Dunántúli Napló, 1959. október (16. évfolyam, 230-256. szám)
1959-10-16 / 243. szám
NAPLÓ 1959. OKTÓBER 1$. Műszakiak szemével Nyilatkozatok az ötéves terv irányelveiről A műszaki és gazdasági vezetőknek nagy szerepük van minden üzemben és gyárban a tervek teljesítésében. Jórészt tőlük függ az üzem 'jó vagy esetleg nem megfelelő munkája. A második ötéves tervünk irányelveiben a műszaki fejlesztést is célul tűzte ki a Központi Bizottság. Ez pedig csak a műszakiak segítségével valósulhat meg. Hogyan fogadták az irányelveket a műszaki vezetők? A vezetés színvonalát keli emelnünk — Örömmel üdvözlöm a második ötéves terv célkitűzéseit — mondja Biskup Gyula, a Kesztyűgyár főmérnöke —, mert reális és megvalósítható feladatokat állít elénk. A termelékenység növelése eredmé- nyézi az életszínvonalunk növekedését. A műszaki fejlesztés sok mindent megoldhat, de a vezetés színvonalát is emelnünk kell ehhez. Nemcsak a műszaki vezetés, hanem a gazdasági vezetés is fontos tényező. Ha a vezetés színvonalát nem emeljük, akkor a műszaki fejlesztésben sem léphetünk megfelelően előre. A mi üzemünknek kézműipar jellege van. E^ből kifolyólag a termelékenység emelése nem olyan egyszerű. Legtöbb munkát kézzel végzik a dolgozók. Gépesítésre nincs annyi lehetőség, mint másutt. Ennek ellenére az ötéves tervben mi is szeretnénk ameny- nyire csak lehet, a kisebb munkameneteket is gépesítem. Már az ötéves terv első évében el akarjuk érni, hogy egyetlen kisgépünket se kelljen emberi erővel hajtani, mint például most még sok varrógépet Ezeket fokozatosan lecseréljük és egyúttal modernebb gépeket állítunk be helyettük, Mint már említettem, kézműipar jellegű a gyértáís. Ezért nekünk elsősorban nem a gépesítésre, hanem a termelés gördülékenyebbé tételére kell törekednünk. A meglévő berendezések korszerűsítésével és jó szakmunkások nevelésével érhetjük el ezt. A szakmai tudás növekedése feltétlenül a termelékenység növeléséhez és gardülékenységéhez vezet. Ha már a Kesztyűgyárról beszélek, meg kell említenem a gyárra vonatkozó elképzeléseinket is, amelyeket az ötéves tervben szeretnénk megvalósítani. Nekünk — mivel főleg exportra dolgozunk — a külföldi piacokat kell megtartanunk és újabbakat szereznünk. Ehhez szükség van az úgynevezett exportraktárak fejlesztésére, mivel a kész termék tárolása sokszor nehézségekbe ütközik. A másik, a Siklóson lévő leányvállalatunk. Az ott lévő üzemet az ötéves tervben egy korszerű gyárrá szeretnénk kiépíteni. A választékot is szeretnénk bővíteni. Nemcsak az exportnál, hanem a hazai kereskedelem részére gyártott kesztyűknél is szélesebb skálájú kollekciót kívánunk létrehozni. a termés korszerfisífé- sére törekszünk — Én Is a műszakiak szemével nézem az ötéves terv irányelveit — mondja Bordács István, a Dohánygyár igazgatója — hiszen vegyészmérnök vagyok. A mi célkitűzésünk az, hogy a csehszlovák dohánygyárakat, ha nem Is utolérjük, de megközelítsük. Amikor ott jártam, láttam, hogy milyen modem, gyönyörű üzemek azok a mienkhez képest. A dohány előkészítését mi is úgy akarjuk megoldani, mint ott. Folyamatos melegutas előkészítéssel dolgoznak. Mi még hidegen készítjük elő a dohányt. Elsősorban az energiabázisunkat kell fejlesztenünk. A jelenlegi kazánok helyett modem középnyomású kazánokra van szükségünk. Ez az alapja a gyár korszerűsítésének is. Általában a gyárak modernizálására kell törekednünk az ötéves tervben, s ez a mi célunk is. Modem, korszerű gépek nélkül nem lehetséges a műszaki fejlesztés. Nem új beruházásokat érték a modernizáláson, bár arra' is sok helyen szükség van, hanem a meglévők jobb kihasználását. A Dohánygyárban is van erre lehetőség. Például fő célunk az átfutási idő lerövidítése hat napról két-három napra, ami azt jelenti, hogy a beérkező dohány ennyi idő alatt hagyja el a gyárat késztermék alakjában. így azt lehet mondani, a gyár fele tulajdonképpen felszabadul. A felszabaduló épületeket más célra hasznosíthatjuk. Fontos feladatnak tekintem még, amit szintén az ötéves tervben szeretnénk elérni, a melléktermék lecsökkentését 8—10 százalékról 4—5 százalékra. Ezzel mintegy 80 millió szivarkával többet termelhetnénk évente, minden küíön beruházás nélküli Az új modem technikai eljárások alkalmazásával minden területen lehetőség van a korszerűsítésre. Például a műanyagok felhasználásával szebb és jobb dohányipari gépek készítésére van mód. A műanyagcsapágyakkal rengeteg színesfémet takaríthat meg népgazdaságunk. Mi is felmérjük, hol alkalmazhatunk műanyagokat. Amit csak tudunk, saját erőnkből megvalósítunk, hogy a Pécsi Dohánygyár ezzel is hozzájáruljon az ötéves terv teljesítéséhez. H. L. Lényegesen javult a vidék tüzelőellátása is Legtöbb csatád már beszerezte téti tüzelőjét Minap meglátogattuk a siklósi TÜZÉP-telepet, ahol Szita Pál telepvezetőtől a tüzelőellátás helyzetéről érdeklődtünk. A telepvezető kérésünkre elmondotta, hogy ebben a? évben a múlt évihez viszonyítva komoly és lényeges javulás mutatkozik a tüzelőellátás területén. Ha a múlt évit 100 százaléknak vesszük, akkor az 1959. évi a jelenlegi helyzet alapján 131 százalékos. A TÜZÉP telephelyén szén- és fahegyek állnak a lakosság rendelkezésére. BrikettEgyre nagyobb népszerűségnek örvend a szövetkezeti lakó- házépítés. Jelenleg 132 lakás felépítésén dolgoznak. Az egyre növekvő gépesítés meggyorsítja a munkálatokat. Képűnkön a Jókai utcai szövetkezeti lakóházépítés habarcskeverö központja látható. Ebben a központban minden munkafolyamatot gépesítettek. bői például 70 százalékkal kap tak többet az idén, mint a múlt évben. A többi szénféleségeknél is minőségi javulásról lehet beszámolni. A siklósi TÜZÉP-telep például kizárólag baranyai feketeszenet kapott, ami fűtőérték szempontjából nagy előnyt jelent a lakosság számára. A telepen tárolt fának nemcsak a mennyisége kielégítő, hanem a minősége is. Legnagyobb része keményfa, bükk, tölgy, cser és azon felül száraz is. A TÜZÉP telepvezetőnek véleménye szerint érdekes jelenség, hogy a lakosság vásárlási Igényé a korábbiakhoz viszonyítva most a nyári hónapokra tolódott át. A legtöbb család már beszerezte téli tüzelőjét és Inkább csak a közü- letek léphetnek fel komolyabb szérmennyiségl igényekkel. Egyetlen cikkféleség van, a koksz, melyből gyengébb ellátásuk a tavalyinál. A jóminőségű brikettel viszont ezeket az igényeket is pótolni tud- iák, Illetve ki tudják elégíteni örvendetes, hogy nemcsak a városok lakossága, hanem a járási székhelyeken és a falvakban is bőven kielégítő mennyiségben tüzelőhöz juthat nak az emberek. Nyolcvan centiméteres lécet operáltak ki Az Izvesztyija különös balesetről számol be. Egy 29 éves taskenti egyetemi hallgató testébe 80 centiméteres léc fúródott. A fiatalember autóbuszon utazott, amikor egy szembejövő teherautóból ki* álló léc átütötte az autóbusz ablakát és behatolva a diák testének egyik oldalán a testet teljesen átfúrva a másik oldalon jött ki. A súlyos állapotban lévő fiatalembert az egyik taskenti kórházban megoperálták. A ritka műtét sikerült, a sebek gyógyulóban vannak. Magyar élelmiszerek kemotatéja két szovjet városban Három külkereskedelmi vállalatunk, a mezőgazdasági, illetve élelmiszeripari termékeket exportáló TERIMPEX, MONIPEX és HUNGAR- FRUCT a napokban Moszk* vában és Leningrádban élelmiszerbemutatót és kóstolót rendezett, hogy megismertesse exportcikkeinket a szovjet szakemberekkel. önklszolgáló bolt nyili Görcsönyben Görcsöny. Uj, villaszerű házak a falu felé vezető út mentén. A faluban új iskola, televíziós antennák, vegyesbolt — de itt álljunk meg egy szóra! Mert ez a bolt nem olyan közönséges bolt ám! 1959. október 13- án délután már mint önkiszolgáló bolt nyílott a falu lakosságának, főképp az ifjabb generációnak nem kis örömére. Amint Domonkos elvtárs, az üzletvezető két szóval összefog Uj csodaszer? Bealkonyodott a szőlő* és kukorica-kapálásnak? — Szervusz! Lesz „Simazin?" — Szervusz! Reméljük lesz. Újabban így köszönnek egymásnak az állami gazdaságok vezetői. A „Simazin" neve fogalommá vált. Vajon mivel érdemelt ilyen elismerést ez a sötétbarna színű, lisztfinomságú por? Miért hódította meg Ilyen gyorsan a szakemberek szívét? A Siklósi Állami Gazdaság szőlészetében kerestem a választ. Itt baktattunk a venyigék között. Távolról a vár néz ránk, fentről az októberi nap áldott fénye melenget bennünket. Két férfi dicséri e furcsa nevű vegyszert. Az egyik magas és szikár: Fligl János üzem gazdász, a másik idősebb, pirospozsgás és jókedélyű, meglátszik, hogy huszonegy éve él waawDCPZACR A vegyipari termelést 1958-hoz viszonyítva 19üi-re az ipar átlagos fejlesztését jelentékenyen meghaladó mértékben kcUzereeéne Ml emelni. a szőlők között. Kauder József a neve, a szőlészeti üzemegység vezetője. Gazos, gyepes úton lépkedünk. Egyszercsak mintha le- gyalúlták volna az utat, olyan sima és kopár. Sehol egy fia gaz. — Ezt is bepermeteztük — mutatja Kauder bácsi. Aztán megállunk a rozsdásodó levelű szőlőknél. Gaz csak imitt-amott, az is elég satnya. Annál jobban virul a szőlő. Dús fürtök ingerkednek a szemmel. — Hát ez is megkapta a mafláét — mondja elégedetten Kauder bácsi. — Egy holdat permeteztünk vele, a tavaszi nyitás és egyszeri meglcapálás után. Ez a szőlő azóta nem látott kapát. Arrébb invitál néhány lépéssel: — Ez nem kapott „Simazint”, viszont kétszer még megkapál tűk. Igen, ezen a „kontra-parcellán“ jóval erőteljesebb a gaz. És sokkal sűrűbb is. — Fsa termés ? A must cukor foka? — érdeklődöm Kauder bácsitól. — Erre még nem tudok egészen pontos választ adni, hiszen ma kezdtük meg a szüretet. Annyit már most is látunk, hogy a „Simazinos" parcella sem ad kevesebbet, mint a ‘öbbi. Mustjának cukorfoka is meg lesz annyi — megvizsgáltuk mikroszkóppal. Hát ez érdekes Valóban 'sodaszer a „Simazin“. Amint myanis Kauder bécsi szavaiból kiderül, kétszer kellett vol na megpermetezni a kísérleti parcellát. Aklcotv egy szál gaz sem marad a területen. A kísérleti parcellát elöregedő szőlőből választották ki Hamarosan kivágják. Miért nem az új telepítésüek között kísérleteztek? A kérdésre Fligl elvtáns vá- 'aszott: — A dolgozók miatt. Amikor a vegyszer meztelenre koptatta az utat, megrökönyödtek. Azt mondták: ez mindent kiirt. Nem engedik, hogy az új szőlőhöz nyúljanak vele. Nem azért dolgoztak éveken át, hogy egy hóbortos kísérlet kedvéért tönkretegyék azzal a gyilkos permetlével. Aki pedig mégis az új szőlőhöz mer nyúl ni, annak velük gyűlik meg a baja... — Hit, az igazat megvallva, nemcsak a munkások ellenezték — veszi át a szót Kaudei bácsi. — Én sem szívlelten; ám! — És most? — Szerezzen „Simazint”. Minél többet. Ha eleget hoz, az egész szőlőt, mind a Ulencren holdat bepermetezem vele. Csak szerezzen. Mert az igazgatónk már Pestre is elmegy érte. — S kifizetődő1? Kauder bácsi erre megvakar ja a fejobúbját: — A látszat szerint nem. r valóságban igen Egy holds.y területre 10 hektóliternyíi permeteztünk ki. Ebben 45 kiló .Simazin1’ volt. Egy kiló ára 181 forint, összesen 8145 forint A permetezés munkadiját is beleszámítva semmiesetre sem *öbb kilencezernél. Ha kétezer megkapáltatjuk, az ezer forin ba kerül. Látszatra tehát vagy a ráfizetés. — De csak azért — kap se lódik újra a beszélget-' Fligl elvtárs, — mert egyelőre drága a Simazin. 'Külföldön vesszük, a kapitalisták soka kérnek érte. Majd ha mi gyárt fűk, — úgy hallovam egy-kettőre elkezdik, — akkor sokkal olrsóbb lesz. — Sá nem fő a fejünk a munkaerőhiány miatt. A legnehezebb munkák egyike, a ■szőlőkapálás is a multté lesz. Ezt nem lehet pénzben kifejezni ám! — toldja meg Kauder bácsi. A siklósi gazdaság 14 hold kukoricát is megpermetezett „Simazinnal“. Ott egyetlen kapavágást sem tettek, mégis 3— 4 mázsával több lesz a holdan kénti átlagtermés — természetesen májusi morzsoltban. Hát 'yen szer a „Simazin“. Úgy lehet, a hajszálcsövesség sem olyan fenyegető rém. Sok régi hiedelem felborulhat — elvégre forradalmi időket élünk a mezőgazdaságban is! Magyar László lalja: érdekes, szokatlan. De nézzük csakl Fiatal menyecske a következő vevő. — De megszépültek 1 —• mondja már belépéskor. Bizony megszépültek. A bejárat mellett nagy csomó új kosár. — Ezek mire jók? — Tessék a sajátját letenni, egyet a karjára és tessék válogatni 1 Józsi fiam, mutasd meg, mi hol vanl Józsi már thegy is, de előbb egy felvételt csinál a kedves vevőről, kosárral a karján. Aztán elsétálnak a szépen elrendezett áruk előtt és a vevő, mintha csak évek óta ezt csinálná, innen-onnan levesz egy csomagot és a kosárba helyezi. — Az első napokban feltétlenül Nehezebb munka vár ránk — mondja az üzletvezető — A felnőttek hamar megszokták, de a gyerekekkel sok baj lesz. — Jó estét! — köszön be egy idős bácsi. Egy csomó ciga- -ettát kérekl — Tessék kérem kiválasztani — mutat az üzletvezető a helyiség közepén terpeszke-, dő, ízlésesen elrendezett trafikállványra. — Ejha! — De azért odalép és levesz egy csomago' Tolcsóén néz körül aztán. — Fejlődünk, no! — és csavarint egyet a bajúszén. És ezzel a szóval búcsúzunk cl a falutól. Marton János Mast vásrol:o n\\i\mi áron! Férfifelöltő 1350 Ft-ról 945 Ft-ra Női télikakát 980 Ft-ról 700 Ft-ra Női félcipő 210 Ft-ról 135 Ft-ra Férfifélcipő 232,50 Ft-ró! 18C Ft-ra K. 55 motorkerékpár 10 400 Ft-ról 7 500 illanyborotva (svéd) S0G Ft-ról 350 más alkalmi cikk ^szállított aror.
