Dunántúli Napló, 1959. október (16. évfolyam, 230-256. szám)
1959-10-11 / 239. szám
1959. OKTÓBER 1L NAPLÖ 3 r Vj élet sarjadt a Baár nemzetség földjén Kalotai Ede bácsi 1919. októ-1 dek léptek merészen az új út- r 20-án került Húrba Azóta ra. Az első évben csak tizenhat forintot érő munkaegységet bér 20-án került Bárba. Azóta itt tanít. Néhány nap múlva ünnepli meg negyvenéves jubileumát. Amikor idejött, fehár monitorok cirkáltak a Dunán. Ágyúik csöve fenyegetően meredt Bárra, a megyére, az egész Dunántúlra. Nem bocsátották meg, hogy az ország teg nap még vörös volt. Aztán eltűntek a monitorok. Kiszuperálták. Uj, modern vonalú folyami naszádok úsztak lefelé vagy tízesével. Tutajukon horogkeresztes zászlót lengetett a szél. A naszádok orra belehasított a magyar vízbe. A folyam partján állt a Ma- tyasovszky-kastély. Urasága kedvtelve nézett a német vizi- páncélosokra, cselédei pedig elborult tekintettel kísérték tekintetükkel. Jól tudták, hogy a hajók Constantába és a Krímbe indultak, Szevasztopol- hoz, ahol a hős város már hónapok óta tartotta magát. A naszádokból nem tért visz- »20 egyetlenegy sem. Mind olí vészéit Szevasztopolnál. A Malya- sovszky-kúria is megrogyott ki csit, uraságát elkergették. Uj szelek fújdogálnak a Duna partján, új épületek néznek már a folyóra. Az uradalomból hatalmas állami gazdaság lett. Matyasovszkynak csak szőleje és szántóföldje volt, most pedig hosszú, fehér ólak díszlenek a dombon. A gazdaság hatvanezer csirkét tenyésztett évente, jövőre már 180 ezret akar keltetni. Többnyire magyar sárgát, az egész országban ismerik a bari tenyészcsir két. A gazdaságtól feljebb az Uj Élet 52 férőhelyes istállója mutogatja magát a napfénynek. Távolabb, arra Somberek felé, halastavak tükre csillog. Az is sz Uj Életé. 1950. február másodikén alakult. Nincstelenek, volt cselétudtak osztani. Az idén már 43 forintosat adnak. Jövőre többet, aztán mégtöbbet. Senki sem kételkedik már ebben. Megszokták, a tsz mély gyökereket eresztett a béri televény- be. Az egész megyében ismerik a nevét, pedig nem nagy falu — talán nyolc-kilenc száz ember lakja. Kalotai bácsi felkutatta a falu történetét. Sok érdekes dolgot derített ki. Nagyjából a mai országút mentén vezetett el a rómaiak hadiútja. Honfoglalás után a Baár nemzetség szállta meg, innen ered a Bár név is. (1907-ig Baár nevet használtak a hivatalos bélyegzőkön.) Sokat szenvedett falu ez. 1241-ben a tatárok dúlták fel, 1526-ban a mohácsi vész, a nagy nemzeti tragédia játszódott le a szomszédságában. Ahogy az egyik dűlő nevéből kiderül, előzőleg a szerencsétlenül járt Lajos király is megszállt a faluban. A vész után semmi sem maradt a községből. Lapozom Kalotai bácsi jegyzeteit. Vér, könny és pusztulás minden oldalon, Szenvedés ezer éven át. Aztán az utcára tekintek. Kint, a tanácsháza előtt tizennyolc—húsz év körüli lány sétál. Fekete, tűsarkú cipőben, nylonharisnyában és kosztümben. Olyan előkelő, mintha a pesti nagykörúton korzózna. Kalotai bácsi amint észreveszi, csak annyit jegyez meg: — Jól étnek az emberek. A régi iskolához invitál. Egyetlen tanteremből áll, ebben tanult több, mint száz 9Ve rek a felszabadulásig. Tanerő'! Csak egy volt a százegynéhány gyerekhez — ő. A két német osztályt is beleszámítva, nyolj osztályt tanított egyszerre. t\ Ma már három tantermük van. Az új, nagyablakos iskola a felszabadulás után épült. A faluban tanító pedagógusok száma öt. Most egy másik öreg házat mutat Kalotai bácsi. Azt mond ja: ez volt a gazdakör. Ebben folyt a falu kulturális élete. KuItúrélet? Tekéztek az emberek, s ha egy évben előadtak egy színdarabot, az már nagy eredmény volt. Rádió, Matya- sovszkyt nem számítva, csak egy volt a községben: az övé. Hogy ma mennyi van? Majd nem minden házban. Kultúrhá zuk is van, a földművesszövetkezet televíziója előtt százan ülnek vasárnap délutánonként. És természetesen van i • >zi és könyvtár is. sőt vízvezeték is lesz. így beszél erről: — Bárban mindig nagy volt a vízhiány. Nyaranta kiapadtak a kutak, olyannyira, hogy sokszor a Dunából itattuk az állatokat. Az emberek kilométerekre jártak ivóvízért. Ezért, ha országgyűlési választás volt a múltban, mindig a vizet panaszoltuk. A képviselők mindig megígérték és örökké elfelejtették. Teltek-múltalc az évtizedek és Bárnak még mindig nem volt vize. — Egyszer a felszabadulás után lejönnek Pestről és Pécsről, és megkérdezik, mit kívánunk. Mondjuk: vizet. Azt fe lelik: meglesz. Lesz az ördögökéi; — gondoltuk magunkban — ti is csak hitegettek bennün két. Ám most az egyszer — végre! — tévedtünk, mert néhány hónap múlva fúrni kezdtek a falu közepén ... Ma már minden száz méteren van közkút, és elkészült a vízvezeték is. Aki akarja, bevezetheti lakásába a vizet. — Vízcsappal? — kérdem tőle csodálkozva. — Miért ne? Ha igy kényelmesebb! A falu is fejlődik ám! MAGYAR Hí újság Komlón? Rég avattak annyi új pompás iskolát a megyében, mint ebben az esztendőben. A me- csekaljai nyolc tantermes és a III. kerületi tizenhat tantermes iskolák átadása után, a komlói Dávid-földön is új iskolát adtak át rendeltetésének. Igaz, a tizenhat tantermesre tervezett iskolából egyelőre nyolc tantermet adtak át és csak a jövő esztendőben fejezik be véglegesen, de így is 570 tanuló és harminc neveié mondhatja magáénak a most már nem csak a megye, hanem az egész ország egyik legkorszerűbb iskoláját. A rejtett világításé előcsarnok, a folyosók beépített szekrényei, a -tantermek három színkeverésű falfestése, a hatalmas tornaterem, a tanuló és tanári szobák, az ifjúsági könyvtár és a tanári szak- könyvtár. a fizika, kémia, biológiai szertár és a politechnikai gyakorlóterem, a 80 férőhelyes naoközi, az ebédlő, a központi fűtés, valóban az ország legkorszerűbb iskolái közé sorolja a komlóiak legújabb büszkeségét.. Az NDK 10 éves évfordulója alkalmából filmvetítéssel egybekötött díszelőadást rendeztek a komlói Május 1 filmszínházban. A vetítésre került „Matrózok dala” és „A bemutató elmarad” című filmek főszereplői Elfriede Vee, Willy Bruckner és Georg Mihael Vagner. a Komlón tartózkodó német filmdelegáció tagjai is résztvettek a jubiláris ünnepségen. ' Gregor János, a komlói művelődési házak igazgatója és a vendéglátó komlóiak kedves magyaros ajándékokkal, baráti szeretettel fogadták a német vendégeket és a filmvetí-. tés után szűkebb körben an- kétot tartottak a bemutatott filmről. Arra kérték a német filmdelegáció tagjait, hogy a jövőben a magyar film képviselőivel egyetértésben alkossanak olyan közös rendezésű filmeket, amelyek a két ország Komlóéhoz hasonló ifjú városainak dolgozóinak életéből, és munkájából meríti a témát. hti teUet ott a mélyfou*? Óriási káposzták termettek Bolyban Az alapos munka és a jó időjárás nemcsak az átlagterméseket befolyásolta kedvezően az idén, hanem ritkasag- számbamenő termésegyedeket is eredményezett Baranyában. Ilyen különlegességnek számít például a Mohács-szigeten ter- mett 95 dekás petrezselyemgyökér és az egy kiló tíz dekás sárgarépa, amelyek tfzsíer súlypsabbak, mint a szokásos nagyságú zöldségek. A berkesei Kossuth és a patapoklosi Uj Elet Termelőszövetkezetekben a burgonyák nőttek meg rendkívüli nagyokra. Nem egy közülük eléri az egy kilogrammot. Meglepő látványt nyújt a bólyi határ is, ahol óriási káposztafejek sorakoznak egymás mellett. Az itt gazdálkodó Rákóczi Termelőszövetkezet tagjai nagyrészt a felvidéki Nyitra megyéből kerültek Baranyába: onnan hozták maguk kai a jól termő, úgynevezett negyedi káposztafajtát és a termelési tudományukat. A kö zös gazdaság 12 holdon termelt az idén káposztát és holdanként mintegy 250 mázsa termett. azaz majdnem száz mázsával több, mint a korábbi években. Egyes káposztafejek máskor is megnőttek nyolc- tíz kilósokra, az idén azonban a 15 kilósak sem ritkák. Sőt találtak egy harminc kilogrammos káposztafejet is, amely akkora volt, mint egy közepes nagyságú dézsa. — Ilyen nagy káposztákat egy- agy család el sem tudna fogyasztani, ezért majd üzemi konyhák kapják meg, vagy P^dig a konzervgyárak tartósítják. a Rákóczi Termelőszövetkezet az idén harminc vagon káoosztát szállít a közel- atásnak és emellett maga is ^nyít majd. A káposztate'-- ’V'eJés holdanként körülbelül ' olcezer forintot jövedelmez ° MiV.aS-SZal alakult bólyi közös ■■“■sasnak. Nem járnak rosszul vele Négyen ülnek az asztalnál. Egy galambőszhajú ember beszél. —.. Tudják nem is rudok már mihez kezdeni. Kigyomláltam a kukoricát, a kertemet, minden olyan tiszta, hogy egy szól gazt sem lehet a növények közt találni... Nem találom a helyemet — panaszkodik az őszhajú ember, akit így mutatott be a mohácsi járási tanács elnökhelyettese. — Gál Sándor elvtárs, a tangazdaság volt íőagronómusa. — Igen, csak volt — nyújtja a kezét Gál Sándor — mert egy éve már nyugdíjban vagyok — és ott, ahol az előbb abbahagyta a mondókáját tovább folytatja. Panaszkodik. — Én nem tudom mi van velem, de amióta nyugdíjban vagyok, hol a derekam fáj, hol a fejem. Soha sem érzem jól magam. Hol itt fáj, hol ott, a nyavalya üsse meg. Nem voltam én beteg, amíg dolgoztam ... Cigarettafüst kanyarog a magasba. Most az elnökhelyettes veszi át a szót: — Gyakran járt be hozzánk. Munkát kért. Hogy kért? Követelt! Gál Sándor csendesen megjegyzi. — Harminchat évig voltam gazdász. Harminchat évig volt aaz- dász és egyszercsak elérkezett az idő, amikor azt mondtáK neki: — Köszönjük a munkáját. Eleget dolgozott már, menjen most pihenni! Elment. Megpróbált pihenni, de nem tudott. Ha hajnalt kukorékoltak a kakasok, ő fent volt. Hívta a föld, hívta a munka. Azt gondolta: majd elmúlik. így megy egy-két hétig aztán majd elmúlik. Nem múlott el, sőt egyre jobban érezte, mint őrli a tétlenség malma. Bement a járáshoz. ~ Kérek valami munkát. Küldjenek ki valamelyik termelőszövetkezetbe ! Most itt ül az elnökhelyettesi szobában. És azt mondják neki: Keresse fel a Pécsi Ruha- és Cipőipari Vállalat KOSSUTH U. 37. SZ. (LÍCEUM TEMPLOMMAL SZEMBEN) ALATTI MÉRTÉKUTANI férfi és női szabóságát őszi anyagokból bő választék, Hozott anyagból lg vállalunk munkát. Javítást, fordítást is végzünk. Szolid árak, legújabb divat, figyelmes kiszolgálás. SCHMIDT IMRE SCHMIDT ÉVA térfiszabóság részlegvezetője női szabóság részlegvezetője 67 — Gál elvtárs, a boriádi Uj Élet Termelőszövetkezetije megy agronómusnak! És ő mosolyog. Nem mondja, de érezteti a tekintetével, arc- izmai rezdülésével: végre, csak hogy munkát adtok. Kezet szorít mindenkivel máris repülne is. Olyan, mint egy fiatal ember, aki most kezdi a munkát. 0 is most kezdi egy évi nyugdíj után. Tele van lelkesedéssel, tenniakarással, tervekkel. Amikor becsukódik mögötte az ajtó, az elnökhelyettes csak ennyit mond: — Nem járnak rosszul vele a borjádiak! A megjegyzésre mindannyiunk részéről helyeslő bólintás a felelet. Rövid múltra tekint még vissza az abaligeti cseppkőbarlang. Néhány hónappal ezelőtt vette át a Baranya megyei Idegenforgalmi Hivatal. És amióta megszépült a környéke, kitisztogatták a barlangot, egyre több látogató érkezik ide ebbe a festői környezetbe. A napokban négy külön autóbusszal gör- csönyi általános iskolások látogattak el Abaligetre. Kedvenc kiránduló helye ez a gyetmekeknek, az iskolásoknak, de nem kevésbé a felnőtteknek is, akik szabad idejükben mind többen tekintik meg belülről is Európa legmelegebb barlangját. A „fekete bérlők“ meg a tartalékföldek A közelmúltban vizsgálja meg a Népi Ellenőrző Bizottság,- hogy a községi tanácsok hogyan hasznosítják áz á)tárni tar talékföldeke t, az előírásnak megfelelően adják-e őket bérbe. A vizsgálat igen sok problémát vetett fel. Többek között azt, hogy a vb-titkáro-k a tartalékföldek hasznosítására vonatkozó rendeleteket hiányosan ismerik és ennek következtében gyakran törvény- ellenesen adtak haszonbérbe földterületeket. Sok községben évek óta nem tartották számon, hogy a határban hol és A 16/1957-es számú FM utasítás. előírja, hogy 1957 október utón állami tartaléktői-' det csak dolgozó parasztnak lehet bérbeadni. Ennek ellenére többek között a magyar- egregyi községi tanács 11 hold földet adott haszonbérbe Rie- ger György kisiparosnak, Köblényben pedig 12 holdat Dé- kány Alajos bányásznak. A tanácsi dolgozók munkájában előforduló lazaság lehetőséget adott egyeseiknek, Wcfcy illegálisan hasznosíthassa na k nagy földterületeket. Mivel a kimutatás a községekben rgen mennyi tartalékföld van és azt hiányos volt, nemcsak azt nem sem, hogy használja-e válási, ellenőrizhettek, hogy kinek így fordulhatott elő, töboek nincs szerződése, de kellő ei- között, hogy Horváth István lenőrzés hiányában azt sem királyegyházai Iákos 7 éven tudták, hogy ki nem fizetett keresztül műveli több mini a bérletért. így aztán Síkló- egy hold földet, anélkül, hogy nz. ellenőrzés során 7 094 szerződése lett volna. Termé- törint és 30 mázsa búza hátralék mutatkozott. Dravacsepe- iyen,' mivel nincs kimutatás, nem tudják ellenőrizni, hogy ki van hátralékban. A vizsgálati jegyzőkönyvekből kitűnik, hogy milyen súszetesen bért sem fizetett. Ma mór nehéz kideríteni, hogy kinek a lelkén szárad a „fekete béltőn” kívül. Az ilyen egyéneket büntetőjogilag felelősségre lehet és- kell is vonni. Mert mi történik akkor, ha Lyos következményekkel jár- nem tart ellenőrzést a NEB? hat, ha a tanácsi dolgozók fei- Biztosan tovább művelte vol- színesen kezelik a tartalékföl- na Fülöp Pál kisiparos és Kár- dek kérdését. Mindig akad, páti Gyula a szentlőrinci ktsz elei a „lehetőségeket” kihasz- elnöke, a marócsai 5—-5 hold náija és ezzel megkárosítja az földet, ezzel is megkárosítva államot. Az elkövetkező idők- az államot. Nyilvánvaló, hogy ben minden tanácsnak pontos „rokoni” kapcsolatot sejt az kimutatást kell készíteni sz ember Varga István dráva- állami tartalélkföldekről, pon- iványi lakos bérlete mögött, tosan meg kell határozni azok Varga Istváfi ugyanis nem területét és nagyságát és ren- hásználhatja az általa bérelt dezni keli a bérleti viszonyo- földet, -mert ilyen nevű egyén kát. Egyszóval a községi tan.i- nincs a községben. Különös, csők lelkiismeretesen kezeljék hogy a községi tanács vb nem a köztulajdont, úgy, mintha a tud felvilágosítást adni az sajátjuk volna, esettel kapcsolatosan, pedig a szerződést ők kötötték. Wcsztl M. Tízezer forint felárat kap a lippói Béke Őre Tsz Baranyában is befejeződött az idej nagy gabonafelvásárlás. Október elejéig több mint félmillió mázsa búza, rozs, árpa és zab került be az állami magtárakba, s így a Baranya megyei Terményforgalmd Vállalat 100.1. százalékra teljesítette gabanafelvósárlási tervét A vállalat tovább akarja növelni tartalékkészletei t, s eztárt folytatja a felvásárlást. Úgy számítják, hogy az év végéig még közel 150 vagon kenyér- és takarmánygabonái vásárolnak -meg a megyében. A felvásárlással egyidejűleg megkezdődtek a szerződé-kötések a jövő évi gabonatermésre. A rendeletben biztosított felár és az egyéb kedvezmények igen jó hatással v innak a termelőszövetkezetekre és az egyénileg dolgozó parasztokra. Elsőként a megyében a lippói Béke Őre Termelőszövetkezet kötött szerződést a Terményforgalmi Vállalattal A közös gazdaság gabonaértékesítési szerződése az idén hatszáz mázsára szólt, jövőre azonban már kereken ezer mázsa búzát akar eladni az államnak. Ez azt jelenti, hogy tízezer forint felárhoz jut majd a gabona átadásakor a Béke Őre Termelőszövetkezet. A szerződés megkötésekor — a rendeletben biztosított kedvezménynek megfelelően — a Nemzeti Bank járási fiókja mindjárt megnyitotta a 60 000 forintos rövidlejáratú hitelt a közös gazdaság számára. A lippói tsz-tagok ebből a pénzből vásárolják meg az őszi vetésekhez szükséges műtrágyát, egyenlítik ki az esedékes tartozásokat és így megalapozottabban készíthetik majd el az éwégi zárószámadást. Az új közös gazdaságok is kötik mór a gabonaértékesítési szerződéseket: a tavasszá' alakult sároki Munkásőr Termelőszövetkezet például 150 mázsa 1960-as termésű búzát ajánlott fel megvételre az ál* lomnak.
