Dunántúli Napló, 1959. október (16. évfolyam, 230-256. szám)

1959-10-08 / 236. szám

I NAPLÓ 1959. OKTOBER 8. lannlmanyozni kel! uiitfazekat az elgondolásokat, ansiyek az általános és teljes leszerelést célozzák F. V. Kuznyecov felszólalása az ENSZ-közgyülés általános politikai vitájában Az ENSZ-közgyűlés kedd délelőtti ülésén az általános politikai vitáién felszólalt V. V. Kuznyecov, a szovjet kül­döttség vezetője. Kuznyecov ismertette a szovjet kormány általános és teljes, leszerelési javaslatait, hangsúlyozva, hogy a szovjet javaslatok megvalósítása ki­zárná a háború kitörésének le­hetőségét. ■ A Szovjetunió képviselője ró mutatott, hogy Indonézia, Af­ganisztán, Kanada és Dánia képviselői csatlakoztak a szov­jet javaslat célkitűzéséhez. Po zitív értékelést adott a szovjet javaslatról több más ázsiai, európai és afrikai küldöttség is, közöttük Finnország, Nor­végia. Svédország, Ausztrália. Libéria, Szaud-Arábia küldött ségje. Kuznyecov megjegyezte, hogy figyelmesen tanulmányozni kell mindazokat az építő el­gondolásokat. amelyek az általános cs teljes leszerelés kérdésének megoldását cé­lozzák. A szovjet kormány nem ál­lítja, hogy okmánya kimerí­tően tartalmazza e hatalmas probléma minden vonatkozá­sát. A Szovjetunió kész meg­vitatni minden olyan konkrét megjegyzést, amely az új szov­jet javaslatokkal kapcsolatban elhangzott vagy elhangzik. Ha a nyugati hatalmak még nem hajlandók vállalni az általános és teljes leszerelést, a szovjet kormány kész megállapodni velük részleges leszerelési és biztonsági Intézkedésedben is. Kuznyecov utalt arra, hogy a szovjet leszerelési javaslato­kat nem mindenütt fogadták kedvezően. A hidegháború és a fegyverkezési hajsza folyta­tásáért slkraszólló erők ellen­ségei nemcsak az általános és teljes leszerelésnek, hanem ál­talában mindenféle leszerelési intézkedésnek. Egyesek azt ál­lítják. hogy az új szovjet ja­vaslatok — szerintük a koréb biakhoz hasonlóan — nem Irá­nyoznak elő hatékony leszere­lési ellenőrzést. Ez az állítás nagyon messze esik a valóság­tól. A Szovjetunió mindig a le­szerelési egyezmény végre­hajtásának legszigorúbb nem zetközi ellenőrzését követel­te. A szovjet leszerelési ja­vaslatokat mindig konkrét ellenőrzési javaslatok kísér­tek, s ezek nemzetközi ala­pon álló hatékony ellenőr­ző^ indítványoztak. Ugyanakkor a Szovjetunió min dig ellenezte, hogy az ellenőr­zés! réti szert elszállítsák a le­szerelési intézkedésektől és az ellenőrző szervek lényegében kép->érlesülések gyűjtésével fog lakozzanak olyan körülmé­nyek között, amikor nem fo­lyik leszerelés. Az új szovjet leszerelési javaslatok — folytatta Kuz­nyecov — nemzetközi ellenőr­ző szerv létrehozásáról beszél­ne amelynek feladatköre a les ' s .Szakaszonkénti előre haladásától függően módosul­na és bővülne. Végeredmény­ben r.z ellenőrzés általános és teljes lesz, magában foglalja a Légifelügyeleti és légifény- k'. nézés! rendszert is. A lesze­relés kérdésében elfoglalt új szovjet álláspont egyik leg­főbb erénye az, hogy mindet) t ’ges és mesterségesen tá- r átható akadályt elhárít az Irán őrzés út jóból. • A Szovjetunió képviselője tarthatatlannak minősítette azt az állítást, hogy az általános és teljes leszerelés csak a Szov jetuniónak és a szocialista tá- bm mik előnyös. A szovjet kormány szűkéé- r snek tartja leszögezni — hangsúlyozta Kuznyecov — hogy az általános és teljes leszerelési javaslat vitája asm hátráltatja olyan égető kérdés megoldását, mint az atomfegyverkísérletek örök időkre való megtiltása. A genfi tárgyalások eredmé­nyeképpen közeledett egymás­hoz a Szovjetunió, az Egye­sült Államok és Anglia állás­pontja ebben a kérdésben. A Szovjetunió szerint minden fel tétel adva van ahhoz, hogy a közeljövőben végre megegye­zés jöjjön létre ebben, a kér­désben. A szovjet küldöttség sajnálattal állapítja meg, hogy Herter, amerikai külügyminisz tér szeptember 17-i beszédében valótlan képet' adott a genfi tárgyalásokról. Herter úgy jel­lemezte a helyzetet, mintha Genfben a Szovjetunió akadá­lyozná a megegyezést/ Pedig Ismeretes, hogy nem a Szovjet­unió, hanem éppen az Egye­sült Államok terjesztett elő olyan javaslatokat, amelyekkel hátráltatni igyekezett az atom fegyverkísérletek megszünte­tését. Az atomfegyverkísérletek megszüntetésének kérdésé­ben — folytatta a Szovjet­unió képviselője — akárcsak a többi nemzetköz! kérdés­ben, a feleknek az érintke­zési pontokat és a kölcsönö­sen elfogadható megoldáso­kat kell keresniök és nem szabad minden eszközzel azt kihangsúlyozniok, ami elvá­lasztja őket. A szovjet küldöttség vezető­je elítélően nyilatkozott arról, hogy egyesek a jelen ülésszak napirendjére akarják tűzni az úgynevezett tibeti kérdést, hogy ezzel is akadályozzák az ENSZ-ben a tárgyilagos lég­kör kialakulását; Kuznyecov a továbbiakban a világűrkutatás problémáiról beszélt. Az emberiség már a múltban sem nélkülözhette a tudományos tapasztalatcserét és együttműködést, s most, a kozmikus korban, a magenergia korában nyil­• vánvaló lesz és semmiféle bizonyításra nem szorul a nemzetközi együttműködés szükségessége — mondotta. Mint ismeretes, az ENSZ- közgyűlés 13. ülésszakán a kozmikus térség kutatásával foglalkozó ENSZ-bizottság meg alakításakor durva megkülön­böztetést alkalmaztak több or­szággal szemben. A Szovjet­unió támogatta a bizottság megalakításának gondolatát, de ellenezte olyan Összetételét, amely megsérti a tevékenysé­gében érdekelt országok egyen jogúságának elvét. Az említett döntés lényegében lefékezte az igazi nemzetközi együttműkö­dés megvalósulását a világűr kutatásában, A szovjet kormány a kozmi­kus együttműködés és ta­pasztalatcsere hasznosságát szem előtt tartva, javasolni szándékozik, bogy az ENSZ keretében hívjanak össze nemzetközi tudományos ér­tekezletet a kozmikus térség kutatási problémáinak meg­vitatására. Kuznyecov végül utalt Hrus­csov és Elsenhower csereláto­gatásainak nemzetközi jelen­tőségére, a feszültség enyhü­lésének néhány jelére. Hang­súlyozta, hogy az Egyesült Nemzetek Szer­vezetének a most nyíló ked­vező alkalmat fel kell hasz­nálni a béke és biztonság megszilárdítására. A közgyűlés ülésszaka támo­gathatja és támogatnia is kell az általános és teljes leszere­lésről szóló javaslatokat, elő kell mozdítania azok mielőbbi megvalósítását. Az ENSZ ez­zel fontos lépést tenne azon az úton, amely végül is megsza­badítja az emberiséget a há­borús borzalmaktól és tartós békét teremt a földön. Pártnapon a Pécsújhegyi Erőműben Jelszavuk: olcsóbb búzát, több húst és tejet! Szerdán délután mindenki sietett megfürödni, felkészül­ni a Pécsújhegyi Erőműben. Nem haza siették. Minden dol­gozó a párbnapra igyekezett. Már Jóval a kezdet előtt zsú­folásig megtelt a terem. Sokan mór csak .Állóhelyhez“ jutot-r taik, de. még azt sem bánták volna talán ha féliáiban kell végighallgatniuk az I. kerületi pártbizottság küldöttének Bod­nár Imre elvtársinak az ötéves terv irányelveiről szóló ismer­tetését. Ez volt amiért olyan sokan mentek el a kultúrte­rembe. Feszült figyelemmel hallgat­ták Bodnár elvtársat. Néha egy-egy halk helyeslés hallat­szott. A sűrű fejbólogatások azonban még ennél is többet árultuk el. Különösen amikor a villamosenergia-tenmélés emelésérőd beszólt az előadó. Ez nagyon Is érthető, hiszen valamennyien kivétel nélkül érdekeltek az energiatermelés­ben. — Folyamatban lévő erőmű - építkezések befejeztével és új erőmüvek létesítésével 860— 870 ezer kW új villamosé nergia teljesítőképességet kell üzem­be helyezni ■.. ismertette Bod­nár elvtárs a Központi Bizott­ság irányelveinek a villamos- energia-termelésre vonatkozó részében. Az erőmű dolgozói is villa­mos energiát termeinek. Ezért nem reccsent még egy szék sem ennél a résznél, ök tudják legjobban mit jelent az, hogy 370 ezer kilovattal több éra- mot kap az ország, ök akik régi, már elavultnak mondha­tó gépekkel járulnak hozzá ehhez. De nem kisebb érdeklő­déssel hallgatták az irányel­vek ismertetését, akár a tex­til és cipőiparról, akár bútor­gyártásról vagy a közlekedés fejlesztéséről volt szó. A pártnap után sokan mond­tak véleményt az irányelvek­ről de egyetlen megjegyzést sem lehetett hallani, amelyik nem elismerőleg nyilatkozott volna a tézisekről. Legjobban talán az tükrözi az erőmű dolgozóinak vélemé­nyét, amit egyikük mondott, már hazafelé menet: — Ezekből a? irányelvekből mindenki láthatja mit akar a párt. A máriakéméndi Rákóczi Tsz a pártkongreszus tisztele­tére igen érdekes felhívással fordult a megye termelőszö­vetkezeteihez. A felhívásról lapunk egyik szeptember eleji számában már hírt is adtunk. Megírtuk, hogy a Rákóczi jö­vőre hány sertést és szarvas- marhát akar tartani 100 hol­danként, mennyi mázsa húst és tejet küld a városba, és így tovább. A tsz a felhívás végén csat­lakozásra hívott minden ter­melőszövetkezetet és megálla­pította, hogy a jövő évi válla­lás teljesítésének feltételeit az idei év hátralévő négy hó­napjában kell megteremteni. A felhívás megszövegezése óta egy hónap telt el. Látogas­sunk el Máriakéméndre és vizsgáljuk meg, mit csinált a tsz vezetősége a maga háza- táján. Megteremti-e a válla­lás teljesítésének feltételeit? 35000 liter fel és 40 mázsa sertéshús A tsz szántóterülete 580 hold Vállalása: 1980-ban 26 szarvas- marhája (amelyből 12 tehén, 14 növendék), 8 anyakocája és 30 hízott sertése lesz min­den 100 holdra eső területre. A 12 tehén már meg is van. Törzskönyvezett állatok, any- nyi tejet adtak, hogy tavasz- szal harmadikak voltak az 500—1000 holdas tsz-ek orszá­gos versenyében. Jelenlegi ser­tésállományuk mind hízóállat, ezért 50 darab továbbtenyész- tésre való anyakocát igényel­tek Pécsről. Ezenkívül — az idei 1500 helyett — jövőre leg­alább 3500 pecsenyecsirkét akarnak tenyészteni. A tsz vállalta felhívásában, hogy 35 000 liter tejet, 40 má­zsa sertéshúst és 4 mázsa ba­romfihúst szállít a városba minden 100 holdnyi területről. Ennyi állat birtokában telje­síteni is lehet a felajánlást, ha a megvalósulás két feltétele adva van. Az egyik a takarmány. Tö­méntelen mennyiséget kell a sok jószágnak biztosítani, ezért a jelenlegi 1300 köbméteres silókészletüket megtoldják még legalább 500-zal. Ma hetven hold lucernájuk és 10 hold bí­borheréjük van, tavasszal újabb 50 hold lucernát és 35 hold vörösherét vetnek hozzá. Eszerint takarmányból sem lesz hiány, - hiszen az össz- szántóterület csaknem 30 szá­zalékát pillangós viráguakkal vetik be. Kevés helyen ál­doznak ennyit erre az értékes szálastakarmányra. Az állatok elhelyezése már sokkal nehezebb. Ma is istál­lóhiánnyal küszködnek, ezért nagyon sürgetik a járási taná­csot egy 100 férőhelyes szarvasmarhaistálló és sertés- fiaztató felépítése céljából. Re­méljük nem hiába. 25 mázsa búza egy hóidról Igen, 25 mázsa. Nem téve­dés, ez ugyanis olaszbúza lesz. Mindent előkészítettek már, türelmetlenül várják a vető­magot Kaposvárról. összesen 20 holdat vetnek belőle. Hogy a 25 mázsás át­lagot valóban elérjék, 100 má­zsa műtrágyát szórnak erre a területre. Búzából egyébként 11 má­zsás átlagot akarnak elérni. (Nem magas, de a sokéves át­lagnál lényegesen jobb). Ku­koricából 20 (májusi morzsolt- ban), cukorrépából pedig 200 mázsát vállaltak. Igaz, hogy az idén csak 150—160 mázsát fizet a cukorrépa, mégis nagy bizakodással néznek a jövőbe. Amint a tsz vezetőinek sza­vaiból kiderül, mindent meg­tettek, hogy az előbb leírt ter­mésátlagok meglegyenek. A cukorrépa a legjobb földbe ke­rül, legalább 30 centiméteres mélyszántással készítik elő a magágyát. Az idén átlagosan csak egy mázsa műtrágyát ka­pott egy hold szántó, jövőre kettőt szórnak rá. Csak hib­rid kukoricát vetnek. A pártkongresszus tiszeleté- re tett vállalásban önköltségi felajánlások is szerepelnek. A Rákóczi a többi között 2 fo­rint 10 fillérért akar előállítani egy liter tejet, 120-ért egy má­zsa búzát és 110-ért egy mázsa árpát. Aki csak egy kicsit is­meri mezőgazdaságunk jelen­legi helyzetét, s azt hogy mi­lyen drágán termeltek az egyé­ni parasztok a gabonát, az megérti, hogy mit jelent egy mázsa búzát 120 forintért elő­állítani. Nő a tagság jövedelme A munka láza magéval ra­gadta a szövetkezetét, soha sem volt még olyan pezsgő az élet, soha sem Ígért annyi szé­pet, jót a jövő Máriakémónden mint ma, hiszen a sok sertés és olcsó búza nemcsak az or­szágnak jó, hanem a tsz-nek is, elsősorban az ő.,jövedelmük emelkedik vele. A máriakéméndiek felhívá­sához már több termelőszövet­kezet csatlakozott, a berkesdie- ké már ott is van a Rákóczi Tsz irodájában. Igaz, a ber- kesdiek nem vállaltak annyit, mint ők, mégis örömmel fo­gadták a berkesdi Kossuth fe­léjük nyújtott kezét, mert az ő vállalásukból is csak nyer a tagság és az ország. Ezért lenne üdvös ha még sok ter­melőszövetkezetünk követné a berkesdíek példáját. Magyar László Keresztespusztai jegyzetek Számtenger Ami egy termelőszövetkezet­ben a könyvelőnek osztályré­szül jut, a rubrikák és tervek rengetege, egyáltalán nem irigylésreméltó. Az egyszerű szövetkezeti emberek, a bri- gádvezetdk nem szívesen bí­belődnek a papírmunkával■ — Bőségesen van itt feladat — mondja a fiatal Baumgart­ner Ferenc, a tsz könyvelője. — Elsősorban meg kell taní­tanom a brigádvezetőket, rak­tárosokat a pontos, naprakész bizonylati fegyelemre. Énei­kül nincs biztos könyvelés. Azután meg aZ előlegosztás időszakában már előre is kell az embernek gondolnia, mert első a közösség érdeke, utána az egyes embereké. Csakis így gondolkodva áll egészséges talajon a közös vagyon. Autószerelő leszek Kovács Ferká még csak ti­zenkét esztendős. Magas, nyú­lánk, barna legényke. Szeme mint az égő fekete parázs. Szavai értelmesek, világosak. A gépeket, traktorokat meg egyenesen imádja. Azt mond­ják az idősebbek: „Apja vére". — Szántottál-e már Ferkó? — kérdem a gyereket. — Szántottam-e? Már ve­tettem is, és mélyszántást is csináltam, meg kaszáltam is Zetorral, meg csépeltem is édesapámmal. — Egyszuszra fújja a legényke, pirosán, ra­gyogó szemmel. — Nem fáradtál el a gépen? — En? Akloor édesapám nem is engedett volna vezet­ni. — Mi leszel, ha kijárod az iskolát? — Autószerelő — válaszol­ja tömören, röviden Es már siet is. Tudniillik felzúgott a traktor. Hívta Ferkót. Nem tanulok tovább A hirtelenszőke Buqhwald Marika még csak 14 éves. Tisz­ta gyerekarca, ívelt szemöldö­ke, nézése értelmet sugároz. Es mégis; ez a kislány csa t az öt általánost végezte el. Abba­hagyta. Nem végezte el a í ál- tqláűost. — Miért? — kérdem a kis­lányt. Vállat von. Szemöldökét csodálkozva húzza fel: — Nem ment a tanulás. Messze is volt az iskola. Meg aztán a legnehezebb dolog az volt, hogy apánk elhagyott minket és édesanyámmal va­gyunk mi kicsinyek. En va* gyök a kismama. Ha édes* apyim elmegy a földre dolgoz* ni, kell legyen valaki a kicsi* nyekkel. En nagyon szigetek otthon takarítgatnL fözn.. Ne­kem eddig nem is hiányzott az elmaradt három osztály. írni. olvasni, számolni tudok. Ha kicsit nehezen is. A tizennégy éves kislány már nem is akar továbbtanul* ni. Pedig levelezőtanfoiy.mon befejezhetné 4 három elma­radt osztályt. Csak. segíteni kellene neki.,; A kultúrterem ne­Csak nagy jóindulattal vezheti annak. — Hamarosan megkezdjük a renoválását. Azután meg |s akarjuk nagyobbítani. Meg egy szép rádiót is szeretnénk, lemezjátszósat. Azután, ha ké­szen lesz a kőművesmunka meg a festés, akkor szépen kitakarítjuk. Mert a KISZ- szervezet is itt tartja a gyű­léseit és kell egy hely, ahol télen összejövünk. — Így Hor­váth elvtárs, a KISZ-szervezat titkára. Bizony, elsősorban a fiata­lok feladata, hogy ezt a ma még nagyon elhanyagolt kul- túrhelyiséget második ottho­nukká varázsolják. 8z. 1. :-----------­Cs ütörtökön nyereménybetétkönyv" sorsolás Füzesabonyban A hazai kőolaj termelést 19« 5-re 1,7—1,8 ’ millió tonnára écll emelni, tehát 1958-hoz képest meg kell kétszerezni. A kőolaj hazai felhasználásának kiterjesztésénél nagy segítsé­get nyújtanak a Szovjetunióból érkező kdula¡.szállítások. Ehhez megépítjük az olajszállító csővezeték magyar részét. Az Országos Takarékpénz­■ir október 8-án, csütörtökön Lurlja az 1959. harmadik ne­gyedévi nyereménybetétköny v- s Orsóiéit. A húzáson minden olyan forgalomban lévő érvényes ta­karékbetétkönyv résztvesz, amelyet legkésőbb 1959. szep­tember 29-ig váltottak. A sor­soláson minden ezer beto’- könyv közül egy a negyedévi átlagbetét 200 százalékát, ket­tő az átlagbctét 100 százalé­kát, tizenegy pedig az átlag- betét 50 százalékát nyeri

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom