Dunántúli Napló, 1959. október (16. évfolyam, 230-256. szám)
1959-10-09 / 237. szám
1959. OKTÓBER 9. NAPLÓ 3 •• „Ötéves tervünk felkelti as emberek alk AKg láttak napvilágot a Köz ponti Bizottságnak második ötéves tervünkről kiadott irányelvei, máris óriási visszhangra találtak Baranya megye dolgozóinak körében. Ki mit vár az ötéves tervtől, ki mit kap, kire milyen feladatokat ró, — ezek a kérdések képezik vita tárgyát gyárakban, üzemekben, az íróasztalok mél lett épp úgy, mint a munka- padoknál. Az elmúlt napokban [■felkerestük Benedetti Tibort, az ÉM Pécsi Tervező Vállalatának igazgatóját S megkértük, mondja el, mi foglalkoztatja ötéves tervünk irányelveiből, mint mérnökein bér, hogyan látja a megvalósítandó feladatokat. Én elsősorban abból a vü2TTH “ *ertatra mi °°V “ Tervez° Válla- latra milyen szerep hárul a cél fűzések elérésében. Úgy gon- dolom hogy a regionális tervek alapjan 1960-ban tisztázód- nak mar pecs városának fejlesztést szempontjai. Ez bizonyos irányt szab a mi telé- kenységunknek is. Az ötéves veiben 1965-ig óriási lakásépítési program várható Pécsett amikor is az építendő lakosok szama eléri az ötezret A Tervező Vállalatnak nem us mankót jelent majd a la- í°!}a?ak meStervezése, tekintettel arra. hogy Pécsett nehezen lehet előre kiszámítani mi leendő építkezések teszerint "S' t, Tapasztalataink küIdZL * akadályt kell lenáuZZ?’ ,a TeQÍ közmüvek sza- nalasavat es egyebekkel. A TZmX°blémája egyébként komoly gatat jelem, tudniMegaíakult a nemzetközi alomerószervezet ói a nZe1^t?t-?éCSb0n meSa^ult zet Wnt ;k?' - atomerőszerve- váíasXt ' r'tekezle,en ™eg elnöksége. UJ kotTOanya6tanócs Atv!kaikU^őfId,B- ^le V Un,°). első alelnök dr Súlyos természeti katasztrófa N\uga i-BenefáUában Nyugat-Bengáliában egy 300 000 emberi vágoTt el a külvilágtól a súlyos ^"Í7el katasztrófa. A esőnek nyomán hatgbnas™ ruleteket öntött el az ár F,d- «‘2 száz ember holttestét ta- altak meg. Kereken 600 000 cmfTr otthona pusztult el. ar összesen néavmillió hektár ebbö1 5W000 hek- t'zsfoldet — öntött eL bereX'^’X01 e,vá^o1t emvarrv o1t^V mentecsónakok, segé!,-ezn1°niMk útia” ,phe’ ben kört m , .Nyugat-Bengáliávolt ilyen 50 év ótía nern rófa. y sulyos »''V'z-katasztillik a minisztériumok által rendelkezésre bocsátott — o kivitelezési összeg 3 százaléka — Pécsett, kevésnek bizonyult. Itt az ideje a reális ősz- szeg szabásának, mert emiatt az építkezéseknél sok huzavona fordult elő. Az ötéves tervben, mint feladat áll előttünk a Sopiana gépgyár új telepének megtervezése, a Zsolnay gyár új telephelyének tervezési munkála faival együtt. A déli városrész kialakítása is valószínűleg erre az időre esik. A nagy lakásfejlesztési program végrehajtása, új ipari objektumok létesítése növelik majd Pécs városának jelentőségét, ugyanakkor szebbé is teszik Baranya megye székhelyét. Ezeknek a munkáknak elvégzéséhez — s ezt az ötéves terv szer vezett előkészítése során már megtárgyaltuk — elengedhetet lenül szükséges a tanács, a kivitelező vállalatok és a tervezők közötti szorosabb együttműködés kiépítése. Az ötéves terv egyébként is az erők koncentrációját feltételezik, ami nélkül nem lehet gyorsabb lép lekkel előrehaladni. Jelentős javulást mutat majd a tervezésben armak a gyakorlatnak a bevezetése, miszerint a tervező anyagilag is érdekeltté lesz téve már 1960-ban, az épít kezes költségeinek csökkentésében. A még fellelhető fogyatékosságaink leküzdésének határkövei is lesznek ötéves tervünk esztendei. Ki kell küszöbölnünk a tőlünk idegen építészeti megjelenéseket, — tervezőinknek gazdaságosabb fór mákat kell kialakítaniok. — meg kell végérvényesen szabadulnak a nyugat-majmoló szemlélettől. Céltudatosan kell törekednünk az építészet középbiok- kos és nagypaneles módszereinek bevezetésére. Az előregyártóit elemekkel történő építkezés olcsóbb. gyorsabb, gépesíthetőbb. A pécsi peramzit és salakblokk üzem lehetővé teszi 1960 után a gyors átállást. Az új módszerek alkalmazása nélkül nem is lehet végrehajtani B tervet, ami pedig oly vonzó, hogy nálunk például minden embert megmozgatott, ötéves tervünk nagyszerű terv, felkelti az emberek alkotóvágyát, perspektívát nyújt mindenki számára — mondta végezetül a tervező vállalat igazgatója. Mi a véleménye a „kivitelezők” egyikének a Komlói Építőipari Vállalat alkalmazásában álló Enninger Józsel kőművesnek ötéves tervünkről. tünk ahhoz, hogy ezeket a mi kis tervünket betartsuk. Például ebben az évben egy öreg házat vettem meg s azt újítom fel. Az idén bevakoltam, javítgattam. Jövőre fürdőszobát építek bele. Biztos vagyok benne, hogy sikerül. De ugyanakkor számítok arra is, hogy a mi nagy tervünk, az ötéves terv is teljesül. Nekünk munkásembereknek ragaszkodnunk kell megvalósításához, mert jobb életet jelent számunkra. — Sziits István — Néhány gondolat a műveltségről és világnézetről Ma bemutató: Ljobov Jarovája A Pécsi Nemzeti Szinház előadása — Mint építömunkás 1937 : óta dolgozom. Tánúja voltam; a betonelemek előretörésének: az építőiparban. Ha most visz-; szagondolok a ¡régi időkre, látom, hogy nagyon sokat fejlődtünk, nagyon nagyot ugrót-; tünk előre az új módszerek bei vezetésében. Az ötéves tervben ; nagyon sok építeni valónk lesz,: sKükségesnek tartom tovább: gépesíteni az építőipart és tel- ; jes erőből átállni a nagy épületelemek alkalmazására. Saj-| nos az utóbbi időben nagyon i sokat olvastam ezt újságokban < és hallottam is vezetőinktől, a; megvalósítás azonban valahogyan mindig késett. A régi cipőben járunk. Ezt a régi ci-; pőt le kell vetni az ötéves tervben, ha az irányelvekben megszabott feladatoknak eleget akarunk tenni. Én a magam részéről egy- egy éves terveket készítek. Tudom, hogy mennyi a keresetem és kiszámítom két gyér- ; mekemnek mire lesz szüksége.; Aztán összeülünk az asszony- nyal és megbeszéljük, hogy : egy-egy évben mit csinálunk.; Eddig még mindig ragaszkod-. Iijubov Jarovája — Spányik Éva Trenyov nagysikerű drámáját, a Ljubov Jarováját mutatja be ma este a Pécsi Nemzeti Színház. A bemutató alkalmával a címszerepet játszó Spányik Éva a következőkben vázolja új szerepét: — Egyhónapi próba előzte meg a bemutatót s úgy érzem, hogy sikerül az író által elképzelt alakot megformálnom. Arra törekszem, hogy ne valami „sablon”- hősnőt alakítsak, hanem nagy emberi megnyilvánulásokon keresztül mutassam meg Ljubov Jarováját, szivét, lelkét, vergődését. igen érdekes vita folyt le ■^■a közelmúltban az Izvesztyija hasábjain. Sok érdekes írás jelent meg a lapban, amelyekben boncolgatták, hogyan lehet megszerezni az igazi műveltséget, hogyan lehet belépni az intelligens ember világába. A több cikk között különösen figyelemreméltó írás A. Cseskovszkijnak, az idős kommunistának az írása. Olvasta-e a „Tőkét” címmel írt cikket Cseskovszkij. Cikkében egy régi emlékét elevenítette fel, az 1912-es esztendőt, amikor bekapcsolódott a munkás- mozgalomba. Mint írja, akkor ismerkedett meg Marx halhatatlan alkotásával, a Tőkével. „Vezetőnk, a tapasztalt, hivatásos forradalmár ;— arra az időre már megjárta a börtönt és a száműzetést is — úgy tájékozódott a „Tőké”-ben, mint a saját házában. — írja Cseskovszkij Pillanatok alatt fellapozta a szükséges helyet és mi éreztük, hogyan segíti őt Marx az orosz valóság bármilyen jelenségének megértésében,. megmagyarázásában, az életben való eligazodásban”. Ugyanígy segítenek a legbonyolultabb jelenségek megértésében Lenin tanításai is. Marx, Engels és Lenin tanításai ma is világossá teszik a társadalom életének legelterjedtebb összefüggéseit is, ma is segítenek bennünket abban, hogy állandóan magunk előtt lássuk a célt, felismerjük a célhoz vezető utat, elkerüljük az út buktatóit és ne hagyjuk magunkat eltántorítani csalóka délibáboktól. Körülbelül ilyen következtetések után jutott el A. Cseskovszkij cikkében arra a megállapításra, hogy az igazi intelligencia alapja, (a mai fogalmaink szerint vett intelligenciáé) sziklaszilárd fundamentuma a marxista—leninista ideológia. Mennyire igaza van Cseskovszkijnak! Arról már felesleges vitatkozni, hogy a marxizmus— leninizmus tudomány. Mégpedig az egyik legfontosabb tudomány. Mégis sokan, ha műveltségről esik szó, szívesen elfeledkeznek a műveltségnek erről az alapjáról. Szívesen hivatkoznak sokan arra, hogy a műveltség, — az úgynevezett általános műveltség — legfőbb alkotórészei a művészetekben, — a képzőművészetben. zenében, irodalomban való jártasság, — a legfontosabb .tudományos eredmények ismeAz alapszabály szellemében gazdálkodnak Az alapszabály a tsz alkotmánya. A tavasszal alakult új termelőszövetkezetekben természetesen nem mindenki érti ezt meg. Akadnak olyan tsz-tagok ,is, akiket — bár szívük a nagyüzem felé húz — azért több földet szeretnének kapni az alapszabályban megengedett egy hold nál. Az ilyen tsz-tagokkal türelmesen, de nem engedékenyen kell foglalkozni. Alábbi cikkünket is ezeknek a tsz-tagoknak szánjuk. A Siklóssal szomszédos Nagy- totfalu Uj Tavasz nevű termelőszövetkezetének példáján meggyőződhetnek arról, hogy mit jelent az alapszabály szellemében gazdálkodni, és hogyan érezteti ez áldásos hatását. No, de ajuk át a szót Szabó János elvtársnak, az Uj Tavasz elnökének: — Nálunk nincs gond a háztájival — újságolja Szabó elvtárs. — Nemcsak én mondom ezt. Nemrég tartott a járási pártbizottság és a járási tanács egyik brigádja vizsgálatot ebből a célból. Ok is erre a megállapításra jutottak. Mivel a tsz-be lépő egyéni parasztnak a szóló a legdrágább és attól válik meg legnehezebben minőiért a szőlőről érdeklődtünk Szabó elvtárstól. Már azért is, mert NsgytótfaVq a tiklés—villányi borvidék mentén fekszik, ezért a falu határában sok és jó minőségű szőlő van. — A tavaszi közgyűlésen leszögeztük — válaszolja —, hogy a szőlőterület nem lehet több az alapszabályban megengedett 600 négyszögölnél. Nem mondom, annak a három családnak, akinek a szőlője nagyobb volt ennél, kicsit rosszul esett ez a döntés, de türelmesen megmagyaráztuk nekik, hogy így a helyes. Es azt is, hogy a tagság több mint 90 százalékának a szava szent. Ha úgy határoztak, úgy is kell lennie. — Es belátják ezt? — Igen. Tudják, hogy a tsz még most az ősszel átveszi a 600 négyszögölnél nagyobb területeket és megnyjgodtal: ebben. Nem lesz semmi baj az átvétellel. — Nem volt itt olyan, aki több állatot szeretett volna tartani, mint amit az alapszabály megenged? — tértink a téma másik ágára. — De volt. Akadt még olyan is, aki lovat akart m-ieánál hagyni. A közgyűlésen azonban olyan légkört alakítottunk ki, ho>rv bele kel'e’t nyugodnia a többség ítél eV*- Igaz. nálunk nincs baj a vezetőkkel, azok voltak az elsők, i. i. 0 :i — -1 ,11 i a. óVifi'bn hajtották az állataikat, őket pedig követte az egész tagság. Akármelyikhez elmehetnek: nem tehénből, még sertésből sincs náluk több odahaza, mint az alapszabály megengedi. — Mi a helyzet a szántókkal és a háztáji kertekkel? — Több tagunk kél holdat akart magánál tartani, arra hivatkozva, hogy nincs takarmánya az állatok számára. Mi — vagyis a közgyűlés — azt vá'aszoltuk, hogy legyen csak az alapszabály szerint, majd gondoskodunk a takarmányról. így is történt. A háztáji földterület a szőlőket és kerteket is beleszámítva, sehol sem haladja meg az egy holdat (sőt, az egyedülálló tsz- tagok csak 800 négyszögölet kaptak), takarmányból pedig mindenkinek annyit adtunk munkaegységlevonásra, ameny nyit csak akart. Nem mondom hogy akkor minden tagunk öi-ült ennek, ma viszont az egé^z tagság látja, hogy helyesen cselekedtünk. Azzal ugyan is, hogy csak egy holdat hagytunk meg. 60 holddal több föld ie maradt az U) Tavasznak. Ez* m!na kukoricával ve*ei- tük be. Éppen most törik: 34 mázsát takarítunk be holdanként. A h*zföH kukoriraföl- dekeo csak 25 mázsás átlagtermésre ’oh*'1 «•rámáén* Számoljunk csak egy kicsit! Ha a 60 hold háztájiban maradt volna. 39 mássás átlagot véve, 1500 mázsa terem ezen a területen, így pedig 2040 mázsát takarítunk be. Majdnem öt és fél vagont nyert tehát a tagság! Ez olyan érv, amit mindenki megért és magáévá tesz. Az Uj Tavaszban nincs torzsalkodás és lógás. Vidáman dolgozik az egész tagság A cséplést már el is felejtették, s mire ezek a sorok napvilágot látnak, túl lesznek a kukorica- törésen is. Ahol letörték, már a kukoricaszárat vágják s a harkányi gépállomás traktorosa (akit a tsz-ben jó munkájáért nagyon dicsérnek), azonnal felszántja az őszi vetés alá. Nem maradtak el semmilyen munkával sem. A szór dalom, a testvéri összefogás eredményekén* | 50 forint 79 fillért érő munkaegységet osztanak majd. Itt nem visszafelé, hanem előre tekint a tagság. Jövőre már 20 forintos pénzelöleget akarnak osztani egységenként. Már kiszemelték a trz-major helyét is. 2000—2500 pecsenyecsirkét akarnak tenyésztem. 10 hold szőlőt telepítenek, megvizsgálják, hogy lehetne-e halastavat létesíteni, feltörik a máimételvkóros legelőké* á kiváló termőtalajt nyernek < korábban hasznavehetetlen s?űzföldből. Nagytótfaluban elégedettek az emberek, rete, — ideértve a történelmi ismereteket is. Aki mindezekkel az ismeretekkel rendelkezik és e mellett egy bizonyos, területnek a kiváló ismerője, méltán tarthat igényt arra, hogy széleslátókörű, nagytudású embernek ismerjék el. De vájjon az ilyen műveltség valóban müveltség-e — a mi fogalmaink szerinti műveltséget értve? Itt feltétlenül belebotlunk a a kétféle műveltség problémájába. Ha ugyanis azt mondjuk: a mi fogalmaink szerinti műveltséghez feltétlenül hozzátartozik a marxista—leninista világnézet is, akkor jelentkeznie kell egy másik szemléletnek is, amely szerint a műveltségnek nem feltétlen velejárója a marxista—leninista világnézet. De akkor milyen műveltség az? Csak azt mondhatjuk: polgári műveltség. A polgári műveltség sem lehet meg természetesen Ideológiai alap nélkül. Ideológia mentessége csak látszat. Hiszen a polgári műveltséget éppen az emelte a megelőző feudalizmus vallásos műveltsége fölé, hogy szakított a közép- koriassággal, a tudományok fejlődését gátló miszticizmussal és a polgári rend győzelmébe vetett hittel, — tehát a polgári ideológia segítségével — látott hozzá az új ismeretek megszerzéséhez és virá- goztatta fel a tudományokat, teremtett új tudományokat. A munkásosztály világnézete a marxizmus—leninizmus. A munkásosztály győzelmének a tudománya, a polgári rend forradalomban való megdöntésének a tudománya, a szocializmus, a kommunizmus felépítésének tudománya. A marxizmus—leninizmus az, amely pontosan megszabja a munkánkat, elénk vetíti a jövőt, kezünkbe adja a szocializmus, kommunizmus felépítésének a kulcsát El lehet-e képzelni e nélkül a tudomány nélkül korunk műveltségét, korunk művelt emberét? Nem. Semmi képpen sem. A szocialista műveltséghez mindenképpen hozzátartozik a szocializmus felépítésének a tudománya. Az a tudomány, amely nemcsak egyszerűen tudomány, hanem egyszersmind lelkesítő program is. Korunkban, minden tudomány csak úgy válik igazán tudománnyá, csak úgy képes szolgálni a társadalmat, ha erre az alapra épül, a műveltség is csak a marxizmus—leninizmus tudományos világnézetétől megtermékenyítve válik igazában műveltséggé. Keresve sem lehet jobb példát találni az igazolásra, mint a szovjet tudomány óriási ered menyeit. A kapitalista világban is élnek nagy tudósok, nagy tudományos felkészültségű alkotó emberek. Mégis a szovjet tudomány előttük halad, utolérhetetlenül. A tudományos eredmények közötti különbségek tükrözik a szocialista műveltség ereiét, alkotó tehetségét, nemcsak általánosan, hanem lemérhető, kézzelfogható módon. A. Cseskovszkij cikkének olvasása közben önkéntelenül született gondolatok ezek. Nem tudományos megállaoítások, csak gondolatok arról, hogy korunkban a szocializmus, a kommunizmus énitése korszakában marxizmus—leninizmus nélkül nem. beszélhetünk igazi műveltségről. foszeillt a KGST •nez^^ilasági ál'andó bizottsága Prágában megkezdte tanácskozását a KSGT állandó mezőgazdasági bizottsága. <> .* ülésen a Kínai Népkönár- ság szakemberei is részt »’■*<■ nek. Az értekezlet naVv-v ’én a növényvédelmi '•ny'éges’téie szerepel Az egu-tge- előiré-i 7/VI ♦-s f ^ “• p ? a ? cr-r-jef’ Tflyyyr>y ni. f^*i**v> ' r»*», vöt * nél m»nn'-ndih’ózzál a n>- vénybetegsének és a kártevh rovarok terjedéséit
