Dunántúli Napló, 1959. október (16. évfolyam, 230-256. szám)

1959-10-13 / 240. szám

NAPLÓ 1959. OKTÓBER HL LJUBOV JAROVÁJA A Pécsi Nemzeti Színház előadása Spányik Éva (Ljubov Jarovája), Szabó Ottó (Jarovoj), Nagy ez a dráma. emberi. A polgárháború évei­ben játszódik, olyan időkben, amikor megszületett a világ első szocialista állama. A győ­zelem megvédésének, a végső diadal kivívásának himnusza ez a kitűnő mű. Történelmi idők elevenednek meg s törté­nelmet formáló emberek, a forradalom és a reakció erői mérkőznek gigászi küzdelem­ben. Elet, vagy halál — ez a tét. A forradalom élete, az egyszerű emberek igaz ügyé­nek élete, vagy a reakció győ­zelme. Születik egy új társa­dalom, vérben, tűzben vajúdik s kérdés: izmos lesz a születő új élet, megerősödik-e, vagy születésének lángjaiba pusztul bele? A történelem kerékét nem lehet visszafelé forgatni, a megszuvasodott kapitalista társadalmi rendszer bármilyen erővel is védi halódó életét, s bármilyen injekciókkal táplál­ják — epusztul. Hiába kel fel a fél világ a forradalmi erők ellen, ebben az apokaliptikus harcban törvényszerűen kell győznie a születő újnak, a for­radalomnak. S győznek az orosz emberek, a párt vezeté­sével heroikus rohammal vi­szik diadalra a népek akara­tát. Jelzőtűzként lobog a vö­rös zászló s fénye beragyogja a holnapot, A műben életre kelt törté­nelmi napokban emberek sor­sa kavarog, valamennyi ükét határozott cél irányítja: a forradalmárokat a győzelem kivívása, a fehéreket a forra­dalom leverése. S ebben a küzdelemben csapnak össze az emberek, nem sémaszerűen, kitalált módon, hanem a véres valóság teremtette helyzetek­ben. Gondolkodásmódjuk és cselekedetük nagyszerű össz­hangjában állítja elénk Tre- nyov drámájának hőseit, bo­nyolult módon. A bonyolult ebben az esetben életszerűt jelent, hiszen az élet koránt­sem egyszerű, különösen nem azokban az időkben, amikor az ellentétes nézetek nemcsak szavakkal, hanem fegyverrel csapnak össze. A dráma Ljubov Jarovája és férje, Mihail Jarovoj között viharzik. Trenyov ennek a két embernek egymás elleni har­cában mutatja be a forradalom és a reakció küzdelmét. De a kontaktusnak olyan megte­remtésében. ahol ez a két em­ber nem egyszerűen két el­lenpólust képvisel. Nem. az élet nem ilyen egyszerű. Ez a két ember szereti egymást. Ljubov Jarovája férjét halott­nak tudja — gondolatban mé­gis visszavárja. Ljuba a bol- sev kok ügyét szolgálja, hittel becsülettel. S amikor halott­nak httt légiével talÁMüozik, megdöbben annak látásán, hogy Jarovoj az ellenkező ol­dalon áll, a fehérgárdisták szolgálatába szegődött. Ljuba vívódik önmagával. Szereti, most is szereti férjét, azt az embert, aki ellene küzd, aki éppen annak a megsemmisíté­sén dolgozik, amelynek ő erő­södéséért küzd. Milyen ember a férje? Jarovoj szereti fe­leségét. Valaha ő is forradal­már volt, de valahol utat té­vesztett. Trenyov Jarovojt nem sémaszerű „becstelen” jellem­mel ruházza fel. Túl „egysze­rű” megoldás kínálkozna ez­zel, az élet leegyszerűsítése lenne. Jarovoj is vélt igaz ügyért harcol, azt hiszi, hogy a népért küzd, bár észreveszi és hangoztatja is a fehérek al­jasságát Kiét igazság lenne? Ljuha is, Jarovoj is a népért harcol? S mégis egymás ellen­ségei? Jarovoj kiutat keres ebből a cirkulus viciosusbóL Keres s azt hiszi, megtalálta: ketté akarja választani a há­borút és szerelmét Tragikus gondolkodásmód ez. Nem is lehet más a vége — mint Ja­rovoj halála. A sötétben nem lehet botlás nélkül járni. Lju­ba a fényes utat járva él, mert élteti az igaz ügy, a forrada­lom győzelméért való harca. De nemcsak ennek a két embernek élete játszódik a drámában, hanem Trenyov keresztmetszetét adja az ak­kori társadalomnak s ebben a metszetben sokféle embert, sokféle jellemet mutat be. Sványa személyében a mérhe­tetlen erejű felkelt népet áb­rázolja, aki tudatában van an­nak, hogy soha nem harcolt még nagyszerűbb célért, mint most, Panova a letűnőben lé­vő világ úriasszonya, Gomosz- tájev professzor, aki hirtelen­jében nem tud eligazodni a történteken, de ösztönösen ér­zi, hogy a bolsevikok valami jót akarnak, Kosktn az igaz, elvhű forradalmár. Trenyov drámájában nem­csak azokban a személyekben mutatja be az embert, akik a forradalom ügye mellé állnak, hanem az ellenség alakjaiban is emberi jellemeket tár fel. S éppen ezzel éri el, hogy a forradalom ellen küzdő reak­ciós elemek aljassága még Job­ban kidomborodik, bestiális mivoltuk még jobban megmu­tatkozik. A dráma a Koskinok, a Svá- nyák igazságát hirdeti s a mű színrevitelénél ennek aláhú­zása a legdöntőbb feladat. Sín­nek a feladatnak valóraváltá- sában elsődleges jelentőségű a rendező munkája. Sztánisz- lavszikij azt mondja: „A ren­dező a dráma eszmei tolmá- csolója”, tehát a rendezőn mú­lik az, hogy a mű eszmei mon- <iatuvalója teljes egészében megmutatkozik-e, vagy pedig, mint sekélyvizű patakocska ép­pen hogy csak csordogál A Jászai-díjas Léndvay Ferenc rendezésében kitűnő előadást láthattunk. Minden szemkáp­ráztató trükk nélkül, az azo­nos és a különböző világné­zetű emberek egymáshoz való viszonyában állította elénk a történelem eme nagybetűs lapjait. Trenyov drámája ta­nít, de nem „tanítóskodik”, élő alakokkal bilincseli le a nézőt. Rendezői feladat az, hogy ezek az élő alakok kivé­tel nélkül megtalálják helyü­ket a szfnen, hogy Ö6szhango*, kapcsolatot teremtsenek egy­mással s az emberek kapcso­latában éljen a dráma. Lend- vay Ferenc rendezése megta­lálta a zárhoz a megfelelő kulcsot s sallangmentesen, eszmeileg tisztán tolmácsolta a nagy drámát. Egységes kom- pozíciójú előadást láthattunk s rendezői érdem az is, hogy helyesen váltotta valóra az író elképzelését: nem mindvégig feszített légkörű előadást pro­dukálni, hanem a helyzetek­hez illő pauzát is tartani, né­ha-néha „lazítani” a feszült­ségen, hogy azután annál na­gyobb erővel hömpölyögjön a cselekmény^ A népes szereplőgárda orosz­lánrészese a sikeres előadás­nak. Helyes elképzelés volt Ljubov Jarovája szerepét Spányik Évával játszatni. Nagyszerű jellemformálással állította elénk azt a nőt, aki­nek az igaz ügybe vetett bi­zalma és az érte való harc még szerelme fölött is diadal­maskodik. Mély szerelemmel szereti férjét, szeretné a ma­ga oldalára állítani, szeretné ezt az embert nem elveszíteni. Kemény, megingathatatlan jellemű ember Ljubov Jaro­vája. Nem szavakban kemény, hanem cselekedeteiben. Spá­nyik Ljubája „egyszerű” for­radalmár, de szerető asszony is. Vívódásának, tépelődésé- nefc sokszínű árnyalatait vil­lantotta fel. Különösen azok­ban a jelenetekben ért el ala­kításának csúcsára, amikor Panovával, mint két villogó penge csapnak össze. A két különböző világot képviselő ember párharca az előadás legjobb jelenetei közé tarto­zik^ Ljuba férjét Mihail Jarovojt Szabó Ottó formálja meg he­lyes szerepfelfogással. A for­radalom viharában a maga he lyét nem találó, világnézete és szerelme között vergődő em­bert sokrétűen és élethűen ál­lítja elénk. „Nem lehet az igaz ságot az igazságtalan oldalon keresni" — ez a fő mondani­valója. A maga módján keresi az igazságot, — de nem leli. Nincs ereje szakítani a fehé­rekkel s ez az erőtlensége ha­lálát okozza. Szabó Ottó ebben a szerepében is tanúbizonysá­got tett jellemábrázoló művé­szetéről. Az új gyűlöletétől, a bolse­vikok gyűlöletétől szinte eszét vesztett Pánovát Koós Olga kelti életre. Megalkuvást nem ismerő, bátor és harcra kész nő, akinek minden tettében a gyűlölet izzik. Méltó ellenfele Ljubának, s Ljuba, illetve a bolsevikok győzelme annál je­lentősebb, mert ilyen ellenség­gel kellett harcolniok és mégis legyőzték. Pánova ereje nagy, de a bolsevikok ereje még na­gyobbnak bizonyult. Koós Olga iái oldotta meg feladatát, he­lyes volt az. hogy a „gyűlöle­tet” tette alakítása alapjává. Avar István Svángya matró­za a mű egyik legjobb figurá­ja. Az egyszerű nép jelenik meg vele a színen, erejével, humorával, hitével. Nem kép­zett ember Svángya, de ösz­tönösen tudja miért harcol s nincs nála semmiféle visszalé­pés. Tudja: vagy győzelem, vagy halál, ez a 6orsa. Avar Istvánt sok szerepben láttuk már, s most is bebizonyította művészi érettségét. Somló Ferenc Román Koskin szere­pében igaz. forradalmárt, éles ’átású bolszvikot állított elénk. Somló komiszárja egyszerűsé­gében reális. Minden színészi póz nélkül, a harcok túzétxui csak a győzelem kivívásának hogyanjára gondoló és érte harcoló bolsevik példaképét mutatta meg. Somló nem játék kai, hanem szereplésével tette középponti figurává Koskin alakját. A párt igaz katonája ő, élenjáró harcos, bolsevik. Az ő erejéből, a koskinok erejé­ből táplálkoznak a harcosok, az ő erejük ad hitet, a többiek­nek is a küzdelemre, a győze­lemre. Somló Koskin ja olyan alakítás volt, amilyennek len­nie kellett! Ebben a szerepben a „több“ is a „kevesebb“ is — rossz lett volna. így élethű, jó! ÖriílÜnk, hogy a színház megismertette a pécsi színház­kedvelő közönséget ezzel a nagyszerű drámával. Mind a rendezés, mind a szereplők kö­zös munkájának eredménye, hogy a bemutató előadás kö­zönsége többször nyíltszíni tapsviharral jutalmazta az iz­galmas és szép jeleneteket. A tapsban részes Paulusz Elemér is, aki a mű alaphangjának megfelelő kísérőzenét kompo­nált. A Ljubov Jarovája ebben az évadban eddig a Pécsi Nemzeti Színház legjobb előadása. Garay Ferenc UilHtlC Az automata hibája Az egyik kereskedelmi szak­lapban olvastuk, hogy „Koppen­hága egyik nagy vendéglőjében, a „MygilV'-ben kísérletképpen bevezették a déli és az esti csúcsforgalml időben az „auto­matizált” megrendelést. Minden asztalnál villanyra működő, kis számtábla áll. A vendég az ét­lap tanulmányozása után meg­nézi a kiválasztott menü számát és ezt lenyomja a számtáblán. Például a 3-ast. Ugyanakkor a konyhában két szám gyullad ki: a megrendelő asztala és a meg­rendelt menü száma. A szaká­csok összeállítják a kívánt été­— Október 1-én ülést tar­tott a szigetvári járási tanács v. b.-a, amelyen az őszi mező gazdasági munkákról és a gépállomások helyzetéről tár­gyalt. — A pártkongresszus tisz­teletére az őszi mezőgazdasá­gi munkák határidőre és jó minőségben történő elvégzé­sére hirdetett versenyt a eellyei Béke Tsz. A járásból ez ideig tizenkét termelőszö­vetkezet csatlakozott a felhí­váshoz. — Szőlőlopáson értélv Ar- nold Jánosnál és leányát, Molnár Jánosaiét, mohácsi lakosokat. Ezért a városi ta­nács szabálysértési előadója 200—200 forint bírsággal súj­totta. Eltemették Vog! Béláné elvtársnőt Vasárnap délután kísérték utolsó útjára Szederkényben Vogl Béláné elvtársnőt, a Ma­gyar Partizánszövetség tagját. Vogl Béláné elvtársnő tizenhét éves kora óta aktív harcosként vett részt a munkásmozgalom bán, a második világháború idején pedig fegyverrel a ke­zében a partizánok soraiban harcolt a népek szabadságáért. Hősies harcot vívott a német fasiszták ellen, nem egyszer tett tanúbizonyságot bátorsá­gáról, nagyszerű emberi tu­lajdonságairól. Nagyszerűen helytállt az 1956-os ellenforra­dalom idején és azóta is. Temetésére még a környező falvakból is sokan eljöttek, hogy megadják neki a végtisz­tességet. Ravatalánál a helyi pártszervezet és a Partizán Szövetség tagjai álltak díszőr­séget, és barátai, elvtársai vi­rágai borították el a párthe­lyiségben felállított ravatalt. Szabó Kálmán rendőrőrnagy elvtárs, a Baranya megyei Partizán Szövetség titkára bú­csúztatta a hős partizánasz- szonyt elvtársai, bajtársai ne­vében, majd a sírnál Dér elv- társ, a szederkényi tanács elmö ke mondott búcsúbeszédet. A munkás gyászinduló hangjai mellett hántolták el Vogl Bé- láríé holttestét sok száz részve­vő részvéte mellett. Sírját a társadalmi és állami szervek, barátok, elvtársak, bajtársak koszorúi borították. Laki István elvtárs, a megyei pártbizottság első titkára is koszorút helyezett el Vogl Bé­láné sírhalmám leket, a pincér odairiszi a meg­felelő asztalhoz, mégpedig a szó szoros értelmében másodperce­ken belül. És mindez anélkül történik, hogy egyetlen egy szó elhangzott volna". Lehetséges, hogy a technika szédületesen fejlődő időszakában Pécsett is a nagy éttermekben bevezetésre kerül majd ez a ki­szolgálási módszer. Csak egyet nem értünk, hogy ebben az eset­ben kinek mondják majd a fel­szolgálók: „Nem az én aszta­lom”!? Ez az automata nagy-nagy hi­bája lesz. A KlSZ-traktoristák orszá gos versenyében Mirkó Lász­ló, a bólyi gépállomás trakto- ristája a mohácsi járásban első helyen áll. — Ismételt figyelmeztetés ellenére a parkban legeltette a csirkéket és a kacsákat Hau János és családja, mo­hácsi lakosok. Ezért a sza­bálysértésért 200 forint bün­tetést kellett fizetnie. — A megyei tanács ipari osztályának terve szerint a megye bútoripara 1960-ra kö zel 30 százalékkal emeli a kárpitozott és 37,4 százalék­kal a fényezett bútor termeié sét az ideihez képest. — Mintegy negyven kisipa­ros gyűlt össze Sellyén a sellyei járási tanács v. b.-a kezdeményezésére, hogy meg beszéljék, milyen módon se­gíthetnék a községfejlesztési tervek végrehajtását. A ter­vek szerint egy hónapra szü­neteltetnék iparukat és ez alatt mint a eellyei tanácsi vállalat alkalmazottai dolgoz nának a községfejlesztés őket érintő szakmai területén. — Szerte a megyében meg indult a tanácsi dolgozók ré­szére kötelező egyéves to­vábbképző-tanfolyam. A7. el­ső előadást „A tanácsok pénz ügyi feladata“ címmel tartot­ták. — A Mohácsi Gépgyár KTSZ-tagjai közül a mohári járási KISZ-bizottság KISZ- takarékossági jelvénnyel tűn tetett ki hat, a takarékossági mozgalomban kiváló ered­ményt elért fiatalt. A ldszis- ták a Mohácsi Gépgyárban személyenként több mint 1000 forint értékű anyagot takarítottak meg. Baranyai séták Siklós / Baranya déli ré­szén, a déli ország­határtól, a Drávától alig tíz kilométernyi­re lapáiyoö síkságból egyedülállóan kiemel kedő húsz méter ma­gas dombon áll a nagymúltú, történel­münkben is szerepet játszó siklósi vár. A közelben északra és keletre találjuk a hí­res bortermő 6iklós— villányi hegyeket. Négy esztendő óta szorgalmas kőműve­sek kopácsolása veri fel a siklósi vár Mo- mor falai és ódon boltívei közé meg­bújt évszázados csen­det. Restaurálják. Rá is fér, hisz 1955-ben még olyan siralmas állapotban volt, hogy talán csak Rogériusz mester tudta volna kellően érzékeltetni Siralmas ének-éhen. Korhadó ablakkere­tek lógtak a falakon, az udvarban magasra nőtt a gaz, a szobák­ban torlaszként ál­lott a faltörmetók és a szemét. Ép ajtót, ablakot keresve se találtuuűc a két eme­letes roppant épület tömbön. Szerte az or szágban mesék keltek szárnyra a „sikló-v várkígyó“-ról, mely a félelmetes várbör- tönben tanyázik. Volt aki erősítette, hogv roppant mennyiségű tfipjypj ál a földalatti kijáratok­ban, csak nem lehet hozzáférni a kígyók­tól. Ezek természete­sen alaptalan mesék. Bizonyos azonban, hogy néhány évvel ezelőtt nem a legba­rátságosabb kép fo­gadta a vár környé­kére vetődóket, mely inkább hasonlított, bagolytanyához, mint sasfészekhez, 1954. aug. 28-án fel hívás látott napvilá­got e sorok írójától lapunk hasábjain: — „Mentsük meg Sik­lós várát!" címmel. A cikk történelmi ha­gyományaink köteles- ségszerű megóvása, a vár védelem alá he­lyezése és kijavítása érdekében emelt szót. A felhívás élénk vissz angot keltett és Ba­ranya megye Tanácsa vállalta, hogy gond­jaiba veszi a pusztuló várat, öt esztendő sem telt el, és aki most látogat el a sik­lósi várba, szinte rá sem ismer. A Baranya megyei Tanács áldozatkész­ségéből és jelentős társadalmi munkából Indult meg a vár hely eállítása 1955-ben. A sok műtörténeti em­lék mellett ma már Hsztaságtól ragyogó 1 emiekben szemlélhe­ti a látogató a siklós várban a Nemzeti Múzeum igen értékes fegyvergyűjteményét, Gerencsér Sebestyén neves siklósi fazekas­mester legszebb alko­tásait, továbbá az időnként változó anyagú állandó kép- kiállítást. A vár ide­genforgalmi adottsá­gainak kihasználásá­ra az északi szárnyat reprezentatív szállo­dává alakítva beállí­tották Harkány gyóg:. fürdő fejlesztésének nagyszabású prog­ramjába. Keleti szár­nyának első emeletén reprezentatív lakó­szobákat rendeztek be az idegenforgalom számára, a második emelet keleti szár­nyén pedig olcsó tu­ristaszállást létesítet­tek. Tájképi fekvése, történelmi múltja, nem kevésbé a kémes gyógyvíz közelsége nagy vonzóerő a ha­zai és külföldi ide­genforgalom szem­pontjából. A Baranya megyei Tanács, a jó gazda segítségéivel és támogatásával épül, napról-napra csinoso- dik, szinte újjáéled a siklósi vár. A terv­szerű restaurálás cél­iából a megyei ta­nács v. b.-a elfogad­ta a Műemléki Fel­ügyelőség készítette •ávlati fejlesztési ter- ”et. Az építkezéssel , egyidöbf.n nőttön-nö a" vár látogatottsága J is; Nyári idényben naponta ötszáznál is több látogató keresi fel. Hetenként négy­szer, ötször érkeznek kirándulócsoportok az ország minden tájá­ról, sőt már több esetben külföldi szem lélője is akadt a vár­nak a vendégkönyv tanúsága szerint. — Ödön nagyszerűségé­vel, jelentős műtörté­neti értékeivel, a tör­ténelemben kiemelke dő szerepével haza­szeretetre, hagyomá­nyaink megbecsülésé­re nevel öreget és if­jút egyaránt. Több terembe, sőt egész épületszámyba nem léphet be ma még a látogató a helyreállí­tási munkálatok mi­att A Baranya meffve’ Tanács, a Műemléki Felügyelőség, de mindannyian, aki'- a vár megmentésében és újjáépítésében ez- idáig is közreműköd­tek, méltán könyvel­hetik el a várlátoga­tók, de a következő nemzedékiek, az ütő­kor háláját is. Móo folynak a munkáta- tok hosszú esztendő­kig, de ma már nyu­godtan és jogos büsz­keséged felelhet iilk az 1954 nyarán el­hangzott felhívásra: Megmentettük a sik­lósi várat! Knáet András

Next

/
Oldalképek
Tartalom