Dunántúli Napló, 1959. október (16. évfolyam, 230-256. szám)

1959-10-14 / 241. szám

If 4PLÔ 1959. OKTOBER It Kétéves ápolónőképző tanfolyam indul Székesfehérváron Az ősszel kétéves munka­melletti általános és gyermek- ápolónő képző tanfolyam in­dul Székesfehérvárott érettsé­gizett leányok számára. A je­lentkezők gyakorlati munkát végeznek a székesfehérvári megyei kórházban. A tanfo­lyam hallgatói nyolcszáz fo­rint fizetést, munkaruhát és a kórházban kedvezményes étke­zést kapnak. A tanfolyamra jelentkezők felvételi kérvényü­ket november 1-ig küldjék be a megyei kórház címére, (Szé­kesfehérvár, Seregélyest út 3. sz.) a következő iratokkal: érettségi bizonyítvány, munka­könyv, orvosi bizonyítvány, kézzel írott önéletrajz és fel­vételi kérvény; Kusnyecov beszéde as Japán az ENSZ gazdasági és szociális tanácsának hatodik tagja Az ENSZ közgyűlése megvá­lasztotta az ENSZ gazdasági és szociális tanácsának öt új tagját. A tanács hatodik tagjá­nak tisztségére jelölt Japán és India az ismételten megtartott szavazásban nem tudta meg­szerezni az előírt kétharmados többséget. > A hatodik szavazás után Krisna Menőn indiai ENSZ- küldött bejelentette, hogy In­dia visszalép a jelöltségtől. A közgyűlés tagjai ezután hetven szavazattal kilenc ellenében Japánt megválasztották a ta­nács hatodik tagjának. Mint a . TASZSZ jelenti, az II millió facsemetét ültettek a fiatalok A KISZ Központi Bizottsága és az Országos Erdészeti Fő- igazgatóság összegezte az ifjú­sági szervezetek fásítási ered­ményeit. > A K fSZ-szervezetek és az úttörőcsapatok 1958. őszén és ez év tavaszán országosan 9.7 millió facsemetét és 1.2 millió suhángot ültettek 4900 hektár­nyi területen. Ebből 3325 hek­tárt társadalmi munkával fá­sítottak és ezzel 2.0 millió fo­rintot takarítottak meg. Az Országos Erdészeti Fő- igazgatóság dicsérő oklevéllel tünteti ki azokat az ifjúsági szervezeteket, amelyek leg­alább egy hektárnyi területet fásítottak, az öt hektárnál na­gyobb területeket fásítók pénz­jutalmat is kapnak. ENSZ közgyűlése ezután (3 sza vazattal 11 ellen, 25 tartózko­dással jóváhagyta az általános ügyrendi bizottság határozatát az úgynevezett „tibeti kérdés” napirendre tűzéséről. Ennek a provokációs határozatnak az a célja, hogy az ENSZ-t ismét a hidegháborús útra taszítsák. A szavazást megelőzően V. V. Kuznyecov, a szovjet kül­döttség vezetője felszólalásá­ban hangoztatta, hogy a szovjet küldöttség határo­zottan ellenzi az általános ügyrendi bizottság határoza' tát, amely nem más, mint durva és leplezetlen kísérlet a kínai belügyekbe való be­avatkozásra. Amerikai atom szakértők sajtóértekezlete Moszkvában John McCone, az Amerikai Atomerő Bizottság elnöke hét­főn Moszkvában sajtóértekez­letet tartott a szovjet és kül­földi újságíróknak. A sajtóér­tekezleten részt vett dr. John Williams, az Atomerő Bizott­ság alelnöke és a Szovjet­unióban tartózkodó amerikai atomszakértők küldöttségének többi tagja. John McCone beszámolt az amerikai szakértők első benyo­másairól. Mindaz, amit a Szov­jetunióban láttunk — jelen­tette ki — kellemes meglepe­tés volt számunkra. Az ame­rikai tudósok jártak a jelen­leg Balti-tengeri próbaúton lévő Lenin atommegíhajtású jégtörőn, tanulmányozták a Szovjet Tudományos Akadé­mia Leningrádi Fiziko-Tech- nikai, valamint Elektrotechni­kai Intézetének munkáját és a Moszkvai Atomerő Intézet munkaszervezését; A Szovjetunióban — mon­dotta John McCone, — a tu­dományos kutatómunka ko­moly megalapozottsággal fo­lyik. A kutatóintézetek kitű­nőek, berendezésük elismerés­re méltó. Néhány készülékük felülmúlja az Egyesült Álla­mokban alkalmazott hasonló készülékeket. Az amerikai tudósok állást foglaltak a szovjet—amerikai tudományos együttműködés mellett. Debré miniszterelnök kormánynyilatkozata a francia nemzetgyűlésben Kedden összeült a francia nemzetgyűlés, hogy meghall­gassa Michel Debré minisz­terelnök beharangozott kor­mánynyilatkozatát. Debré előbb a külpolitikai helyzettel foglalkozott. A csúcskonferenciáról kénytelen volt elismerni — s ez a fran­cia közvélemény hatása —, hogy az jelentős esélyt ad az enyhülésre. A berlini status quo fenntartását emelte ki egy esetleges megegyezés elő­feltételeként, majd megvédel­mezte Adenauer Németorszá­gát. Feltűnést keltett viszont, hogy Debré nyomatékosan alá­húzta az Odera—Neisse határ tisztéietben tartásának szüksé­gességét. E kijelentése ismét tápot adhat a francia—nyugat­német viszony új alakulásáról szóló találgatásoknak. Burkolt formában ismét 4 felvetette a francia köztársasági elnök emlékezetes követeléseit a V' 4-t illetően és szót eme'* Franci nország szövetsé­geseinek az algériai kérdés­ben tanúsított „bizonyos fokú sem'egessége” ellen. Algériai kérdésről azt állította, hogy a pacifiká'ós és Algéria átala­kítása sikerrel 1árt. Sőt kije­lentette: Fruiriaország meg- S7p4p teti magát Algériában. Re ‘e’pntette. hngv a pacifi­bb ránvu’ó erőfeszítések '•kennelt í'7a’, fo'vtai- éborút), az 19G0 ns költ- v számot vet a 'egma- Létszámú ka'onaság fen-v< rben tartásával. Beje­lentette: a fegyverszüneti fet­tételekre vonatkozólag 19S8 őszén tett De Gaulle ajánlat állandó jellegű, azaz ma is ér­vényes, A felkelő* ké^vieelői a tárgyalások sikertelensége esetén szabadon visszatérhet­nek Párizsból, Ez a határozat sért! az ENSZ alapokmányát is. Tibet ősidők óta Kína szerves része, a kí nai állam egyik közigazgatási egysége. Kuznyecov hangoztatta, hogy a „tibeti kérdés” felvetői az emberi jogokra és a vallás­szabadságra való képmutató hivatkozással arra töreksze­nek, hogy Tibetben fennma­radjon a jobbágyrendszer. A Tibetben megkezdett demokra­tikus reformok megfelelnek az emberi jogok deklarációjában foglalt eszméknek és elveknek — mondotta. A provokáció kezdeménye­zőit és elsősorban az amerikai külügyminisztériumot egyálta­lán nem az emberi jogok ag­gasztják, hanem zabolátlan rágalomhadjáratot indítottak a nagy kínai nép és kormá­nya ellen, hogy ezzel meghiú­sítsák, vagy legalábbis akadá­lyozzák a legutóbbi Idők nem­zetközi enyhülését. Az agresz- sziv körök semmilyen provo­kációtól nem riadnak vissza, hogy éket verjenek a Népi Kína és szomszédai közé. Arra számítanak, hogy így vonhatják be az ázsiai or­szágokat a SEATO-ba, a CENTO-ba és más agresszív tömbökbe. A mesterségesen összekoty­vasztott „tibeti kérdés” a bán dungi eszmék, a békés együtt­élés elvei elleni újabb me­rénylet. Ezzel a provokációval a 14. közgyűlés munkáját is gátol­ni akarják, el akarják vonni a közgyűlés figyelmét a valóban fontos kérdésekről. Elsősorban a teljes és általános leszere­lésről. Ha az Egyesült Nemze­tek Szervezete igazolni kíván­ja a népek reményeit, fejlőd­ni és haladni akar, nem pe­dig a népszövetség dicstelen útjára akar lépni, akkor min­dent félre kell. vetnie, ami a béke megszilárdítását akadá­lyozza — fejezte be beszédét a szovjet küldöttség vezetője. Az ENSZ-közgyűlés kedden délelőtt 10,30 órakor folytatta munkáját. Mint ismeretes, az ENSZ- közgyűlés a Biztonsági Tanács három nem állandó tagja kö­zül hétfőn csupán kettőt vá­lasztott meg, a harmadik tagság betölté­sére tizenhárom szavazást tartottak, de eddig még nem dőlt el vég­legesen, hogy a két jelölt — Lengyelország és Törökország közül — melyik lesz a Bizton­sági Tanács harmadik nem ál­landó tagja. A szavazatok aránya azon­ban kétségtelenül bizonyítja, hogy sok nyugati ENSZ-kül- dött Lengyelország megválasz­tását támogatta. Kínai államférfiak távirata magyar államférfiakhoz Dobi Istvánnak,, a Magyar Népköztársaság Elnöki Taná­csa elnökének, Kádár János­nak, az MSZMP Központi Bi­zottsága első titkárának és dr. Münnich Ferencnek, a magyar forradalmi munkás-paraszt kor mány el nőisének a Kínai Nép­köztársaság megalakulásának 10. évfordulója alkalmából Mao Ce tun-g, a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottságának elnöke, Liu Sao-csi, a Kínai Népköztársaság elnöke, O Te, a Kínai Népköztáisat országos népi gyűlése állal bizottságának elnöke, Csou t laj, a Kínai Népköz társai államtanácsának elnöke ti iratban mondott köszöni azért a segítségért, amellyé magyar nép következetesen1 mogatja a kínai népet a S cializmus építésében és amerikai imperializmus agn szió elleni harcában.----------------------------­Pe zsgő é^et a szászvári bányásJ KISZ-szervezetben A szászvári bányaüzemben pezsgő KISZ-élet alakult ki. A KISZ-fiatalok nemcsak a termelésben érnek él jó ered­ményeket, hanem a társadal­mi munka különböző területe­in is eredményes munkát vé­geznek. Elhatározták, hogy a tél folyamán nagy gondot for­dítanak a kultúrmunkára és a művelődésre is. Ennek ér­dekében gazdag programot dolgoztak ki. Elhatározták, hogy újjá­szervezik a színjátszó csopor­tot és az énekkart. A színját­szók szervezését Téczeli Ká­roly vállalta, az énekkar ve­zetésével pedig Resch Gabriel­la tanárnőt bízták meg. Az énekkar máris szorgal­masan készül a november 7-i ünnepségekre. A színjátszó­csoport pedig két háromfelvo- násos színdarab betanulását tervezi. Többek között a „1 nítónő” című drámái is ' kívánják adni. Ezek mellett tovább folyt ják a kollektív mozilátoga' sokat és több klubdélutánt tea-estet is rendeznek, , Időjárásjelentés Várható időjárás szerda * tig: felhőátvonulások, néhál helyen kevés esővel. Gyengt, északi, északkeleti szél. A V mérséklet kissé csökken. Vi ható legalacsonyabb éjsza* hőmérséklet miniusz 1, plusz legmagasabb nappali hőrná séklet szerdán 11—14 fok 1* zött. Távolabbi kilátások: csend* ködösebb idő, eső nélkül. 1 Súkarno ismételten meghívta Hruscsovot Sukarno elnök ismételten meghívta Hruscsov szovjet mi­niszterelnököt és Mikojan első miniszterelnökihelyettest Indo­néziába. Az Antara hírügy­nökség jelentése szerint az el­nök sajtóértekezleten közölte, hogy a meghívást a jelenleg Indonéziában tartózkodó szov­jet parlamenti küldöttségnek tolmácsoltál Massu fenegyerekeinek garázdálkodása Mint a Reuter és az AP jelenti, vasárnap este Algír­ban szabadságon lévő francia ejtőernyősök egy csoportja garázdálkodott a váro3 Kas- ba-negyedében (az afrikai vá­rosok citadellaszerű arab ne­gyede). A Kasba-negyedet „Le De Gaulle-aV“ kiáltással megro­hamozó ejtőernyősök te Meg bántalmazták a lakosságot és kirakatokat zúztak be. Az in­cidens során többen megse­besültek, köztük a francia gyalogság (zuávok) egy ezre­dese, aki a muzulmánok se­gítségére sietett. Háztartási Önkiszolgáló boltot Dvitunk a Doktor Sándor u. 2. sx. alatt október 15-én Választékos árubőséggel várjuk a fogyasztókat! Pécsi Kiskereskedelmi Vállalat 117 Mindenki sokat hallott már az Ókor hét csodájáról, mégis kevés azoknak az embe­reknek a száma, akik csak egyet is láttak azok közül. Valójában ma már csak az egyiptomi piramisolcat láthat­juk. Az évszázadok, sőt évez­redek alatt ezekből az óriási építményekből ma már csak alaktalan romok vannak azo­kon a helyeken. Egyiptom földje már a leg­régibb időkben is lakott volt. Az akkori emberek is már a termékeny Nílus folyó mellé települtek, mert Afrika északi részén sivatag volt. így alakult ki a fáraók birodalma, mint­egy 6000 évvel ezelőtt. Ebben az országban kétszer arattak, kétszer termett a gyümölcs. A fáraók nagyon hatalmasak vol­tak. Dicsőségüket a túlvilági ’■leiben is meg .akarták őrizni, ezért óriási építményeket, pi­ramisokat építettek. A pirami­sok közül a legnagyobb Keops fáraóé. Ez a piramis a sivatag­ban van, közel Kairóhoz. Alap iá 240 méfer hosszú, magassá­ga 150 méter. A piramis 5000 éve megvan. és több ezer rab­i’rja épp ette. Az ó’ gr mási1’ kultúrköz­rntja l yvgat- Ázsiában ala- 1 nlt. a Tigris és az Ettfrátesz 'alvónál. Ez a kultúra még ősibb az egyiptominál, mert ’■óluk az első megemlV-czések 'saknem 7000 évvel czelöttről szólnak. Ott alakult Babilon városa, i. e. a harmadik évez­redben és ez a város volt a Az ókor hét csodája székhelye a babiloni királyság nak. A királyok közül egy volt Nabukodonozor. Ez a király széppé fejlesztette az építke­zést Babilonban A város észa­ki részén volt a királyi palota, amelynek egyik, szárnyában la­kot a király, míg a másik szárnyban Szemirámisz, az asszírok mesebeli királynéja. A füeaökertek az ud­varban voltak, hosszúk 30 mé­ter, szélességük 20 méter. Ár­kádos folyosók vonultak a pa­lota mindkét oldalán. A föld­szinten erős oszlopsorok, szin­tén árkádokkal. A felső udvart termékeny földdel töltötték meg. Ilyen módon lépcsőzetes terraszok alakultak fokozato­san és két emelet magasságot is elértek. A kertet friss pa­lántákkal ültették tele. A mi napjainkban semmi sem ma­radt ebből a világhírű épít­ményből. Babilon város rom­jainak feltárásakor, csak osz­lopokat találtak a valamikori függőkertekből. őz ős7 eleti népek kuVúráját örökölték és fejlesztették a görögök. Legrégibb águl: volt a keleti részen a jónok, és utá­nuk nyugaton a dórok. Az épít kezisük művészivé fejlődött. Arlemls temploma Kis-Ázsiá­ban (mai Törökország) Efezut- ban belépett az ókor hét cso­dája közi, A templomot Nagy Sándor építtette. Hossza 132 mé tér, míg szélessége 61 méter, magassága pedig egy mai 8 emeletes ház magasságával ér fel. Nomád rablók pusztították el. Tudjuk, hogy az olimpiai já­tékokat a múlt században újí­tották fel, és nevét a görög olimpiai várostól kapta. Valamikor a görög államok Olimpiában öt évenként össze­gyűltek és ott sport és művé­szed versenyeket rendeztek. A vallási ceremóniák a görög fő­isten, Zeusz templomában tör­téntek. Ennek a templomnak a közepén állt a főisten óriási szobra. A művészi szobrot az ak kori kitynő görög szobrász Faj- diász készítette. A szobor 3 emelet magas volt. Alapja fe­kete kő, arannyal díszítve. Ez a templom a híres szoborral az ötödik században pusztult el, amikor az emberek sok pogány templomot leromboltak. lleliknrnnsos „ Kií. Ázsiában van. A város a per­zsa hatalom alól i. e. az ö'ödik században szabadult fel, Mau- zolos király alatt. Halála után özvegye óriási síremléket állít­tatott. Erről nevéztik el az óriási, síremlékeket. A helikar- nasosl síremlék 10 emelet ma­gasságú .volt. Rodosz egy Isörépnagi/ságú szi get Kis-Azsia déli partján. Az ókorban fontos kereskedelmi központ volt. A művészet is elterjedt a szigeten. Az embe­rek hatalmas emléket állítot­tak a Napistennek. Feljegyez­ték, hogy a szobornak egy újjá gyermek nagyságú volt, egész magassága pedig 30 méter, A szobrot Keres mester építette, de az emberek nem sokáig cső dálhatták, mert készítése után 60 év múlva elpusztult egy nagy földrengés alkalmával. Világhódító Nagy Sándor alapított egy hatalmas várost i. e. 331 évben a Földközi­tenger afrikai partján. Néhány év múlva ez a város vált az ókori világkereskedelem közép pontjává. Kikötőjében megfor­dult akkor csaknem minden nemzetközi hajó. Szükséges volt tehát építeni a kikötőben egy hatalmas fénytornyot, ami az utat mutatta a hajóknak. A város előtt egy kicsi szigeten építették a híres világítótor­nyot i. e. 279-ben. A ■tűzjalen kívül felszereltek ott egy nagy görbe tükröt is. A torony a sziget északkeleti részén állt és a magassága elérte a 180 mé­tert. Anyaga fehér mészkő és márvány. Valószínűleg ez volt az első világítótorony a vilá­gon, és ezért maradt meg ilyen erősen az emberek emlékezeti ben, mert sok európai nyelv­ben megtaláljuk a Fárosz ne­vet, ami világítótornyot jelen*. Ez az építmény maradt meg a hát csoda közül a legtovább. 1326-ban egy nagy földrent pusztította el Beszélnünk kell még * híres építményről, ami J*‘ tartozott a hét csoda közé, ami híressé vált, és ez a Hm Nagyfal. A hatalmas kínai e szárság területére a vad 11 mád törzsek gyakran betört1 Az erős Csin-dinasztia az 1 szagot megerősítette és hős* falial körülkerítette. Az év kezes már i. e. előtt 600 év^ megkezdődött. A fal mapfl5* ga 12—18, szélessége 8 mé* összps hossza 2500 kilómét1 A falak között őrtornyok tálc. A fái felső része bum' volt és útnak használták. Kétszeresen használták , hát: mint út a kereskedni'' szolgálta, másodszor pedig ' delmi vonal volt a nomád^ törések ellen. A nagyfái étit részei ma is aránylag jó ¿ , aránylag jó pótban vannak, habár az t**J só javítások még a középe bán történtek. Ks most elértünk az ókori híres építmények sorolásának végéhez. Ba ' gyelemmel kísérjük őket. y tán látjuk, hogy abban az \ ben ezeket az óriási ép'fjj nyékét hatalmas embert gek, rabszolgák segítséű" építették, úgyszólván fi?£. nélkül. Igaz, hogy az csodák közül jóformán sem maradt meg, mégis " luk, hogy az óherban is lyen csodálatos vrt az rí1' (I Nords Prismo Esperanto ból fordította: Zakót ZAarA

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom