Dunántúli Napló, 1959. október (16. évfolyam, 230-256. szám)

1959-10-06 / 234. szám

2 'S * Pl o 1959. OKTOBER 6. 1 „ElMiAatjik, logy kitárolt a világűrbe vezető kapu“ JODRELL BANK Mint az AP jelent!, az ang­liai Jodrell Bank óriás rádió­teleszkópja fogta a szovjet űr­állomás rádiójelzéseit, néhány perccel azután, hogy a Moszk­vából Jodrell Bankbe küldött távirat közölte az űrállomás helyzetét. Az angol obszerva­tórium tudósai a távirat kéz­hezvételekor megszakították szokásos munkájukat és nyom­ban hozzáláttak a szovjet űrál­lomás és az űrrakéta követésé­hez. LONDON Dr. D. C. Martin, ismert an­gol űrhajózási szakértő kijelen tette, hogy sokkal nehezebb do lóg rakétát kilőni a hold körüli pá’yára, mint közvetlen célba találni a holdat „Ez az újabb rakéta-kilövés további bizonyí­téka az űrhajózásban dolgozó szovjet tudósok és mérnökök eredményeinek? — jelentette ki Martin, PÁRIZS „ Elmondhatjuk, hogy kitá­rult a világűrbe vezető kapu" — jelentette ki vasárnap Pá­rizsban Alexandre Ananoff is­mert francia űrhajózási szak­értő. Ananoff rámutat arra, hogy a szovjet űrrakéták bizo­nyítják, a szovjet tudósok „jó esélyekkel képesek holdraké­tát fellőni, amikor csak akar­nak." A francia tudós végül hangsúlyozta, hogy a harma­dik szovjet űrrakéta — ha fé­nyes felülettel rendelkezik — időnként látható lesz a főidről. Amikor ugyanis a hold sötét része elé kerül, egy harmad vagy negyed nagyságrendű nilla^hoz kel hasonlítania — mondotta; WASHINGTON Dr. Hőmet Newell jr. az Amerikai Országos Űrhajózási hivatal tudósa kijelentette, még ha a legutóbb kiröpített szovjet űrrakéta nem is fény­képezné le a hold túlsó olda­lát, mégis a* eddigi legjobb tájékoztató anyagot fogja szol­gáltatni a föld é* a hold kö­zötti önrész viszonyairól, Szovjet tudósok nyilatkozatai a holdat megkerülő rakétáról (Folytatás az 1. oldalról.) töld térségébe való visszatéré­sekor valószínűleg megfigyel­hető lesz. , A harmadik szovjet űrraké­ta fellövés arról tanúskodik, hogy már beléptünk abba a korszakba, amelyben tervsze­rűen hódítjuk meg a világűrt és megvalósítjuk a holdba és a közeli bolygókra irányuló re­pülést — fejezte be nyilatko­zatát Barbasov akadémikus. J. K. FJODOROV: akadémikus. RentHvii' pontos az irányítás J. K. Fjodorov akadémikus nyilatkozatában kiemelte, külö nősen nagy jelentőségű az a tény, hogy a szovjet tudósok sikerrel oldották meg, most már harmadizben, a rakéta pontos Irányításának problémá ját. A rakéta pályájának kor­„Csodálat, amelybe talán irigység is vegyül..,“ A szovjet űrrakéta kirőpítésének nyugati visszhangjai NEW YORK Az ember » különösen a szovjet ember nm képességei­nek növekedése az űrrakéta területén felülmúlja a képze­letet. Ma már nem kétséges, a hatvanas évek tanúi lesz­nek, hogy az ember felkutatja a naprendszer titkait, sőt ta­lán még leszáll a holdra, a Marsra és a Vénuszra is" — írja a New York Times hét­főn, a legújabb szovjet űrra­kéta kiröpítését kommentálva. „Aligha kétséges, a két lég- utóbbi szovjet rakéta kiröpí- tése azt bizonyítja, hogy a vi­lágűr felkutatásában és a ra­kétatechnikában még mindig jóval a Szovjetunió mögött járunk” — Ismeri el az ame­rikai lap, majd azzal vigasztal­ja olvasóit, hogy az ameri­kaiak nem szeretnek lemarad­ni és ezért .számítani lehet rá, hogy a közvélemény növekvő nyomással követeli majd a je­lenleginél hatékonyabb ame­rikai úrrakéta-progmmor, „Ostobaság lenne, ha az amerikaiak irigységet, vagy lekicsinylést elegyítenének szerencsekívánatatkhosd’ — fi­gyelmezteti olvasóit a New York Héráid Tribüné. Ugyan­akkor hangoztatja: itt az ide­je, hogy „nem nagydobra ütve felülvizsgálják, hogyan is áll az amerikai űrkutatási prog­ram és legfontosabb eszközé­nek, az űrrakétának kérdése”. A lap megjegyzi, a legna­gyobb jelentősége annak van, hogy „az Egyesült Államok még egyetlen olyan rakétát sem lőtt ki, amelynek teljesít­ménye egyenlő lenne a szov­jet rakétáéval ”, LONDON Az angol lapok közül a Daily Telegraph megállapítja, „a szovjet tudósok ismét első díjat szereztek maguknak az űrkutatásban. Ha még további bizonyítékokra volt szü' ség, akkor legújabb szovjet űrra­kéta kirőpítésének híre bebi­zonyította, hogy a szovjet tu­dósok megtartották és fokoz­ták előnyüket az amerikai tu­dósokkal szemben" .-.! „Mi a visszhangja Angliában a szovjet rakétának? Csodálat, amelyben talán irigység ve­gyül” — írja a Daily Express. A Times tudományos szak­értője írja: — A repülés szögének pon­tos irányítása magábanvéve kiemelkedő teljesítmény. A Daily Mail írja: A harmadik Lunyik ho"e- dűhanghoz hasonló jelzései dráma' (V<anet"ket ' r,vv-.v ■> eza a földre a rakétptudomány eddigi legnagyobb diadaláról. A röppáiyájára vonatkozó ozá­n> (tások lázas Izgalomba ej­tették a tudósokat világszerte. Vezető tudósok ujjongó rádió- nyilatkozatai arra mutatnak, hogy a Szovjetunió ismét első­ként történelmi jelentőségű világűrrepülést hajt végre. A fellövést ugyanaz a páratlan biztonság és pontosság jelle­mezte, mint a második Lunyi- két, amelyet két nappal Hrus­csov amerikai útja előtt lőt­tek fel. Az oroszok ismét be­bizonyították, hogy bámulatos biztonsággal tudják megvá- bisztani a • fellövés időpontját, amellyel ezúttal az első szput- nyik fellövésének második év­fordulóját ünnepelték meg. A Daily Telegraph írja ve­zércikkében; <— Nem szabadulhatunk meg attól a gondolattól, hogy a szovjet tudósok pontos terve­zése a világűrrakéták tekinte­tében ugyanilyen pontosságot jelent a hadirakéták terén is. Mindazonáltal nem kell fu­karkodnunk az elismeréssel és a Szerencsek! várnátokkal. PÁRIZS A francia közvélemény rend­kívüli érdeklődéssel fogadta az új szovjet kozmikus rakéta fellövésének hírét A párizsi utca emberében csakúgy, mint a francia tudósokban megerő­södött a szovjet tudomány íö- ényének elismerése. Rendkívül jellemző a jobb­oldali Figaro kommentárja: Most már a szovjet tudomány ölénye teljesnek mondható — rja a lap hírmagyarázója. — iádig azt lehetett hinni, hogy a nyilvánosságra hozott sike­rek mellett a Szovjetunióban ez újonnan megszületett űrha­józási tudománynak voltak eltitkolt kudarcai is. A Lu­nyik 3. első tanulsága: az oroszok — és ezt ma véglege­sen el kell ismerni — azt csinálják, amit akarnak és akkor, amikor akarják. Október 4. a „Szpirtnyik ifelsége” megjelenésének má­sodik évfordulója volt Az új akéta fellövésénél; ég az év- órdulónak ez az egybeesése arra kötelez bennünket, hogy ie higyjürrk abban, mintha az oroszoknak számos kudarccal -.ellett volna fizetniük sike­reikért. A Figaro megjegyzi, hogy ^ szegény amerikaisík raké- á; sűrűn mondanak csütörtö­köt”. A Combat megállapítja, hogy a Szovjetunió a Lunyik 1-mal máris többet ért el, n'nt a Lunvi]< 2 holdba érő­ével. Ma a szovjet tudósok 'ühnennek azon a határon, arvchiet az emberi technika valaha is elért. A szovjet tu­domány megmutatta a világ­nak, mit is jelent, ha egy or­szágban mindenki aktívan együttműködik valamely bé­kés cél megvalósításában, mert — állapítja meg a lap — senki sem merészeli azt mon­dani, hogy az új szovjet kí­sérletnek más célja lenne, mint az emberi ismeretek fej­lesztése, BONN Nyugatnémet napilapok hét­főn első oldalon közölték olva­sóikkal a szovjet bolygóközi állomás kirőpítésének hírét A Die Welt figyelmezteti a Nyugatot vessék el azt az áb­rándot hogy a világűrkutatás­ban eddig elért szovjet sike­rek csak a szerencsés véletlen­nek köszönhetők. „A hold megkerülésével a Szovjetunió negyedszer szerez magának első díjat az űrkutatásban. Itt az ideje, hogy a Nyugat is felzárkózzék... A helyzet sú­lyossá válnék, ha az ember űrhajózásánál i3 a Szovjetunió kerülne vitathatatlanul az él­re”■ — írja a lap. rekciója ugyanis csak abban a rendkívüli rövid időszakban '"hétséges, amíg a nagy telje­sítményű hajtóművek működ­nek. Ez a viszonylag igen rö­vid időszak megköveteli, hogy a rakéta indítása a lehető leg­nagyobb pontossággal történ­jék. A szovjet tudósok ez eset­ben Is sikerrel oldották meg a feladattal kapcsolatos bonyo­lult műszaki problémákat. NYIKOLÁJ KOZIREV: a fizikai-matematikai tudományok doktora. Adatodat kapunk a hold túlsó oldaláról Az embert kozmikus kutatá­saiban eddig megkötötte az, hogy a föld felszínéről kény­szerült vizsgálódást folytatni. A rakéták irányítható műsze­rei most a földtől elszakadva is lehetővé teszik a világ- egyetem tanulmányozását. Különösen érdekes ez a lehe­tőség a hold tanulmányozása szempontjából. Most újhoid van és ebben az időben a hold túlsó oldalát erősen megvilá­gítja a nap. A szovjet tudó­sok hamarosan választ kap­nak arra a kérdésre, mi van ezen az oldalon. A második szovjet kozmikus rakéta — folytatja Kozirev — közvetlenül bebizonyította, hogy a holdnak nincs mágne­ses tere. Ezt azelőtt csak közvetett csillagászati módszer­rel sikerült kimutatni. Most megláthatjuk, beigazolódik-e a tudósoknak az a feltételezése, mely szerint a hold túlsó olda­lán a Tycho gyűrűshegyhez hasonló rendkívül, hosszú su­gárrendszerű nagyobb kráter is elhelyezkedik. GAVRIL TYHOV: antrobotanikua Feltételedet az élet a ho dón Bizonyos fokig feltételezhető hogy a holdkorong pereméhez közel a platón kráterben megta­lálhatók az élet aktcsanyabbren iü formái. Esetleg a hold látha­tó része szegélyének másik oldla Ián is vannak olyan területek, ahol lehetséges az élet. A har­madik kozmikus rakéta meg­teremti a feltételeket e kérdés tanulmányozás ához. A szovjet lolpküzi állomás lefényképezi a Ml „Nid“ oldalát Moszkva (MTI) A szovjet űrrakéta automatikus bolygó­közi á íomása megkerüli a holdat és közben lefényké­pezi a hold „túlsó“ oldalát, melyet még soha senki nem látott. Minden okunk meg­van annak feltételezésére, hogy a példátlanul érdekes fényképeket az állomás rá­diói eredményesen továbbít­ják majd, amikor az állomás földközelbe tér vissza. A tíz­ezer kilométeres magasság elegendő ahhoz, hogy a fény­képeken a föld mellékből y- gójának másik oldala teljes kiterjedésben látható legyen Nem véletlen, hogy éppen ezt az időpontot választot­ták a rakéta fellövésére. Ok­tóber 2. és 4. között ugyanis a hold a földtől a lehető leg­kisebb távolságra, 363 000 ki­lométerre van. Egyes ameri­kai újságírók két héttel ez­előtt, abban az Igyekezetük­ben, hogy csökkentsék a szov jet holdrakéta jelentőségét, kijelentették, hogy október­ben az amerikai tudósok el­sőként valósítják meg a hold körüli rakéta-repülést és így „visszavágnak" a Szovjet­unió eddigi sikereiért. Az Atlas-Able rakéta viszont, amellyel ezt a feladatot meg­valósítani kívánták, a Cape Canaveral kísérleti telepen már szeptember 24-én felrob­bant. Feltételezhető, hogy a kudarc oka az amerikai szakemberek túlfeszített mun katenrpója volt. A hold körüli repüléshez sokkal pontosabb számítás szükséges, mint a hold elta­lálásához. Itt tekintetbe kell venni a hold vonzóerejét, amelynek az a szerepe, hogy lefékezze a hold meiiett ro­hanó rakétát és visszatérítse azt a föld vonzó körébe, mint ahogy a kosárlabdajátékban a labda a kosárból visszaesik a fö'dre. Nincs kizárva, hogy a boly­góközi állomás a föld mes­terséges bolygójává válik, s pályája rendkívül hosszúkás ellipszist mutat majd. Ez a kérdés azonban rendkívül bo nyolult Egyes tudósok véle­ménye szerint ez a lehetőség igen valószínű, s az új mes­terséges hold röapályaiának nagytengelye 400 000 kilo­méter körül lesz. Ha a számításokból ki le­hetne hagyni a hold vonzó­erejét, ez az új szputnyik örökéletű lenne. A hold von­zóerejét számításba véve vi­szont feltételezhetjük, hogy az űrrakéta viszonylag rövid idő alatt mind a föld, mind a hold mesterséges utitársává válik, s minden újholdkor megkerüli a holdat. Ez csak akkor lehetséges, ha a rakéta bizonyos kezdeti sebességet megtart, különben visszatér a föld légkörébe és elham­vad. A szovjet világőrkutatási program végrehajtása olv gyorsan folyik, hogy a föld és a hold között kétségkívül nemsokára állandó rádió kapcsolat létesül majd. A szovjet tudomány számára mármost megoldható feladat az első önműködő hold-állo­más megteremtése. H A R-JL ti C ÉVVEL KÉSŐBB .unikf ts Nem Lunik, hanem Lunyik. •— Persze, aki továbbképzésre jár, ki tudja javítani a hibás kiejtést — jegyezte meg kis gúnnyal hangjában egy vékonyarcú, feketehajú fiatalasz- szony. — Ne bántsátok Hemlit, úgy is ele­get töri magát esténként a könyvek fölött — kiáltotta védelmezőén Sas Pál, a gyár üb-elnöke és egyik kezét a szép szál férfi vállára tette. — Hagyja csak Pali bácsi, maga ne szóljon egy szót sem, legszívesebben mundnyájunkat beiskoláztatna, mint a gyerekeket. A „terv" végén talán már söpörni sem lehet a gyár udvarán érett­ségi nélkül?l — Hogyan akarjátok emelni • ter­melékenységet, ha nem tanultok? — A gép emeli, nem én —• replikázoti egy másik fiatalasszony. — Talán a gép helyetted ts gondol­kodik, mi? — öt év múlva „Trabanttal" állí­tok be hozzátok — büszkélkedett Sle- mecz Lajos*. — Most keresek kettői havonta, addigra — hogyan is mondta, Pali bácsi? Huszonkilenc százalékkal emelkedik a bér, úgi/e? —, tehát két- ezerhatszázat. — Fene jól megjegyezted a béreme­lést! A többi talán a füled mellett csúszott el. — Elvtársak, aki még egyszer terme­lési ügyekről beszél itt, fizet 10 forintot! Vagy családi esten vagyunk, vagy érte­kezleten, Cseres Sándor igazgató tettetett mé­reggel zárta le a vitát, a többiek meg is lepődtek a hirtelen, hangon. Cseres ala­csony, kövérkés ember, de örök mozgó, mint a higany .Az előbb még a zene­karnál tűnt fel, most pedig egyszerre az asztaltársaság közé csöppent. — Inkább szórakoztatnátok asszonyai­tokat! — Slemecz azt mondja, Trabantot vesz, csak arra vagyok kíváncsi, hogyan fér bele majd Aranka — nevetett Hemli Károly, aki az előbb kijavította a hold­rakéta elnevezését. Mindenki hirtelen az asztal végén ülő. kissé túlmolett lányra nézett, akinek Slemecz udvarolt és abban a tévhitben volt, hogy erről kívüle senki sem tud. — Nahát, mégiscsak szemtelenek vagytok — lármázott Kövesné, a fekete­hajú, vékony arcú uszony. — Inkább igyekeznétek úgy dolgozni, mint Aran­ka akkor nem lenne részlegetek az utol. só előtti helyen. — Elvtársak, mondtam már, aki ter­mel . . ; ; Hemli Károly benyúlt a zsebébe, kl­óéit 10 forintot és vagy derültség köze­pette az asztalra csapta. — Itt az obulus, de a Lefteréket le nem hagyjuk a kongresszusig, megeszem a kalapom! — Az utolsó szó jogit elnyerted, most gyere „ünnepelt" és táncoltass meg en­gem, — karolt bele Károlyba az asszony és már vitte is volna a parkett felé.-m em táncolok ma este, Marika már az utolsó idejében van, s így egyenlőtlen lenne a szórakozás, mondta Károly és gyengéden ránézett feleségére, aki három székkel arréb ült, gömbölyödő kis hasára téve szép, hosz- szúujjú kezét. Marikán mi sem mutatta előrehaladott terheségét — mint más asszonyoknál oly szokásos —, nem vál­tozott meg az arca, csak ajkai lettek duzzadtabbak, melybe néha belehara­pott, mikor a kis lurkó nagyokat dob­bantott lábával. Most már mindennap várják megér­kezését, Marika nem is akart eljönni, de Károly születésnapja is a mai napra esett, úgyhogy nem volt más kiút. Még apósa is, az öreg Hemli, annyit bíztat- gatta: jöjjenek csak el, nem baj, ha a születésnap és a gyár családi estje egy­be esik, az ajándékokat már fia úgyis megkapta és így legalább többen ünne­pelnek. Cser elvtárssal sem lehetett szót érteni, egészen kikelt magából, amikor meghallotta, hogy az öreg Hemli és a fia a gyár két legjobb szakmunkása tá­vol akar maradni a családi esttől. Majd csinálunk mi olyan születésnapot, hogy még az asztalok is táncot járnak — vi­gasztalta Marikát. így történt, hogy most szépen együtt ülnek itt az egyik asztalnál, anyósával, apósával, férjével — ezzel a drága, ked­ves, 30 éves nagy gyerekkel, aki most be le bőszült a tanulásba — s ők kelten, Marika, a leendő anya és szíve alatt a „rossz" kis gyerek. C'i szépen feldíszített teremben ■már emelkedett volt a han­gulat, aranyszínű borral teli poharak csendültek össze, a félhangok remegő modulálással kúsztak M a zongora ölem

Next

/
Oldalképek
Tartalom