Dunántúli Napló, 1959. október (16. évfolyam, 230-256. szám)
1959-10-28 / 253. szám
‘Kongresszusi mtSmak a AKÖW°mél Összefognak a közös cél megvalósításáért Todj®-© Baranyáról hogy o megye ‘népessége Pécs lakosságával együtt 420 ezer fő, az ország népességétiek 4,3 százaléka és a lakosság számát tekintve Baranya a megyék között a kilencedik helyen áll, hogy Borsod megye után Ba Tanyában van 'a legtöbb község, szám szerint 324, ■ hogy hazánkban a legnagyobb meleget — 41.3 Celáius fokot — Pécsett mérték 1950. július 5-én. hogy Pécsett járnák az emberek legtöbbet moziba. Az egy lakosra jutó mozilátogatások száma évente országosan 13,3, Budapesten 21,2, Pécsett pedig 22,4. hogy 1938-ban a megye ipara összesen 9000 munkást foglalkoztatott, 1958. végére pedig a munkáslétszám elérte a 38 ezer főt és' ezzel a munkáslétszámot tekintve, az ország megyéi közül a hatodik helyet foglalja el. hogy Baranya és Pécs bolthálózata 1958-ban 2119 millió forint értéket forgalmazott, ezzel az ország áruforgalmának 3,8 százalékát bonyolította le. Az 2957. évi boltösz- tzeírás adatai szerint az ország bolthálózatának 4,8 Százaléka van a megyében. A baranyai termelőszövetkezetekben az idén tovább fokozódott a műtrágyák használata. Ez nagyrészt annak is köszönhető, hogy 16 közös gaz úaságban, illetve szakcsoportban állítottak be összehasonlító műtrágyázási kísérleteket és ezek — mind a gabona, aprómag, cukorrépa, zöld- takarmány és kukorica termettében, mind pedig a szőlőkén * gyümölcsösökben — ki- lünó eredményekkel jártak. A megye termelőszövetkezetei összesen 160 000 mázsa nitrogén, foszfor és egyéb mű- trágyát szórtak, illetve szórnak ki még az év végéig. Ez jüt jelenti, hogy ebben az évén a közös gazdaságok szántóföldjein, kertészeteiben, szőlőiben és gyümölcsöseiben átlósan 130 kilogramm műtrá- 8ya került mindenegyes hold- ra- Sőt több termelészövetke- ?*t •— többek között a habard “őke. a bcremendi Dózsa és a nppói Beke Őre Tsz — holdanként három mázsa műtrá- használt fel: A második oteves terv irányelvei» előírté- hogy az egy holdra jutp ’Putrógya mennyiségét 1965-ig 140~-i5o kilogrammra kell eihelni. A baranyai tenmelő- szövetkezeteto tehát már ebén az esztendőben erősen "^közelítették a második öt- _Ves terv végén felhasználás- * kerülő műtrágya mennyidet. Szakszerűbben történt a mű *ma felhasználása is. A ko- ábbí években a közö6 gazda- dok úgyszólván csak a nitro- 8enrműtrágyákat vásárolták, j ? a magtermeléshez oly ontog foszfortartalmúakat elenyésző mértékben. Az idén t, a nitrogénhez képest, másfélszer több fosz- jj^űtrágyát szórtak ki a ter- "^öszovetkezetek. holdanként 130 kilogram- é® mütragyafelhasználás ter- ¿"■^etesen megmutatkozik a jjrdseredményekben *. A i e9Ve termelőszövetkezetei- '— az utóbbi tíz ér átla- j noz viszonyítva — átlagosan ^.Százalékkal több búza, 25 s Zalékkal több Sszi árpa, 20 j. zalékkal több kukorica é* ^azolékkal több cukorrépa *Tyhetí. í^A Műtrágyáé rtékesftó Vál- jő előre gondoskodik a - V*íelőszövetkezetek jövő évi j^fágyaellátásáról és már biztosítani akarja az íjában felhasználásra kerü- sw^dtrágya jé részét. Az or- 0y készletből Baranya me- jjq- •3°<J vagon műtrágyát ka- dj. • amelyet a közös gazdáéi,!'' a következő évben hasz majd íei, A váll*A 21-es Autóközlekedési Vállalat dolgozói termelési tanácskozáson elhatározták: kongresszusi műszakot indítanak, még az eddi gieknél is nagyobb erőfeszítéseket tesznek a megyei pártbizottság zászlajának elnyerése érdekében. Már elkészült a vállalat új felajánlása. Ebből megtudjuk, hogy a pártkongresszus tiszteletére indított munkaverseny eredményeként a harmadik negyedév tényszámához viszonyítva 1.2 kilométerrel eme- lik^z üzemi sebességet. A vállalás teljesítésének várható értéke mástól _ millió forint. Az önkezelési kilométerek számát a harmadik negyedév tényszámának a felére csökkentik. Ezzel körülbelül 26 ezer kilométert takarítanak meg, a forintérték pedig meghaladja a 135 ezer forintot. A tehergépkoesiközlekedés egyik jellemző mutatóját, a kapacitás kihasználási százalékot 53-ról 53.5-re emelik és ezzel párhuzamosan növelik a rakott kilométerek arányát. A vállalás teljesítése 46 ezer árutonna-kilométert jelent. Az egy tonnára jutó állásidőt 0,44laezetekben akarja elhelyezni ezeket a készleteket. Ez előnyös a .közös gazdaságok számára is, egyrészt mert január 1: előtt semmit sem kell fizet niök a műtrágyáért, másrészt a vállalat kötelezi magát, hogy a tárolt műtrágyát teljes egészében az illető termelőszövetkezet használhatja fel tavasszal, s végül az év eleji szállítások időszakában ilymó- don nem lesz torlódás, mivel a nagy közös gazdaságok megfelelő indulókészlettel rendelkeznek. Ezekben a napokban, hetekben a Műtrágyaértékesítő Vállalat dolgozói sorra felkeresik a megye legnagyobb közös gaz dóságait éa megállpodást kötnek velük. Már több termelőszövetkezet, megragadva a kínálkozó lehetőséget, nagyobb tételek szakszerű tárolását vál tattá. így például az újpetrei Petőfi Tsz 600 mazsa, a majsi Táncsics Tsz 450 mázna, a bor jádi XJj Élet Tsz 300 mázsa mű trágyát tárol majd tavaszig, ről 0.40 órára csökkentik. Ezzel elősegítik az üzemi sebesség növekedését. 2 fillérből §0 ezer lóriét így felsorolva száraznak, talán egy kicsit unalmasnak is tűnik a vállalások ismertetése. De ha egy kicsit a számok mögé nézünk, könnyűszerrel felfedezhetjük azt a szilárd elhatározást, amely a fogadalmat szülte és azt a munkát, amely az eredményt biztosítja. Erről beszélgetünk Herke Gyula igazgató elvtárssal, aki szinte körülbástyázta magát a sok-sok vállalás írott szövegével. Kezdj ülc talán a kiszesékkel! A fiatalok vállalták, hogy üzemanyagtakarékos»ággal kilométerenként 2 fillért takarítanak meg. Ugye milyen jelentéktelennek tűnik ez a vállalás? Pedig a kilométerenkénti kétfilléres megtakarításból negyedév alatt ötvenezer forint lesz. És ezért nem kevesebb, mint 2 500 000 kilométert kell megtenni. A KISZ-brigád lakatosai versenyre hívták a főleg idősebbekből álló Dékány és Krasznai lakatosiad gádofcat. A kiszesek esztergályos brigádja pedig nyolc fa gömbcsapszeg- ház komplett felújítását, egy új Jaengerfúrógép felállítását és szerelését vállalták. A 2-es számú műszáki szemlés csoportban dolgozó kiszisták pedig megfogadták, hogy három kettes számú szemlét terven felül elvégeznek. 100000 forint beívelt 38000 A műszakiak azt vállalták, hogy november végére elkészítenek egy rakodógépet. Aki nem ismeri munkájukat, az talán nem is tudja kellően értékelni ezt a fogadalmat. Pedig ennek a gépnek a segítségével a rakodási időt egyhete- dére csökkenthetik. Igen nagy szó ez egy szállítási vállalatnál. Nem is beszélve arról, hogy ezt a gépet társadalmi munában készítik el, munkaidő után. Egy ilyen rakodógép beszerzési ára körülbelül 100 ezer forint. A műszakiak önzetlen munkájának eredményeként csupán 25 000 forintot költenek erre a gépre. És a vállalat vezetői úgy határoztak, hogy a rakodógép elkészültekor 13 000 forint célprémiummal jutalmazzák a műszakiakat. Ilyenformán a műszaknak 60—62 ezer forintot takarítanak meg a népgazdaságnak. Nem is beszélve a havonta várható minimális 150 ezer forintos többletered- ményrőL Ugyancsak jelentősek a kettes számú műszaki szemlék elvégzésére. tett felajánlások is. A technológiai utasítások szigorú betartásával, saját maguk által készített munkaasztal alkalmazásával mintegy 60—70 ezer forintos megtakarítás várható. Ugyanakkor azt is elhatározták, hogy nem tűrik meg soraikban az igazolatlan mulasztókat, a későn- járókat, a munkafegyelem la- zítóit. 10 százalékos túlterhelés A műhelyek is kidolgozták vállalásaikat. A kovácsműhely például azt vállalta, hogy 10 Csepel gépkocsira pótrugókat, illetve segédrugókat szerelnek fel. Az ilyen rugókkal ellátott gépkocsik 10 százalékkal túl- terhelhetők. így szül az ügy szeretete, a kitűnő szakmai hoz záértés a vártnál is nagyobb és szebb eredményeket. Mert egy szállítási vállalatnál 10 százalékos túlterhelés komoly mennyiséget jelent. Egysnenl'ént — a közös célért A műhelyek, kisebb-nagyobb kollektívák mellett érdemes figyelmet szentelni az egyéni vállalásokra is. Persze egy egész újság is kevésnek bizonyulna, ha a sok száz dolgozó egyéni fogadalmát ismertetni akarnánk. Ezért csak egyet említünk meg: Lovász Márton azt vállalta, hogy terven felül elvégzi egy Csepel motor teljes nagyjavítását. Ilyen és ehhez hasonló vállalásokat mások is tettek. Szólhatnánk Balatoni, Pukher, Vágner, Zsorn- béki és a többi dolgozó vállalásáról. Valamennyien megérdemelnék. Mert egyenként, kü- kün-külön is azon fáradoznak, hogy a lehető legjobb eredményeket érjék el a kongresszusi versenyben, ők mindnyájan a közös cél érdekében fáradoznak. És ez az akarat, a-lelkesedés, a közös ügy szeretete biztosíték arra, hogy a 21-es Autó- közlekedési Vállalat teljesíti^ tervét. És a szép eredménynek egyik legnagyobb állomása, elő segítője a párt-kongresszus tiszteletére tett felajánlások teljesítése, a most megteezelődött kongresszusi műszak; Rác* ÍKmos FESTENI SOKAT ÉS JÓL „Négy pécsi művész kiállítása Budapesten“ — olvasom az Esti Hírlap több, mint egy hete megjelent számát itt a magaslati úton és mit tesz a véletlen, négyük közül Kelle Sándort itt találom, amint friss közvetlen seggel egyezteti új képén az „öreg Pécs“ patinás, s az „Uj Pécs“ színes, modern házsorait: — Hogy mit jelentett számára ez a kiállítás? — hallgassuk csak a mestert! — Égy kiállítás a művész számára mindig újabb és újabb állomás. De csak olyan állomás, amikor utazását hosszabb rövidebb időre meg is szakítja.;; majd körülnéz, felméri az eddig megtett utat és.; j tervet készít a jövőre. Számadást végez arról, hogy egyáltalán miért fest, miről és főleg kinek'1 Ebben a három kérdésben azonc»! a véleményem Simon BéBeszélgetés h Iával és Soltra Elemérrel, ezért történhetett meg az, hogy együttesen állítottuk ki képeinket. — Mindenben egyek és a felfogás is ugyan az? — Csak elvi célokban, de formailag, a megfestés módjában külön utakon járunk. — Melyik képe áll legközelebb egyéniségéhez és melyiket sze réti legjobban? — Mint jó szülő, nem tudok nagy különbséget tenni. Persze, vannak szívemhez nőtt képeim is. így vagyok a figurális képeim közül nz „Anyám“ c. kompozíciómmal, vagy az „öreg nővérek“-kel, amelyeket festői ered ményei mellett a családi vonatkozások miatt is kedvelek. De hallott-e már olyanról, hogy egy kép eladását m'•-gsiratták? — Ugye r.em „Anyám“ portréját még a pécsi tavaszi tárlaton magántulajdonként állítottam lle Sándorral ki. A kiállítás után a Művelődésügyi Minisztérium táviratban közölte, hogy a képet megvásárolta. Bizony ennek a táviratnak a felbontását családom nem az öröm, hanem a bánat könnyeivel viszonozta, s csak akkor nyugodtak meg, amikor közölték, hogy a képet a pécsi múzeum számára vásárolták meg. Nem kellett tehát megválnunk a képtől. — Egy szakmai kérdés: hogyan szokott festeni, egy ülésre, vagy lassú fejlesztéssel? — Vegyük ismét az „Anyám“ c. képet, hogy példával szolgáljak. Tíz évvel ezelőtt már egy ehhez hasonló felfogás élt bennem. Azon is sokat dolgoztam, de nem bocsátottam a nagy nyilvánosság elé mert úgy éreztem —- nem szívem szerinti alkotás. Ez év tavaszán a szülői házban tett látogatásom alkal mával a bennem tíz évig érő elképzelés egyetlen óra alatt kép pé érett. Egyszóval: sokáig alaktünak bennem néha a témák, elképzelések, de csak úgy lappangva. Egyszerre aztán a természetben látott jelen-1 ség élménye kiváltja j a valóságos megfogal- j mazást. Ez aztán gyor ] san és szenvedélyesen történik. Talán innen képeim lendületessége. — Még egy kérdés az esetleges távolabbi terveiről? — Festeni sokat és jól. Ez életem lényege, sőt rajzpedagógiai munkám alapja ie. Csak azt tudom festeni, amit szenvedélyesen szeretek: gyermekkorom élményeit, a falut, a mostani világomat, a várost embereivel együtt, így a legközelebbi képeimhez már most tanulmányozom a sző lő-kapásokat, azokat érlelem, hogy » tavaszra láthatóvá tegyem őket.; s — B — Holdanként 130 kilő műtrágyát használtak tel a baranyai termelőszövetkezetek lat a nagyobb tenmelőszövetHódít ci PVC A Pécsi Fmommeohanikai és Fémtömegcikk Vállalat PVC-részlege művezetőjének asztalán piros zászlócska áll ezzel a felirattal: „A vállalat legjobb üzemrészének". Az üzemrészt meg is érdemli az elismerő zászlót, hiszen szeptemberi tervét 179 százalékra teljesítette. Az októberi terv teljesítésében 26-án már 111,6 százaléknál tartottak. A kis üzem az or-* szög minden részébe szállítja gyártmányait, a különböző műanyagszifonokat és műanyaggolyókat, amelyekkel lassanként kiszorítja a drága importált fémszifonokat. Bemutatunk néhány dolgozót azok közül, akik ehhez a kitűnő eredményhez munkájukkal jelentősen hozzájárulnak, i Vészi Mihály az extrudergép kezelője előmelegített sablonba préseli a PVC-t, Galamb Petemé bontó sztfonfeáGt saetf & a formából, Hfei hónapi boriim re ítótték a perenlytoinjt Egri Sándor viszi lakot elmúlt kilenc évben hatot börtönben töltött. Ez év nyarán Pécsre jött ás mivel állítólag elvesztett 60 forintot, „nagy bánatában” betért a ferenclek templomába. Amint ott Pihent, valahogy előkerült egy sorozatkulcs a zsebéből. Csodák- csodája, a sorozatból az elsó mindjárt nyitotta is a közelben álló perselyt. Igen ám, csakhogy a persely alul nyílott s így az aprópénz csörögve, csörömpölve guJ Egri Sándor hamar belemarkolt I vagy háromszor a pénzbe, megtörnie zsebeit, összesen 300 forinttal. aztán mint aki jól végezte a dolgát, hirtelen futott ki az utcára. A csörgésre, a futásra azonban többen felfigyeltek. így a tolvaj nem jutott messzire. Egri Sándor ügyében a pécsi járásbíróság tárgyalt, bűnösnek mondotta ki betöréses lopás bűntettében s a templomi tolvallás miatt 1 évi és I hónapi börtönre itóiét.
