nyugdíjas) alkalmazunk Nagy-Pécs területre. KÉPCSARNOK. 92 Kossuth L. u. 24. özv. Pintér Istvánná szalagot köt a Pintér István Úttörő­csapat új zászlajára, sége van erre a 16 tantermes általános iskolára. Az itt ta-

Next

/
Oldalképek
Tartalom