Dunántúli Napló, 1959. október (16. évfolyam, 230-256. szám)

1959-10-07 / 235. szám

1959. OKTÓBER T. NAPLÓ 5 Tíz éves a történelem első német munkás-paraszt állama ■■lm A Brandenburg Acél- 6« Hengermű huzaUiengermfivének dolgoséi a köztársaság 10. születésnapjára 8400 tonna hu­zalt készítenek terven felül. Mozaikok az NDK-ból NÖVEKSZIK AZ ALLATALLOMANY A hétéves terv állatállomány-növelési előirányzata értel­mében 1965-ben száz hektárra számítva 39 tehenet és 130 ser­tést kell nevelni. Ezen a téren máris jő eredmények, születtek. Az NDK-ban 100 hektárra számítva már ma 135 sertést nevel­nek. Az idei szarvasmarhaállomány-növelési tervet már június elején 4.6 százalékkal túlteljesítették. FIATALOK A SZOCIALISTA ÉPÍTKEZÉSEKEN Az NDK-ban jelenleg 4922 ifjúsági brigád versenyez a szo­cialista munkabrigád címért. 1958-ban az NDK fiataljai 15 millió 452 ezer 800 óra ön­kéntes társadalmi munkát végeztek a nemzeti újjáépítési moz­galom keretében. A fiatalok 1149 nagy objektum építését vál­lalták. így az Ifjúság védnöksége alatt épül a rostocki kikötő, a schwediti ásványolajkombinát és a schönefeldi repülőtér i*. PALVSI ÉS ÜZEMI AKADÉMIÁK A Német Demokratikus Köztársaság összes kerületeiben folyik a falusi és üzemi akadémiák alapítása. Rostock kerü­letben például év végéig 150 ilyen akadémiát nyitnak meg a dolgozók számára. t OKTATÁS AZ NDK-BAN ÉS AZ NSZK-BAN Az új tanévben az NDK-ban 300 szakiskola, 30 egyetem és főiskola, öt akadémia és tíz felsőiskola jellegű intézet nyitja meg kapuit. Az NDK-ban tízezer lakosra 50 diák jut, Nyugat- Németországban 25. Az NDK-ban a diákok 58 százaléka mun­kás- vagy parasztszármazású, Nyugat-Németországban'a diá­koknak csak öt százaléka munlkás- vagy parasztszármazású. A bonni államban a diákok 19 százaléka részesül csekély anyagi támogatásban, az NDK-ban a diákok 94 százaléka kap állami ösztöndíjat, amely eléri a 180 D-márka havi átlagot. Akik az NDK határait őrzik: a Német Demokratámé Köz- társaság katonái, tanulás közben. Széleskörű mozgalom bontakozott ki az NDK-ban a múlt évben. Az üzemek egymással versenyezve teljesítik túl exportterveiket, hogy a többletbevételt hajóépítésre for­dítsák. Képünkön: a hajé vásárlási mozgalom S, hajója, a 10 000 tonnás JSteokenpferd”, 1945. januárjában Magdeburgot wz amerikai bombázók hat­van százalékban elpusztították. A mogdeburgiak fáradha­tatlan munkája nyomán ma már a város újjáépül, vissza­nyeri régi szépségét. A világhírű drezdai képtár az NDK egyik büszkesége. Amióta a Szovjetunió kormánya átadta a háború során megmentett műkincseket az NDK-nak, több mint egy­millió látogatója volt a képtárnak. A sportlétesítmények építése és fejlesztése igen fontos he­ti yen áll az NDK terveiben. Képünkön: s rostocki új sport­uszoda. Láttam evv plakátot Dres- dóban. A Német UfKíokrattkus Köztársaság képének sziluettjében egy "jóst épülő emeletes ház képe úszott és minden szöveg nél- ul őzt fejezte ki, ami a szép ?rszágra a legjellemzőbb: az építést. Bármerre jártunk Ber- ‘hben, Zwickauban, az Elba "^uti nyaralótelepeken, avagy Weimar lankás utcáin, minde- utt az építkezések lenyűgöző ragadták meg legin- “bb a figyelmünket. Igaz, az NDK-ban égetően zúkséges is, hogy minél több azat,iskolát, kuUúrházat, kór- ¿~.-at és minél több gyárat intsenek. A háború mélyen- karmai ebben az or- ogban igen-igen súlyos nyo- fcat hagytak. Azokban a aí napokban, pár óra városok városnegyedek “"■tele ej a föld színéről, tiz- ril. telték halálukat az ame- <Jj*1 zzönyegbombázások fosz- ben* teírnadások következté­EO¥ NTEP lElPlTIClEOTK: a , ebáns gyorsasággal siklik Berlin vagy Drezda jc;5PoníWban é* hosszú perce- sebtében kialakított kih„?. avagy égnek meredő l^lt házromokat látsz. ia~~ S,° ist dér Krieg — mond- az n *ísérőd és szinte látszik ZCn ^c<*n’ hogy milyen nehe- magát túltenni a >r“ látvány bénító hatá­Aztán hirtelen változik a kép, ¡befordulsz egy utcasar­kon és csaknem automatizált blokképítkezés mozgalmas pa­norámája egyszeriben feloldja benned a lépten-nyomon visz- szasettenkedő múlt kísértő szo­rongását. Egy okos, müveit és szorgal­mas nép építkezik... és nem­csak az új lakásokat építi tíz­ezerszám, új gyárakat, iskolá­kat, egyetemeket létesít, de új életet, új országot is épít — a telkekből is, az emberek gon­dolatvilágából is eltünteti a százszor megbánt múlt itt-ott még árulkodó csődtömegét. A német emberek szigorú kritikusai önmaguknak. Pon­tosan tudják, mit miért tesz­nek és azt is, hogy korábbi tetteik mennyit nyomnak a latba. Beszéltem olyan német értelmiségivel, — eredetileg munkás volt, de ma már egy nagy építővállalat részleg­vezető mérnöke — alti annak idején éppúgy csuka szürkében menetelt, mint a többi német katona és talán tizenöt—húsz évvel ezelőtt fiatal fejjel maga is úgy gondolta, hogy a náci­ké a jövő. Aztán kijárta a „sztálingrádi iskolát", látta romokban heverni Berlint, Drezdát, megismerte Buchen- wald borzalmait és most oly hévvel bizonyítgatja hétéves tervük realitását, hogy lehe­tetlen nem hinni neki. Kisfia — természetesen az úttörő szervezet tagja — kitű­nően tanulja az orosz nyelvet és nevetve magyarázza, hogy vannak olyan osztálytársai, akik nyugatról ábrándoznak és akiknél a „Nittelt nadrág* (a mostanában nálunk is fel­kapott cowboy-nadrág) jelenti az álmok netovábbját. Fiatal autógyári műszerészekkel be­szélgettem Zwickauban. Egyi­kük faluról került a városba, jó pár évvel ezelőtt, amikor még úgy hitte, hogy falun nem tudja úgy biztosítani a jövő­jét, mint szeretné. — Tudja, az első LPG-k (a termelőszövetkezetek német rövidítése) egyideig nem mű­ködtek úgy, ahogyan elvártuk. Várni pedig nem volt türel­münk, inkább városba jöttünk. Apám azóta már újra otthon gazdálkodik, a termelőszövet­kezetben. Én persze már itt maradok, jó szakmát karitam és jól élek. így az egyik. A másik, a bányászqyerek a pé­csi fogalmak szerint „zwlckaui tüke", akit érdekes módon job­ban vonzott az autógyártás, mint a bánya. Ez ott Zwickau­ban egészen különleges eset, mert az ottani bányászdinasz­tiák szinte féltékenyen vigyáz­nak a családi tradíciókra. A bányászgyerekek nagy többsé­ge szívesen és szorgalmasan követi apja, nagyapja foglal­kozását. Megkockáztatom a kérdést: — És „a Sachsenringben" (eb­ben a zwickaui autógyárban gyártják az immár világhírű Trabant kiskocsit) — hány munkásnak van saját személy- gépkocsija? Nevetve és készségesen vála­szol, úgy látszik nem tőlem hallotta először a kérdést. — Pontosan megmondani nem tudom — mert a gyártás előrehaladtával folyamatosan vásárolhatunk mi is a Traban­tunkból. Annyi még nincs mint a nyugat-német Volkswagen gyárban, de pár év alatt ná­lunk is ki tudjuk elégíteni az igényeket. — Ez hivatalos vélemény, vagy.... — vetem közbe, de aztán látom, hogy kár volt fel­vetni így a kérdést. — A mi véleményűnk és a hivatalos vélemény egy és ugyanaz. Én egyébként egy va­gyok a sok ezer munkás kö­zül, mégesak az FDJ tagja sem vagyok, így nyugodtan elfogadhatja magánvélemény­nek amit mondtam. Mi, német munkások tudjuk, hogy a hét­éves tervben minden vonatko­zásban elhagyjuk a nyugatia­kat, még a magánautók számá­ban is. És nemcsak a vásárlással vannak így. A bőségesen ellá­tott áruházakban szinte hiány­cikk a televízió, mert nem tud­nak annyit gyártani, sőt im­portálni sem, amennyit meg ne vennének. Tíz évvel ezelőtt a WÉLT című nyugatnémet lap fitymálva azt irta az NDK- ról, hogy „mint állam, halva­született gyermek, amely gaz­dasági téren lassan elhal." No, az NDK-beli tapaszta­lataink egyáltalán nem egy el­haló gazdaság válságjelensé­geire vallanak. Sok mindenre hivatkozhatnánk ezzel kapcso­latban. Az év folyamán több­szörösen végrehajtott ár leszál­lításokra, az egészen elfogad­ható élelmiszer- és ruhaárak­ra, az olcsó lakbérekre éppúgy, mint a kiterjedt társadalom- biztosításra, a szórakozóhelyek zsúfoltságára (pedig aránylag sokkal több van, mint nálunk), az új városrészekre, szebbnél szebb üdülőkre. Az élet ösz- szes területén azt tapasztal­tuk, hogy az NDK egy szépen fejlődő, nagy jövő előtt álló gazdag és erős ország, amely már most <4 teljes mértékben felzárkózott Nyugat-N érne t or­szág mellé, sőt számos vonat­kozásban máris megelőzte azt. Jellemző erre a fejlődésre, hogy az NDK-ban ma 3 is fél hónap alatt termelnek annyit, mint 1949-ben egy egész év alatt. Az üzemekben gom ba­rnádra elszaporodó szocialista munkabrigádok, a tervek telje­sítésének feszes és pontos vol­ta, imponáló gyorsasággal elő­retörő mezőgazdasági szövet­kezeti mozgalom, szintúgy meg annyi beszédes bioznyítékát szolgáltatják az NDK nagysze­rű fejlődésének, szilárdságá­nak. Érdekes jelenség, hogy ezek­ről a nagy eredményekről mi­lyen szerényen beszélnek, mennyire tudják, hogy nagy útjuknak még Így is az elején tartanak. A kettiosztottság, a két német állam létezésének ténye, nagyon komoly nehéz­ségeket gördített eddig is a szó cializmus építésének útjába, és ezután is problémát jelent. Meggyőződhettünk azonban arról, hogy ezeket a problé­mákat az NDK szorgalmas, fegyelmezett népe meg tudja oldani. Minden bizonnyal felépíti szocialista népgazdaságát és előbb-utóbb megteremti az egységes, békeszerető demok­ratikus Németországot. VASVARI FERENC

Next

/
Oldalképek
Tartalom