Dunántúli Napló, 1959. október (16. évfolyam, 230-256. szám)
1959-10-01 / 230. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK’ # # DUNÁNTÚLI y NAPLÓ A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BARANYA MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANÁCS LAPJA Tízéves a Kínai Népköztársaság XVI. ÉVFOLYAM, 230. SZÁM ARA: 50 FILLÉR CSÜTÖRTÖK 1959. OKTÓBER 1. Beszédes számok Az ipari termelést 65—70 százalékkal emeljük, a mező- gazdaság termelését 30—32 százalékkal, beruházásunk mint- egy 200—205 milliárd forintot, s közben■ 26—29 százalékkal növeljük a. munkások és alkalmazottak reálbérét. Ha csupán így, minden magyarázat nélkül sorolnánk fel második ötéves tervünk irányelveinek adatait, még ez is megfelelne lelkesítő vezércikknek, hiszen a mai ember már megtanulta, hogyan értékelje ezeket a számokat, mi minden rejlik a százalékok mögött.. Vj ötéves tervet kezdünk. Még nagyobb szabásút, mint az első volt. S amikor az irányelvek számait hasonlitgat- jvk össze korábbi adatokkal, eszünkbe kell jutnia annak, amit ma már csak „kis kitérőnek” érzünk: az 1956 végi, 1957. eleji siralfpas állapotnak, az ellenforradalom okozta károknak, az inflációs veszélynek. Ma már, hogy mindezen túl vagyunk, kissé természetesnek tartjuk, egy kellemetlen emlékre gondolunk csak, arái csupán mellékzöngéje volt a létünkre törő ellenforradalomnak. Pedig a politikai és fegyveres orvtámadástól eltekintve is nagy volt a veszély. Nagy visszaesés fenyegette népgazdaságunkat, olyan leromlás, ami a tőkésországok válságaihoz vagy a háborúhoz hasonlóan vetette volna vissza fejlődésünket hosszú időre. Gyakran hallhattuk akkor, hol aggódó, hol kárörvendező hangsúllyal a jóslatot: „Tíz év múlva sem lesz itt rend’’. És mégis lett. Nemcsak rend lett rövid idő alatt, hanem három év múltán már jogos büszkeséggel állapíthatjuk meg, hogy — amint mondani szokás — utolértük magunkat. Népgazdaságunk nemcsak visszazökkent a normális kerékvágásba, hanem nagyobb lendülettel halad előre, mint korábban. Utolértük és megtaláltuk önmagunkat — ezt mondhatjuk a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága irányelveinek láttán. Hiszen mi is ad értelmet a mi mindennapi munkánknak, küzdelmeinknek, fáradozásainknak? Az, hogy látjuk és élvezzük munkánk eredményét. Voltak, akik úgy érezték, hogy a népgazdasági terv irányelvei, előírásai kényelmetlenek és szigorúak. Lehet, hogy sokan voltak. Az ellenforradalom okozta ,.kitérő”, az átmeneti bizonytalanság ezeket is meggyőzte arról, hogy mégiscsak jobb tudni, mit hoz a holnap, mit várhatunk és mii kell tenni érte. Ezért mondhatjuk, hogy az ötéves terv irányelveiben most önmagunkat találtuk meg. Vágyainkat, tudásunkat, tehetségünket, szorgalmunkat látjuk viszont ezekben az adatokban, matematikai formulákba öntve. 1958-hoz képest 1965-ben 70 százalékkal több ipari terméket előállítani — nem könnyű feladat. Meg kell fogni a dolog végét. De mégis megnyugtató ez a szám. Tizenötéves tapasztalaton alapul. Tizenöt év folyamán kipróbáltuk erőnket az újjáépítéskor, az első hároméves terv túlteljesítésekor, az első ötéves terv végrehajtásakor, az ellenforradalom és következményeinek leküzdésekor. Nem vakon indulunk az új ötéves tervnek. Tudjuk, hogy ha eddig eny- nyire képesek voltunk, most ennyit vállalhatunk. És az irányelvek a módját is megadják, kiderül, hogy nem „hajrá neki” erőfeszítésekről van szó, hanem a korszerű technika fokozottabb segítségülhívásáról, új; termelékenyebb módszerekről, célszerűbben felhasználható anyagokról, észszerűbb szervezésről, több gépről, gondosabb együttműködésről. A termelés növelésével egyidejűleg emelkedik az életszínvonal. Az sem igaz tehát, hogy a mi munkánk eredményét majd csak a gyermekeink és unokáink fogják élvezni. Nem! Mi már ma élvezzük tegnapi munkánk gyümölcsét és már holnap élvezni fogjuk mai fáradozásunk eredményét. Ezzel biztatnak az irányelvek, s biztos, hogy így is lesz. A magunk erejéből jutottunk idáig. Elmondhatjuk ezt szerénytelenség nélkül. De hozzá kell tennünk, hogy nem egyedül jutottunk idáig. Egyedül nem ilyen, hanem ennél sokkal szerényebb terveket is hiába készítenénk. A szocialista országok kölcsönös baráti segítsége is kell, kellett eddig is ehhez. Segítenek nekünk és mi is segítünk másoknak. Ezért mondhatjuk mi és mondhatja a szocialista táborhoz tartozó többi ország népe is,-hogy saját erejéből jutott oda. ahol most áll, s még szebb és igaaabb, ha ezt nem külön-külön mondjuk, hanem együttesen: mi, szocialista dolgozók, mi kilencszázmillióan, a magunk erejéből jutottunk idáig. Így igaz, máris és egyre inkább így lesz jvaz, mert a kölcsönös segítés eredményeként az elmaradottak is egyre gyorsabban hozzák be hátrányukat, anél- kul. hogy az élenjárók futása lassulna, végül pedig egy- vonalba kerül minden felszabadult nép a kommunizmusban. ^.!7e. valInnak második ötéves tervünk irányelvei, ha a többi szocialista ország fejlődésének adataival hasonlítjuk össze. Ha pedig a tőkés országok gazdasági mutatószámait vesszük összehasonlítási alapul, abban lehetünk biztosak, hogy egyiket előbb, másikat utóbb, de rövid időv belül valamennyi tőkés országot túlszárnyaljuk. 'Most már, a második ötéves terv irányelveit ismerve, elmondhatjuk, hogy az országok közötti békés gazdasági versenynek mi is méltó részesei vagyunk, átvettük az ütemet, tartjuk és fokozzuk, anélkül, hogy belefáradnánk. A fejlődésnek ez az üteme nyújt biztató távlatokat, ez adja, életünk értelmét, hiszen nem is ember, aki nem akar mindig szebbet, mindig jobbat. Erről beszélnek ezek a számok, * mi örömmel üdvözöljük őket. Itós Magyarországon is megfigyelhető lesz Október 2-án, pénteken, napfogyatkozás lesz. A ritka természeti tünemény hazánkban is megfigyelhető. Sötét szemüvegen lehet majd látni. A napfogyatkozás 12 óra 40 perckor kezdődik és 14 óra 20,3 percig tart. A legerősebb 13 óra 31 perckor lesz, akkor a hold a napnak mintegy 23 százalékát fedi el. Hazai kutatók azt tervezik, hogy a fogyatkozás tartama alatt megfigyelik a rádióhullámok terjedését, a föld mágnesség esetleges változásait és az égbolt elsötétedésé- nek mértéket. Az olvasztárok az új Kína iparosításának élharcosai. Ünnepség a Kínai Népköztársaság kikiáltásának 10. évfordulója alkalmából A Hazafias Népfront Országos Tanácsa és budapesti bizottsága, valamint a Kitűzi Magyar Baráti Társaság szerdán a csepeli Sportcsarnokban ünnepséget rendezett a Kínai Népköz- társaság megalakulásának 10. évfordulója alkalmából. A kínai és magyar zászlókkal díszített hatalmas csarnok zsúfolásig megtelt. A kínai és a magyar Himnusz elhangzása után dr. Ortutay Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára nyitotta meg az ünnepséget. A résztvevők tapsa közben üdvözölte a kínai nép képviselőjét, Hao De-cin naggleövetet. Ezután dr. Münnich Ferenc, a Minisztertanács elnöke mondott ünnepi beszédet. Dr. Münnieh Ferenc eivtárs ünnepi beszéde — A Kínai Népköztársaság kikiáltásának 10. évfordulója — kezdte beszédét dr. Münnich Ferenc — nemcsak a hatalmas kínai nép, hanem az egész szó cialista tábor, az egész haladó emberiség nagy ünnepe, fontos esemény egész Ázsia, az egész világ történetében. A Minisztertanács elnöke ez után a kínai nép gazdag évezredes történelmi . múltjáról szólt, rámutatva, hogy Kínának szünet nélkül harcolnia kellett függetlenségéért. E hatalmas és természeti kincsekben gazdag országban — folytatta — évezredeken át sok százmillió ember tengődött leírhatatlan nyomorban. A továbbiakban a kínai nép legújabbkori szabadságmozgalmainak történetével foglalkozott, amelyekre óriási hatással volt mind az 1905-ös mind az 1917-es orcwzorszógi forradalom. — A kínai nép — mondotta a továbbiakban — soha nem fogja elfelejteni azt, hogy szabadsága kivívásában milyen kiemelkedő szerepe volt a Szovjetunió vörös hadseregének, amely a második világháborúban a Hitler-fasiszták és Tapán cinkosaik legyőzésével hozzájárult a kínai nép szabad ágának kivívásához is. A Szovjetunió világraszóló győzelme további lendületet adott a kínai vörös hadsereg katonái nak, az egész népnek, hogy befejezzék felszabadító harcukat. S amikor felvirradt 1949 október 1. nagy napja, beteljesedett a győze'em: Pekingien kikiáltották a Kínai Népköztársaságot. Világtörténelmi jelentőségű volt ez az esemény, örömmel töltötte el a haladó embereket a fö'dkerekség minden rc z.'iv Dr. Mürvnich Ferenc < ,u'án írről beszélt, hogy az imperia isták Kínában elszenvedett vereségük óta szinte szüntelenül a provokációk özönét; dühödt támadásokat zúdítanak a felszabadult Kínai Népköztársaságra. Ezek közé tartozik a lsét legutóbbi: az úgynevezett tibeti kérdés, amelynek felvetésével egy maroknyi reakciós csoport, lázadását igyekeznek „nemzeti .forradalommá“ felnagyítani, hogy beavatkozhassanak a Kínai Népköztársasághoz hű tibeti nép belső ügyeibe. Ugyanakkor a kínai—indiai határnak a Himalája hegység szinte járhatatlan területén fennálló rendezetlenséget akar ják felhasználni arra, hogy éket verjenek a két legnagyobb ázsiai állam, Kína és In dia -közé. ■ A Kínai Népköztársaság kormánya — igazsága tudatában — a meggyőző érvek egész sorával verte vissza ezeket a rágalmakat, amelyek nyilvánvaló célja, hogy a jelenlegi, enyhültebb nemzetközi légkört a hidegháború eszközeivel és módszereivel mérgezzék. Mindezekhez járul még az imperialisták egy részének, elsősorban az Egyesült Államok kormányának tarthatatlan állás foglalása, hogy a 680 milliós Kínai Népköztársaságot (Folytatás a 2. oldalon) Hruscsov elvtárs Kínába érkezett Peking (TASZSZ). Hruscsov, a szovjet Miniszterta- _ nács elnöke, valamint Gromi- ko külügyminiszter cs A. Tupoljev, a kínai ünnepségeken részvevő szovjet párt- és kormányküldöttség további két tagja szerdán Pekingbc érkezett. Mao Ce-tung, Liu Sao-csi. Szun Csin-ii. Tuug Iri-Vu, Csu-Te és Csou Én-laj szerdán nagyszabású fogadást rendezett a Kínai Népköztársaság fennállásának 10. évfordulója tiszteletére. Az országos népi gyűlés új palotájának . hatalmas bankett-termében körülbelül ötezren gyűltek össze. Magyar párt- és állami vezetők üdvözlő távirata a Kínai Népköztársaság vezetőihez A Kínai Népköztársaság megalakulásának 10. évfordulója alkalmából, Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke, Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága első titkára, dr. Münnich Ferenc, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke üdvözlő táviratot küldött Liu Sao~csi-nek a Kínai Népköztársaság elnökének, Mao Ce-tung-nak, a Kínai Kommunista Párt elnöA MAY számadása a nyárról: Három hónap alatt 78,355 000 utast szállítottak vasúton A nyár elmúltával a MÁV is elkészítette számadását a nyári forgalomról. Ezek szerint 1959-ben a három nyári hónapban a vasúton 78 355 000 utast szállítottak, míg 1958- ban 75 322 000. 1957-ben pedig 64 882 000 személy utazott. A nyáron 395 IBUSZ-vonatot közlekedtetett a MÁV, 39 vonattal többet, mint a múlt évben. 1958-hoz viszonyítva 163 új, — naponta, illetve a hét egyes napjain közlekedő — gyors —, távolsági és helyi vonatot állítottak forgalomba. A nyáron lényegesen javult a vonatok menetrendszerinti közlekedése is. Lényegesen fejlődött az állomások és a személykocsik tisztántartása is. Különösen a Balaton-menti állón', ások parkosítása, fény- csövilágítása nyerte meg az utazóközönség tetszését. A MÁV által elkészített felmérés szól arról, hogy feltétlenül szükséges az eddiginél is több motorvonat közlekedtetése. A Balaton északi partjának fejlesztése — részben a déli part tehermentesítésére — továbbra is törekvése tesz a MÁV-nak. Egyébként máris hozzáláttak a nyári forgalom felmérése alapján, a jövő évi forgalom nagyvonalú előkészítéséhez. A következő nyári idényben Magyarország és Csehszlovákia, valamint Magyarország és Románia között mentesítő vonatokat közlekedtetnek. A Berlin —Budapest közötti összeköttetést nagymértékben javítja a „Hungária” motorvonat, amely a két világváros között jár majd, kének, és Csou En-laj-nak, a Kínai Népköztársaság Államtanácsa elnökének. A távirat méltatja országaink, népeink barátságát és együttműködését, azokat az óriási eredményeket, amelyeket a népi Kína az elmúlt 10 év során elért. A távirat hangsúlyozza, hogy a magyar nép és kormánya, a leghatározottabban elítéli a nemzetközi reakció mesterkedéseit, teljes mértékben támogatja a Kínai Népköztársaság következetes bélcepoli Ilkáját, valamint jogos harcát az amerikai imperializmus által jogtalanul megszállt TajVan és partmenti, szigetek felszabadítása érdekében, s követeli, hogy a 680 milliós népi Kína elfoglalja jogos helyét az Egyesült Nemzetek Szervezetében. „őszinte szívvel kívánunk Önöknek, kedves elvtársak jó erőt, egészséget és országuk öntudatos, áldozatkész, szorgalmas népének további nagyszerű sikereket a szocializmus építésében, a világbéke megvédésében” — hangzik befejezésül a távirat. , Az évforduló alkalmából dr. Sík Endre külügyminiszter üdvözölte Csen Ji-t, a Kínai Nép- köztársaság külügyminiszterét A Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottsága, a Kínai Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottságának, a Magyar—Kínai Baráti Társaság, a Kínai—Magvar Baráti Társaságnak, a Szak- szervezetek Országos Tanácsa pedig a Kínai Országom Szak- szervezeti Szövetségnek küldött üdvözlő táviratot,
